Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-22 / 259. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokoí. BAOSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Suboiica, péntek 1922. szeptember 22. 259, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexándra-aliea 1 (Lelbach-palota) Békét! •.. Még nem bizonyos, hogy elmúlt őz uj .európai háború Veszedelme. Az ötéves világöldöklésben holtra­­fáradt emberiséget, a győzőket és legyőzőtteket egyaránt meghökken­tette a borzalmas lehetőség és az elhatározó pillanatban megtorpant a diplomaták és a kormányférfiak nem mindig emberséges Ielkiisme­­rete. Most, pillanatnyilag, átmeneti­leg az a helyzet, hogy az európai hatalmak közül csupán a legnagyobb 'ázsiai hatalom, Anglia tartja még kezében a háború tüzcsóváját, ugyanaz az Anglia, amely Európá­dban pacifizmust hirdet és a háború ellenzőinek élén ugyanaz a Francia- Ország áll, amely Európában állig felvértezve, a harci riadóra felkészül­tén néz farkasszemet Németország­gal. A kontraszt szatírának is beil­lik. íme a nagyántánt két főproku­­•ristája megint szembekerült egy­mással. Néhány héttel ezelőtt Anglia Volt az, aki megvédte Európa nyu­galmát a Németországra ráugrani gkaró francia köztársaság ellen és most a világbéke nemtőjének szere­pét a túlzottan militarista felké­szültségű Franciaország vette át. Most ettől a két államtól függ, hogy belekeverejjnek-e a félig elájult konti­nens megtépázott többi nemzetei egy Újabb véres és végzetes borzalomba, yagy sem. Mi, az S. H. S. királyság nyuga­lomra, teremtő munkára, egymás iránt való kölcsönös kiengesztelődés­­j-e vágyó népei a kontinens minden más nemzetével egyetemben Iélek­­zetvisszafojtva lessük a dolgok rend­jének kialakulását, a nagy válság szerencsés elmúlását. Az elmúlt két­­három nap alatt riasztó hírek ijesz­tettek reánk, a háború szekerének félelmetes dübörgését mi is meghal­lottuk. Hirtelen, máról-holnapra be­­lepottyantunk a világpolitikába és ma is az a helyzet, hogy jelentőségében törpévé, érdektelenné zsugorodott minden más ügy, jelentéktelenné, sőt unalmassá és bosszantóvá váltak a belpolitika máskor viharokat ontó izgalmas szenzáció is. Most, hogy már bizonyosnak látszik a szörnyű lehetőségek tovamulása és szűnni kezd a nagy szívdobogás, milliók lélekzetének elállása, lehet már vilá­gosabb szemmel látni, sőt némileg .tiszta fővel gondolkodni is... És meg kell állapítani, hogy ezek­ben a napokban, mikor csakugyan hajszálon függött a béke és félelme­tes sulylyal nehezedett le ránk a há­ború veszedelme, külpolitika dolgá­ban nálunk, a kormányzatban és a közvéleményben ugyancsak erős tá­jékozatlanság uralkodott. A Beográd­­ban tartózkodó miniszterek, vagyis a kormánynak nagyobbik fele a Franciaországgal való baráti vi­szonyt olyképen értelmezte, hogy az S. H. S. királyságnak feltétlenül Anglia mellé kell állania és Görög­országot fegyveresen is meg kell se­gítenie a Konstantinápoly és Driná­­poly irányában előnyomuló törökök­kel szemben. És a kormány idehaza levő tagjai között valósággal heves ingerültség tört ki amiatt, hogy a Párisban életbevágóan fontos ta­nácskozásokat folytató Nincsics kül­ügyminiszter levonta az eddigi kö­vetkezetes francia orientáció szűk­­cégszerű következményeit. A fran­cia orientáció, valljuk be, nem volt éppen a békére alapítva, súlyos kö­telezettségekkel járt, esetleg vesze­delmes fejleményeket is hozhatott volna Európa és az S. H. S. király­ság békéje szempontjából, mert hisz a francia politika offenzív irányú volt idebent Európában, bázisa a túl­tengő inilitarizmus volt. Ezt tudhat­ták jó előre és azóta is világosan lát­hatták mindazok a jugoszláv vezető politikusok, akik az Európa pácifi­­kálását komolyan akaró angol ori­entáció helyett a francia barátságot, a_ francia protektorátust választot­ták, mint az államra nézve, megfele­lőbb, hasznosabb megoldást. Most aztán előállott az a némileg furcsa, de egyébként érthető és lo­gikus helyzet, hogy a francia orien­tációnak kellemetlen konzekvenciáit is le kell vonni. A jelen esetben Franciaország érdekei azt paran­csolják, hogy összes kis és nagy szövetségesei, alárendelve a saját szempontjaikat és legsajátosabb ér­dekeiket is, némán szemléljék a tö­rököknek Európába való visszatéré­sét. A törökké váló Drinápoly, a tö­rök-bolgár. határ felújítása nem le­het közömbös az S. H. S. állam szempontjából, az bizonyos. Elvég­re a kisantant felé igazodó, az uj balkáni szövetségbe belépni készülő Görögország gyengítése, a legyőzött és revansra hajló Bulgária megerő­sítése sem a megnagyobbodni vá­gyó kisantant, sem a most vajúdó uj balkánszövetség szemszögéből nézve nem nagyon kivánatos. De mindenféle szövetkezésnek, barát­ságnak és protektorátusnak vannak kellemetlen oldalai is és az eddig folytatott francia orientáció hivei­­nek, vagyis a mai hivatalos S. H. S. politikának és a közvéleménynek már eleve számolnia kellett volna ezzel a szükségszerű ténnyel. IgaztaJanul támadják tehát a Pá­risban, a világpolitika nagy konyhá­jában sürgölődő külügyminisztert idehaza. Nincsics nem tett egyebet, akkor, amikor kifejezetten a francia álláspont mellett foglalt állást, mint­hogy a francia orientációnak min­denfajta, kellemes és nem tetsző kö­vetkezményét lojálisán, okosan elő­relátó meggondolásával levonta. Elvégre mit cselekedett Nincsics? Alapjában véve, a népek, a milliók szempontjából egyedül helyes dol­got. Elkerülte a háború veszedelmét és a háború soha előre nem látható, mindig kiszámíthatatlan következ­ményeit az által, hogy alárendelte a tetszetős kisebb szempontokat az általános nagy szempontoknak, a könnyű győzelemmel, jelentős kato­nai sikerekkel kecsegtető, de mégis csak vérontással és szörnyű anyagi megterheléssel járó háború lehető­ségét a feltétlen békeszándéknak, az eltökélt békeakarásnak. Talán hiba volt a francia orientá­ció, mert már meginduláskor a há­ború veszedelmét jelentette, de most amikor éppen általa lehet elkerülni egy levegőben lógó háborút, az egyedül helyes és becsületes meg­oldás: kitartani a vállalt kötelezett­ségek mellett. Mert a háborús vellei­­tásu francia politika ma békét jelent számunkra, a pacifista angol orien­táció pedig most háborút hozna. Elmúlt a háborús veszedelem A külügyminiszter újabb nyilatkozata az SHS. királyság ma gatartásáról — Korosec mindenkivel hajlandó együtt dolgozni — Románia olcsó élelmiszereket ajánl Jugoszláviának -A görög török konfliktus leg­újabb világpolitikai fordulatai után, az SHS. diplomácia különböző nyilatkozatai és az egész beogradi közhangulat arra mutat, hogy a háborús veszedelmet elhárítottnak tekintik. Az események fejlődé­sében nagy fontosságot tulajdo­nítanak Nincsics párisi tanácsko­zásainak, aki úgy látszik, átvette Benes régebbi szerepét és most ő próbál közvetíteni a keleti kér­désben rivalizáló Anglia és Fran­ciaország közölt. A gazdasági vi­lág is nyugodtan ítéli meg a bal­káni eseményeket, ami legjobban kifejezésre jut a külföldi valuták árfolyamaival. Úgy a beogradi, mint a zagrebi tőzsde már napok óta tartja az alacsony devizaárfo­lyamokat, melyek lényegesen mé­lyebbek a zürichi paritásnál, pe­dig eddig rendszerint a zürichi paritás felett cctirozták a jugo­szláv tőzsdék a külföldi fizetési eszközöket. A belpolitikát a vihar előtti C3end uralja. A mai nap jellegze­tes eseménye Korosec-nek, a kle­rikálisok parlamenti vezérének nyilatkozata az tij jugoszláv blokk megalakulásáról és kilátásáról. A szellemi munkások zagrebi kongresszusára tudvalevőleg a klerikális pártot nem hívták meg, bár annak közjogi programmja szinte teljesen fedi az összehívók által hirdetett elveket. A kleriká­lisok mellőzése nagy feltűnést keltett már annak idején is. A kleriká'is-párt azonban nem vette zokon ezt a szinte tüntető figyel­men kívül hagyását. Korosec dr., a párt vezére, a „Vreine“-ben nyi­latkozik a kongresszus ügyeiről és nem is tesz ezért szemrehá­nyást az összehívóknak. Kijelenti Korosec, hogy nagy szimpátiával várja a jugoszláv blokk megalakulását. A mozga­lomtól jó eredményeket vár, mint­hogy az állam mai helyzete tűr­hetetlen. Az alkotmány revízióját nem programúinak, csak modus procedendinek tekinti. A kleriká­lisok eddig a radikális párthoz állottak közelebb, mint a demok­ratákhoz, mert náluk is volt egy alkotmányreviziós áramlat. Most végre a demokratáknál is észlelhető ilyen áramlat. Az mind­egy hogy az uj blokk a radikáli­sokkal, vagy mint néhány de­mokrata kívánja, a radikálisok nélkül alakul-e meg. A klerikáli­sok hajlandók a földmivesekkel vagy a Kmetpárrttal is együtt dol­gozni. Azt is hozzá tette Korosec hogy pártja szociális-gazdasági programmja legközelebb áll a szocialista és kommunista prog­ramhoz, ezért kívánatosnak is tartja a szocialistákkal való együtt működést. Az uj jugoszláv blokk ügyében már a radikálisokkal és muzul­mánokkal tárgyalt Korosec, mind­két pártnál megértéssel találko­zott a mozgalom iránt. Azt hiszi Korosec, hogy a hor­­vát blokk egy része és pedig a Zajednica és a Radios párt egy része csatlakozni fog a mozga­lomhoz. Ha az uj blokk kormányra ke­rülne, a klerikálisok megfelelő biztosíték esetén nem követelnék azt, hogy a programrnot az al­­kotmányrevizió végrehajtáséval kezdjék meg. Nincsics a beavatkozás ellen Parisból jelentik: Az „Echo de Paris'® azt a hirt közli, hogy Nin­csics külügyminiszter kijelentette, hogy Jugoszláviának semmiképen sem áll érdekében bármily akciót kezdeni Törökország ellen. Angliá­nak csak egy kivezető útja van, vagy elállani tervétől, vagy pedig annak végrehajtását egyedül ma­gára vállalni. Beogradban Nincsics újabb nyi­latkozata nagy feltűnést keltett, de általában kedvező benyomást tett a politikai körökre. Nincsics párisi jelentéseiből Beogradból jelentik : A kor­mány Párisbóí jelentést kapott arról, hogy Románia jegyzékben ériesitette a nagyhatalmakat, hogy a leghatározottabban ellenzi a köz­vetlen bolgár-török határ helyre­­állítását. Az angol kormány értesítette a román kormányt, hogy megtette a szükséges intézkedéseket és közölte az érdekeltekkel, hogy nem fogja megengedni a komiták­­nak Tréciába való betörését. Nincsics arról is jelentést tett a knrmánynak, hogy csütörtökön Poincaré-val és Lóid Kurzon-nal tanácskozik és megkísérli az össz­hang helyreállítását Franciaország és Anglia között. Ha ez a vállal­kozása sikerrel jár, akkor kilátás van a Kelet békéjének teljes hely­reállítására. Románia olcsó élelmi­szereket ajánl Beogradból jelentik : Pucelj, Krsztely, Zserjav miniszterek a földművelésügyi minisztériumban konferenciát tartottak, amelyen a drágaság kérdéséről tanácskoztak, hogy a minisztertanács elé kon­krét javaslatokkal léphessenek. Zserjav szociálpolitikai minisz­ter a konferencián bejelentette,;

Next

/
Oldalképek
Tartalom