Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-20 / 226. szám

Ära I dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol XXIII» évfolyam Stzbolica, vasárnap 1922. augusztus 20» 22S. f.rám Bagjeliíaik riiudea reggel, üimsp után és hétfőn délben ÍELEFGN SZAläs KiadóHivatal S—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90* »dinár SlEBiCliSiítŐSEG: Kralja Alexacdrn-uiica 4 szám matt' Eiaiíákivaíal: Krslia Alexandra-a-ica 1 (Leibach-pelelí^ A drágaság ellen fegyverkezik most az ország politikai hatalma. Nem akarjuk azt mondani, hogy a történelem tanítása szerint nagyon sok köl háborút viseltek azért, hogy fe­­lejttessék a belső bajokat. A leg­utolsó példa Oroszország lehetne. Az orosz népet a japán háború izgalmával nerkotizáiták s a há­borús rendszabályok bilincseivel tartották féken, amikor már erő­szakkal nem lehetett féken tartani a forradalom lendületét. — A ma­gyar kormány Trenga Dei-t sze­retne teremteni az egyre lázasabbá váló belpolitikai válságok lehűté­sére a drágaság elleni küzdelem jelszavával s — ez a természet­­tudomány tanítása: megegyező feltételek mellett megegyező mó­don reagál az organizmus — e jugoszláv kormány is csatasorba trombitálja Össze politikai barátait és ellenfeleit a drágaság elleni háborúra. Nemes cél, kegyes feladat, va­lóban jótékony háború, mely mil­liók érdekeit akerja megvédeni s följebb szeretné emelni az embe­riség életszínvonalát. Ám a ve zérkar szobájában, ahol a tervek megszületnek s ahol összevetik ez eszközöket a céllal s hadi lel­­kesültségeí a verhető viszontag­ságokkal, a romantikus csatada­lok, sem a szivárványszínű célok nem kábíthatják el a harcok urait. Hideg fej, tiszta értelem kell e háborúhoz — s a drágaság elleni háborúhoz még ennél sokkal több is. Mi úgy látjuk — bárcsak hamis |ósok lennénk hogy azok az intézkedések, amiket a kormány a drágaság leküzdésére tervbe­­veit, két fillérrel nem fogják ol­csóbbá tenni egyetlen kifli érát. A vámhivatalokat kötelezhetik az elvámolt élelmicikkek kimutatá­sára, a kereskedőt kötelezhetik, hogy kifüggessze árlapját, piaci felügyelőségeket éllithaínak fel, kctelezhetővé tehetik az élelmi­szer bejelentéseket — ezek a tervbevett intézkedések leglénye­gesebbjei — mindezek csak vak töltések lesznek a drágaság ellen­sége ellen, Ijeszteni lehet velük, de csatát nyerni nem. Senki se gondolja, hogy visz­­szesirjuk ez ármegállapitó bízott Ságokat, a rekvirá!ásókkal és ke gyeden büntetéseikkel. Ezek a Bizottságok csak arra voltak jók, hogy megzavarják e kereskedelem Viszonylagos rendjét s az ipar munkáját. Bosszús urak ültek ezekben a bizottságokban. Mind­egyiknek volt valami haragosa. Az egyik megbűntettette a sza­bóját, a másik a kávésát, hartna dik a korcsmáiosát, a termelőket elriasztották, az iparosokat meg­zavarták, a kereskedőket megfé­lemlítették s a drágaság vígan nőtt tovább. Ennél a vigságnái alig van szomorúbb látvány. Mi itt a hiba? Az, hogy nem a bajok okozóit, hanem csak a bajok jelenségeit akarják meg­szüntetni. Az árak ellen viselik a háborút, nem pedig ama gazda­sági, jogi és közigazgatási rend­szer ellen, melynek egyenes le­származottja a drágaság. Sarla­tánnak neveznénk azt az orvost, aki púderral gyógyítaná a himlőt, de minek nevezzük azt a kor­mányzást, amelyik az árakat fel­tüntető táblákat akarja csak meg­változtatni s a gazdasági helyze­tet érinteni se akarja. Nem hihetünk addig a drága­ság elleni harc sikerében, amíg e harcot azok intézik, akik a az drágaságot előidézik. Amíg országhatalmat nem a fogyasztók milliói, hanem az érdekképvisele­tek befolyésoltjai tartják kezökben s amig a kormányintézkedésekben kell felismerni a drágaság fokozá­sának emberi erőtől függő legha­tékonyabb tényezőjét, eddig alig bizhetunk abban, hogy a drágaság elleni keresztes hadjáratnak sikere lesz. Mert a drágaság ellen nem maximálással és nem a készletek bejelentésével kell harcolni, ha­nem okos vámpolitikával, hibátlan, progresszív és a termelést nem büntető adórendszerrel, gyors és jó igazságszolgáltatással, megbíz­ható közigazgatással, bölcs ag­rárreformmal, jó kormányzással. És ha ez így van, megítélheti mindenki, hogy várhat-e ered­ményt a drágaság elleni hábo­rútól. SPSS... A nagyantant bomlása és a kisantant Az Bi&sei akció fejlődése — A foldmüvespárt osztálypolitikái hirdet A kisantant külügyminiszterek prágai találkozásának az eddiginél is nagyobb jelentőséget ed a londoni konferencia csődje. A nagyhatalmak antantjának bom­lási folyamata nem maradhat ha­tás nélkül a kishatalmak antant­jára sem. Dönteni kell a prágai külügyminszteri konferencián már most arról, hogy a harcias francia vagy a racionális angol politiká­hoz kapcsolják-e a kisantant po­litikáját. Addig míg a negyantant egységének látszatát kifelé meg­őrizték, még igazolni tudták vala­hogy a kisantant diplomatái or­szágaik közvéleménye előtt az imperialista francia politika tá­mogatását. Mióta azonban nyil­vánvaló letagadhatatlan valósággá érett az agol-olasz külön néző­pont, a Íegyózötíekkel való ész­szerű megegyezés követelése, nem ehet továbbra is a nagyantant akaratával takaródzni. Remélhető, hogy a közvélemény nyomása, a mely imperializmus helyett kon­szolidációt követel, el fog érni a prágai zöld asztalokig is és ki­kényszeríti az irányváltoztatást a? eddigi kisantant politikában. Vállalni kell nyiltcn az angol orientációt, c mi a kisantant problémáira átfor­dítva a szomszédállamokkal való gyors kiegyezést, a gazdasági kap­csolatok mélyítését, a katonai kia dáSok csökkentését, parlamenti nyel­ven szólva, kü:- és belpolitikai balra tolódást jelent. Jelenti azt, hogy a kisantant dunai konföderációvá fog szélesedni, a francia politika ütköző államaiból Középeurópa békésgazdasági blokk jóváalaku! ét. A nagyhatalmi politika jellemző tünete, hogy Olaszország, amely egyébként a német kérdésben az angol álláspontot osztja, a kis antanttal szemben egészen más taktikát folytat. Eltekintve a Ju goszláviával szemben fennálló vi­szálytól, az osztrák kérdésben is ellentétbe kerül a kisantant államok érdekeivel és mindenáron megaka­dályozni igyekszik Ausztriának a kisanianlba való bekapcsolását. Olaszország fél a kisantant meg­erősödésétől, mert abban egy uj imperialista hatalom kialakulását látja. Beogrodi jelentés szerint Nin­­csics külügyminiszter augusztus 25 én vagy 26-án utazik Prágába. A független politikusok akciója Zagrebbö! jelentik : A Narodna Sioga felhívást közöl, mely szep­tember negyedikére gyűlésre hívja össze mindazokat a politikusokat, akik egyetértenek a julius 28 ón megtartott ilidzsei tanácskozás eszméivel. Ez a mozgalom az egységes jugoszláv orientációt követeli a centralizáló beogradi és a szeparatista zagrebi politi­kával szemben. A zagrebi gyűlé­sen csak meghi%’ottak vehetnek részt. Az akció-bizottság újabban Tomljenovics volt horvát bánnal Petricsics és Bonyanin-na! bő­vült ki. Interpelláció a Baross­kikötörőt Már sok szó esett arról, hogy az olaszok a fiumei tengeri kikö­tök kihasználáséra konzorcium alapítását javasolják, melyben Jugoszlávia is részesedne. Külö­nösen Horvátországban nagy el­lenszenvvel viseltetnek a terv iránt, mert attól tartanak, hogy a Baross-kikötő korlátlan birtoklá­sától elesne az ország és a su­­sáki kikötő teljesen elvesztené je­lentőségét. Mint Beogradból jelen-j tik, most Simrák dr. horvát kleri­kális képviselő a szkupstina el«i nökségénél kérdést terjesztett bei Nincsics külügyminiszterhez a kő­vetkező kérdópontokkal: 1. megfelelnek-« a valóságnak a konzorcium alapításáról szóló hirek ? 2. ha igen, hajlandó-e a kül­ügyminiszter a delegációnak o!y»n utasítást adni, hogy semmiesetre se fogadja ei a fiumei kérdési ilyen megoldását, mert ez álla­munk vitális érdekeit sértené. A földmives-párt kiáltványa A földmives-pért képviselői pén­teken a szküpstinában ülést tar- i tettak, melyen a föidmives-szö-■ vétség főbizottságának holnapi; programjával és a párt országos’, kongresszusának előkészítésével 1 foglalkoztak. Elhatározta a klub, j hogy a legközelebb? jövőben kiált- ; vénnyel fordul a közvélemény-; hez, melyben pontosan kifejtik aj párt álláspontját és működését esi bírálatot mondanak a kormány' működése fölött. A kiáltványbanj vi ssza fogják utasítani azt a j gyakran hangoztatott vádat, mintf ha a párt áliamellenes elveket! követne. Viszont megállapítják; azt is, hogy a városi pártokkal elvi ellentétben állanak. Elhatározta a klub, hogy a pari a jövőben is tiszta osztályállásponton fog meg­maradni. Nincsics tanácskozása Timotijeviccsel Nincsics külügyminiszter Blcdből való visszaérkezése után azonnal felkereste Timoti/evics helyettes miniszterelnököt, akivel hosszú ta­nácskozást folytatott a bel - és kül­politika aktuális kérdéseiről. Aj „Növi Listu értesülése szerint el­sősorban a Bulgáriával szemnen folytatandó politikáról, illetve az egyöntetű külügyi és belügyi in­tézkedésekről voít szó. Szóba ke­rült a tanácskozáson a prágai; konferencia és Olaszországgal kö­tött egyezmények alaírása is, va­lamint Magyarország magatartása a muraközi határmegállapitás ügyében. Jugoszlávia képviselői a Népszövetség ülésén Beogradból jelen tik : A kormány véglegesen döntött a Népszövet­ség londoni konferenciájára ki­küldendő delegátusok személyé­ben. Nincsics külügyminiszteren kívül Jovonovlcs Milutin berni kö­vet és dr. Polics zagrebi egyetemi tanár fogják az országot képvi­selni, akiket Avramovics, a közle­kedési miniszter helyettese mint gazdasági szakértő fog elkísérni. Lapunk mai száma ló oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom