Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-18 / 255. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 18, 2. oldal. várná a gyűlés rendjét, Kormánybiztos Ur módot fog nyújtani arra, hogy gyűlésünket zavartalanul megtartjfciassukl Tisztelt Népgyülés! Szeretett Magyar Testvéreim! r Szivemből üdvözlöm Önöket, akik ezen a szent napon megjelentek. Üdvözlöm Önöket, mert látom, hogy Önök ma azzal az elhatározással jöttek ide, hogy a legnagyobb odaadással a legigazságosabb munkát fogják végezni, mert azt akarják, hogy az alkotmány által biztosított jogok sáncaiba bekerüljenek. Azzal a feladattal jöttek, hogy csak jót cselekszenek és ennek az államnak szilárd oszlopai lesznek. Azzal a tudattal vannak itt, hogy hü polgárai lesznek a hazának és hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy ez a haza boldoguljon és virágozzon. Önök teljes komolysággal felfogták ennek a napnak a jelentőségét és ezért arra kérem Önöket, legyenek hűséges alattvalói üj hazájuknak, legyenek engedelmes polgárai az uj rendnek. Üdvözlöm Sántha György doktort, ía suboticai szervezet elnökét, akit felkérek, vegye át az elnöklést. Lelkes éljenzés fogadta e szarvakat s köszöntötte a szuboticaiak népszerű elnökét Sántha György dr.-t, Sántha György ár. a tömeg meleg óvéciotapsa és éljenzése közben kezdett beszélni. Minden szava lélekba talált és yisszhangossá vált Nem szóvirá gokkal, hanem Férfias keménységgel modia meg. azt, amit mindenki értett, mindenki várt. A következőket mondta: Nagyra becsült kormánybiztos Ur!í Mélyen tisztelt közgyűlés! Kedves magyar testvéreim! Midőn hosszú várakozás után végre itt, e tiszamenti városban, Jugoszlávia magyarsága összejött, hogy léletjelí adjon magáról, hogy megmutassa a világ előtt, hogy ebben az államban békés, dolgos polgár akar lenni, hogy ki akarja venni részéi az alkotó munkából, első kötelességem, hogy felhívjam figyelmüket arra az ősrégi magyar szokása, hogy az istenről, Királyról és Hazáról való megemlékezéssel kezdjük meg munkálkodásunkat, Én is leemelt kalappal Istenhez fohászkodom: Engedje meg a Magyarok Istene, kogy igaz ügyünk, célunk megvalósuljon az ő oltalma alatt, uj hazánk javára. Második kötelességünk az, hogy igazságos és bölcs uralkodónk Őfelségének hűséges polgáraiként hódolatunkat tolmácsoljuk és kérem, hatalmazza fel a nagygyűlés a vezetőséget, hogy a következő távirattal forduljunk Őfelsége trónjának zsámolyához: őfelsége Sándor király udvari irodájának Beográd 'Az SHS királyságban élő magyar nemzeti kisebbség a mai napon Sentán megtartott nagygyűlésén megalkotta a maga egységes politikai és képviseleti szervezetét. Ebből az alkalomból alattvalói hódolattal üdvözli királyi Felségedet és alázattal kéri, hogy legmagasabb királyi védelmét és jóindulatát részére is a legkegyelmesebben biztosítani méltóztassék. Az alakuló nagygyűlés nevében dr. Sántha György elnök. Harmadik kötelességünk pedig az, hogy tisztába jöjjünk azzal, amivel hazánknak- tartoztunk. Ez az ősi szokásunk egyre kötelez: hogy hűséges és lojális alattvalók legyünk, minden mellékgondolat nélkül. A sors idecsatolt bennünket, feledni kell a múltat és a boldogabb jövő felé kell tekintenünk. Minden erőnkkel be kell illesz{ kednünk az .uj államba és minfással tette magáévá e határozati javaslatot. Sántha György dr. határozatként mondta ki, hogy a naggyűlés a javaslatot elfogadja s ezzel a jugoszláviai Magyar Párt megalakult. Lelkes, kitörő éljenzés fogadta ezeket a szavakat. Utána Nagy Ödön dr. terjesztette elő a tisztikar és vezérlőbizottság megválasztására vonatkozó indítványát. A tisztikar megválasztása, Nagy Ödön dr. javaslatára a naggyűlés következőképen alakította meg szervezetét: Elnök: Sántha György dr. Társelnökök: Várady Imre dr. (Bečkerek), Gráber László dr. (Pančevo), Falcione Árpád (Sombor, dr. Sóti Ádám (Senta). Ügyvezető elnök: Nagy Ödön dr. Főtitkárok: Ruby Gyula (Subotica), dr. Csetle János (Senta) és Mara Jenő dr. (Bečkerek). Titkárok: Streliczky Dénes (Subotica) és Deák Leó (Sombor). , Pénztáros: Cs. Nagy Samu. Ellenőr: Vass Kálmán. Intéző-bizottsági tagok: Subotica: Törley Bálint, Deák András, Koncz András, Horváth-Csomó József, Nojcsek Géza, Heumann Mór, Andrássy György, Pauk János, Szabó Simon, Patócs Béla, dr. Székely Áron, dr. Vécsey Samu. Sombor: Szemes József, Mérő Ignác, Falcione Lajos, dr. Czeisel Lajos, dr. Buják József, Wámoscher Ervin, dr. Turányi Zsigmond, dr. Lederer Dezső, dr. Palásthy Ödön, dr. Hettesheimer Imre, Ugry Mihály. Beckerek: Erdélyi István, dr. Kardos Samu, dr. Kuszing János, dr. Borsody Lajos, Tóth Ferenc. Debeljacsa: Tóth Ferenc, Szenti Jmre, Laki János, Monoki Gyula. ' Hertelendy falva: Thomka Károly, Ömböli Márton. Senta: Tóth Miklós, Horti János, Papp Menyhér, Radvány Károly, Molnár Sz. Vince, Pető Sándor. Topola: Kihut János, dr. Decsy József, dr. Kiss József, Pecze Sándor, dr. Békeffy Károly, Varga Mihály, Gyarmati Sándor, Schaffer Gyula, Sinkovics Ferenc, Tóth Jó-ZS6Í. Ada: dr. Király, Károly, Török Máté. Stara-Kaniža: Varga György. Mol: Vida Péter. Martonos: Szimrák Béla. A tisztikar megválasztása után Várady Imre dr. a bánáti Magyar Párt elnöke emelkedett szólásra. Nagyszerű szónoki készsége, magával ragadó lendülete mindvégig lekötötte a hallgató tömeg figyelmét. Pompás előadó ereje méltó kifejező eszköze volt a mélyen szántó gondolatoknak s nagy koncepciójú politikai tanultsága lendületes szónoki erővel párosult. Várady Imre dr. a hallgatóság fel-felhangzó éljenzése mellett a következőket mondotta: Uraim! A népek történetében példátlanul álló nagy világrengés, amely királyi, császári, cári trónokat döntött halomra, amely évszázados államalakulatokat Toppantott össze, amely országhatárokat rombolt szét, régieket megsemmisítve, újakat alkotva, ez a nagy világrengés eredményezte a többek között azt is, hogy mi, itt e területen élő magyarok, a régi anyország testéről leválasztva, egy uj, ifjú államalakulat keretébe osztattunk s hogy mi itt államfentartó vezető nemzetből nemzeti kisebbséggé váltunk. Ez átalakulás első idejében tétován, bizonytalanul állottunk szemben .e reánk szakadt eseményekkel; tiszdent el kell követnünk, hogy hűséges polgárai legyünk az aj hazának. Felesleges elmondanunk, hogy a szerződésekben biztosítva vannak a nemzeti kisebbségek jogai. Mi nem kérünk mást, csak azokat a jogokat, azoknak a kötelezettségeknek végrehajtását, amelyek minden nemzeti kisebbség részére a népek jogait megállapító szerződésekben biztosítva vannak. Mást nem kérünk és ezért jöttünk össze, ezért alkottunk meg a Magyar Pártot, hogy ezt a célt megvalósítsuk, hogy a tróntól, a kormánytól, a néptől ennek a célnak megvalósítására segítséget kérjünk. Tudjuk nagyon jól, hogy majdnem egy esztendeje annak, hogy szervező munkánkat megindítottuk a Magyar Part megalkotására. Sok küzdelemmel, akadállyal állottunk szemben. A hosszú háború után a szenvedélyek még égnek a lelkekben, még most is, amikor már a béke őrangyala lebeg felettünk. Ezeket a szenvedélyeket az idők mind el fogják tüntetni. A király bölcsessége, a törvények ereje és az alkotmány mind a mi oldalunkon van. Nincsen okunk félni. Ebben a demokratikus államban egyenjogú polgárok leszünk. Kérem a nagygyűlést, mondja ki ünnepélyesen hogy a Magyar Pártot megalakítja. (Lelkes éljenzés.) Ezzel a nagygyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A jegyzőkönyv vezetésére Ruby Gyula dr-t kérem fel, a jegyzőkönyv hitelesítésére Békeffy György dr és Birkás Gyula urakat Lelkes éljenzés, dörgő helyeslés volt a válasz Sántha György dr. beszédére. Csak sokára csöndeseden el az éljenző tömeg. Mikor a csend helyreállt Sántha György dr. elnök felhívására Csettle János dr. emelkedett szavak és meggyőző érvek kíséretében a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra : A Seután 1922. évi szeptember hó 17-ik napján megtartott nagygyűlés kimondja, hogy a jugoszláviai magyarság egységes, minden más politikai párttól független politikai szervezetként megalapítja a Magyar Pártot, magáévá teszí az előkészítő helyi szervek által elébe terjesztett programmot és felhívja az ország dolgozó magyar népét, hogy félretéve minden osztályelíentétet és felekezeti gyűlöletet, a magyarság jogi és politikai egyenjogúsításáért megindult küzdelemben egységesen csatlakozzék a Magyar Párthoz. A nagygyűlés felhatalmazza a mai napon megválasztandó tisztikart és vezérlőbizottságot, hogy alkossa meg mielőbb a párt szervezeti szabályait és ügyrendjét és minden rendelkezésére álló törvényes és alkotmányos eszköz igénybevételvel gondoskodjék arról, hogy a pártnak az uj nemzetgyűlésen parlamenti képviselete legyen. A párt céljainak megvalósításához vezető eszközök megválasztását teljes bizalommal tesz! le a nagygyűlés a pártvezetöség kezébe. A nagygyűlés az ország magyar népének nevében hálás köszönetét fejezi ki a magyar sajtónak azért a nemes és önfeláldozó munkásságáért, amelyet a magyar nemzeti kisebbség jogainak sérelme és politikai öntudatának ébrentartása érdekében eddig is kifejtett és felkéri, hogy a pártot és vezetőségét céljainak elérésében továbbra is teljes odaadással támogassák. A nagygyűlés felhatalmazza a vezetőséget, hogy a maga kebeléből elnöki tanácsot alakítson, amely esetröl-esetre, más-más városban, tartsa meg üléseit. A naggyűlés egyhangú felkiálta látásunkat különösen két körül-' mény zavarta. Az egyik az az adott viszonyok'] között bizonyára igen szerencsés i tény, hogy e területre nem hard közben ellenséges, romboló hadsereg;! töri be, hanem előzőén már megkö-j tött fegyverszüneti feltételek alap-j ján itt egy győző megszálló hadse-J reg tartotta bevonulását. A másik! pedig az a körülmény, hogy ezen-] megszálló hadsereg égisze alatt, ad akkoriban még igen komolynak tárd tott wilsoni pontok alapján, a népei$ önrendelkezési jogának hangoztatása$ mellett, a közigazgatási, birói és politikai közhatalmat nem idegen, el~j lenséges, velünk szemben hadakozó?! államok férfiai, hanem a mi ismert*] velünk előzőleg egy sorban küzdőt« polgártársaink vették volt át. Oly polgártársaink, akik közüli igen sokkal, legalább nálunk a Bán-' Ságban, az azelőtti időkben nemcsajéi társadalmi ismeretségben és érint-: kezésben, hanem egyenesen közéleti, és politikai íegyverbarátsdgban él-} tünk, amikor velük együtt küzdöttünk: Igaz, európai értelemben vetty demokrata szellemtől átitatott jogállam kivívásáért. S igy mi sem volt természetesebb,* minthogy nyomban már az átalakulás első percében úgy mi magyarok, mint a velünk egy alapon állott nemetek és munkások felajánlottuk azj együttműködést a vüágkatasztófa által okozott romok eltakarítása és ez uj demokrata szellemű közélet mosd gurálása céljából, í Ajánlatunk nem fogadtatott el kj így meg kell állapítanunk a tényt,] hogy a közéleti passzivitást nem mit mondottuk ki, nem mi kezdeményez-' tűk. Az itteni magyarság mindenkor kész volt az állam megerősödését, konszolidációját, felvirágoz- ) tatását előmozdító alkotó munkában részét kivenni. Bizonyítja ezt azon további tény is* hogy amikor néhány év múlva, bár törvényeink rendelkezésének mellőzésével, nem szabad választás, ha-' nem miniszteri kinevezés utján a községi és megyei közéletben való közreműködésre bennünket, magyarokat is meghívtak, mi törvényi és közjogi aggályaink félrctételével az első hívásra munkába állottunk és úgy a községi s városi képviselőtestületekben, mint a megyei és közigazgatási bizottságokban lelkiismeretes munkával igyekeztünk a közjót, a közérdeket szolgálni. Ennek a munkakészségünknek logikus, következetes folytatása e maf pártszervezkedésünk is. Mert ml egyebet jelent az &' tény* hogy e területen élő összmagyarság az opciós idő lejártával, mindjárt az első adott pillanatban politikai szervezett párttá tömörül? Mi egyebet^ mint azt, hogy a községi, a megyei szükebb keretből kilépve, immár oa állami közélet minden mezején váUA vetve óhajt együttműködni nemzeti alkotó polgártársaink mellett az uj haza gazdasági, politikai, kulturális} felvirágoztatása érdekében. És mégis mind e nyilvánított készségünk, mid e hangosan bizonyítói tények mellett még mindig bizalmatlansággal állunk szemben, még min-! dig iílojalitás gyanújával illetnek. Uraim, mi a lojalitás? A lojalitás, lényege nem egyéb, mint a szuverénitás két faktora, a nemzet és a király akarata előtt váló meghajolás. S miben nyilvánul, hol ismerhető fel a nemzet és a király akarata? A nemzetgyűlés éítal alkotott és a király által szentesített törvényekben és alkotmányban. S miért tömörül politikai párttá, mit kíván Jugoszlávia magyarsága? Semmi egyebet, mint a nemzetgyűlés által meghozott, a király által szentesitett s meghirdetett törvény és alkotmány rendelkezéseinek minden itt élő állampolgárra nézve kivétel nélküli, teljesen egyforma alkalmazását és, érvényesülését
