Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-20 / 226. szám
Ära I dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol XXIII» évfolyam Stzbolica, vasárnap 1922. augusztus 20» 22S. f.rám Bagjeliíaik riiudea reggel, üimsp után és hétfőn délben ÍELEFGN SZAläs KiadóHivatal S—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90* »dinár SlEBiCliSiítŐSEG: Kralja Alexacdrn-uiica 4 szám matt' Eiaiíákivaíal: Krslia Alexandra-a-ica 1 (Leibach-pelelí^ A drágaság ellen fegyverkezik most az ország politikai hatalma. Nem akarjuk azt mondani, hogy a történelem tanítása szerint nagyon sok köl háborút viseltek azért, hogy felejttessék a belső bajokat. A legutolsó példa Oroszország lehetne. Az orosz népet a japán háború izgalmával nerkotizáiták s a háborús rendszabályok bilincseivel tartották féken, amikor már erőszakkal nem lehetett féken tartani a forradalom lendületét. — A magyar kormány Trenga Dei-t szeretne teremteni az egyre lázasabbá váló belpolitikai válságok lehűtésére a drágaság elleni küzdelem jelszavával s — ez a természettudomány tanítása: megegyező feltételek mellett megegyező módon reagál az organizmus — e jugoszláv kormány is csatasorba trombitálja Össze politikai barátait és ellenfeleit a drágaság elleni háborúra. Nemes cél, kegyes feladat, valóban jótékony háború, mely milliók érdekeit akerja megvédeni s följebb szeretné emelni az emberiség életszínvonalát. Ám a ve zérkar szobájában, ahol a tervek megszületnek s ahol összevetik ez eszközöket a céllal s hadi lelkesültségeí a verhető viszontagságokkal, a romantikus csatadalok, sem a szivárványszínű célok nem kábíthatják el a harcok urait. Hideg fej, tiszta értelem kell e háborúhoz — s a drágaság elleni háborúhoz még ennél sokkal több is. Mi úgy látjuk — bárcsak hamis |ósok lennénk hogy azok az intézkedések, amiket a kormány a drágaság leküzdésére tervbeveit, két fillérrel nem fogják olcsóbbá tenni egyetlen kifli érát. A vámhivatalokat kötelezhetik az elvámolt élelmicikkek kimutatására, a kereskedőt kötelezhetik, hogy kifüggessze árlapját, piaci felügyelőségeket éllithaínak fel, kctelezhetővé tehetik az élelmiszer bejelentéseket — ezek a tervbevett intézkedések leglényegesebbjei — mindezek csak vak töltések lesznek a drágaság ellensége ellen, Ijeszteni lehet velük, de csatát nyerni nem. Senki se gondolja, hogy viszszesirjuk ez ármegállapitó bízott Ságokat, a rekvirá!ásókkal és ke gyeden büntetéseikkel. Ezek a Bizottságok csak arra voltak jók, hogy megzavarják e kereskedelem Viszonylagos rendjét s az ipar munkáját. Bosszús urak ültek ezekben a bizottságokban. Mindegyiknek volt valami haragosa. Az egyik megbűntettette a szabóját, a másik a kávésát, hartna dik a korcsmáiosát, a termelőket elriasztották, az iparosokat megzavarták, a kereskedőket megfélemlítették s a drágaság vígan nőtt tovább. Ennél a vigságnái alig van szomorúbb látvány. Mi itt a hiba? Az, hogy nem a bajok okozóit, hanem csak a bajok jelenségeit akarják megszüntetni. Az árak ellen viselik a háborút, nem pedig ama gazdasági, jogi és közigazgatási rendszer ellen, melynek egyenes leszármazottja a drágaság. Sarlatánnak neveznénk azt az orvost, aki púderral gyógyítaná a himlőt, de minek nevezzük azt a kormányzást, amelyik az árakat feltüntető táblákat akarja csak megváltoztatni s a gazdasági helyzetet érinteni se akarja. Nem hihetünk addig a drágaság elleni harc sikerében, amíg e harcot azok intézik, akik a az drágaságot előidézik. Amíg országhatalmat nem a fogyasztók milliói, hanem az érdekképviseletek befolyésoltjai tartják kezökben s amig a kormányintézkedésekben kell felismerni a drágaság fokozásának emberi erőtől függő leghatékonyabb tényezőjét, eddig alig bizhetunk abban, hogy a drágaság elleni keresztes hadjáratnak sikere lesz. Mert a drágaság ellen nem maximálással és nem a készletek bejelentésével kell harcolni, hanem okos vámpolitikával, hibátlan, progresszív és a termelést nem büntető adórendszerrel, gyors és jó igazságszolgáltatással, megbízható közigazgatással, bölcs agrárreformmal, jó kormányzással. És ha ez így van, megítélheti mindenki, hogy várhat-e eredményt a drágaság elleni háborútól. SPSS... A nagyantant bomlása és a kisantant Az Bi&sei akció fejlődése — A foldmüvespárt osztálypolitikái hirdet A kisantant külügyminiszterek prágai találkozásának az eddiginél is nagyobb jelentőséget ed a londoni konferencia csődje. A nagyhatalmak antantjának bomlási folyamata nem maradhat hatás nélkül a kishatalmak antantjára sem. Dönteni kell a prágai külügyminszteri konferencián már most arról, hogy a harcias francia vagy a racionális angol politikához kapcsolják-e a kisantant politikáját. Addig míg a negyantant egységének látszatát kifelé megőrizték, még igazolni tudták valahogy a kisantant diplomatái országaik közvéleménye előtt az imperialista francia politika támogatását. Mióta azonban nyilvánvaló letagadhatatlan valósággá érett az agol-olasz külön nézőpont, a Íegyózötíekkel való észszerű megegyezés követelése, nem ehet továbbra is a nagyantant akaratával takaródzni. Remélhető, hogy a közvélemény nyomása, a mely imperializmus helyett konszolidációt követel, el fog érni a prágai zöld asztalokig is és kikényszeríti az irányváltoztatást a? eddigi kisantant politikában. Vállalni kell nyiltcn az angol orientációt, c mi a kisantant problémáira átfordítva a szomszédállamokkal való gyors kiegyezést, a gazdasági kapcsolatok mélyítését, a katonai kia dáSok csökkentését, parlamenti nyelven szólva, kü:- és belpolitikai balra tolódást jelent. Jelenti azt, hogy a kisantant dunai konföderációvá fog szélesedni, a francia politika ütköző államaiból Középeurópa békésgazdasági blokk jóváalaku! ét. A nagyhatalmi politika jellemző tünete, hogy Olaszország, amely egyébként a német kérdésben az angol álláspontot osztja, a kis antanttal szemben egészen más taktikát folytat. Eltekintve a Ju goszláviával szemben fennálló viszálytól, az osztrák kérdésben is ellentétbe kerül a kisantant államok érdekeivel és mindenáron megakadályozni igyekszik Ausztriának a kisanianlba való bekapcsolását. Olaszország fél a kisantant megerősödésétől, mert abban egy uj imperialista hatalom kialakulását látja. Beogrodi jelentés szerint Nincsics külügyminiszter augusztus 25 én vagy 26-án utazik Prágába. A független politikusok akciója Zagrebbö! jelentik : A Narodna Sioga felhívást közöl, mely szeptember negyedikére gyűlésre hívja össze mindazokat a politikusokat, akik egyetértenek a julius 28 ón megtartott ilidzsei tanácskozás eszméivel. Ez a mozgalom az egységes jugoszláv orientációt követeli a centralizáló beogradi és a szeparatista zagrebi politikával szemben. A zagrebi gyűlésen csak meghi%’ottak vehetnek részt. Az akció-bizottság újabban Tomljenovics volt horvát bánnal Petricsics és Bonyanin-na! bővült ki. Interpelláció a Barosskikötörőt Már sok szó esett arról, hogy az olaszok a fiumei tengeri kikötök kihasználáséra konzorcium alapítását javasolják, melyben Jugoszlávia is részesedne. Különösen Horvátországban nagy ellenszenvvel viseltetnek a terv iránt, mert attól tartanak, hogy a Baross-kikötő korlátlan birtoklásától elesne az ország és a susáki kikötő teljesen elvesztené jelentőségét. Mint Beogradból jelen-j tik, most Simrák dr. horvát klerikális képviselő a szkupstina el«i nökségénél kérdést terjesztett bei Nincsics külügyminiszterhez a kővetkező kérdópontokkal: 1. megfelelnek-« a valóságnak a konzorcium alapításáról szóló hirek ? 2. ha igen, hajlandó-e a külügyminiszter a delegációnak o!y»n utasítást adni, hogy semmiesetre se fogadja ei a fiumei kérdési ilyen megoldását, mert ez államunk vitális érdekeit sértené. A földmives-párt kiáltványa A földmives-pért képviselői pénteken a szküpstinában ülést tar- i tettak, melyen a föidmives-szö-■ vétség főbizottságának holnapi; programjával és a párt országos’, kongresszusának előkészítésével 1 foglalkoztak. Elhatározta a klub, j hogy a legközelebb? jövőben kiált- ; vénnyel fordul a közvélemény-; hez, melyben pontosan kifejtik aj párt álláspontját és működését esi bírálatot mondanak a kormány' működése fölött. A kiáltványbanj vi ssza fogják utasítani azt a j gyakran hangoztatott vádat, mintf ha a párt áliamellenes elveket! követne. Viszont megállapítják; azt is, hogy a városi pártokkal elvi ellentétben állanak. Elhatározta a klub, hogy a pari a jövőben is tiszta osztályállásponton fog megmaradni. Nincsics tanácskozása Timotijeviccsel Nincsics külügyminiszter Blcdből való visszaérkezése után azonnal felkereste Timoti/evics helyettes miniszterelnököt, akivel hosszú tanácskozást folytatott a bel - és külpolitika aktuális kérdéseiről. Aj „Növi Listu értesülése szerint elsősorban a Bulgáriával szemnen folytatandó politikáról, illetve az egyöntetű külügyi és belügyi intézkedésekről voít szó. Szóba került a tanácskozáson a prágai; konferencia és Olaszországgal kötött egyezmények alaírása is, valamint Magyarország magatartása a muraközi határmegállapitás ügyében. Jugoszlávia képviselői a Népszövetség ülésén Beogradból jelen tik : A kormány véglegesen döntött a Népszövetség londoni konferenciájára kiküldendő delegátusok személyében. Nincsics külügyminiszteren kívül Jovonovlcs Milutin berni követ és dr. Polics zagrebi egyetemi tanár fogják az országot képviselni, akiket Avramovics, a közlekedési miniszter helyettese mint gazdasági szakértő fog elkísérni. Lapunk mai száma ló oldal.
