Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-22 / 259. szám

2. oldal. BÁCSMEQYEÍ NAPLÓ 1922. szeptember 22, hogy Romániából ajánlatot kapott mérsékelt áru emberi és állati élelmiszerekre. Az ajánlat nagy­mennyiségű lisztet, szénát, kor­pát stb. foglal magában. A ked­vező ajánlat végleges elfogadá­sáról a kormány fog dönteni. A muzulmán-pártok vetélkedése Beogradból jelentik: A kor­mányt támogató munkáspárt folyó hó 22-én, pénteken Banjalukára népgyülést hivott össze. A gyű­lésen résztvesznek Omerovics mi­niszter, Maglajics, Korkut és Sá­­rics képviselők. Ugyanerre a napra a Spaho-csoport is gyűlést hivott egybe Banjalukára, úgy, hogy a pénteki nap a két pórt népszerű­ségének erőpróbája is lesz. Október 1-én lesz a demok­ratapárt ggülése Beogradból jelentik: A Pravda értesülése szerint Krsztely a de­mokrata miniszterekkel folytatott tanácskozása után elhatározta, hogy október 1-re együttes ülésre hívja össze a képviselő-klubot és a végrehajtó bizottságot. Krsztely addigra barátaival együtt meg­fogja állapítani ennek az ülésnek a munkarendjét. Senkinek sincs penge Szufeoíica város nem építtet, csak adót emel A pénzhiány talán sehol sem érez­hető olyan súlyosan, mint Suboticán. A bankokban nincs pénz, a pénztára­kat hiába ostromolják a hiteltkérők. Kifizetéseket alig lehet eszközölni. Nagyon súlyosan érzi a fokozódó pénzhiányt Subotica város pénztára! is. A pénzhiány következtében a vá­ros nem tud hitelt szerezni és igy le­hetetlenné válik minden tervbevett beruházás. Most már majdnem véglegessé vált, hpgy az Uprava Fondava nam folyó­síthatja egyelőre a városnak a tizenöt millió dináros kölcsönt a pénzhiány következtében és igy a városnak erre a hitelre épített egész munkaprogram­ja megdől. Nem valósulhat meg egye­lőre a színház újjáépítése sem, ami ismét évekre bizonytalanná tesz égy állandó téli szezont. Nem kerülhet sor az utak javítására, ami azzal a vesze­delemmel fenyeget, hogy a városba vezető egyes utak hasznavehetetlen­sége folytán a tanyaiak tartózkodnak majd attól, hogy a suboticai piacra hozzák terményeiket. A városi gáz­gyárnak föltétlenül szükséges átalakí­tása is problematikussá . vált, mert erre a célra is a beruházási kölcsön­ből irányoztak elő egy milliót. Arra, hogy bérházakat építsen a Város, gondolni sem lehet, sőt a Putri­­kaszárnyának munkáslakásokká való . átalakítása, amely , elsőrangú fontos­ságú szociális feladat volna, psak úgy lesz megvalósítható, ha a város va­lamely a költségvetésben előirányzott tételből esetleg meg tudj?, a szükséges összeget takarítani. A város munkaprogramjának meg­valósulása tekintetében tehát sivárak a kilátások. De a beruházásoktól el­tekintve is, a föltétlenül szükséges folyó kiadások fedezése is nagy gon­dot okoz a folyton emelkedő drágaság mellett a város tanácsának, mert hi­szen a város jövedelmei nem emel­kednek. Ezek a körülmények azon egyetlen megoldás elé állítják a város taná­csát, hogy a pótadót tetemesen fel­emelje, illetőleg újabb pótadót vessen ki. Erre vonatkozólag már folynak is ' a tárgyalások és valószínű, hogy ez a kényszerű intézkedés elkerülhetet­len lesz, • i '■< ' V '• Létrejött a német-belga megegyezés Hat havi moratóriumot kapott Németország- a jóvátétel megfizetésére A nemet jóvátételt kérdésnek egyik legfontosabb pontja a Belgium­mal- való megegyezés volt. Legutóbb, amint ismeretes a nagy optimizmus­sal megindult német-belga tárgyalá­sok holtpontra jutottak, de — mint már akkor jelentettük — maguk a belga delegátusok is elfogadták a né­met kormány álláspontját és elegen­dőnek tartották a Németország által felajánlott biztosítékokat, csupán kormányuktól kellett ebben a kérdés­ben újabb instrukciókat kérniök. A Brüsszelben a delegátusok és a kormány között folyó tárgyalások eredményre is vezettek. Berlini je­lentés szerint a belga pénzügyminisz­ter közölte a brüsszeli német követ­tel, hogy a belga kormány elfogadja a német birodalmi bank jótállását a német kincstári váltókért. Ezzel az augusztus 15. óta esedé­kes 270 millió aranymárka értékű jó­vátétel megfizetésére Németország hat havi moratóriumot kapott. Leg­érdekesebb, hogy a jóvátételi bizott­ság francia tagja a német-belga egyezmény ellen nem emelt kifogást. Pénteken folytatják a kémkedési por f©tárgyalását — Megkezdik a tarnak kihallgatását — Egy napi szünet után, pénteken folytatja a biróság a kémkedési pör főtárgyalésát. Hat tárgyalási napot vett igénybe a nagy pör tizenkilenc vádlottjá­nak kihallgatása. Pénteken kezdi meg a biróság a tanuk kihallgatását. Mint tanuk be vannak idézve: Karakásevics Gábor rendőrfőkapi­tány, Tillinger György főkapitány­helyettes, Jovanovics Vászó, Vukics Ferenc, Miladnovics Szlobodán rendőrkapitányok, dr. Panics va­­sutigazgatósági osztályfőnök, to­vábbá a vasúti igazgatósági táv­írda osztály főnöke, mint tanú és szakértő, a tiszamelléki hadosztály parancsnoka. Heim Antal két mentőtanut je l.entett be, akiket a biróság be­idézett. Ezek Karácsony Endre és Takács István. Ezenkívül beidézte a biróság a következő tanukat: Gregurise vies Ferenc, Vidákovics Miklós, Bacsics Vince, Éber Ferenc, Kré­­kics Iván, Klapka Mihály, Kovács Iván, Berta Viktória, Marusics Koszta, Kulundzsics Antal, Vujo­­vics Márkó, Merkovics Grga, Wejczig Sándor, Müller János, Takács Pá! és dr. Miatov Miíorád. A tanuk kihallgatása valószínű­leg igénybe fogja venni a pén­teki és szombati tárgyalási napot s igy csak hétfőn kerülhet sor a perbeszédekie. Tekintve a pör rendkívüli nagy méretét és fontosságát, valamint a feldolgozandó óriási anyagot — ítélet aligha lesz szerda előtt. lÜHig A párisi konferencia angol kudarccal kezdődőit — Az angol gyarmatok Anglia törökországi politikája ellen — A keleti harctér eseményei, a ! törökök előnyomulása az amúgy I is nagyon ingatag európai egyen­súly lebontásával fenyegetnek. A világlapok egyértemüleg azt írják, hogy soha nem fenyegete az eu­rópai békét nagyobb veszedelem, mint most. Háborútól tartani j azonban egyelőre nem kell. Már ! megint előtérben van egy újabb I európai konferencia, amelyen ■megint nem történik ugyan majd semmi, de amelyről a diplomaták megint nyugodtan mehetnek ha­za. Kuruzsló munkájuknak me­gint meg lesz a sikere. A hal­dokló Európát nem gyógyítják ugyan meg, de bizonyára igen hangzatos »elvi« határozatokat hoznak. A keleti világprobléma napról-nap­­ra több kudarcot és kelemetlensé­­get hoz Angliának. A szövetséges nagyhatalmakkal szemben felmerült ellentétek után saját dominionjai is — a gyarmatok — szembefordultak Lloyd George külpolitikájával és az angol kormány szándékaival merő­ben ellentétes, önálló külpolitikai lé­pésre határozták el magukat. ■ Mint Géniből jelentik, Ujzeland, Ausztrália és Kanada a népszövet­ségi ülésen résztvevő képviselőit utasította, hogy feltétlenül ragasz­­jkódjának a Népszövetség kisázsiai ’intervenciójához. A delegátusok erre Lloyd Georgehoz fordultak, hogy ha­sonló értelemben utasitsa az angol kiküldötteket. Mivel kevés kilátás van arra, hogy az angol kormány Imagáévá teszi Nansen indítványát, hogy a Népszövetség döntsön a tö­rök-görög kérdésben, könnyen meg­történhet, hogy az angol korona­gyarmatok ellenkező álláspontot fog­lalnak el, mint maga az anyaország. A koronagyarmatok önálló intéz­kedése kellemetlenül lepte meg Lloyd Georgeot elsősorban azért, mert ez az első eset, hogy a gyarmatállamok az angol kormány megkerülésével külpolitikai lépést tesznek. Attól tart, hogy ezzel precedenst akarnak te­remteni a jövőre nézve és dokumen­tálni akarják Angliától való politikai függetlenségüket. Ezenkívül attól tart Lloyd George, hogy fegyveres beavatkozás esetén az említett álla­mok meg fogják tagadni a katonai segítséget. A Népszövetség beavatkozása fö­lött pénteken történik döntés. A másik újabb kudarc Párisban érte Angliát. Lord Curzon angol külügyminiszter csak Parisba való érkezése után tudta meg, hogy a párisi megbeszéléseken Sforza olasz nagykövet is részt akar venni. Ez a hír nagyon felizgatta Curzont, aló ki­jelentette, hogy ö csak Poincaréval akar tárgyalni. Hangsulyoztta, hogy Anglia ellentétes állásponton van úgy Franciaországgal, mint Olaszország­gal szemben, tehát az ő szempontiá­ból hátrányos, ha mind a két ellen­felével egyszerre kell tárgyalnia. Délben lortí fíardinge angol nagy­követ felkereste Sforzát és arra kér­te, mondjon le a tárgyalásokon való részvételről. Erre Sforza levelet in­tézett Poincaréhoz, amelyben értesí­tette a francia miniszterelnököt, hogy utasításaihoz híven ragaszko­dik a konferencián való részvétel­hez. Most Poincaré újból felkereste Curzont, áki végül is hajlandónak mutatkozott, hogy Sforza nagyköve­tet délután fogadja. Curzon és Sfor­za megbeszélése azután azzal vég­ződött, hogy 'az angol külügyminisz­ter beleegyezett Sforzának a konfe­rencián való részvételébe. Négy óra­kor a három államférfiu össze is ült. A konferenciáról este kommünikét adtak ki, amely szerint a három ál­­lamféríiu megállapodott abban, hogy\ minél előbb konferenciát kell össze-; hívni, amelyen részt lógnak venni Anglia, Olaszország, Franciaország, Japán, Görögország, Románia. Tö­rökország és Jugoszlávia és amely-j nek célja a megkötendő béke alapél veinek megállapítása. Kemal elismeri a tenger­szorosok szabadságát. Konstantinápolyból jelentik: A ke­leti forgalomban lévő ellentétes hi-j rekre való tekintettel a török áliás-j pontot a következőkben körvonalaz-] zák: 1 1. Tengerszoros-kérdés nincs, meri] a nagytörök nemzetgyűlés kormánya két évvel ezelőtt a nemzeti paktum-! ban megállapította, hogy a tenger­­szorosok szabadságának elvét elfo­gadja és ennek az elvnek részletei; tekintetében kész tárgyalásokba bo­csátkozni. 2. Az angoraí kormány Konstantin nápolynak és Tráciának Törökország: részére való visszaadását fogja kö­vetelni. Mint Párisból jelentik, Kemal csa­patai Kisázsiában folytatják előnyo­mulásukat és a semleges zónán be­lül több községet megszálltak. A tő-, rök és angol csapatok között azon-j ban mindeddig nem került sor ősz-’ szeütközésre. Az angolok lehetséges-} nek tartják, hogy a török előőrsök: csupán tévedésből lépték át a sem-i leges zónát. 1 Méltányos ellenőrzés alá helyezik Ausztriát kölcsönt folyósítottak a szegény osztrákoknak Géniből jelentik: Azt az 520 mil~] lió aranykoronát, amelyet a nép-j [szövetség megszavazott Ausztriád nak, a garanciális hatalmak három\ év alatt fogják folyósítani az osz-j trák kormánynak. A kölcsönt Fran­ciaország, Anglia, Olaszország és, Csehország adják. Svájccal még:, tárgyalnak, de nem valószínű, hogy; ez az ország is résztvesz a kölcsön-] akcióban. Azt a hírt, mintha Svájc] már is hozzájárult volna a kölcsön-' höz, megcáfolták. Zálogul a kölcsönért az entente­­hatalmak a vámbevételeket és a do-­­hány monopóliumot követelik, továö-Ibi zálogokat nem kérnek. Érdekes, hogy az ötös bizottság tagjai na­gyon csodálkoztak azon, hogy az osztrák delegátus megelégedett az 520 millióval. Entente körökben, ugsranis azt hiszik, hogy ez az ösz­­szeg nem lesz elég Ausztria talpra­­állítására, de most, miután látják, hogy Ausztria megelégszik vele, ők! is remélik, hogy jó gazdálkodással, ennek az összegnek a segítségével! két-három év alatt annyira talpra-! állíthatják Ausztria gazdasági éle­tét, hogy az ország azután saját erejéből fog tudni tovább tengődni,j , és az optimisták erősen bíznak ben-] Iné, hogy Ausztria hamarosan erőre) |kap. I Az ellenőrzési rendszabályokat az, I eredeti tervekkel szemben most lé­nyegesen enyhítették. Vigyáznak rá, Ihogy ne csorbítsák Ausztria szuve­­jjrénitását és ezért csak egy népszö-Ivetségi ellenőrt küldenek Bécsbe, a! ki melleit ugyan a garanciális álla­mok ellenőrző bizottsága is fog mű­ködni, de ennek a bizottságnak a tagjai nem fognak Bécsbe székeink hanem saját országaikban marad­nak és csak időről-időre ülnek ösz­­sze. A garanciális hatalmak vála­szát a népszövetség határozatára vasárnapra várják, úgy hogy hét­főre vagy keddre a véglegesen tető laid hozzák a hiteltervezetet. ,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom