Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-18 / 255. szám

1922, szeptember I8>

BACSMEGYEI NAPLÓ

' így tehát bátran* nyílt homlokkal hirdethetjük, hogy a szó legnemesebb értelmében

lojálisak mi vagyunk, mi ma*

; gyarok* akik a törvény és alkot[ atáay feltétlen uralmáért küz' tíünk és a valóban íllojállsak : azok, akik velünk szemben állva ; mindezt megakadályozni törekszenek.

. A magyarnak lehet sok vétke, sok feüne, sok gyengéje, sok hibája, de van egy tündöklő erénye s ez: feltétlen törvény- és alkotmány tiszteleté. Őseink ez erényét, mint legerősebb várunkat, legnagyobb erősségünket hozzuk magunkkal s törhetetlen hűséggel megőrizzük ez uj hajrában is, A magyar politikai pártszervezet e mai nappal kezdődő uj életének: fza talpköve» ez az éltető- He, ez a vezércsillaga,

A bánsági Magyar Párt nevében és megbízásából ezennel bejelentem az Országos Magyar Párt szervezetébe való belépésünket. (Lelkes, szűnni nem akaró éljenzés.},

, Ahogy sokára megszűnt az éljentés

Gräber László dr.

éUt fel, hogy ismertesse a párt programját.

Grábert hatalmas éljenzés fogadta, ahogy a szónoki asztalhoz

!épeit Az ő páratlan tudását, széeskörü ismereteit, sodró erejű logikáját, közjogi erudicióját, amivel a kisebbségi jogok specialistájává lett, már publicisztikai munkásságából ismerte a magyarság. Most kitűnt, hogy Gráber nemcsak a jognak tudora s nemcsak a tolinak mestere, hanem a szónak is. Nagyszerű szónoki képesség ragyogott fel minden mondatában.

Gráber László dr. a következőkben ismertette a Magyar Párt programját:

Magyar Testvéreim! A Magyar Párt a szerbek, liorvátok és szlovének királyságában élő egész magyarság egységes politikai szervezete kíván lenni. A pártprogram két sarkalatos pontját a nagygyűlés eddigi szónokai már ieszö-Ezték akkor, amikor megszületése pilláiéban

hitvallást tettek az ország magyar népének föltétien állam és kiráiyhüségéről.

A nemzeti egység alapján állunk és a monarhikus államformához ragaszkodunk. Minden félremagyarázás megelőzése céljából kijelentjük, hogy a fogalom legszigorúbb értelmezése mellett unitárfsták vagyunk. Egységes államot csak egy király alatt, egy kormánnyal, egységes törvényhozással, egységes kül, pénz, hadügy és közlekedéssel tudunk elképzelni és eme egységes államban az egységes törvényhozás alkotásainak vég rehajtását a néprajzi és gazdasági viszo' nyok figyelembevételével alakított ön kormányzati egységek kezébe kívánjuk letéve látni. Monarchisták vagyunk tra dicióból és azért mert

a korona viselője volt az egyetlen alkotrnáyos tényező, mely eddig főn tartós nélkül az ország minden fiának teljes egyenjogúsága mellett foglalt állást és mert uj hazánk közéletének jelenpégeiből azt a meggyőződést merítettük, hogy az ország konszolidációjának befejezése és fejlődése csakis a monarchikus államforma mellett van biztosítva.

A mi programunkat röviden egybefoglalja az ország kormányának a kisebbségek védelméről szóló szerződés bevezető részében kifejezett az az óhajtása „hogy biztositékot kívánunk abban a tekintetben, hogy az ország területéhez csatolt országrészeken élő bármely felekezeiü, anyanyelvű lakosságot szabadság és igazság elvei szerint fogják kormányozni.“

Ennek a célnak az elérésére kizárólag alkotmányos és törvényes eszközöltet kívánunk igénybe venni. Sem Ígéret, sem csábítás, sem provokálás, sem erőszak bennünket a törvényesség Htjáról le nem téríthetnek soha.

Készséges Örömmel ajánljuk fel közreműködésünket ahoz a munkához, mely uj hazánkat gazdaságilag virágzó demokratikus jogállammá a béke biztos támaszává akarja kiépíteni.

Demokráciát akarnak, de nem a formák és nem látszatok papiros demokráciáját, melyet rossz lelkiismeretű politikusok demokráciájuk alibi bizonyítékául, politikai fezőrök cégérül, apró üzleteikhez csempészlohogul akarnak felhasználni.

Olyan demokráciát akarunk, amilyet a háború előtti szerb királyság küzdött ki magának és létesített meg 1903. évi alkotmányában, olyan demokráciát, melynek mentalitása legyen, olyan mint a melyet a régi szerb királyság népének lelkében az áldott sumadiai földhöz való ragaszkodása fakasztott.

Eme alapelvek mellett az osszág dolgozó magyar népének szükségleteit a következő programmban foglaltuk össze:

1. Kívánjuk

a kisebbségek jogait

védő nemzetközi szerződés rendelkezéseinek, aszerződés alapelvei és szelleme értelmében minden fentartás nélkül való végrehajtását, a magyarságnak és általában minden nemzeti kisebbségnek az alkotmányban biztosított jogi és politikai egyenjogúságát, kulturális, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesülését és biztosítását.

Azt akarjuk és azért küzdünk, hogy a törvény előtti egyenlőség az alkotmány márványába vesett princípiumból a haladó és pezsdülő élet élő valóságává vá'jék.

Haladéktalanul hatályon kívül kell tehát helyezni minden oly törvényt, rendeletet és hatósági intézkedést, mely az ország polgárai között különbséget tesz a jogok és kötelezettségek tekintetében nemzeti hovatartozásuk szempontjából. Törvényes biztositékot kívánunk arra nézve, hogy minden állampolgár önmaga állapíttassa meg nemzeti hovatartozandóságát és ellenezzük a nemzetiségi kataszter felállítását.

Kívánjuk,

az állampolgárság

megszerzéséről és elvesztéséről rendeldező törvény megalkotását és abban a közjogi tételnek elismerését, hogy mindama állampolgárok, akik a trianoni békeszerződés határozmányai alapján a területek átcsatolásának tényével szerezték meg a teljesjogu állampolgárságot, az alkotmány rendelkezésire tekintettel született állampolgároknak tekintendők.

2. Kívánjuk

a sajtó, a gyülekezés és a szervezkedés szabadságát

és olyan törvények megalkotását, amelyek az alkotmányban lefektetett egyéb emberi, polgári, politikái szabadságjogok valóságos élvezetét, s gyakorlását feltétlenül biztosítják és lehetetlenné teszik, hogy azoknak érvényesülését, akár az állami, akár az önkormányzati közigazgatás közegei megtorlás nélkül meghiúsíthassák.

Kívánjuk ennélfogva, hogy ezeket a jogokat büntetőjogi oltalom alá helyezzék, az alkotmány meghozatala előtti időben felfüggesztett magyar társadalmi, kulturális egyesületek működését mielőbb engedélyezzék és ezeket az egyesületeket vagyonuk élvezetébe egyidejűleg visszahelyezzék. ^

A magyarság joga

3. Törvényes biztositékot kívánunk arra nézve, hogy azokon a területeken, ahol a nemzeti (nyelvi) kisebbségeket számarányuknál fogva az államnyelv sérelme néikül az anyanyelv használata tekintetében külön jogok illetik meg, anyanyelvűket úgy maguk, mint jogi képviselőik a bíróságok, állami és önkormányzati hatóságok előtt minden fokon szóban és írásban minden korlátozás nélkül szabadon használhassák és

•beadványaikat azon a nyelven intézzék

el, amely nyelven azokat előterjesztették.

Kívánjuk mindazoknak a hatósági intézkedéseknek haladéktalan hatályon kívül helyezését, amelyek a nemzeti kisebbségeket anyanyelvűk szabad használatában a magánéletben és üzleti forgalomban ma is akadályozzák.

Uj kerületi beosztás

4. Kívánjuk a kerületi beosztásról szóló törvényerejű rendeletnek olyan megváltoztatását, hogy a Vajdaság területéből, vajdasági székhellyel önálló kerületeket alakítsanak.

Kívánjuk a jelenlegi keretek között a kerületi, járási, szintén a községi önkormányzatmielőbbi életbeléptetését. Az önkormányzati testületek megalakítása céljából kívánjuk az általános, egyenlő, titkos és községenként! szavazás s kisebbségi képviselet alapján az önkormányzati választások sürgős kiírását. Törvényes biztosítékét kívánunk abban a tekintetben, hogy az államnyelv ismeretének hiánya sem a választói jogosultságnak, sem a megválaszthatóságnak akadályául nem fog szolgálni, hogy a választások érvényessége felett független közigazgatási biróság fog Ítélkezni, hogy az önkormányzati testületek ülésein a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön szólalhassanak fel és ezeknek az üléseknek jegyzőkönyveit az illető vidék kisebbségeinek anyanyelvén is vezetni fogják.

Az iskolaügy.

5. Az állam gondoskodjék olyan alsó és középfokú tanintézetek felállításáról, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó szülők gyermekei az államnyelv kötelező tanításán kívül, anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, fenmaradván a testületeknek és felekezeteknek az a joga, hogy ilyen tanintézetek saját költségükön is felállíthassanak. Ezeknek a tanintézeteknek a bizonyítványai az állami tanintézeteknek a bizonyítványaival egyenlő értékűek legyenek. A szülőknek iskolaválasztási jogát scmmifélekép ne korlátozzák.

Kívánjuk, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvének, irodalmának és művelődéstörténetének tanítása céljából az ország egyetemein egy-egy tanszéket állítsanak fel.

6. Az alkotmányban biztosított teljes

vallásszabadság

folyamányaként kívánjuk a törvényesen bevett és elismert vallásfelekezetek önkormányzatának elismerését, biztosítását és fejlesztését, a felekezetek — lélekszámúk arányában — állami segélyezését, úgyszintén az alsó és középfokú tanintézetekben a vallástan kötelező oktatását, az illető felekezet papja által, mert tudatában vagyunk annak, hogy az iskola terjeszti a művelődést, az egyház terjeszti az erkölcsöt.

Amnesztia

7. A politikai bűncselekmények mialt folyamatban levő bűnügyekben pertörlést, az ugyanilyen bűncselekmény miatt elítélteknek pedig királyi kegyelmet kérünk.

A gazdasági élet szabadsága

8. Kívánjuk az ipar, kereskedelem és pénzügy, egyszóval az egész gazdasági élet szabadságának teljes és intézményes biztosítását. Ä szabad gazdasági forgalmat korlátozó rendelkezések eltörlését, a részvénytársaságok és szövetkezetek alapításánál a kormányhatósági engedélyezés rendszerének megszüntetését, eme kereskedelmi társaságok működésének csupán birói ellenőrzését, a kereskedelmi és iparkamarák önkormányzatának tiszteletben tartását, helyes közlekedési, pénzügyi és vámpolitikát, a F honi iparnak állami támogatással való fejlesztését.

Kívánjuk a hazai tőkével alakult kereskedelmi társaságok és az ország polgárainak vagyonára jogellenesen elrendelt sequestrumoknak haladéktalan illetékmentes feloldását.

Egységes adórendszert

9. Kívánjuk, hogy az adórendszert az egész országben mielőbb egységesítsék és mielőbb oly progresszív adórendszert létesítsenek, mely a mai érték4

viszonyoknak megfelelő IétminirauB,

adómentessége mellett, az állami ter^ heket az egyes foglalkozási ágak osztályok között arányosan osztja meg*

Kívánjuk a pénzügyi igazgatásban zni. uralkodó zűrzavaros állapotok és a» adóelőlegezési rendszer sürgős megszüli* tetését, a rendes adókivetési munkálatok mielőbbi megkezdését és az előlegezés! eljárás során aránytalan megadóztatások által okozott sérelmek orvoslását. As adókivetési munkálatokban részt kérünk a gazdasági és társadalmi érdekképviseletek kiküldött képviselőinek is, követeljük, hogy ezekből a bizottságokból tudatosan és szándékosan ne zárják ki a nemzeti kisebbségek képviselőit.

Az adókivető bizottságok határozatai ellen, úgyszintén minden adó és illeték-* ügyben benyújtott jogorvoslat ?felülbirá\ lását — a pénzügyi hatóságok illetékes^ ségének kikapcsolásával — függetleí közigazgatási bíróságok pénzügyi osztá-1 lyainak hatáskörébe kívánjuk utalni, hogy a biztosított jogorvoslat használatának’ jogától senkit meg ne fosszanak és a? első fokú határozat ellen benyújtott jogorvoslatnak halasztó hatálya legyen*

A földreform

10. Kívánjuk a földreform igazságos és a haladó idők szellemének megfelelő megoldását és a reform során kisajátítás alá eső földterületeid felosztását azok között, akik a földet' hivatásuknál fogva maguk és családjuk munkaerejével meg tudják ésr meg akarják művelni és vagy egyáltalában nincsen, vagy nincsen ele-: gendő földjük.

Követeljük annak a törvényellenes állapotnak azonnali megszüntetését-; mely a kisajátítás alá kerülő földek adományozásából kizárja a magyar ás más nemzetiségű kisebbség mezőgazdasági nincstelenéit. Az nem demokrácia és az nem jogegyenlőség,' mely egyforma szociális szükség: mellett ezt a szükségletet az állam-1 polgárok egyes kategóriáinál kielégíti,egyes kategóriáknál nemzeti hovátartozandóságuk miatt kielégítetlenül hagyja.

Követeljük ezért, hogy az igényjogosultak számának és kisajátítandó; földbirtok területének pontos megái-lapitá.sa után a földreform végrehajtását egységes törvénnyel1 végérvényesen mielőbb szabályozzák. A ki-; sajátitási kötelezettség az igényjogosultság megállapítása, a kisajátítandó1-1 földterületekért az alkotmány alap-' elvei alapján fizetendő és méltányosan megállapítandó kártalanítási! ősz-, szeg meghatározását független bíró-' Ságra kell bízni.

Tiltakozunk az ellen, hogy a Vajdaság területén a telepítési akciót akkép vigyék keresztül, hogy az ott élő nemzeti kisebbségek földigényeit‘ a Vajdaság területén kívül elégítsék' ki.

A munka szabadsága

11. A termelő munka szabadságának, nemkülönben a munkásszervetek szabadságának, a munkásság sztrájkjogának elismerését és visszaállítását kívánjuk. Kívánjuk az ipari munkásság számára uj munkaalkalmak te-' remtését, a munkásvédel'em kimél/yitését, a munkásság jogos igényeinek; a termelés fokozásával együtthaladó kielégítését. Kívánjuk végül az alkotmány szociális határozmányainak megfelelően a munkásjóléti intézmények létesítését, a létesített intézményeknek fejlesztését és a rokkantügynek nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül méltányos és megfelelő rendezését.

12. Kívánjuk az állami és önkormányzati igazgatás tisztaságának és pártatlanságának az egész vonalon való biztosítását. Kívánja ezt velünk minden politikai párt és minden becsületes ember. Mi kívánjuk azért, mert az események kétségtelenül bizonyítják, hogy azok, akik az ország üdvét a kisebbségi jogok megcsorbításában keresik, ezt a túlzást a maguk vagyonosodási törekvéseinek palástolására használják fel. mig azok,.