Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-10 / 186. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 3. okJa 1. Ä Harden-merényleí előzményei Anonim levelekben szervezték meg a merényletei — Ä rejtélyes ötszög es hatszög — Huszonötezer márka vérdij — Politikai személyiség az értelmi szerző? Berlinből érdekes részleteket jelen­tének a Harden ellen elkövetett me­rénylet előzményeiről. A nyomozás megállapította, hogy a bűnügy szálai Pldenburgba vezetnek, ahol szomba­ton letartóztatták Grenz Albert Vil­most, aki a merénylet egyik értelmi szerzője volt. Grenz Oldenburgban mint műkereskedő szerepelt, tényleg azonban pornográf képek és iratok terjesztésével foglalkozott. Grenznél nagyon sok Ilyen fotográfiát találtak. Megállapították, hogy résztvett a túlzó ^népies« mozgalomban, amelynek ke­leti Friedlandban ő volt a vezetője. Grenznél megtalálták az oldenburgi zsidók jegyzékét, valamint egy külön jegyzéket, arról, hogy kik a tettrekész aktív harcosai a népegyletnek. A Harden ellen elkövetett merény­iéiről Grenz a következőket adja elő: — Egy-két héttel a merénylet előtt Münchenből levelet kaptam. A levél­ben nem volt felszólítás, nem volt aláírás, Írógéppel volt kopogtatva. Tartalma igy hangzott: »Mi, a nép-mozgalom tettrekész bá­tor katonái vagyunk. Tudassa velünk, hajiandó-e valami különöset ügyün­kért véghezvinni. Mi feltételezzük, hogy ön meg fogja találni azokat a tetterős. hazaszerető segítőtársakat, akikre szükség van. Gondoskodunk arról, hogy a tett elkövetése után biz­tonságban legyen«.-- A levél többi része a válaszadás módját irja le. Pösto restante München­be kellett válaszolnom. Aláírás he­lyett egy tintával lerajzolt misztikus ötszög zárta le a levelet. — Ekkor léptem érintkezésbe Reichhardtlal, aki éppen Oldenburg­ban tartózkodott és azután Anker-T.nannal, aki ebben az időben az ol­denburgi legényegylet vezetője volt és az oldenburgi ifjúság vezérének szá­mított. Mindketten hajlandók voltak a cselekvésre. Közöltem ezt a megsza­bott poste restante-uton a titkos le­vélíróval, hozzátéve azt is, hogy a két fiatalember nem rendelkezik a szüksé­ges anyagi eszközökkel. Erre csakha­mar megjött a válasz — menjek Maj­­na-Frankíurtba, ahol poste restante megkapom a további utasításokat. Frankfurtban azután meg is kaptam ‘a levelet, mely igy hangzott: >Lásson önfeláldozással munkához, 'Azoknak a személyiségeknek neve, akiket el kell intézni, mellékelve van. Mellékeltünk továbbá 25.000 márkát az útiköltségek fedezésére. Utasítások külön következnek.« — E levél végén aláírás helyett egy hétszög volt rajzolva. A borítékban tényleg benne volt a 25.000 márka. Az elintézendő személyek névjegyzéke Írógéppel Írva csak egy nevet tartal­mazott: Maximilian Harden. Az uta­sítások igy hangzottak: »Semmi levél, semmi sürgöny, a legkevesebb beszéd, lehetőleg automobilhasznáUt, mihelyt a dolog elintézve, szétmenni, hallgat­ni.« —Visszamentem Oldenburgba, kö­zöltem Reichhardttal és Ankermannal az utasításokat és rendszabályokat és Reichhardtnak 10.000, Ánkermannafe pedig 7000 márkát adtam át. Mindket­ten azonnal útra keltek Berlinbe. A merénylet, végrehajtása azonban ké­sett, mert a ki: fiatalember előbb ki­mulatta magát. Éjszakáról éjszakára öorbézolt&k és én levelei, sürgönyt, egyiket a másikat hiába küldtem utá­nuk. Végre megkaptam a választ, amely épp úgy, mim az én figyel nez­­íeléseim burkoltan volt megfogslr.'.az- Vs. így hangzót4.: »A ko»jm El ura ed­dig kedvezőtlen Az Üzlet perfekt. A feltételeket prompt bst«tjük, de kér­l$22, fulfus 10. jük az ellenkötelezettségek szigorú be­tartását is. — Kevéssel utána bekö­vetkezett a merénylet. Grenz részletes vallomása világos­ságot derít a Harden eiien elkövetett merénylet sok homályos előzményé­re, de nem állapítja meg, hogy ki a fő értelmi ezer*«, aki a rejtélye« ano nim leveleket küldte Münchenből Grenznek. A rendőrség nyomozása most e titkos levélíró megállapítására irányul Azt hiszik, hogy egy befo­lyásos politikai személyiség a levél­író. &tSs 13><a es-a><5*<9b<*> ©-O«M»® <»■*!>©<Sb% fl Az-utódállamok bérbeveszik a DéHvasut vonalait A velencei konferencia eredménye —­Szűkszavú jelentések érkeztek ed­dig Velencééből, ahol az utódállamok megbízottai döntő megállapodásokat hoznak a Déüvasut sorsáról és ezzel kapcsolatban a Délivasut-kötvények és a részvények jövőjéről. Mint elő­relátható volt, a vasút nemzetközi jel­­káét nem sikerült fentnrlani. Ez a kérdés az olaszok ellenállásán hiúsult meg, akik még a fegyverszünet ide­jén saját kezelésükbe vették a Déli­­vasut olasz területeken áthaladó vo­nalait és most nyilvánvalóan politikai okekbói, nem hajlandók az üzem­vezetést ismét a vasat központi igaz­gatóságának visszaadni. Az interna­­clorsális jelleg megtartása helyett az olasz delegátusok tervezetet dolgoztak ki, hogy az utódállamok, melyek te­rmeién a vasú, áthalad, vegyék bárka a Délivasut vonalait, ha ez a ter­vezet — amiben aligha lehet kétel­kedni — keresztülmegy, úgy a Déli­­vasút jugoszláv vonalai a SHS ál­lamvasutak kezelésébe kerülnek. A négy utódállam által fizetendő bérösszeg az oiasz tervezet szerint teljesen fedezi a Délivasut elsöbb­­égi köiv nyelnek kamatszolgálatát és ezenkívül lehetővé teszi, hogy a részvénytőkét bizonyos mértékig ka­matoztassák, vagyis a Délivasut-rész­­vények után a tulajdonosok osztalé­kot is fognak kapni, amire eddig gon dőlni sem mertek. Ezenkívül tervbe vették, hogy a 3 százalékos elsőbb­ségi kötvényeket, amelyek 325 frank névértékről széianak és szelvényükéi 13 frankkal kellene beváltani, 125 aranyfrank névérlékre változtatják ál. íz elsőbbségi kötvények túlnyomó­részt francia tőkések kezében vannak, akik tudvalevőleg az Associations Nationale keretében tömörültek és szintén képviseltetik magukat a kon­ferencián. Megelőzőleg Rómában tár­gyaltak az olasz kormánnyal és ebből arra lehet következtetni, hogy az olasz megoldást elvileg nem utasítják vissza és tárgyalási alapul elfogad­ják. Ezzel állhat összefüggésben, hogy a párisi börzén a Délivasut elsőbb ségi kötvény álfolyama 76 frankról S3 frankig emelkedett. A velencei tanácskozás során még számos függő kérdést intéztek el; zz erre a célra delegált albizottság javaslatot terjesztett elő a vasat anya• gának felosztásáról és megegyezést készített a Délivasut átmenet forgalmi szabadságáról, amelynek egyes feje­zetei a csatlakozásokra, az áruk vám­kezelésére, a személyforgalomra, a nemzetközi pályaudvarokra, a tarifa szabályozására vonatkoznak. Kiket utasítottak Isi Subotícáről? — A családtagok ssouibatois este visszajöttek — A szombati kiutasítások nagy feltűnést keltettek mindenütt, a hol azokat a belügyminisztérium utasítására végrehajtották. A rend­őrség intézkedései nyomán több száz egyén kiutasításáról beszél­­:ek, ez sz adat azonban valótlan­nak bizonyult. A kiutasításra kijelöltek száma Suboticán, ez itteni lakosok kö­zül csupán huszonötöt tett ki. Ezek közül a rendeletet hét csa­ládon hajtották végre. Szombaton délután 2 órakor a horgost vo­natta! a kővetkezőket szállították el Suboticáró!: Schön Bernét gyógyszerészt, há­romtagú családjával. Ingasz Lipót földbirtokost, há­romtagú családjával. Dr. Reisz Elek orvost, négytagú családjával. Szabó-Kosziba Nándor tisztvi­­setöt, háromtagú családjával. Brcucr Nándor gazdatisztet, hot­­tegu családjával. Lówy Sándor ménököt. Deutsch Sándor tisztviselőt. A Suboticára magyar útlevél­lel érkezett iedeszenek közül a következőket távolították el: Elek Zsigmond, Radnóczy Gyu­­láné, Lantos artista és felesége, Psszterkó Ádám, Siiberieiíner Me­lánia. Ausch Mór, Schwarcz Ma­kik is el keil hagyniok az ország területét. A suboticai listán négy poli­tikai menekült neve is szerepelt. Mivel a rendőrség nyilvánvalónál tartotta, hogy e kijelölések csak tévedésből történhettek, a bel­ügyminisztériumtól kért ujebb uta­sítást a kiutasítások végrehajtá­sára. A minisztériumból ezeket a rendelkezéseket még a szombati nap folyamén visszavonták úgy, hogy. az illetők a menedékjog alapján továbbra is Suboticán ma­radhatnak. A szombaton elutazott családok közül két kiutasitottnek a felesége és gyermekei mér szombaton este visszatértek Suboticára. Horgoson ugyanis nem volt a vonatnak azonnal csatlakozása Magyarország felé, az odaérkezett nagyszámú ki utasította t pedig nem tudták fe­dél alá helyezni, miért is a határ­­menti hatóságok az asszonyoknak és gyermekeknek megengedték, hogy az esti vonattal visszatérje­nek Suboticára és innen közvet­len vonatta! utazzanak Magyaror­szágba. Az illetők vasárnap dél­előtt jelentkeztek a rendőrségen. A rendőrfőkapitányság a belügy­minisztériumhoz fordult utasításért, hogy mi történjék a visszatértek­kel, de még nem érkezett instruk­ció további sorsukra vonatkozólag. Vasárnap délelőtt a kiutasítások ügyének további elintézését már Karakásevics Gábor rendőrfőkapi­tány vette kezébe, aki. szombaton este érkezett vissza Suboticára. Vasárnap este hazaérkezett Dó­ba no vacs ki Pál főisoán is. Az ő eisz O’ga, Matolcsav ria. Császár Gyule, Dákén Fcrencné és Károly. A kiutasítottak egy vésze szom­baton nem tartózkodott Suboti­­cán, miért is a belügyminiszté­rium rendelkezését nem közölhet­ték velük. Hazatérésük után ne­távollétük egyáltalán nem volt összefüggésben a kiutasításokkal, annál kevéssbé, mert az ő jelen­létük sem változtathatott volna a belügyminiszter rendeletének vég­rehajtásén, A miniszteri utasítás végrehajtása fölött tartott konfe­­rendén pénteken a főispán és fő­kapitány még jelen voltak. Mint értesülünk, ezen a tanácskozáson Tabaküvics Miklós polgármester-he­lyettes nem veit részt. Suboticán már vasárnap társa­dalmi akció indult meg dr. Reisz Sándor érdekében. Nemzetiségre való tekintet nélkül a lakosság széles rétegeiben elhatározták, hogy a kormányhoz kérelmet in­téznek dr. Reisz kiutasításának visszavonása iránt. A vidéken Mohóiról jelentik, hogy onnan szombaton dr. Hohn Gyula ügy­védet, Mannheim Simon kereske­dőt^ Berecz Pétert, a Magyar Párt moholi helyi szervezetének elnö­két, Trenka István volt községi jegyzőt, Lakatos Ferenc gépész­­mestert és Hankó Ödön gazda­tisztet utasították ki Magyaror­szágra. Sentáról hét embert utasítottak ki. Adárói két kiutasítás történt; az e'távolitott két ember az SHS állampolgárságért optált. A beograđi kiutasítások A beogradi kiutasításokkal kap­csolatban az a hír terjedt el, hogy onnan több politikai menekültet is áttettek Magyaror­szágra. Ezzel szemben beogradi tudósítónk jelentése szerint Beo­­gradbó! összesen 78 embert uta­sítottak ki Magyarországra, nagy­részt olyanokat, akik csak ideig« lenesen tartózkodtak a fővárosban. A kiutasitandók lisztáján tényleg szerepelt néhány politikai mene­kült, akiknek érdekében azonban az ottani magyar emigránsok egye­sülete még idejében eredménnyel interveniált. Megállapítást nyert, hogy a ki­­utasitési akció során a SHS. ki­rályság területéről egy politikai menekültet sem tettek ét Magyar­­országra. A semtai családirtó Irtózatos vádakkal terhelt az anyját A háromszoros gyilkos vallomása a vizsgálóbíró előtt Május 29-én, hétfőtől keddre vir­radó éjjel Sentán meggyllkokolták Novák János gazdálkodói, feleségét Veronát és unokájukat, a 12 éves Tóth Jánost. Amint annak idején részletesen megírtuk, a gyilkosság gyanúja alatt Sentán őrizetbe vették a meggyilkolt házaspár 28 éves flát, Novák Pétert, aki még Sentán beismerő vallomást tett. Azt nem ismerte be, hogy előre megfontolt szándékkal követte el a hármas gyilkosságot, de annyit be­ismert, hogy a revolver az ő kezében volt és anyjával való dulakodása közben, véletlenül történtek a lövések, amelyek kioltották Novák János és a íelesége életét, valamint azt is be­ismerte, hogy a yisztoiy agyával S verte agyon a kis Tóth-fiut. Amidőn a suboticai törvényszék vizsgálóöirája, Marusics Koszta első ízben kihallgatta a gyilkost, éppen úgy adta elő a történteket, mini sentai kihallgatásakor. Most azután lordulat állott be ebben a bűnügyijén, amennyiben Novák Pé­ter, akt a legravaszafcb és legeivete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom