Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-04 / 211. szám

BACSMEGYHl NAPLŐ 5. oldal Ä vajdasági tanítók statisztikája A közoktatásügyi minisztérium sta­tisztikát dolgozott ki az ország tanítói karáról. A statisztika tartományonként csoportosítja a tanítókat és tanítónő­iét, nemzetiség szerint is. A Vajda­ságra vonatkozó adatokról beogradi ftmnfcaíársunk a következőket jelenti: A Vajdaság egész területén összesen $743 tanító és tanítónő működik. Eb­től a számból a Bánátra 285 tanitó és 551 tanítónő, a Bácskára 817 ta­­rtitó és 708 tanítónő, Baranyára 63 fanitó és 24 tanítónő esik. Nemzetiség szerint a következőkép­, 1KK&, „nasggsztHs 4,_______ pen oszlik meg a tanítóság: A Bánátban tanitó tanítónő szerb 253 260 német 162 141 magyar 103 114 rámán 48 26 szlovák 16 7 cseh 2 — orosz 1 3 Bácskában tanító tanítónő Szerb 201 300 német 233 130 magyar 277 249 Szlovák S3 11 ÖTOSZ 13 —— Baranyában 'r tanító tanítónő szerb 24 12 pémet 20 8 magyar 29 4 •(»•(MIM«»««»««««««» »«««»<' If tSrvényfavaslatok a sárapsiisia előtt Határozatképtelen volt a csütörtöki ülés Déteíőtt tizenegy órakor nyitotta Xneg dr. Ribar házelnök a szkupstina csütörtöki ülését. A napirend tárgya­lása előtt a parlamenthez érkezett kérvényeket átutalták a kérvények bizottságához. Az állam fokozottabb Védelméről szóló törvény megszünte­tése tárgyában beadott törvényjavas­latot a speciális bizottsághoz utalták. Dr. Ribar elnök közli, hogy a ha­­dikárok kifizetéséről szóló javaslatról háromféle tervezetet terjesztettek a szkupstina elé. Az egyes tervezeteket iVeljkovics Voja, Perics Vinkó és Lá­­zics Voja képviselők nyújtották be. Ezután Perics képviselő indokol­ja javaslatát. Sürgősnek tartja a hadi­károk megtérítéséről szóló törvény megalkotását és rámutat arra, hogy megegyezés volt a pártok között, hogy ezt a kérdést a költségvetés letárgya­­iftsa után azonnal a parlament elé vi­szik. Különösen Szerbiának és Mon­tenegrónak érdeke, hogy ez a törvény mielőbb hatályba lépjen. Ribar elnök bejelenti, hogy a tisztviselők drágasági pótlékáról szóló Érvényjavaslat tervezete már nyorn­­tásban is elkészült és azt tanulmá­nyozás végett átadták a képviselők­nek. Lázics Voja földmivespárti azt kívánja, hogy az ügy sürgősségére váló tekintettel ezt a javaslatot a bi­zottságok tárgyalásának mellőzésével mielőbb terjesszék a parlament elé. Trifkovics törvényegységesitő miniszter szükségesnek tartja, bogy a javaslatot előbb a törvényelökészitő­­bizottság tárgyalja, minthogy ebben a bizottságban a pártok mind képviselve vannak és igy a parlament előtti tár­gyalásoknál kevesebb hozzászólásra lesz szükség az egyes pártok részéről. Ribar elnök bejelenti, hogy befe­jezést nyert a közvetlen adók egysé­gesítéséről szóló törvényjavaslat ter­vezete, amely most van sajtó alatt. Bárics Steván klerikális képvise­lő amiatt interpellál, hogy az újság­írókkal a szerdai parlamenti bankett alkalmával méltánytalanság történt, mert egyik mellékteremben helyezték el őket. Ribar elnök válaszában kije­lenti, hogy legnagyobb tisztelője a sajtónak. Az újságírókat a rendelkezé­sükre álló legmegfelelőbb teremben helyezték el és velük szemben semmi méltánytalanság nem történt. Kumanudi pénzügyminiszter néhány kisebb jelentőségű kérdésre válaszolt, majd