Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-10 / 217. szám
1922. augusztus 10. BAGS MEGYEI NAPLÓ 3. okfaX Az olasz belpolitika eseményei közelről érintik a jugoszláv bel* politikát is. Egyrészt a számtalan érdekközösség, amely a két állam között különösen az Adrián és Albániában fennáll, másrészt a még mindig végrehajtatlan rapallói szerződés igazolják azt a nagy érdeklődést, amellyel Beogradban az olasz politika fázisaira tekintenek. Beogradban általában szimpátiával fogadják a Facta-kormányí. Úgy vélekednek, hogy az aj kormány nem fog nagyobb nehézségeket gördíteni a rspallói szerződés realizálása elé, miután a még vitás kérdésekben amúgy sincsenek elvi ellentétek a két ország között. A rapallói szerződés végrehajtására vonatkozómegegyezést eddig azért nem Írták alá, mert az okirat szövegezése tekintetében vannak ellentétek. fjáratlan az a szorgalom, amelyyel idős kartársaim tanulnak. Most már úgyszólván mindegyik túl van a kezdés nehézségein. Nagyon természetes, hogy idős embereknek sokkal fárasztóbb a tanulás, mint a fiataloknak, de mondhatom, az öregebbek is kitűnő előmenetelt értek már eddig is el . . . A kurzus előadóinak különben az a tervük, hogy az eiuedásokról készült jegyzeteket könyvalakban ki fogjak nyomtatni, hogy megkönnyítsék azok számára a januári vizsgára való készülést, akik nem hallgathatnak kurzusokat. Az osztrák szocialisták Castiglioni Camillo kiutasítását követelik Az osztrák kormány, a végsőkig leromlott osztrák korona szanálására — mint több ízben megírtuk __ szeptember 15-én önálló osztrák állami jegybankot létesít, amelynek alaptőkéjét: százmillió svájci frankot a bécsi bankok adják össze a birtokukban levő külföldi valutákból. A kormány a magánbankárokat is felszólította, hogy vegyenek részt az alaptőke jegyzésében. Felszólította többek között Casiiglionit is, aki — mint a bécsi szocialista párt lapja megírja — kereken kijelentette, hogy magánember és semmi oka sincs arra, hogy jobban pártolja a jegybank alapítását, mint bármilyen más, Ausztriában élő magánember. Az osztrák szocialisták emiatt ma éles támadást intéztek Castiglioni ellen, akiről többek között a következőket Írják: — Castiglioni Camillo a háború kitörésekor meglehetősen szegény ember volt. Igazgatója volt az Osztrák- Amerikai Gurnmigyárnak, melynek Szolgálatát nagy hirtelenséggel kellett elhagynia. Ma pedig szakértők legalább nyolcvanmillió svájci frankra becsülik a vagyonát, tehát olyan öszszegre, amely osztrák koronákban igazán csak csillagászati számokban volna kifejezhető. És mégis, ez az ember visszautasítja azt; hogy részjegyen egy olyan akcióban, amelyről legalább a pénzügyminisztérium feltételezi, hogy hozzájárulhat Ausztria megmentéséhez. E viselkedéssel szemben fel kell vetnünk azt a kérdést. v?ijon a pénzügyminisztérium megtett-e mindent, amit ilyen esetben megtenni kötelessége?! Vájjon befejezték-e a vizsgálatot arra nézve, hogy milyen módon jutott Castiglioni negyvennyolc hónap alatt nyolcvanmillió aranyfrankhoz? Befizette-e hatvan százalék adóját, amellyel a legnagvobb jövedelmek meg vannak róva? Lefizette-e a vagyonadót vagyonának értékéhez képest? A pénzügyminisztérium utánajárt-e az összes rendelkezésére állő eszközökkel, hogy vájjon Castiglioni Ur sohase lépte-e át a deviza-rendeletet? Van egy határozmány _ Írja a Vorwärts —1 amely hatóságoknak megadja azt a jogot, hogv az alkalmatlan idegeneknek megtiltsa a tartózkodást Ausztria területén. Ha a parlament összeül, az első kérdés, amelyet a kormányhoz kell intézni, az lesz, milyen adókat fizet Castxglioni az államnak és miért szabad ez alkalmatlan idegennek még mindig itt üzérkednie? Meg kell végre kérdezni a. kormányt, hogy Castiglioni ur tevékenységének véget vessen?! Ez a. cikk Bécsben igen nagy feltűnést keltett. Castiglioni neve a nemzetközi pénzpolitikában olyan jelentékeny, hogy szinte intemacionális érdekessége lenne, ha Bécsbő! kiutasítanák ezt a hirtelen gazdagodott embert. A Facta-kabinet és Jugoszlávia — Az uj olasz kormány bukását várják — A dalmáciai kisebbségek kérdésében eddig a két ország külügyi hivatala nem tudott közös piattformoí találni, Ismerve azonban Factánsk ebben a kérdésben vallott felfogását, Beogradban biztosra veszik, hogy az abbáziai találkozó ezeket a kérdéseket is véglegezni lehet majd. A kedvező auspicitimok által keltett jó hangulatot erősen befolyásolják azok a Rómából érkező hirek, amelyek szerint ez uj olasz kabinet igen rövid életű tesz. Úgy hirük, hogy a szocialisták már a parlament megnyitása nap ján a fascista zavargások miatt kivonulnak az ülésteremből, igy Factát leszavazza az ellenzék, a mely az elmúlt napok eseményeiért a kormányt teszi felelőssé, mert a döntő napokban gyengének mutatkozott. számlálás utánra várható a valódi helyzetnek megfelelő kiigazítása. Valószínűleg csak a gyors munka a" magyarázata annak, hogy a bízott«4 ság nem vette figyelembe a legulób-’ bi években az ország sok részén meglehetős hitelesen végrehajtott uj népszámlálási adatokat. ; Caillasix ás Vanderlip a világgazdaság jovojr " A kisebbségek ügye a londoni konferencia elolt — A Népszövetség- nem használta fel befolyását London. A Poincaré áital teg nap előterjesztett javaslatot a konferencia tiz pénzügyi szakértőjéből alakult bizottság sir Horne angol kincstári kancellár elnöklete alatt ma délelőtt tárgyalás alá vette. Jelentésével holnapra készül eí. A délutáni ülésen sir Dickinson a nemzeti kisebbségek kérdésében szólalt fel. Kijelentette, hogy a kisebbségek helyzete a békeszerződések folytán fele. te nehézzé vélt. Számos panasz érkezett igazságtalanságok, sőt kegyetlenségek miatt. Kitűnt, hogy azok a szerződések, amelyeknek a kisebbségeket meg kellett volna védeniük, nem bírták azokat az igazságtalanságoktól megóvni. A népszó vétség, melynek védelme alá helyezték a kisebbségeket, aligha használta befolyását. A konferencia csak kötelességét teljesiti akkor, ha a figyelmet a fennálló nehézségekre irányítja és ezért a konferencia tagjait felszólítja arra hogy minden tólük telhetőt te gyenek meg arra, hogy ezeket £ viszasságokat megszűntessék. A választókerületek beosztása — A vajdaság 34 képviselőt választ — A választásokat előkészítő állami bizottság kedden dr. Ribar elnöklete alatt ülést tartott, melyen a választókerületek beosztását állították öszsze. A képviselők választásáról szóló törvény értelmében minden 40,000 lakosra egy képviselő választandó. A bizottság ezt az elvet tartotta szem előtt munkájánál, a számítás alapját pedig az 1910. évi népszámlálási statisztikák szolgáltatták. Ez a körülmény természetesen sok esetben igazságtalanságokra vezet, íődeg a városok rovására, mert hiszen a lefolyt 12 esztendő alatt nagyarányú eltolódások észlelhetők a lakosság számarányában, különösen a nagyobb városok népessége szaporodott. A bizottság a népszámlálási adatok szerint megállapította, hogy a képviselőháznak 313 tagja lesz s a választókerületek számát 56-ban állapította meg. Az ország különböző területeire a következőképp oszlik meg a kerületek és a választandó képviselők száma: Szerbia 29 kerület, 112 képviselő; Bosznia-Hercegovina 6 kerület 48 képviselő; íiorvát-Szlavonország 8 kerület 66 képvisel; Szlovénia 2 kerület 25 képviselő; Dalmácia 2 kerület 11 képviselő; Montenegró í kerület 1 képviselő; Vajdaság 5 kerület 34 képviselő; Beograd városa 1 kerület 2 képviselői v* J Zagreb városa 1 kerület 2 képviselő; Ljubljana városa 1 kerület 1 kép I viselő. A Vajdaság a következő öt k erületre oszlik: 1. A véli kiki kindai és velikibecske reki törvényszék területe 277,258 la kossai hét képviselőt választ. 2. A pancsevó—belacrkvai törvényszék területe 313,799 lakossal nyolc képviselőt választ. 3. A snboticai törvényszék területe 233,647 lakossal hat képviselőt választ. 4. A novisadi törvényszék területe 242,991 lakossal hat képviselőt választ. 5. A sombori törvényszék területe és Baranya 282,634 lakossal hét képviselőt választ. A választások, mint ismeretes, a kerületeken belül járásonként fognak lefolyni. Amely közigazgatási járásban több lakos van, mint a mennyi egy képviselő választásához szükséges, azokat a bizottság választási járásokra osztotta fel. A Vajdaságban csali egyetlen esetben volt erre szükség: Subotica városánál, melyet két választói járásra osztottak. Az elsőbe a város I., II. és III. köre, a másodikba a város többi részei tartoznak. Ezt a beosztást, miután a törvény az állami bizottságot teljhatalommal ruházza fel a kerületi beosztást illetően, véglegesnek kell tekinteni és csak a legközelebbi országos nép-Mialatt Poincaré mindent elkövet, hogy a békeszerződések által teremtett állapotokat föntartsa, mind nagyobb erővel tör magának utat az a fölfogás, hogy a békeszerződéseiket revízió alá keli venni, mert különben Európa teljes összeomlása elkerülhetetlen. Angolország érzi leginkább a max európai állapotok tarthatatlanságát, i A középeurópai országok pénzének elértéktelenedése miatt elvesztette egykori európai üzletfeleit, clveszi! tette majdnem teljesen régi kontinentális piacát. Most francia részről emelte fö! szavát a békeszerződések ellen Caillaux, Franciaország egykori pénzügyminisztere. Cailiaux, aki a háború folyamán sem csinált titkot pacifista érzelmeiből, csak önmagához maradt következetes, amidőn a békeszerződéseket kárhoztatja. Könyvében, amely Ou va la France? O va l'Europe címen nemrégiben hagyta el a francia sajtót, kifejti, hogy á földrajzilag és államilag zárt területeknek gazdasági széttagolása csak a nagyipar nemzetközi kcnccrnjei*, nek léire jőve telét segítette elő. Cél-; szerübb volna nagyobb fölvevőképességű gazdasági területek fönmaradása, amelyeken belül biztosítanák a lehetőség szerint a szabad for-; galmat. Es ez volna a teljesitőképesi és kivitelre alkalmas ipar alapja. Azr a törekvés, hogy minden országbanegy lehetőleg sokoldalú ipart te-' remtsenek. csak a forgalmat megakadályozó védvámokra, azonkívül egyoldalú politikai nacionalizmusra vezetne, amelyek korlátoznák a termelőképességei. Az európai ügyekének egyoldalú politikai szabályozása távolról sem kielégítő. A valóság az, hogy a növekvő kereslet és az elhelyezőképesség az ipari és mezőgazdasági termelést növeii. A föléledő árucseréhez azonban az országiról országra való szabadforgalomnak § helyreállítása szükséges. Cailiaux, Imint demokrata, az áruk árának, I előállításának és szállításának megkönnyítését követeli és ellene van azoknak a nézeteknek, hogy a kis területre szorult ipari üzemeknek szétesését arra kell fölhasználni, hogy azokat rossz valutában kis öszszegekért összevásárolják. Vanderlip bankár a What next in Europe? című könyvében a hadikiadások megszüntetését, a teljesleszerelést kívánja »azonkívül az állami kiadásoknak a minimálisra való leszállítását. Végzetes hibának tartja, hogy a békeszerződések a régi gazdasági egységeket szétbontották. Rámutat arra a katasztrófára, amely a papírpénzt szaporodásával folyton fenyegetőbbé válik és a javulás szerinte akkor fog bekövetkezni, ha Amerika segítségére jön Európának. Az amerikai segítségnek azonban még nincsenek meg a lélektani feltételei. Európában ma oly erősek az önző, a szomszédos állam érdekeit figyelembe nem vevő nemzeti törekvések, hogy ezek, ha a közeljövőben nem enyhülnek, teljes anarchiát idézhetnek elő. JELESIKés P1SZKER, NO VISAD *zr, bitktizsécji épOlet. Ajánlja újonnan megnyílt férfiiMsziM ćs Mlésármiitárát versenyképes árakkal.
