Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-20 / 226. szám
5. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 1522. augusztus 20. ]Á közrend Bácskáiban Tovább garázdálkodnak a fegyveres ralilók A Növi sad környékén történt sorozatos rablótámadások példájára más vidékről is érkeznek riasztó hirek a megrendült közbiztonsági állapotokról, Mindenünnen fegyveres bandák utón állásáról jönnek a hirek. A bandák a községek határaiban levő kukoricásban húzódnak meg és onnan előtörve támadják meg az arra haladó utasokat. Iáé tanyákat te megtámadnak, a falvakba is bemerészkednek és rabolnak mindenütt. Apatinban, — mint ottani tudósitónk jelenti, — pénteken éjjel 10 órakor fegyveres rablók betörtek a Geszberg-féle vendéglőbe és mintegy negyvenezer korona értékű ékszert és készpénzt raboltak el. Priglevica St. Ivánban is jártak a rablók és a község határában három -tanyán törtek be. ; A vidék lakossága folytonos rettegésben él a mind gyakrabban feméijlődö rablótámadások miatt és az esti órákban senki sem meri elhagyni laíkását. A nyugtalanságot fokozza az a körülmény, hogy eddig még egyetlen esetben sem kerültek a rablók kézre. Most végre erélyes lépésre szánták fel ' magukat a hatóságok: katonaságot kértek a rablók üldözésére éa kérésüket teljesíteni is fogják. Azonkívül Hagy csendőrkészültség, — mintegy Ü50 ember, —. indult unak Apáti® vicékére, hogy a katonasággal együtt [üldözőbe vegye a vidéket rettegésben |aríó rablókat és helyreállítsa a megrendült közbiztonságot. jEnver pasa meghalt Efesett a ftoísevikiek&el folytatott karcokban A »Berliner Leka!anzei&er«-jiek jelentik Londonból: Enver pasa augmtztus 4-éa Eokharátó! dél* nyugatra a vöröse sapaíokkai vivőit kétségbeesett harcban halálát lelte. f Enver pasa nevét minden gyermek ismeri, lehet mondani, az egész világon. Mikor török hősiességről és sza'badságszeretetéröl volt szó, másfél évtized ófa a törők, birodalom sorsában egymást érték a drámai fordulatok s ;az idők eseményeiben ez a szabadsághös vezette a végzet utján nemzettél. Tizennégy évvel ezelőtt barátjával, Kiazzi béggel, ö tűzte ki a fórra-, dalom zászlaját Szalonikiben. Megbuktatta Abdul Hamid szultán rendszerét és amikor összeült Konstantinápolyban az első tijrök országgyűlés, Enver bég nem kívánt magának mást, mint azt, hogy katonai attasénak meglessen Berlinbe. Nem telt bele egy év és Ab du! Hamid újra kezdette a régii játékot s Men forradalmat szított az díjú-török uralom ellen. Mikor ennek Tízre ment, Enver bég Szalonikiben termett, megszervezte a hires hadjáratot, melynek végső állomása Konstantinápoly, eredménye Abdul Hamid búzása volt. ; A tripoliszi háború terűét a küzdők sorába állította Enver béget és szem«feehelyezte Olaszország hóditó akaratával. És Enver bég itt is győzött, de •a török ügy végül itt is elbukott. I Ekkor tört ki az első balkáni háború. Enver bég eltűnt Afrikából, váratjlanul megjelent a csataldzsai síkon, 'megmentette az erősen szorongatott .Konstantinápolyi és visszahódította a ijpár elvesztett Drinápolyt. Most egész erejével a hadsereg újjászervezésére [vetette magát, elkergette Kiami! parsát. a kilmjvenéves nagyvezért és ■szétugrasztva a minisztertanácsot, a [Fényes Kapun saját kezével lőtte le INazita pasa hadügyminisztert. Ö ma!ga fiit a hadügyminisztert székbe és a török hadsereg ura lett. A világhálómban, németbarátságával, nem kis [része volt abban, hogy Törökország '4 központi hatalmak nieHé állt. De Törökország összeomlott és Enver pasának menekülnie kellett. Czsia szivébe vetette magát, szövetkezni próbált Szovjetoroszországgal, harcolt is a vörös csapatok mellett. De mikor látta, hogy a bolsevisták nem hajlandók támogatni nemzeti ideáljait, szakított velük, jelentékeny mohamedánesapaforval Közép-Azsia sivatagjai és oázisai közé vonult, megvetette lábát az orosz hatalom alatt álló területeken, a kihivai khánségban, Behidsisztánhan, á bokharai emírségben',, Turkeszánban, az Oxus partján és formálisan hadat Szent Szovjetoroszországnak. Előtte egy uj kép lebegett: hogy Közép-Ázsiának, ezekből a vakbuzgó mohamedán-tartományaiból megalapítja a közép-ázsiai mohamedán császárságot s ö maga, negyvenegyéves fejjel, haminemilliónyi muzulmánnak császára lesz. És győzelmet győzelemre aratott, úgy íehet, voltak pillanatai, mikor közel érezte magát céljához, de az ügy, melyre feltette életét, végül ismét elbukott, ő maga pedig ott maradt Bokharátó! délnyugatra, a csatatéren. Ifiiaisztertauácsi határozat a drágaság letörésére — Megszüntették a gabona behozatali vámját — ügyi törvény első fejezetének 185-ik szakaszának fölhatalmazása alapján a következő határozatot hozta: Minden búza, rozs, tengeri, zab, árpa behozatali vámja megszűnte!telik. Ez a határozat a hivatalos lapban való megjelenésekor lép életbe". A másik határozat a következő: „A minisztertanács a Ljubljanában 1922 augusztus 14 én tartott ülésén az 1921 szeptember 23-án kelt, a kivitelről és a kiviteli vámokról szóló törvény 5-ik fejezetének fölhatalmazása alapján a következő határozatól hozta: „A disznó és libazsír kiviteli vámja száz kilogrammonként 2500 dinárra emeltetik fel. Ezzel a minisztertanács 1922 julius 29-én hozott határozata érvénytelen. Ezen határozat a hivatalos lapban való megjelenésekor lép életbe“. Négyhetes moratóriumot kapott Németország A francia 'sajtó a Németországgal való megegyezést tartja kívánatosnak — A jóvátétel* bizottság fog véglegesen dönteni A drágaság letörését célzó akciónak előreláthatólag meglesz a foganatja. A kormány és az érdekelt hatóságok tagadhatatlan eréüye! látnak hozzá a drágaságellenes akciónak. A gabonaárak abnormális és indokolatlan emelkedését. tartják a legnagyobb veszedelemnek. Amint a hadügyminiszter kijelentette, ha a magas gabonaárak maradnék érvényben, agy a még csak most megszavazott hadügyi budgetet már 2C0 millió dinárral lenne kénytelen túllépni a hadügyminisztérium. Éppígy óriási tehertételként nehezednék ez államra, ez eBnormális drágulást nyomonlövtóni kényszerült tisztviselői, fizetesréndezés is. A Kümaimái pénzügyi, ZserjaV' szociálpolitikai és Omerovics kereskedelmi miniszterekből álló bizottság egyébként több napi tanácskozás után a következő két rendelet kiadására határozta el magát: „A minisztertanács, a Ljubljanában 1922 augusztus I4-én tartott ülésén, az 1922—23-as pénz-Az angol kormány a londoni német követségnek a szövetségeseknek a német jegyzékre adott következő közös válaszát nyújtotta át: Ama készfizetések tekintetében, amelyekkel Németország a gazdasági rendelkezések III. és IV. szakaszai alapján tartozik, a szövetséges kormányok szándéka az, hogy annak a kétmillió font sterlingnek megfizetését, amely augusztus lóén volt esedékes, az e naptól számított négy héten belül követeljék. E naptól kezdve az 1921 junius 10- iki egyezményt felmondani s lépéseket tenni szándékoznak, hogy a német kormánnyal külön-külön létesítsenek megegyezést valamenynyi követelés szabályozása ügyében, amelyekkel nekik a gazdasági rendelkezések alapján tartoznak. Ezeket az egyezményeket a jóvátéteJi bizottság elé terjesztik beleegyező nyilatkozat céljából. A Woifí-ügynökség e jegyzékhez a következő megjegyzést fűzi. A jegyzékből kitűnik, bogi' a külföldi fizetések terén további készfizetéseket a német kormánytól szeptember közefpéig nem követelnek. Végső erőfeszítések a kompromisszum érdekében. Parisból jelentik: A jóvátétel! bizottság közli: A jóváíételi bizottság mai teljes ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy Bradbury bizottsági tagot éá Mauclercet, a garanciabizotíság elnökét felkéri, utazzanak Berlinbe, hogy a német kormánytól bizonyos elengedhetetlen információkat kapjanak. Ez az eljárás siettetni fogjam német kormánnyal folytatandó tárgyalásokat, amelyeknek az a céljuk, hogy lehetővé tegyék a bizottságnak egyhangú határozat hozatalát a moratóriumkérésre adandó yá lasz tekintetében. Változás a francia politikában? Parisban egy idő óta annak a szükségességére utalnak, hogy a jóvátételt kérdést közvetlen a németfrancia gazdasági egyezménnyel kellene szabályozni. Ezt a gondolatot az egész párisi sajtó felkarolja. A jobboldali Libre Parole kijelenti, bogy Franciaországot és Németországot közös érdekek fűzik egymáshoz Nekik szenük van, nekünk érceink vannak, a káliban pedig osztozunk. Szövetkezzünk és akkor kielégíthetjük az egész világot. A feldúlt vidékek újjáépítése és a legyőzött ország talpraállitása biztosítva lenne. A Figaro kívánatosnak tartja, hogy a jóvátételi bizottság világos, a közvélemény számára érthető formulát találjon, amely kizár minden kétértelműséget. A Németországgal szemben követett francia politikában uj fordulat merész körvonalai látszanak. Miért ne lehetne most azt az eszmét felkarolni, hogy Franciaország és Németország között az üzleti politikának egyengessek az útjait. Azt mondják, ez a felfogása Stinnesnek. A márka katasztrófája. Londonból jelentik: A német márka a londoni tőzsdén ma az eddig előfordult legalacsonyabb árfolyam alá esett. Egy angol fontért ötezerötven márkát legyeztek, Petofi-konyvet ad ki a román kormány Kolozsvárról jelentik: Petőfi Sándor emlékünnepén, melyet az erdélyi magyarság a magyar-kultura impozáns ünnepévé szándékozik avatni, mint hírük, a bukaresti kormány is résztvesz, hogy kifejezést adjon megértik toleranciával a román nép kegyeletének aszal a költővel szemben, aki a' maga csodálatosan gazdag művészetével a kultíüra íntemacionális értékévé tisztult és nemesedett. A román kor mány az emlékünnepély alkalmával, egy Petőfi-aibumot fog kiadni, amelyben a magyar irodalom e századokig: érő zsenijének néhány költeményei, lesz összegyüjve, ellátva életrajzi he-, vezetéssel, amelyben Petőfi Sándor világirodalmi jelentőségének méltatását: írja meg valamelyik neves romániai' esztéta. Az erdélyi magyarság hálás örömmel vette tudomásul a kormányszándékát és elhatározását, amely! minden valószínűség szerint Bann miniszternek tulajdonítható, akiről köztudomású, hogy nagy tisztelője Petőfi Sándornak és a magyar kultúrád nak. I Bann1 miniszter különösen az egyik! kolozsvári újság tudósítója előtt a kormány részvételéről a következőképp' nyila kozott: — A megértésnek a magyarság és, a románság között kulturális téren van az útja, ami természetes is, mert nemcsak az itteni, hanem a nagyvi-; lágban mindenütt érezhető bajokat; a kultúra tudja meggyógyítani. A ro-j mán kormány azzal kívánja szolgálni! a magyarság kultúrájának méltányló-* sát, 'hogy ősszel Pefcöfi-emlékkönyvet fog kiadni. A PetőiJ-emlékünnepbőíü kiveszi hivatalosan is a maga részét ez emlékkönyvvel, amelyben Petőfi: életrajzát és költeményeit fogja kiadni. »a»c-»•«.©«•Mi»® A sdhoticai rendőrség és katonaság konyhákért érzete A suboticai lovassági kaszárnya környékén, a palic.si-uton van a városi rendőrség konyhakertészete, amely naponként bőségesen és olcsón látja el a piacot termelvén veivel. A postaépület közelében a halcsamok előtt van a rendőrök árusító helye és a piacnak ezt a kis részét a mindent elnyeléssel fenyegető drágasági hűl-' lám tengerében az olcsósági szigetnek j lehetne nevezni. A városi rendőrség konyhakertészetén kívül lényegesen hozzájárulnak, a közönség háztartási szükségletének;; fedezéséhez a katonák, a város, a bol-j gár kertészet és Schwarz-testvérek; konyhakertészeti telepei. A drágaság rettenetes és egyre fenyegetőbb formában fellépő problémáját természetesen nem lehet konyhakertészettel megoldani a halcsarnok előtti olcsó piac hullámgyürüje nemterjed nagyon messzire, de mégis méltányolni kel! azt az effektiv hasznot,, amit a városi rendőrség konyhákéra tészete a közellátásban jelent. Ez az egy kis gyakorlati példa megmutatja az utat, amelyen haladni kell, ha a drágaság frontját át akarjuk törni. A drágaság elleni elszánt 'harcban! produktiv munkára, a termelési lehetőségek fokozására van szükség: ezek azok a csoda-tankok, amelyek képesek áttörni a drágaság ércfalát. A rendőrségi konyhakertészet árusítóhelyén mindent meg lehet kapni fele árban, mint ahogy azt a kistér-, melók árusítják és az áru minősége is kitűnő. A rendőrök maguk végzik az árusítást és ellátják a rendőrlegénység, a csendőrség és a tisztviselők szükségletét is, a nagyközönség igényeinek kielégítése mellett. Nincs is megszabott ár és ha valaki több árut kér a dinárjáért, többet kap. Csak sajnálni lehet, hogy nem az egész piacon rendőrök az árusítók.