át akarnak térni a na­pirendre, a főispánokról és az önkor­mányzatokról szóló törvényjavaslatok­ban tervezett változtatások tárgyalá­sára. Mivel azonban Simrák képviselő indítványára megállapítja az elnök, hogy csak 133 képviselő vari jelen és igy a szkupstina nem határozatképes, az elnök az ülést 12 órakor bezárja. A legközelebbi ülést szombaton dél­előttre tűzik ki a pénteki napirenddel. Utak (Csuka és Aranyműves verses füzete) Aranyműves János Lajos és Csuka Zoltán versei vannak összegyűjtve ebben a kis, szépen kiállított füzet­ben. Két fiatal emberé, akik, ha sza­bad klassziiikálni, beletartoznak ab­ba a csoportba, amely friss utakon töreti életét szabad levegőre, kollek­tiv érzések felé, nyugtalan és csengő látomásokkal, békétlenül és vaksi szemmel, mint aki ébredő reggelre virmszt. Aranyműves és Csuka az »Ut« nevű aktivista revühöz tartoz­nak, ahhoz az irodalmi mozgalom­hoz, amelynek lámpása, tradicionális vezetője Kassák Lajos és társai a »Ms« körül, amely uj csapást vágott a veszteglő magyar irodalomban. Verses-füzetük, amelyben néhány versüket adták közzé, ezt a rokonsá­got az első pillanatra szembeölti és megmutatja. Csak el kell olvasni egy sort vagy csak végig kell lapozni a füzetet, tisztán és világosan ráismer­ni mindjárt arra, hogy itt olyan két ember jelentkezik, akik nyugtalan fiatalságukat és erjedő emberségü­ket menesztik, hordják a »Ma« után, mely elvitázhatatlanul lehetőségeket nyitott meg a mai élettel utálkozó és a mai irodalomtól elszakadt embe­reknek. Sokszor olyan erős és hatá­rozott ez a rokonság, Csuka és Aranyműves sokszor annyira epigon­­jai a mozgalomnak, hogy néha az a meggyőződése az embernek, hogy csak az uniformist hordják, a szavak és formák »maizmusát«. Ez persze nem csupán ítélet ellenük, akik most vannak utón, hogy beérjék Kassákék messzire kiharcolt állásait. Őszinte és dicséretes követés ez náluk, éle­tük követelése, mely még kevésbé tudatosan és biztos tempóban halad az összekuszált világ roppant anar­chiájában. Aranyművesnél még le­hetne arról beszélni, hogy hirtelen »magáiratalálúsa« nem más, mint utánérzések reprodukciója azzal az irodalmi ideológiával és azzal a for­radalmi gramatikával. amelyet Kas­sákék iskoláztak ki és rendeztek. Csuka versei azonban csak itt-ott hódolnak be aktivista »tradícióknak«, nála már jobban és teljesebben si­mul a forma a megnyilatkozó érzé­sekhez és a tendencia is átfogóbb és következetesebb. A verses-füzetben különben is Csuka az, akire figyelni érdemesebb és aki beígéri a fejlődés újabb étappjait. A csinos kiállítású verses-füzetet az »Ut« adta ki Novisadon. — A királyi pár Maricabádba utazik. Beogradbó! jelentik : Sán­dor király és Mária királynő a na­pokban Beogradba érkeznek. A királyi pár rövid ideig tartózkodik csak a fővárosban, mert valame­lyik külföldi fürdőre fognak még ebben a hónapban utazni, való­színűleg Marienbádba. Dubrov­nikbe csak január hónapba megy Sándor király és Mária királynő. — Kitüntetések. Beogradbó! je­lentik: A föidmivelésügyi minist­er előterjesztésére a király a Szent Száva-rend harmadik osz­tályával tüntette ki Trojanovics Milorádot, a vrsaci földmives­­iskola igazgatóját, ötödik osztá íyável Kalabe Luka becskereki állatorvost, — Basics Csehszlovákiába utazik. Beogradból jelentik: Pasics mi­niszterelnök a jövő héten egy hó­napi tartózkodásra Morienbádb;; utazik. A miniszterelnök meg fogja látogatni csehszlovákiai tartózko­dása alatt Massaryk elnököt és Benes miniszterelnököt. — A Zserjav-affér. Beogradbó jelentik: A Politika csütörtöki száma az Adria-bnnk afférjával kapcsolatban támadást intéz Zsar­­jev ellen, akiről azt állítja, hogy tisztán bosszúból kellemetlenke­dett az Adria banknak. —• A német kormány felajánlotta Vilmos császár udvari vonatát Sándor királynak. Beogradból jelentik:. A köz­lekedésügyi minisztérium értesítést kapott a német kormánytól, hogy az oda küldött udvari vonatot anyag­hiány. miatt nem tudja megjavítani. A német kormány egyidejűleg fölaján­lotta Vilmos császár volt udvari vona­tát Sándor királynak. A közlekedés­­ügyi minisztérium a német kormány ajánlatát közölte az udvarral. — A csehszlovák állampolgáré!: hadikártéritése. Beogradbó! jele: tik: Ä csehszlovák főkonzulátv­­felhívta a csehszlovák éllampo - járókat, hogy a háború előtti ka rak megtérítésére vonstko-ő kér vényeiket legkésőbb augusztus 10-ig juttassák el közvetlenül . prágai külügyminisztériumhoz. — Novistad ej polgármestere, Novi­­sadról jelentik: Patanics Zsarkó Novi­­sad uj polgármestere még e héten megkezdi működését. — Uj tizdináros bankjegyei. • Seogredbói jelentik : Ma, augus-1 us 4-én bocsájtja ki a Néródat Banka az uj tizdináros bankjegye kel, melyek Amerikában készül ek. A bankjegy finom papírjává, és kidolgozásával a dollárbant; jegyekre' emlékeztet. A művészi bankjegy egyik oldalán a munka és ipar allegóriáját, a másik olda­lon a szalonikii front egy részle­tét ábrázolja, egyik oldalán cyriil, másikon latinbetüs felírással. A? 1. és 2. számú bankjegyeket a királyi párnak küldte el a Nem­zeti Bank, a többi alacsony sor­számokat a Narodna Banka fő tisztviselői kapják meg. — A petrováci evangélikus egy­ház földje. Beogradból jelentik : Az evangélikus szeniorátus a va!­­iásügyi minisztérium intervenció­ját kérte, hogy a petrováci evan­gélikus egyházközség visszakapja földjét, melyet annakidején még a magyar kormány vett el tőle és amely nélkül az egyházközség nem tudja magát fentartani. —I Ezerötszáz kilogramm dinamit a levegőbe röpült. Bukarestből jelen­tik: Tocsani régi királyságbeli város­ban katasztrofális robbanás történt. A műszaki ezredeknek a dinamitrak­­.tára, amelyben 1500 kilogramm dina­mit volt felhalmozva, kedden délután a levegőbe röpült. A robbanásnak ed­dig harminchat halottja és hét súlyos [sebesültie van. Az óriási légnyomás következtében a néhány kilométerre levő házak ablakai betörtek. A raktár­­helyiség teljesen eltűnt a föld színé­ről. A robbanás okát a vizsgálat még eddig nem állapította meg. — Az államkölcsön lombaráirozását beszüntették. A Narodna Banka ren­deletet adott ki, amely szerint a 7 szá­zalékos államkölcsön lombardirozását egyelőre beszünteti, a kölcsönkötvé­­nyeket az intézet nem fogadja el lom­­bardirozásra, a már eddig lombardba adott kölcsönkötvények 75 százalékos tételét 85 százalékra emeli, vagyis 10 százalékot pótolni kell. A rendelet ért­hető megütközést keltett a kölcsön­­jegyzök között, akik a kölcsönjegyzés­­kor — az akkor hivatalosan közzétett jegyzési feltételek alapján — bíztak