Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-24 / 291. szám

lm október 24. BACSMEGYEINAPLÖ 3. oTđat Tárnics jáso halála A király áe a kertaátty jféasvlte Hétfői számunkban jéloníettük, hogy a vajdasági politikai életnek §gyÜ leftis^telttob vegére, To- Já«o maghalt. Mint Novisad­­¥41 jAgrdlk, Síiid'M király távira- W küldött Tomics Jdso ösvagyé­­fteM, aiiftelyhött maieg részvétét &fcú ki fdrjo halála alkalmából. ■Ugyancsak táviratban fejezték ki fádzv átültet a kormány tagjai és a pirtok elnökei, Novisad városa külön gyasz­­fe! entast adott ki Towücs hall) a sík* Imából, A Vitess részt vetőt a főispán és ä gelgöttneátsc fajeaték ki az öz­vegyiek T3.ft.0S Jiao temetése *— mint j_e4éftít«íi'&s — kedden délelőtt 9 áí-skee megy végbe. A temetésen a . k«4mér\yí M'iteđiuovics Zsarkó ipösíaugyi miniszter fogja képvi­­«einS és jelen lesz azon Alexije- Vics Mi te.., a B, B. B, osztály fő­­köke is. Parlagon marad a föld :a vakta javulása miatt ; Ausztria, Németország és Ma­gyarország valutájának fokozatos leromlása miatt a gazdasági és pénzügyi válság súlyos napjait éli s nálunk is egyre komolyabb krízist idéz elő a jugoszláv valuta megja­­xuidsa. Ez a krízis hasonlatos a Csehszlovákiában ugyancsak a va­luta emelkedése miatt bekövetkezett ipari és gazdasági pangáshoz és érthető, hogy az üzleti forgalomban nálunk is stagnáció állott be, mert a közönség olcsóbbodásra számítva beszüntette vásárlásait. A valutaja­­voiás hatása alatt a jugoszláviai gazdák körében olyan mozgalom tapasztalható, amelynek következ­ménye? szinte kiszámíthatatlanok. A gazdák a dinár 'áremelkedése miatt csökkentik a gabonatermelést. A gazdák arra számítanak, hogy a valuta feljavulása folytán a jövő évben a mostaninál lényegesen ala­csonyabbak lesznek a gabonaárak és igy minél nagyobb területet vet­nek be drága vetőmaggal, annál töb­bet fizetnek rá a termésre. Arra is hivatkoznak a gazdák, hogy az idén sem tudnak túladni termésükön olyan árban, amely nekik megfelel­ne. Amennyire érthető a valutajavu­lás folytán Csehszlovákiában beál­lott ipari pangás, éppen annyira ért­hetetlen lenne, ha bekövetkeznék a gazdák szabotázsa, amely végered­ményében nemcsak az államnak, hanem maguknak a termelőknek is kárukra válik. Igaz, hogy az utolsó hetekben javul a valuta és igaz az is, hogy a gabonaárak erősen es­tek, — de meg kell állapítani, hogy a kereslet és export hiánya ellenére is a jugoszláviai gabonaárak még mindig lényegesen fölötte állnak a világparitásnak. A termelőknek az az indokolása pedig, hogy a magas termelési költségek fel fogják emészteni azt az összeget, amit a jövő évi termésért kapnak, teljesen hamis felfogásra vezethető vissza. A termelők ugyanis most még nem tudhatják, hogy a jövő évben ho­gyan fognak alakulni a gabonaárak, mert ez nemcsak a belföldi, hanem az egész világpiacon megnyilvánuló kereslettől és kínálattól; továbbá a világtermelés jövő évi átlagos sike­rétől függ. A valuta alakulása, an­nak árleszorító hatása még nagyon kétséges és még csak a jövő kérdé­se. Az az indokolás, hogy a termelési költségek a gabonaárak csökkenése esetén felemésztik a jövedelmet, szintén nem állja meg a helyét, mert a termelési költségek legnagyobb részét, a munkások fizetését, az ara­tási és cséplési dijakat a gazdák mindig természetben fizetik, a költ­ségarány tehát az árak drágulása és olcsóbbodása esetén is teljesen változatlan marad. Nem tartjuk valószínűnek ennek a különös szabotázs-mozgalomnak a sikerét, noha a gazdák körében ál­talános a panasz, hogy a búza ter­melésre ráfizetnek. Ennek ellenére sem valószínű, hogy a Vajdaságban , a földek parlagon maradnak. Ellent-1 mond ennek a fölmüvelő paraszt földszeretete, s a gazdák józansága, okossága. Amikor azonban csak le­hetősége is van meg, hogy a terme­lési szabotázs terjed, talán nem fö­lösleges erre a súlyos jelenségre még idejekorán fölhívni az illetékes körök figyelmét és a drágaság elle­ni törvénnyel kapcsolatban rámu­tatni arra, hogy a termelés mester­séges csökkentése ugyanolyan sú­lyos következményeket rejt magá­ban, mint a közszükségleti cikkek szándékos megsemmisítése, ami eh len. a törvény a legszigorúbb intéz­kedéseket tartalmazza. Az uj angol kormány programija November bó 14-ére várjál; az uj angol választásokat Londonból jelentik: Vasárnap Bonar Lato kihallgatáson jelent meg a király­nál és politikai körökben úgy tudják, hogy az unionisták hétfői ülése után az uj kormányelnök már kedden javas­latot tesz a királynak a parlament ha­ladéktalan feloszlatására. A Dalin Telegraph értesülése szerint politikai körökben úgy vélekednek, hogy csütörtökön feloszlatják a parlamentet, november harmadikán lesznek az uj je­lölések és a választást november 14-én tartják meg. Az uj parlament minden valószinüség szerint november 20-án fog összeülni. Az uj jcormány programjának főbb pontjaiképen a következőket jelölik meg: A baráti viszony ápolása Franciaor­szággal, szerémjebbkörü intervenció a kontinens ügyeiben. A tengerentúli piacokkal, főleg a gyar­matokkal való kereskedelem fejlesztése. Visszatérés a két polgári történelmi párt várgazdaságának régi hagyomá­nyaihoz. Föltétien takarékosság a minisztériu­mokban. A kiadások parlamenti ellenőrzésé­nek helyreállítása. Az adóknak leszállítása. Anglia kontinentális poli tikájának olyan irányítása, amely szerint a külső vá. tial­­kozásokat, különösén a keleti akciókat >! korlátozzák. Politikai stilisztika Megleckéztetik a jugoszláviai magyar sajtót — Egy beográdi lap előadása a magyar stílusról Megleckéztették Beogradbó! a jugoszláviai magyar sajtót. A Pre­­porod című lap, amely a naciona­lista-szervezetek hivatalos orgá­numa, vádakkal illeti a magyar nyelvű újságokat és a magyar újságírókat. A nyilvánosság előtt emelt vád súlyos, a hang és a tendencia, amely konkrétnek ugyan nem mondható, de annál határo­zottabb modorban, félreérthetetlen szókimondással került most a szláv közvélemény elé, arra kényszerí­tenek bennünket, hogy sajnos, előreláthatólag bizonytalan kime­netelű polémiába bocsátkozzunk a jugoszláviai magyar problémát oly szigorú és egyoldalú Ítélettel megvilágítani próbálkozó lappal. Annál is inkább, mert a Preporcd I éppen a B icsmegyei Napló egyik vezércikkét ismertetve vonja le megfelebbezhetetlennek látszó, ke­mény következtetéseit az egész jugoszláviai magyar sajtóról és ál­talában a jugoszláviai magyarság mentalitásáról. A beográdi újság szerint a vaj­dasági magyar sajtó hipokrita, fd­­nus arcú, egyszóval az állam szem­pontjából megbízhatatlan. A Prepa­red azt Írja, hogy a vajdasági magyar lapok rendszeres propa­gandát űznek a jugoszláv állam­eszme ellen és ezért bármennyire is hangoztatják loyelitásukat, gya­nakvással kell fogadni minden sorukat. A Preporod cikke ht követke­zik teljes terjedelmében : A vajdasági magyar sajtó az első naptól kezdve lépésről-lépésre be­vezetett egy olyan különös írásmó­dot, amely első pillanatra loyalis­­nak és hazafiasnak látszik, valójá­ban azonban hipokrita. Egy egész uj magyar szótár ke­letkezett igy, amelyet szemmel lát­ható terv szerint visznek át a még . eléggé analfabéta magyar nemzeti kisebbség köztudatába. .. .... Népszerűsíteni akarják az uj ál­lamjogi terminusokat, amelyeket a régi magyar imperializmus, Horthy és Héjjas konyháján főtek ki. Többé-kevésbé az összes magyar szerkesztőségek (amelyek büvészi módon aránytalanul elszaporodtak), közvetve és időnként a sorok kö­zötti megjegyzésekben a régi haza után sóhajtoznak. Ez a hipokrita stilus, 'amelyről az ő Jókaijuk és Vörösmarthyuk volt híres és amely a Bach-korszakban »Madárnyelv* néven keletkezett, vált a magyar sajtó politikai stílu­sává. Ez nem is csodálatos. Nézzétek csak meg a szerkesztő­ségeket! Kérdezzétek meg, kik azok, akik a tollat vezetik és kik a ma­gyar zsurnalisztikának és politikai közvéleménynek spiritus rektorai? A legtöbben a régi rezsim marad­ványai és exponensei, a legtöbben judeo-magyarok, Árpád fiainak klasszikus támogatói! És néhány re­negát. , Közismert szubotic^i magyar na­pilapunknak, a Bácsmegyei Napló­nak 285. számában megjelent egy ti­pikus kétszínű vezércikk »Magyar loyalitás« cimen. Ebben kifejtik a magyar loyalitás tézisét, a magyar­ságnak ezt a veleszületett évszáza­dos tradícióját. Egyébként ez ellen a tézis ellen nincsen semmi ellenvetésünk, mert a magyar nép emberemlékezet óta rabságban volt és urai iránt mindig loyaiis és szervilis volt. Minden cikkük kétszínű. Egyik szemük Budapest, másik Beograd felé fordul. Az egyensúlyt az újság­író ügyessége tartja fent. Ismeretes, hogy Horthy 'és az éb­­íredő magyarok sajtója állandóan Szent István koronája elveszett or­szágainak visszaszerzéséről firkál, amit a soviniszta ideológia a »kato­nailag megszállott területek« veszé­lyes terminusával fejez ki, nem is­merve el a háború és a nemzetközi szerződések által teremtett állapo­tot. De amig ezeket a firkálásokat hi­degvérei olvashatjuk, nem enged­hetjük meg, hogy a Bácskát, Bán-,. Ságot és Baranyát államunknak eze-j két az alkotó részeit »katonailag ki-i ürített területnek« nevezzék. Az említett cikk. amelyet biztosan valami Budapestről érkezett meg-j feddés váltott ki, rejtélyes módon, igazolja magyarjaink magatartását., A »Bácsmegyei Napló« szerint »aj loyalitás csak az udvariasság aktu-i sa, amelyet a viszony ereje terem-: tett meg, amelyeket nem lehet minti az elvek elárulását tolmácsolni.« Csodálatos fogalmak. Az itt bemutatott magyar statisz­tika egyéb példáit az összes többi magyar lapok mindén számában meg lehet találni. Nyissátok akármelyik számot rés: rá fogtok találni ezekre a kifejezé­sekre; Sándor király (mintha felse-. ges királyunk Itália királya volna): jugoszláv kormány, jugoszláv koro­na, Jugoszlávia stb.,állandóan kerül-: ve a »naš« szót. A madárnyelvnek ezek az írásai nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a fennálló állapotokkal nincsenek megbékélve! Hogy a helyzet ide fejlődött, ah­hoz sokban hozzájárultak »csendes társaik«, akikből kiveszett minden nemzeti érzés és büszkeség. A Preporod-nak tehát mindenj jugoszláviai magyar lap gyanús] kivétel nélkül, még pedig azért,! mert a magyar lépők — szerinte külön stilisztikával dolgoznak. Ez a! magyar stilus az, ami nem tetszik! neki. Ténybeli adatokat a J.anjjsj arcra vonatkozóan nem tud ugyani felmutatni, de a hipokritaság bi—j zonyitására elegendőnek tartja] azt, hogy a magyar sajtó a király, az állam, az. alkotmány és közjogi\ íerminologia egyéb terén nem hasz-' nálja a szerb sajió részéről meg-, szokott birtokos ragot, Azért Janus] arcú a Preporcd szerint az itteni] magyar sajtó, mert nem írja igy: királyunk, államunk, alkotmányunk hadseregünk. És ebből az egyetlen\ ténybeli ódáiból az államel!enesség,\ a nyílt és titkos irredentizmus vád­ját röpíti felénk gyűlölködő hangon. A Preporod nem ismeri, vagy nemi akarja ismerni a magyar nyelv sa-\ játosságait és a magyar újságírás­nak évtizedek előtt kialakult egysé­ges szellemét, általánossá vált és] szintén egységes terminológiáját,] amely mindig mellőzte a birtokon! ragot, a szóban forgó fogalmaki megjelölésénél. Mutasson rá az alap nélkül vá»! dat emelő beográdi lap egyeilen\ olyan magyarországi lapra, amely a mai magyar sajtó terminológiáját tói eltérő hangot használ. Azelőtt! sem írták a magyar lapok néhai! Ferenc Józsefről szólva, úgy, hogy a mi királyunk, a mi álla-, műnk és a jelenlegi magyar ál­lamfőről szólva sem írják, hogy 8j mi kormány-zd/ií-, a mi nemzeti' hadsereg-űrtfc, aminthogy nem ír­ják : város-unk, polgármester-őfl/íV és tüzoItófőparancsnok-Krt/i:. A ma-i gyár sajió végleg kialakult stílusa:: az említett közjogi fogalmakat év­tizedek óta következetesen birtokos, rag pélkiil jelöli meg. Kénytelenek voltunk ezekkel a; stílusbeli differenciákkal foglal-! kozni, mert súlyos vádaknak az; alétámasztói. További vitába bo­csátkozni a Preporcddal nem óhaj-j tunk, mert tartunk tőle, hogy: úgysem tudjuk meggyőzni előité-j Jeteinek alaptalan volta felől.' Csupán még azt állapítjuk meg, hogy a Preporod a Bácsmegyeij Naplóból olyan mondatokat idéz}, amelyek nincsenek is bent a Ma­gyar loyalitás cimü vezércikkben. Vájjon ki hát az iüoyáiis ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom