Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-24 / 291. szám

4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1922. október 24. CIRKUSZ es« Szabóikén szüretelek f&fcf üoldeglétasti jbí«2 naplója) í Budapest, 1922 okt. 1. : Suboticai barátaim unszolására el­­hatúroatara, hogy pár napra leme­gyek szüreteink Ma vasárnap lévén. esR holnap utazom, mert néhány ÍQFtnalMsrél írasuti jegy, útlevél, .vizám) még nem gondoskodtam. No teld holnap, . — okt. 2. ’ Útlevél, minden rendben van már, vsak vízumot nem kaptam még, pe­dig nagyszerű összeköttetéseim van­nak.. Ma ugyanis görög keleti ünnep vast cs igy természetesen nem ki­­váteateB, hogy a konzulátus nekem vterasst adjon. Mindegy, utazom tsoípp a déli gyorssal. Csupán ior­­iteltäs ez az egész tizumügy. .4 — okt. 3. Elmentem a konzulátusra azért a kis formaságért. Veres Páiné-utca szám alatt van. Néhány ezer sorstársammal találkoztam itt, akik szintén erre a kis formaságra vár­tak, A rend kedvéért sorban állanak, lati, naint később jövő, a sor végére ásítana be. ugyancsak a rend kedvé­ért, A sor vége a Kígyó-téren van, nem messze a konzulátustól, körül­belül csak annyira, mint például a suboücai pályaudvartól a Városi ká­­véMzig, Azt mondják az előttem ál­­lök, hogy óránként mintegy száz métert megy előre az ember, de ez «esa Igaz. mert ma egész nap csak hat métert nyomultam előre. — okt 4. Elég gyorsan haladok, ma eljutot­tam a Veres Pálné-utca torkolatáig. Ha igy haladok, mint a nálam levő térképből kiszámítottam, 14 nap alatt célnál leszek és jövel szüret Ideho­zattam magamnak hátizsákot, ke­nyér zsákot és teljes hadifelszerelést — okt 5. Most vettem észre, hogy előttem két kitűnő bácskai ismerősöm tábo­roz. Nosza elkezdtünk preieranszoz­­ni. Egy kétezeres partit látszunk egyelőre, aztán majd ráírunk. 5 mé­tert előmentünk. — okt 6. Ünnep miatt előnyomulás szünetel. Három biztos parthlemat megkont­rázták. — okt 15. A postás, aki ide szokta kézbesí­teni a postámat, átadott egy távira­tot, amelyben Suboticáról sürgöny­zik, hogy rögtön menjek, mert addig nem kezdik a szüretet. Úgy látszik nem sürgős nekik. — okt. 20. Juj de hűvösre fordult az idő! Ma beszéltem egy novisadi bácsival, aki azt mondja, hogy neki meg vart a vízuma. Sohse hittem túlságosan a novisadiaknak, de ezentúl még ke­­vésbbé fogok. Szenzáció is történt, az egyik partnerünkről kiderült, hogy csal. Kidobtuk a sorból. Ez se kapja meg egyhamar a vízumot. Mi rövidesen kézhez vesszük. — okt. 21. Kettesben játszunk alsóst. Ez se rossz. j, — okt. 22. Elhozattam a téli kabátomat. V — okt. 24. Újabb sürgönyt kaptam: »Szőlő megrothad, rögtön gyere«. Vissza­­sürgönyöztem: »Ha karácsonyig nem jövök, kezdjétek meg nélkü­lem«. — okt. 28. ■ Még két nap. a y, — okt. 31. Még.két-három nap.­­^ -K now 8. é Még két-három nap, ' "v C» ■ - ‘ — nov. 19. Már az előszobában vagyok. Hol­nap megkapom. — dec. 23. Esetleg holnapután. 1923 ián. 10. Végre! Kaptam egy számot 16842—923. Ezzel kell jönni a vi­zűmért. Majd az ősszel lemegyek szíisctelni. Az idén úgyis rossz volt az ősz. S a szőlő is, mint hallom, sa­vanyú volt. No, de most ősszel re­mek lesz. Vízumom is előre meg lesz, mert mégis jó, ha az ember elő­re gondolkodik ilyen formaságokról. (Stella.) Gazdasági pánik Berlinben a márka zuhanása miatt A pénzügyi katasztrófa kormányválságot idéz ölő A német valuta szédítő zuhanása pá­nikszerű anarchiát idéz elő nemcsak a pénzügyi és gazdasági körökben, ha­nem a lakosság minden rétegében. Az utóbbi napokban a márka katasztrófája sokkal gyorsabban következett be, mint annak idején az osztrák koronáé. Va­sárnap a dollár magánforgalomban 6000 márkáig emelkedett. Az árak rohamo­san, szinte percről-percre drágulnak, — mire a kereskedők az uj árakat ipeg­ál lapítják, a márka további esése máris ujßbb árfölemelésre kényszeríti őket. A drágulás miatt nagy pénzhiány követke­zett be, annak ellenére, hogy a biro­dalmi bank naponta 3—i milliárdnyi uj bankjegyet hoz forgalomka, ami azon­ban nem elegendő a pénzszükséglet fö­­dözésére. Berlini jelentések szerint Németor­­országban ugyanaz a pánikszerű hangu­lat uralkodik, mint Ausztriában a ko­rona katasztrófájának napjaiban. A márka árfolyamának leromlása nemcsak a német jóvátétel kérdésében, de a német belpolitikában is igen ne­héz helyzetet teremtett, amelynek súlyos kormányválság lehet a a következménye. A kenyér árának folyton o- emelkedése ellen a szociáldemokraták igen radiká­lis intézkedéseket követelnek, úgy, hogy folyton nő a veszedelem, hogy a szo­ciáldemokraták és a többi koalíciós párt között összeütközésre kerül a sor és a szociáldemokraták a kormányból kivonulnak. Hir szerint súlyos nézetel­térés merült föl a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium között az orvoslás módjára nézve. Az egyik föl­fogás szerint az uj devizarendeiet sür­gős eltörlésére volna szükség, a másik fölfogás a devizarendelet további éles szigorítását követeli. Komoly politikai körökben is számolnak vele, hogy a kormány végül is nem fog tudni meg­birkózni a gazdasági nyomorúság okozta nehéz szituációval. Máris lappangó kor­mányválságról beszélnek s a krízis nyílt kitörését e hétre várják. Újabb konferencia a DéÜYasnt ügyében Olaszország1 felelősséget vállalt A jövő hónap elején a Déli Vasút" ügyében nagy nemzetközi értekezletet tartanak, amelyen mindazok az államok részt vesznek, amelyeknek területén a Déli Vasút vonalai átfutnak. A konfe­rencia dönteni fog a részvények és az elsőbbségi kötvények sorsáról is. Bár a Déli Vasút kérdését tavasszal Velencé­ben megtartott nemzetközi értekezlet szabályozta, az itt történt határozatot a francia kormány néhány héttel ez­előtt elvetette. Az utóbbi napokban azonban visszavonta a velencei egyez­­ség ellen emelt tiltakozását. Az uj elhatározást az a körülmény okozta, hogy az olasz kormány kezes­séget vállalt a magyar és az osztrák kormány fizetési köteiezettségeért. Az Ausztriáért és Magyarországért olasz kormány ezt azért tette, mert a Déli Vasút nemzetközivé tétele első sorban Olaszország érdeke. Az olasz kormány azt reméli, hogy a Déli Vasút annuitásait reparáció utján fogja behajtani. Dönteni kell még a Déli Vasút mil­­liárdokra menő követeléseiről is, amely az átmeneti igazgatás idejéből maradt meg, úgyszintén a hat ralékos szelvények sorsáról, végül a szállítók és hitelezők követeléseinek fedezéséről. Igen nehéz problémája lesz a konfe­renciának a még fennmaradó függő adós­ságok rendezése, amelynek nagyságáról, mivel a Déli Vasút már évek óta nem közölte mérlegét, senkinek sincs fogalma, 's így nem tudják mennyi ez az összeg Mindenki részeg volt akonstanzai gyorsvasat mozdonyán Ä tömeg kifosztotta a halottakat Bukarestből jelentik: Jelentettük már, hogy a gyulafehérvári koroná­zásról visszatérő vendégek egyik vonata a konstanzai vonalon szeren­csétlenül járt és annak borzalmasan sok halottja van. .4 katasztrófa egyike a legna­gyobbaknak, amelyek valaha Romá­niában történtek. Napokon át foly­tatták a vagonok romjainak eltaka­rítását és mindennap újabb és újabb eltorzult holttestek, vértől átázott liiálottak kerültek elő. A szerencsétlenül járt gyorsvonat hálókocsija teljesen összezuzodott, a hálókocsi valamennyi utasa meg­halt. Az ügyészség elrendelte a vétkes állomásfőnökök és a szerencsétlen­séget előidézett második gyorsvonat mozdonyvezetőjének letartóztatását. A vizsgálat megállapította, hogy úgy az állomásiőnökök, mint a for­galmi- és mozdonyszemélyzet tag­jai részesek voltak és ez okozta a katasztrófát. A bukaresti lapok nagy felhábo­rodással közük, hogy a mentési munkálatoknál összeverődött tömeg egy része a hullák fosztogatására vetemedett. A halottak között van a kereske­delmi miniszter nővére, aki szintén a koronázásról igyekezett haza Konstanzába. A romániai államvas­utak vezérigazgatója egy újságíró­nak kijelentette, hc^y a szerencsét­lenséget a legelemibb szabályok be nem tartása idézte elő. A franciái jóvátétel? javaslat ellenkezik a békeszerződéssel Parisból jelentik : A jóvátételi bizott­ság vasárnapi ülésén Bradbury angol delegátus■ va lósággal szétszaggaita Barthou javaslatát, melynek minden egyes pont­ját külön analizálta. Legfőbb ellenérve az volt a francia javaslat ellen, hogy az ellentétben van a versaillesi szerző­désnek ózzál a cikkelyével, mely a jó­vátételi bizottságnak megtiltotta a be­avatkozást a német igazgatásba. Kétségét fejezte ki Bradbury aziránt is, hegy a javasolt pénzügyi ellenőrzés a gyakorlatban valóban aggályosnak muiatkoznék-e. Az Echo de Paris meg­állapítja, hogy ilyen körülmények kö­zött Barthou javaslata a brit delegáció részéről elfogadásra nem számíthat, el­lenben a lap értesülése szerint az olasz és a belga delegátusok csatlakoznak Barthou javaslatához. A jóvátételi bizottság kötetbe fog­lalva közzétette teljes jegyzékváltását Németországgal. A szerző felesége Molnár Ferencné született Fedák Sári a színházi próbán (Bud&pssti levél) A »Magyar Szinház«-ban már túl van­nak a nehezén, A premierig még két hét van, de a szereplők már úgy. összeta-i nultafc, hogy akár tegnapelőtt Is meg-i tarthatták »’oltia a Mennyei és földi sze-, retem bemutatóját. A próbákon, most; már csak egészen apró részleteken, tö­rik a fejüket s a legnagyobb kérdések, közül való, hogy a függöny lassan men­jen le a nagy jelenés után, vagy őssze­­csapodjék? Mérik a másodperceket, ki-; számitják a szüneteket, kipróbálják a; reflektorokat, ha valakinek megreccsenl a cipője a színfalak mögött, indulatosan; rátámatínak, a légy szárnyát is meghal­lanák, ha októberben volnának legyek.! A próbákon szorgalmas vendég F<?­­dák Sári, a szerző újdonsült felesége is,; Molnár Ferencné első a színházban, ott! ül a sötét nézőtéren, figyeli a színésze­ket, felvonásközökben a társalkodóban; lelkesít s mire háromra végeznek á; színháznál, a szabónőhöz Indul a höl­gyekkel, válogat, vitatkozik, küzd, pró­bál velük, hogy szépek, nagyszerűek legyenek a ruhák. Darvas Lilivel van leginkább elfog-; Ialva. Tizedszer tüzeli fel a fiatal mii-, vésznőre a legkülönbözőhb selymeket,; századszór vizsgálja meg, hogy az an­gyalszárnyak biztosan kapcsolódnak-e­­tartójukba és ezredszer pattogtatja;1 »Példátlan ez a lány, példátlan.« Égé-, szén lázas a lelkesedéstől, szinte ag­gódnak érte, csititják s valaki megkérdi' tőle: I — Mi lesz itt a premieren, ha mári most ilyen izgatott? A művésznő maga is kiváncsi: j — Nem tudom, csalt egy hete. vagyok\ szerző felesége. i ................................................................... - , Habsburg Károly végrendelete A volt király keserű önvallomásai Mint Bécsből jelentik, rövid idő; múlva tárgyalni kezdik Károly volt'csá­szár és király hagyatéki ügyek, amelyj tárgyalás előkészületeit nemrégiben! kezdték meg a bíróságnál.. j A tárgyalás alapját Károlynak 1917-, ben Badenban készült végrendelete ké-j pezi, amely szerint a trónörököst a; magánvagyonból kizárja és csupán aj családi vagyon lett volna Ottó örök-,­­sége. Ottó mellé gyámul Zitát, a vég-, rendelet végrehajtójául pedig Miksa fő-j herceget jelölte ki a végrendelet. Ká-j roly magánvagyona akkor 11 millió, koronát tett ki, amely a Phönix bécsi! biztositó intézetnél volt elhelyezve. Madeirában a száműzött király uj'; végrendeletet készített, amelyben poli­tikai vallomást tett és a magyar karó-] náért való küzdelmet kötelességévé teszi , családjának. A feljegyzések szerint Szenti, István koronájának megszerzését Károlyi első lépésnek tekintette a Monarchia­­visszaállítására. Fiának kötelességévé tette, hogy ha felnő, folytassa a meg-, kezdett -munkát, hogy a Habsburgok uralmát a Duna mellett visszaszerezze. Ebben a végrendeletben Károly be­ismeri saját hibáit. Felemlíti, hogy a. forradalom idején nem viselkedett férfi­asán. Később, -— mondja a végrendelet —■ néhány magyar tanácsadó rábeszélé­sének lett az áldozata, akik a két ma­gyarországi kirándulásra rábeszélték. Megjegyzése Windischgrätzre, Rakovsz­­kyra és Beniczkyre vonatkozik, mig Andrássyról, Gratzról, főleg pedig Apponyiról az elismerés hangján emlé­kezik meg. Naplójában leírja második magyarországi útját Tatatóváros elha­gyásától tihanyi fogságáig. Érdekes a feljegyzéseknek az a része, amelyben Horthynak vele szemben tanúsított szembehelyezkedéséről kijelenti, hogy Horthy külpolitikai kényszer hatása alatt viselkedett így és ezért nem haragszik reá. Úgy látja, hogy Budapest elleni előnyomulása már az antant tiltakozó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom