Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-08 / 215. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ ■ 1922. augusztus 8 Rendőri őrjáratokat rendszeresítenek a határmenti területeken Közbiztonsági intézkecléask a rablások meggátlására A subolicai rendőrség — mint ineg­­iriuk — a novisad-környéki rabláso­kon okulva, preventív rendszabályo­kat fog életbe léptetni, hogy még kon­krét panaszok felmerülése előtt ideje­korán elejét vegye annak, hogy Subo­­tica, környékén is hasonló támadások­nak elejét vehessék. Az intézkedést különösen indokolttá telte az. hogy az utóbbi időkben a város határában, a külső perifériákon levő földek tulaj­donosai mind sűrűbben tettek panaszt ,a rendőrségen, hogy kukorica- és bur­gonyatermésüket, kerti véleményeiket állandóin dézsmálják és tetemes káro­kat okoznak a gazdáknak. Karakasevics Gábor rendőrfőkapi­tány és Tillinger György főkapitány­helyettes multheti helyszíni vizsgála­tuk alapján már kidolgozták a véde­kezési tervezetet, melyet keddtől kezd­ve megvalósítanak. Eszerint augusz­tus 8-tól fogva állandó csendöri és rendőri őrjáratokat küldenek ki a ha­tármenti területekre, amelyek a leg­szigorúbban fognak eljárni a tétlenért tolvajokkal szemben. A két őrjárat hu­szonnégy tagból fog állni- és úgy nap­pal, mint éjszaka felügyel a közbizton­ságra. ' Az eddigi elkövetett lopások tettesei közül ötöt sikerült a rendőrségnek ki­nyomozni, akik ellen az eljárás meg­indult. •mi«««»» *-*»■©<& A nemszláv hadirokkantuknak is adnak segélyt Befejeződött Suboticáa a nem szláv rokkantak összeírása A nemszlév rokkantak és ha­diözvegyek segélyezésének ügyé­ben beállt kedvező fordulatról legutóbb már beszámoltunk; Egy uj miniszteri rendelet értelmében végre sor került a nemszláv rok­kantak ügyének rendezésére is. A suboticai városházán már ösz­­szeirták a nemszláv rokkantakat és hadiözvegyeket. Az összeírás munkálatai most befejeződtek és a főjegyzői hiva­tal minden jelentkező nemszláv hadiözveggyel és háborús rok­kanttal jegyzőkönyvet vett fel. Ezeket a jegyzőkönyveket most a város katonai ügyosztálya el­lenőrzés után fel fogja terjeszteni a szociálpolitikai minisztériumba és a segélyek folyósítása a nemszláv rokkantak és hadiözvegyek részére rövidesen megkezdődik. Sok körülmény vall arra, hogy a segélyek kiutalása a legtöbb esetben csak nagyobb késedelem­mel fog megtörténni, miután az uj rokkantsegélyezési rendelet is sok olyan feltételhez köti a se­gély kiutalását, ami csak nehezen igazolható. A nemszláv rokkan laknak ugyanis igazolniok kell, hogy 1910. január 1. előtt szerez­ték-e meg az itteni illetőségüket, ha pedig e határidő után, úgy azt kell igazolniok, hogy az SHS. ál­lam javára optáltak, illetőleg, hogy nem folyamodtak külföldi honos­ságért. Ennek az igazolása pedig, amint az opciós rendelet végrehajtásá­val kapcsolatban ismeretes, nem könnyű és többnyire az érdekelt fél hibáján kivül történik, ha a szükséges okmányokat nem tudja jdejében beszerezni. Az iratok ki­szolgáltatásával azt is ellenőrizni fogja a hatóság, hogy a segélyt igénylő hadirokkant vagy hadi­özvegy vesztette-e el itteni ille­tőségét. A város a gyorsabb elintézés érdekéber felhívja a következő hadiözvegyeket és háborús rok­kantakat, hogy jelentkezzenek azonnal a főjegyzői hivatalban : özv. Somoskövi Istvánná, özv. Tö­rök Vincéné, özv. Lenci Gáspárné, özv. Török Menyhértné, Sakál Pavav, Marton Lukács, Kovács Péter, Marton Mátyás, Sőregi Mi­hály és Vendel Lőrinc. Magyarország és az utódállamok viszonya — A magyar kisebbségek feladatai az utódállamokban — Grats Gusztáv volt magyar külügyminiszter nyilatkozata Az augusztus második felében Becsben megtartandó interparlamen­táris konferencián Magyarország egyik képviselője üratz Gusztáv, volt magyar külügyminiszter lesz. Gratz Gusztáv budapesti munktár­­sunk előtt rendkívül komoly és ob­jektiv nyilatkozatot tett Magyaror­szág és az utódállamok közti vi­szonyról. E nyilatkozat jelentőségét növeli az is, hogy Gratz Gusztáv­nak az interparlamentáris konferen­cia előtt megtett nyilatkozata két­ségtelenül nem jár messze a hivata­los magyar állásponttól sem . Nagyon sajnálatos, — mondja Gratz — hogy Magyarország és az utódállamok között normális viszony mindezideig még nem jött létre. Történtek c téren kezdeményezések, amelyek a cseh vonatkozásban ve­zetlek legmesszebbre, — de előbb vagy utóbb mind megakadtak. A In­ba nem kizárólag a mi oldalunkon van, — de nem tagadom, hogy a módszerekben, amelyek a mi ré­szünkről alkalmaztattak, sok kifogá­solni valót találok. Külügyi politi­kánkat nagyon megingatta a külügy­miniszterek folytonos változása, a mely egy egységes külpolitikai kon­cepció útjában állt. Most végre elég hosszú idő óta ugyanabban a kézben látjuk a külpolitika vezetését, de, saj­nos, ezt a külpolitikát bizonyos fásult fatalizmus, eszmeszegénység és kon­cepciónélküliség jellemzi. Nézetem szerint megvan a lehetősége, hogy az utódállamokkal számos kérdés­ben megértessük egymást, komoly Ilépés azonban ez irányban nem tör­tént az általam kezdeményezett hrucki tárgyalások óta, amelyek, sajnos, lemondásom után megreked­tek nem egészen saját hibánkon kí­vül. Külpolitikánknak meg kell al­kudnia azzal, hogy egy ideig a poli­tikánknak kell szolgálnia a gazdasá­got. Azután talán eljön az idő, ami­kor a gazdasági erők fogják szol­gálni a politikát. — A magyarság helyzetét az el­szakadt területeken a békeszerződé­sek határozzák meg. Alig tagadható, hogy azok a határozmányok is, ame­lyek a nemzeti kisebbségek védel­mére a békeszerződésben foglaltat­nak, a gyakorlatban sokféleképp ke­resztül lettek lyukasztva. Ezeknek a sérelmeknek elbírálására más fórum, mint a Népek Szövetsége, nem áll rendelkezésre. A magyar politikának mindég egyik elsőrendű kötelessége lesz, hogy ezeknek a kérdéseknek a maga teljes figyelmét szentelje, de azért a külpolitikát ezeknek a szem­pontoknak teljesen dominálniok so­hasem szabad. A magyarság az el­szakadt területek mindegyikén, meg­találja módját annak, hogy beillesz­kedjen az uj viszonyokba, igyekez­zék saját érdekeit megvédeni és fenmaradását és létét biztosítani. Azt hiszem, ez az az ut, amelyet a magyarságnak mindenütt követnie kell. .« • • * • 9 a q ^ »* • « « Mennyi valutát szabad Magyarországból kivinni? A magyar pénzügyminiszter az uj devizarendeletről — Szabad marad a magyar export — Nagy a szilárdság a magyar részvénypiacon Budapestről jelentik: Kállay Tibor pénzügyminiszter vasárnap délelőtt fogadta a budapesti sajtó képvise­lőit és informálta őket egyrészt azokról az intézkedésekről, amelye­ket a spekuláció lehetetlenné tétele szempontjából helyeztek kilátásba, másrészt pedig azokról, amelyek a kereskedelmi mérleg megjavítását célozzák, olyan módon, hogy a feles­leges importot beszüntessék. Ez az utóbbi kérdés szoros össze­függésben van a devizaközpont fel­állításával, mert ezután a devizaköz­pont fog gondoskodni a legális im­portszükséglet kielégítéséről. A pénzügyminiszter szerint gon­doskodás fog történni egy olyan alapnak megteremtése iránt, amely a devizaközpontnak olyan esetben áll majd rendelkezésére, ha az ex­port-valuta a szükségletet idősza­­kilag nem tudná teljes mértékben fedezni. Külföldi valutát ezután csakis a devizaközpont tagjai adhatnak el és ugyancsak tőlük lehet vá­sárolni vagy kölcsönvenni. Külföldi követelés és hitel felett csak az állami jegyintézet hozzájárulásá­val szabad rendelkezni. A jegyinté­zet hozzájárulása nélkül is szabad lesz valamely külföldi cég vagy sze­mély javára külföldi értékben 20,000 korona ellenértékét kitevő összeg erejéig rendelkezni, ez azonban ha­vonta 200,000 koronán felül nem ter­jedhet, Külföldre belföldi vagy külföldi va­lutát kivinni csakis a jegyintézet hozzájárulásával lehet. Az utazási határforgalomban en­gedély nélkül lehet kivinni 100 ezer koronáig terjedő összeget, ebben az összegben azonban leg­feljebb 50,000 magyar korona le­het. A 100,000 koronát meghaladó érté földre való kivitele ahhoz a feltétel­­xöldr evaló kivitele ahhoz a feltétel­hez lesz kötve, hogy a kiszállító fél a kivitt tárgy ellenértékét külföldi pénznemben rendelkezésre bocsájtja. Akinek behozatali, vagy más célokra lesz szüksége külföldi fizetési eszkö­zökre annak a devizaközponthoz, il­letve annak valamely tagjához kell fordulni. Az importnál, amennyiben engedé­lyezett áruról van szó, ennek a kér­dése igen egyszerű, mert az engedély már rendelkezésre áll, a szabad áruknál pedig a valuta rendelkezésre bocsájtása alkalmával elsősorban a sorrend kérdését bírálják el. A pénz­ügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek a szabá­lyok biztosítani fogják a kellő moz­gási szabadságot. Az importnál is szigorú rendelkezéseket fognak élet­be léptetni, amelyek az adott hely­zetben közgazdasági szempontból egyáltalán nem fognak nehézségeket okozni. A devizaközpontnak egyébként hi­vatalos árjegyzései lesznek az irány­adók rés csupán ezeket á hivatalos árjegyzékeket lehet majd a jövőben közölni. A pénzügyminiszter előadása to­vábbi során az import és export kér­déséről szólott, majd ismertette a márka áresésének körülményeit s végül bejelentette hogy az uj vám­törvénytervezet elkészült, amelyet még a tél előtt a nemzetgyűlés elé terjeszt. Sikertelen a bankok manővere. A vasárnapi és hétfői tőzsdei ma­gánforgalomban tovább folytatódott a tőzsdei szilárdság. Az a betörési kí­sérlet, amelyet egy szervezett érdek­­társasás végre akart hajtani az ér­tékpiacon, — csúfos kudarcot vallott. A budapesti piac felvevőképessége sokkal erősebb, mint ahogyan kép­zelték. Senki sem ijedt meg a kon­­tremin erőszakos fellépésétől, mert’ hiszen ma már mindenki tudja, hogy a mai részvényárfolyamok távolról sem állanak arányban az egyéb ér­tékek drágulásával. De a szilárdság­hoz még hozzájárul az a körülmény, is, hogy a külföldi tőke szemet vetett a magyar papírokra s az igazi érté­keket össze akarja vásárolni. !A tőzsdén mindenki tisztában van azzal, hogy az erőviszonyok meg­változtak s igy ennek megfelelően legtöbb vállalat újból felemeli alap­tőkéjét, ami természetesen uj hossz­momentum. Készülnek az uj sdboticaí adéj avasktok Adó a város faszükségletének fedezésére Megírta már a Bácsmegyei Naplói hogy a város nem tudja fedezni d téli faszükséglet beszerzéséhez szük­séges költségeket. Miután azonban naprói-napra nehezebbé válik a fa beszerzésé,'' azért iá városi tanács ! gyorsan akar ebben a fontos ügyben ! megoldást találni. A városnak rtiint­­egy 170 vaggon fára van szüksége, aminek a beszerzési árát valószínű­leg adó alakjában fogják kivetni. A' városi főszámvevőség most foglalko­zik azzal a kérdéssel, hogy milyen uj adó alakjában lehetne a fakészlet beszerzéséhez szükséges összeget megszerezni és ha csakugyan ezen megoldás mellett dönt a tanács, úgy hamarosan el is készül és köz­gyűlés elé kerül az uj adójavaslat. Ezenkívül is készülnek azonban még uj adójavaslatok a városházán. A városi tanács ugyanis a jövő évre uj adónemeket akar életbeléptetni és, fokozatosan igy menne át a már is­mertetett pótadó nélküli gazdálko­dásra, ami tudvalevőleg a város pénzügyi tervei között szerepel. A készülő uj adójavaslatokról ille­tékes helyen a következőket mondot­ták a Bácsmegyei Napló munkatár­sának: — Egyelőre még semmi érdemle­geset nem lehet a készülő adójavasla­tokról mondani, miután a tanácsi még nem döntött az irányban, hogv milyen uj adónemeket léptet érvény­be. Választék pedig van bőven, mi­után azoknak a városoknak, ame­lyeknek érvényben levő adónemeit most tanulmányozzuk, a legkülön­félébb adónemeik vannak már élet­ben. Ezek között is vezet Zagreb, aj honnan sok uj adót lehet átvenni. — Az uj adónemek megválasztásá­nál mindenesetre tekintettel lesz a város a különböző foglalkozáshoz tartozó egyének vagyoni teherbírá­sára, a kereskedők súlyos adóköte­lezettségeire és általában a jelenlegi viszonyokra. Ezekhez alkalmazkod­va fognak az uj adójavaslatok elké­szülni. Igyekezni fogunk a legigazsá­gosabb alapra fektetni az adózást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom