Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-08 / 215. szám

1922. augusztus 8. BACSMEGYE? RAPLG 3. oldal. As utódállamok magyar íróinak szervezkedése — Megjegyzések a „Tűz“ felhívásához — A >Tüzí cimü szlovenszkói irodal­mi boulevardlap legutóbbi számában felhívásai fordult az utódállamokban élő írókhoz és újságírókhoz, hogy ala­kítsák meg a toll munkásainak szer­vezetét. A felhívás szerint ennek az írószervezetnék az lenne a feladata, hogy egységesen vezesse, irányítsa és művelje az elszakadt magyarság L:ul­­íurmozgalmait Erdélyben, Szlwvensz­­kóban, ott, ahol mi tagadás, bizony vezetés és irányítás nélkül, esemé­nyek nélkül és minden érdeklődés hij­­ján tengődik a magyarság irodalmi iád túrája. A >Tuz< akcióját mi Vajdaságiak, akiknek kulturmozgalma jóval vesz­­feglöbb és erőtlenebb, mint Erdélyé, vagy Szlovenszkóé, nagy örömmel fo­gadnánk, ha az akció mögött már előre nem látnánk azokat az erőket, ■amelyek föltétien eredménytelenné teszik és céltalanná a -»Tüze kisérle­­'íezését. Kétsé geink s komoly kifogá­­;*aink vannak ugyanis abban a tekin­tetben, hogy a magyar kulturmozgaiom elmélyítése' és extenziv kiterjesztése fcöriil egy irószervezet hatékonyan tudna dolgozni, különösen egy olyan írószervezet, amely a benne összaerő­­’SZskolt világnézetek miatt már eleve ís tehetetlenségre van kárhoztatva, tehetetlen elgondolni aztán már ma­fában véve azt is, hogy egy egységes szervezetbe lehet tömöríteni az utód­államok íróit és újságíróit. Mint min­denütt. itt is Erdélyben is, Szlovensz­­kóban is sok cselben áthidalhatatlan Világnézeti különbségek állnak fenn az irók között, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni és amelyek komoly akadályt jelentenek minden egységesítő kísérlet számára. Az utód­államok aktivista irányú Íróiról pél­dául akik direkt szembefordulnak, ha­tározottan és meg nem alkuvón az individualizmus kulturmozgalmával, nem hihető az sem. hogy közös mun­kára egyesülnének a progresszivek mondjuk az utódállamok pekárjaival. A magyarság kulturmozgalmának fej­lesztését illetőleg elképzelhetetlenül nagy kontroverziák állanának elő. A >Tüz* akciója mindezeknek a reális, tényleges nehézségeknek zátonyán egész bizonyosan megrekedne, még mielőtt valami eredményt hozott vol­na az elszakadt magyarság részére. Igen, tenni kel}, cselekedni. De a cselekvéshez, irodalmi munkához nincs szükség irószervezetre melynek elgondolása amúgy is messze esik minden gyakorlati megoldástól. Vagy meg van az alapja s a szükségszerű­sége az igy elgondolt irodalmi szervezet megalkotásának s akkor fölösleges, hogy a ma még tekintély és publici­tás nélküli helyről erre felszólítást küldjenek, vagy nincs meg s akkor nem teremti azt meg a legjobb szán­dék. sem. Egyébként a »Tűz« a vajdasági írókról e felhívása kapcsán olyan di­lettáns, felületes, kusza és csonka se­regszemlét ad. s a programmja oly­annyira nélkülöz minden komoly cél­kitűzést és eszközmegválogatást, hogy az akcióban való részvételtől még azokat is visszatartja, akik szívesen vállalnának közösséget a szándékban. A novisadkömyéki és délvajda­sági rablók üldözése még mindig art. Szombaton kezdte az üdözést a rendőrség, katonaság és a felfegy­verzett polgárság és a hajsza ideje 8alatt a Péter király-csatornától a Dunáig a legszigorúbb intézkedése­ket léptették életbe. Sűrű csatáriáncban indultak meg az üldözök: két század katonaság, egy novisadi rendörszakasz és csendőrség, amit a községek, falva, és tanyák lakosságával egészítette, ki. A polgárság kaszákkal, kapákká' dorongokkal, revolverrel és vadász fegyverrel csatlakozott az akcióhoz amelyet Atanaszkovics csendőrszáza dós és dr. Gyorgyevic Cvetán növi sadi rendőrfőkapitány-helyettes ve zetett. A* Dunán motorcsónakok cir káltak, hogy a rablóknak a Szeréin ségbe való átmenekülését meghiúsít sák. Az üldözés közben minden gya nus személyt a legszigorúbban iga zoltattak és akinek nem volt meg felelő igazolványa, azt őrizetbe vet ték. líymódon — mint már megírta! — szombaton éjjel tizenkét egyen ÜaMőhadjárat a Péter király csatornától a Danáig — Negyvenre szaporodott az elfogott rablók száma — ruhás rablót fogtak el, egyes helye­ken véres harcok árán. Mára az et­­fogottak száma negyvenre szapora­­üott, akiknek nagy része katonai egyenruhát visel. Novisádra egymásután, hármas­négyes csoportokban szállítják be a líalvakbói a kukoricaiöldeken elfogott rablókat. A megerősiíett őrségek (közt szállított rablók nagy feltűnést ^és izgalmat keltettek a város utcáin. feA foglyokat a rendőrségi fogdában j helyezik el és azonnal kihallgatják [őket. A kihallgatás vasárnap estétől, éjszakán át, szakadatlanul tart. Az üldözés legnagyobb munkája [hétfőre befejezést nyert és a polgár­ság nagyrészt hazatért, azonban a déli részeken megerősített esendőn lés katonai őrjáratok folytatják a !tisztogatás munkáját. I Iietékes körök véleménye szerint [az eddigi munkával sikerült a rabió­­[fészkeket teljesen kitisztítani bizG­­[nyosra veszik, liogy az elrogottak ! között vannak az elkövetett rablások • tettesei is és alig néhányra tehető ! azoknak a száma, akiknek sikerűit az üdözők éberségét kijátszani. ® »-a®»«*»«*»© ® a ©e® • ® ® * *.© »o*.«©©® <5, A zagrebi és beogradi tőzsde harca ~~ A belgrádiak rossz politikája •Beograd és Zagreb között kétségte­len küzdelem van a hegemóniáért. 'Zagreb a maga fejlettebb kulturális ás gazdasági helyzete révén igyekszik Vezető szerepre szert tenni az egész országban. Beogradban van a politikai élet centruma és a főváros meglehe ■iős féltékenyen vigyáz arra, hogy az (Ország fővárosa legyen vezetője az ■örszág gazdasági életének, a beogra­­điak felszisszennek valahányszor Zag­­jeb miatt mellőzi a külföld a biroda­lom fővárosát. Felszisszennek s olyan rossz politikát csinálnak, mintha csak az volna a cél, hogy Zagreb irányitó Befolyása alá rendeljék Beogradot és &Z egész országot. Emlékeztetni kell arra, mennyi idö- P.. telt, amíg- — főleg a nemzetiségi iSajtó erőteljes agitációjára — el lehe­tett érni. hogy a Beograd—Budapest-i fővonalat, amely a legközelebbi ut (nyugat felé, megnyitották. Az alatt idő alatt, amig Beograd azt a luxust űzte hogy az árukat és utaso­dat körű Ivons tozfatta az egész orszá­gon, Zagreb, mint a fővonalon fekvő nagy város ipari, gazdasági és pénz­ügyi centrummá vált. A középeurópai öagy cégek Beograd helyett Zagreb- J>an állítottak föl expoziturákat és pókokat. Végre nagynehezen rászán­ták magukat Beogradban, hogy a Ma­gyarország elleni ellenszenvet felál­dozzák az ország gazdasági érdekei­nek s megnyílt a forgalom számára a Beograd—Budapest közötti fővonal. Mellékesen jegyezzük meg csak, hogy & Bánátnak a nyugattal való össze­köttetésében még tart a haragszom fiád játék, a Zsombolya—Szeged-i fő­vonalon némák a sínek. A Magyarországgal való haragos viszonyunknak az is az egyik szimp­­tomája, hogy Beograd és Budapest közt nincs telefonösszeköttetés. Ma a gazdasági élet, az ipar, a ke-(életét Zagrebtól. I milliomos nagykereskedőnek. A deviza forgalom teljesen Zagreb szerint igazodik. Zagrebból lehet Bécs­­be telefonálni s a zagrebi bankok ezt a lehetőséget ki is használják. Zag­­rebban sokkal hamarabb tudják meg a dinár külföldi kurzusát, mint Beo­gradban. A tőzsdén percek alatt vál­toznak az árfolyámok s Beograd órák­kal kullog Zagreb után. Állandó differencia van a zagrebi és a beogradi jegyzés között. Zagrebban, ha nem is tervszerűen, de feltétlenül ügyesen félrevezetik a beogradi tőzsdét. Megesett nemrégi­ben. hogy Zürichben egyszerre tíz ponttal emelkedett a jugo korona jegyzése, ^ Zagreb azt jelentette Beo­­gradba, hogy az emelkedés valójában nem történt meg, a zürichi távirat­ban hiba van s Beógrad a 165-ös zü­richi jegyzés mellett egész nap úgy fadta az idegen valutákat, mintha 155 lett volna a kurzus. Harmadnap Zü­richben, ahol értesültek arról, hogy Beograd lényegesen többet fizet a frankért, dollárért, mint amennyi a 165-ös paritás alapján fizetni kellett volna, újra leesett a jugoszláv korona. A valuta árfolyamokat Zagreb irá­nyítja, s nemcsak a Vajdaságban, ha­nem az egész országban úgy alakul­nak az árfolyamok, ahogy Zagreb diktálja. A Vajdaság szempontjából az, hogy az itteni bankok Zagrebból, vagy Beo­­gradból kapják-e a kurzusokat, má­sodrendű fontosságú volna, — ha Zagrebban lehetne telefonon beszélni, de a hét legtöbb napján nem lehet. Ha a beogradi politikusok mesz­­szebbre látnának s megnyitnák a te­lefonforgalmat Budapesttel s Buda­pesten át Bécesel. függetleníteni le­hetne az ország pénzügyi és tőzsde­yeskedelem a valuták és devizák kur­zusa szerint igazodik. A kis kreizle­­rosnak éppen olyan fontos, hogy a külföldi fizetési eszközök árát gyor­san és pontosan megtudja, mint a így aztán a rövidlátó és egyoldalú rossz politika kiküszöbölésével elke­rülhető volna Zagreb feltétlen ügyes rosszakaratú fölénye a beogradi tőzs­dével szemben v - -A suboticai lakáshivatal nsunkája Egy hét alatt diaié zést nyernek a kérvények — Nincs restancia, nincs vagonlakó A suboticai lakáshivata! gigantikus munkát végzett: meg keli ezt állapí­tani akkor, amikor a lakásprobléma [megoldásáról adunk számot. A suboticai lakáshivatalhoz eddig hiába fordultak a felek kérvénnyel, még ha tudtak is bejelenteni üres la­kást, az akták és kérvények száz­számra halmozódtak össze a iakás­­hivatalnál elintézés nélkül. Ez év áprilisában ezernél több jlakásügy várt elintézésre. Ez időtájt a lakáshivatal akkori vezetőjét fel­mentették állásától és helyébe Piü­­kovics Ferencet nevezték ki. Az ak­ták felülvizsgálásakor kiderült, hogy az igénylések nagyrészt tárgytalan­ná váltak, mert a kérvényezők több­­jj hónapi hiábavaló várakozás után a I hivatalos ut megkerülésével szereztek {maguknak hajlékot. A lakáshivatal "uj tagjai fokozott munkával láttak I hozzá a likvidáláshoz. Hivatalból fel­kutatták az üres lakásokat. Négy hó­nap alatt sikerült is minden kérvényt elintézni. Kiderült, hogy voltak üre­sen álló lakások is, melyeket tulaj­donosaik spekulációból nem adtak I bérbe, vártak a jó bérlőre. A múlt hó­nap elején még tizenöt egy- és két­szobás lakás áiit üresen, amellett, hogy tizennyolc család hajlék hiá­nyában vaggonokban lakott. A rendszeres munka folytán ju- Üsu végéig sikerült a suboticai lakás­hivatalnak minden vaggonlakó szá­mára lakást szerezni és a többi kér­vényezőket is fedél alá juttatni. A fő elv az volt, hogy a lakást kérőket előnyben részesítették az általuk be­jelentett üres lakások odaítélésénél. A hátralékos igénylések elintézése után most már a lakáshivatal minden kérvényt egy héten belül a lakásbiró­­ság elé utal, úgy hogy teljesen meg­szűnt a több hónapig tartó várakozás. A lakáshivatal vezetőjétől nyert értesülésünk szerint jelenleg három üres, egy- és kétszobás lakás áll a hivatalnak renddelkczésére, amelye­ket, mivel lakásnélküli nincs, — olyan családok számára fognak kiutalni, akik egészségtelen helyen laknak, a higiénia követelményeinek meg nem felelő helyiségek bérbeadását pedig be fogják tiltani. A lakásmizéria most már annyira enyhült, hogy csupán olyan kérvé­nyek feküsznek a lakáshivatal előtt, melyekben a kisebb lakásban levők égy-ötszohás lakást igényelnek. En­titK természetesen a hatóság nem tud eleget tenni. A többi lakásigény­lők az újabban Suboticára helyezett állami, vasúti hivatalnokok és katona­tisztek, akiknek számára az innen el­helyezett kollégáik lakását utalják ki, Olaszországot a kamara feloszlatása mentheti meg a polgárhábonitől — A faseisták a helyzet urai — A napok óta . tomboló fascists támadások a hétfői napon vehe­mensebb erővel folytatódtak. A védekező munkásság ereie lanká­déban van, a kormány pedig te­hetetlen a fascisták napról-napra növekvő terrorjával szemben. Az események forgatagából csak az világiik ki pontosan, hogy maguk a hivatalos tényezők is tétlenüi vagy erőtlenül állnak a terror­­aktusokkal szemben. A munkás­ság, amely eddig megbontatlan egységgel védte ki a fascisták diktatúráját, ugylátszik a küzde­lemből most vesztesként fog ki­kerülni. Az Olaszországból érkező hírek arról számolnak be, hogy a legjelentősebb munkás városokban a fascisiálc a helyzet urai. Milánó­ban már a munkásság, ahol eddig legerősebben tartotta magát, min­den pozícióját föladta. A város­háza, a munkás-otthonok a Í3‘;ois­­ták kezén vannak. Milánóban a fescisták a város­háza elfoglalása után kényszeri­­íették a vezetőséget a lemon­dásra, ami meg is történt. A szo­cialista vezetők mind lemondtak. Az Avanti szerkesztősége ellen I indított támadás leszerelésere Ica- I íonaság vonult ki, amely azon­ban mielőtt még a rombolást meggátolta volna, visszavonult. Az ország többi részeiből is hasonló hirek érkeznek, a katona­ság beavatkozása még seholsem akadályozta meg a fascisták tér­­fogialásét. Róma az egyetlen vá­ros csupán, ahol nem borult föl a rend, a többi városokban, Páduá­­ban. Velencében, Nápolyban min­denütt véres harcok folynak. A ;ormány kezéből teljesen kisiklott a hatalom és a polgárháború előest­jén Rómában a kamara feloszlatá­sával, mini egyetlen nten'ő eszköz­zel foglalkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom