Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-10 / 186. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1922. július 10. mültebb gonosztevő benyomását kelti, szörnyű váddal terheli édesanyját. Először azzal próbált védekezni, hogy a cigányokat vádolta meg a rablógyilkossággal és a szembesítésnél két cigánynak a szemébe mondta, hogy őket felismeri,' mint akik akkor éjjel náluk voltak. Amikor ez hazugságnak bizonyult és az orvosok megállapították, hogy a testén lévő lövési sérüléseket ő maga, saját kezével okozta, akkor azt mondotta, hogy dulakodás közben, véletlenül sült el a revolvere. Sokat beszélt ekkor arról, hogy az édesanyja iszákos, gyakran részeg és hogy a gyilkosság éjszakáján is részeg volt. Azt is sokszor emlegette eddigi vallomásai során, hogy az anyja olyankor, amikor részeg volt, mindig veszekedett vele. Egyébbel azonban mindeddig nem vádolta. Most aztán, — látja, hogy eddigi hazugságaival nem ér célt, — olyan irtoztató váddal áll elő édesanyjával szemben, amelyet maga a természet örök törvénye bélyegez iszonyatot és megdöbbenést keltő hazugságnak. Azon a véres éjszakán — mondja Novák Péter — megmondotta ő az atyjának, hogy mit akar tőle az anyja és ebből lett a baj. A revolver nem is volt az ő kezében, hanem az anyjánál volt és minden lövést az anyja tett, az egész vérengzést egyedül az anyja követte el. És ezt a legújabb, szörnyű vádat a legnagyobb cinizmussal adja elő a sentai gyilkos. A vizsgálóbíró most tanukihallga tásokat foganatosít. Félnégykor Prágában. Kilenckor indulás és Boroszlon keresztül egy órakor megérkezünk Varsóba. Brémától Berlinig 700 frankba, Hamburgtól Kopenhágáig 80 dán koronába, Brémából Lipcsébe 1300 márkába. Brémából Rigába 4100 márkába, Münchenből Párisba 525 márkába kerül a repülés és igy tovább. Mindenki 15 kilóig ingyen vihet magával csomagot. Budapestről Becsbe 120 frankba, Varsóba 566 frankba, Strassburgba 566 írankba, Rotterdamba 1094 frankba kerül a levcgő-ul. Ha így halad a magasságok felé a vasúti tarifa, az se lesz sokkal olcsóbb nemsokára. Á márka leromlásaNémetország ellenségeit is megdöbbenti Németország nem tudja megfizetni a legközelebbi jóvátétel! részletet Rathenau meggyilkolásának hatása a berlini tőzsdén és a német gazdasági életben mind erősebben érezhető Hamburg—Konstantinápoly beszállni! LégikSziekedes Európán keresztül A sok rossz között, amit a háború az emberiségre zúdított, akad jó is. Egyrészt a kényszerűség sok olyan dologra megtanította az embert, amire azelőtt nem gondolt, másrészt a háború tökéletesítette azokat a találmányokat, melyek békeidőben is nagyszerű szolgálatot tesznek. Ezek közé tartozik elsősorban a repülőgép, mely a háború előtt kezdetleges őskorszakát élte, a háború alatt pedig annyira tökéletesedett, hogy ma már a repülőgépet olyan rendes közlekedési eszköznek kell tekintenünk, mint a vasutat vagy gőzhajót. A repüiőgépszolgálat ma egész Európát, sőt az egész világot behálózza. Ha az ember monoplánra száll Brémában déli tizenkettőkor, háromkor délután már Berlinben van. Hamburgból Kopenhágába két óra alatt röpülhet át. Hamburgból egy vonalban szállhat Brémába, Amsterdamba. Érdekes légi vonal az is, mely Brémából Lipcsén, Drezdán keresztül Prágába vezet. Féítizenkettőkör ülünk be a repülőgépbe Brémában, félnégykor már Lipcsében vagyunk, ahol negyed órát Ínhenünk és íélötre Drezdában vagyunk, nnen hatkor indul tovább a repülőgép és hét órakor Prágába ér. Prágából Bécsbe kilenc órakor indul a gép, mely tíz órakor odaérkezik. Bécsben féltizenegy órakor emelkedik újra levegőbe, átrepül a magyar határ felett — mélyen alatta kéklik a Duna, zöldéinek a rétek, sárgáinak a búzatáblák — és negyedegykor már Budapestre ér. Innen továbo száll Bukarestbe, Bukarestből Konstantinápolyba, ahol visszafordul. Budapestről kilenckor indul a gép Bécsbe, ahová háromnegyed 11-kor megérkezik. Amsterdamból Londonba három és fél óra alatt, Amsterdamból Brüsszelbe négy óra alatt, Brüsszelből Párisba két óra alatt lehet repülni. London—Paris megállás nélkül két órai légi ut. Nagyszerű légi utazás a Paris—-varsói légi vqmal is. JMyolckor Parisban, féltizenegykor Sbrašsburgban. Tizenegykor tovább. lesz. A belföldi és külföldi körök fel fogásában mindjobban kialakul az a meggyőződés, hogy azok a rendes életviszonyok, amelyek keretében a jóvátételi kérdés megoldása és Németország talpraállitása megtörténhetik, még távolról sem következtek be. A legutóbbi politikai megrázkódtatás megriasztotta a külföldi tőkét és úgy látszik, ez események belejátszottak abba. hogy a márka szombat délben Zürichben egy centime alá sülyedt, a dollár pedig Berlinben, igaz, hogy csak rövid időre. 580 márkát ért el. Erre a depresszióra, mely a gazdasági életet uralja, bizonyára okot szolgáltat a nyomdásztrájk is, amely változatlanul tart és amely lehetővé teszi, hogy ellenőrizhetetlen hírek kerüljenek forgalomba Berlinben a márka zuhanása pánikot idézett elő. Rohamosan akar szabadulni ma már mindenki a márkától és a birodalmi bank fáradozása a márka további esésének megakadályozására, teljesen meddőnek bizonyult. A külföld elzárkózik a márka elől, idegen valutákat nem lehet, vagy tulnehéz beszerezni és ilyen mesterséges eszközökkel a márkát nem lehet megállítani a lejtőn. Julius 75-e végzetes dátum Ezen a napon jóvátételi részlet gyanánt 30 millió aranymárkát kell lefizetnie Németországnak, ami a mostani árfolyamviszonyok szerint papirmárkában kerek öt milliárdot tesz ki. Ezt a német kormány nem tudja elő teremteni. A helyzetből semmiféle más kivezető utat nem lehet találni, mint a fizetés elhalasztását. A kormány több ízben felvetett már a moratorium gondolatát. Külföldi neutrális politikai körök is abban a véleményben vannak, hogy interveniálásra van szűk ség a márka további zuhanásának megakadályozása végett. Az angol kincstári kancellár, Horne kijelentette, hogy Németország fizetésképtelen leit. Franciaországban is érthető izgalmat kelt a márka folytonos esése, mert az igy előálló katasztrófális helyzet keresztülhúzza Franciaország jóvátételi politikájának egész számítását. Németországban azt hiszik, hogy most Stinnes korszaka következik, aki már régóta hangoztatja, hogy a jóvátételi probléma megoldását teljesen uj alapra kell fektetni. A német kormány moratóriumot kér Berlinből jelentik: Illetékes helyről közük, hogy a birodalmi kormány moratórium kérésére határozta el magát, ihogy a készpénzfizetéseket hosszabb időre oszthassa be. A tárgyalások már megindultak. Fischer és Schröder államtitkárok Párisba utaztak, hogy a jóvátételi bizottság tagjaival val érintkezésbe lépjenek. Az első vihar a hágai konferencián Az oroszok ragaszkodnak a külföldi hitelekhez — Megtagadják a fölvilágositást az idegenek tulajdonjogáról Azok a hírek, amelyek a hágai orosz konferencia eddigi lefolyásáról szóltak, meglehetősen megnyugtatóan hangzottak. Úgy látszott, hogy nagyobb differenciák nem zavarják meg a tárgyalások menetét. Az adósságok megvitatására kiküldött albizottság szombati ülésén azonban már komoly ellentétek mutatkoztak, amelyek bizonyossá teszik, hogy a konferencia további lefolyása egyáltalában nem lesz olyan sima, mint ahogy optimista politikusok remélték. Az albizottság ülésén ugyanis valóságos vallatásnak vetették alá az orosz delegátusokat. Ennek során pedig meglehetősen nagy vihar támadt. Az összeütközés, úgy keletkezett, hogy Litvinovtól fölvilágositásokat kértek az orosz iparról és arról, hogy a szovjetkormány mifajta vállalatokat szándékozik magán tőkéseknek haszonbérbe átengedni, ezeket a koncessziókat pedig miféle feltételekhez fűzi. Litvinov azzal tért ki a pontos válaszadás elől, hogy részletes szabályokat nem adhat, hanem csakis az általános elvek kitűzésére kell szorítkoznia. Majd felolvasta az 1920. novemberében kibocsátott rendeletet. Eszerint vegyestársaságok alakítandók, amelyeknek nyereségében vagy veszteségében egyforma mértékben fognak részesedni a külföldi tőkések és az orosz kormány. A bizottság elnöke erre azzal a kérdéssel fordult Litvinovhoz, hogy azok a vállalatok, amelyeket az orosz kormány az engedélyeseknek fel fog ajánlani, régebben külföldieknek tulajdonában voltak-e, vagy pedig orosz tulajdont képviseltek-e. Litvi nov azt mondta, hogy ezt nagyon nehéz megállapítani. Az elnök cső dálkozott ezen s megjegyezte, hogy ezt alig hiheti. Litvinov erre kijelentette, hogy határozottan nem mondhat semmit és nem garantálhatja, hegy a vállalatok volt tulajdonosainak visszaszolgáltatják régi tulajdonukat, csak arról lehet szó, hogy az elsőbbségi jogot biztosítsák számukra. Ha azonban nincs elegendő tőkéjük, hogy vállalataikat újonnan megindítsák, akkor az orosz kormány egyáltalában nem érdeklődik irántuk. Cattier belga delegátus részletesebb fölvilágositásokat kért. Ha jól értettem, — mondja — akkor a régi tulajdonosoknak nincs joguk, hogy tulajdonuk visszatérítését követeljék, de ez az elv a gyakorlatban esetleg megmásulhat. Határozottan tudnunk kell, hogy az orosz kormány elismeri-e a volt tulajdonosok jogát, vagy sem. Litvinov kitérő választ adott, de Cattier mégis ragaszkodott ahhoz, hogy felvilágosítást kapjon arról, tiszteletben tartják-e volt tulajdonok jogait, vagy pedig feláldozzák-e őket. Most Litvinov szinte kiabálva mondta : — „Két hete itt vagyunk már és semmi sem történt abban az irányban, hogy megállapodásra jussunk. Folytonosan újabb, meg újabb kérdéseket intéznek hozzánk, mintha tudakozó iroda volna az orosz delegáció. ; Pedig mindaddig míg a hitelkérdés nincsen rendezve, semmiféle választ nem adunk. Különben is a hatalmaknak kötelességük, hogy hitelt adjanak Oroszországnak, mert ez voltaképpen nem egyéb, mint az ellenforradalmak okozta károk megtérítése. Erre a követelésre Graham angol delegátus válaszolt, aki azt hangoztatta, hogy már Genovában teljesen elejietták ezt az elvet. Oroszországnak nyújtandó állami hitelekről sző sem lehet. Végül Kraszin is felszólalt, aki hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a koncessziók általános feltételeiről nem nyilatkozhat, minthogy esetrőí-esetre fogják eldönteni őket. A régi tulajdonosoknak a magántulajdon visszaszolgáltatására szóló igényét nem ismerik el. A francia képviselők megállapít tották, hogy a koncessziók feltételeit még külön meg kell vizsgálni, orosz részről pedig errevonatkozólag pontos választ kell követelni. A Iiazárájátékná! a nyerés — ravasz fondorlat A vesztő fél visszakövetelheti a veszteséget — Az olasz polgári törvénykönyv reformja A játékszenvedély, amely minálunk is hatalmas erővel tombol, legújabban különösen Olaszországban okoz nagy pusztítást. Egyre-másra alakulnak a fürdőhelyeken klubbok és kaszinók, amelyek tulajdonképpen burkolt játékbarlangok és amelyek rengeteg ember romlását okozzák. A ma érkezett olasz lapok kőzlik, hogy mivel az olasz büntetőtörvénykönyv paragrafusai nem elég hatályosak a játékszenvedély elfojtására. M e d a képviselő, volt pénzügyminiszter, a katholikus néppárt vezére, határozati javaslatot nyújtott be az olasz kamarában, hogy szigorítsák a büntetőtörvénykőnyvnek erre vonatkozó intézkedéseit, Indítványának megokolásában elmondta, hogy a polgári törvénykönyv nem ismeri el a játékból származó követeléseket. Azt indítványozza tehát, hogy a hazárdjátékból származó veszteségeknél mindig áilapittasség meg a ravasz fondorlat és a vesztő félnek jogában legyen a veszteséget visszakövetelni. Sőt azt is köveli, hogy a kereseti jog nemcsak a vesztő felet, hanem a házaztársát, gyermekeit és hitelezőit is megillesse. Ha ezt a tételt törvénybe iktatják, halálos csapást mérnek a játékklubbokra. Általános helyeslés követte Meda szavát. Utána C h i e s a köztársasági párti képviselő emelkedett szólásra és pártolja a javaslatot Chiesa elmondta, hogy a javaslat keresztülvitele sürgős, mert elérkezett a fürdőzés ideje és igy ezernyi exisztcncia forog veszedelemben. Részletesen felsorolta a világ összes államainak a hazárdjátékra vonatkozó törvényeit, amelyek közt a legszigorúbb Japáné és Mexikóé, ahol a hazárdjátékosokat fogházbüntetésen kívül becsület