abban, hogy a kötvényeket hetvenöt százalékra lombardirozni lehet, — Egy albán millioxacs kivégzése. Szkutariből jelentik, hogy a legutóbbi lázadás miatt halálraítélt nagybirto­kost s multimilliomost, Selim Petre­­lát, akj Albániának egyik legismertabb egyénisége volt, kivégezték. Amikor á, delikvens halálrakészen az akasztófa alatt állott, megkérdezték tőle, hogy, mi az utolsó kívánsága. Azt kérte, hogy ne akasszák fel és annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy húsz évi börtönbüntetés is elégséges volna, mert csak annyiban érzi magát bű­nösnek, hogy Wied herceg egykori te­vékenységében résztvett. Ezt a kíván­ságát természetesen nem teljesítették, amire Petrela a kormánynak Achmed Bey belügyiniszter utján 50.000 Napo­­leon-aranyat ajánlott fel arra az eset­re, ha kivégzésétől eltekintenek. Ezt az ajánlatot hasonlóképpen elutasítot­ták és a hóhér már a kivégzés végre­hajtásához kezdett. Ebben a pillanat­ban jelent meg két pénzügyi tisztvi­selő és átnyújtottak a halálraítéltnek 800Q Napoleon-aranyat, amit ö egykor az albán kormánynak kölcsön adott. Néhány perc múlva pedig Petrela, az albán multimilliomos nem volt az ■élők sorában. A hir megbízhatóságá­ért egyébként a szkutarii lapokra há­rítsuk a felelősséget. Lehet, hogy csak Albánia külföldi hitelét akarták ezzel a hírrel megszilárdítani. — Újabb rablótámadás Novisad mellett. Novisadról jelenük: Csütörtök hajnalban a kisfütaki csendörőrs pa­rancsnoka szolgálati Htjáról vissza­térve, az országúton két katonaruhás emberrel találkozott. A csendörörmes­­ter igazolásra szólította fel őket, mi­vel azonban nem tudták magukat kel­lőleg igazolni, felszólította őket, hogy kövessék. Egy kukoricáshoz érve, két katona nekiesett az őrmesternek ős ütlegelni kezdték. Az őrmester több lövést adott le támadóira, akik elme­nekülve, a kukoricásból viszonozták az őrmester lövéseit. Az egyik lövés­től az őrmester könnyebben meg is sebesült. A lövések zajára a faluból kivonult a csendörosztag, amely azon­nal üldözőbe vette a lövöldöző kato­nákat, akiknek sikerült elmenekül-* niök. A két katona személyleírása tel­jesen ráillik a Novisad környékén el­követett rablások tetteseinek személy-s leírására. (*) A subotica! helyőrség tisztikara szombaton, folyó hó 5-én 9 órai kezdet­tel bajtársi vacsorát rendez. A vacsorán állandó bclápöjegygyel rendelkező pol­gári személyek is részevekéinek. — Meghalt a budapesti japán kan« zni. Budapestről jelentik: Palotav, Ödön budapesti japán konzul, a Lu­kács-fürdő volt vezérigazgatója szív* szélhiidés következtében hirtelen meg« halt. __ Meghalt a telefon feltalálója. Sid­neyből jelentik: Bell Graham Alexander, az első telefon feltalálója a bostoni egye­temen a fiziológia tanára, meghalt Az övé volt az első telefon eszméje, egy primitiv készüléké, melyben a hang vé­kony vaslemezt rezzent meg, miáltal egy közel levő mágnes segítségével a ve­zető drótban áram keletkezik. Ez az áram a másik állomáson levő mágnes­ben ugyanolyan ritmusban erősiti vagy gyengíti a hangot. Ennek a készüléknek nem volt batériára szüksége, viszont ?t! hangot csak egészen gyengén adta visz*; sza. Ezért mikor Edison a telefont fel­találta, Bell készüléke a feledésbe me­rült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom