Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-10 / 186. szám
Ära 1 dinár Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétién délben 1 ELE?-ON SZÁM: Kiadéhivetel 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ér: negyedévre 90* —dinár SZEKKÍiSZTOSÉGt Kralja Aiezandra-ulica 4 szám alatt; Kiadóhivatal: Kralja Aíasandra-nlica 1 (l/olbach-paletaj Európa sebe Rathenau nemcsak életével és munkájával szolgáit a német hazának és az európai demokráciának, hanem halálával is. Az 6t leterítő revolvergolyók tépték szét a türelem bilincsét, fosztották szerte a tévhitek tályogát. Mint a lesújtó villáin felvillanó fényénél látta meg a német nép a lába előtt felhorkanó meredélyt. Mindenki érezte az izgalmas percekben : ütött az utolsó óra, cselekedni kell. És a fiatal német demokrácia lendületes lökéssel nyújtotta ki védekező karját. A közelmúlt napoknak nem volt és a közeljövő napjainak nem lesz oly fontos eseménye, mint a német demokrácia önvédelmi harca a reakció sírból kikelni akaró szellemével szemben. Borzalmas az a perspektíva, ami Rathenau sírjának túlsó széléről meredt a német nép felé. Megszervezett gyil • kos különítmények, előre elkészitett fekete listák, rejtett fegyver» tárak pokoli felszerelése — egyszóval az ellenforradalom íéchni kai tökéilyei felszerelt hadserege, amely ha elkövetkezik győzelme napja, vértócsds viharába fullasztotta volna a német demokráciát minden derék harcosával együtt A minden országok fehéiterrorjának borzalmai eltörpültek volna a német fehér terror pokoli dü Slöngése melleit, amely még a törvényes állapotok mellett is értett ahhoz, hogy tökéletes gyilkos szervezetével a legértékesebb áldozatokat tegye el láb alól. Es a német reakció vérrel győzelmes előnyomulása csak jel lett volna az európai reakciónak a buzgó felldngolásra. Beláthatatlan események szenvedésekben gördülő lavinája indult volna Euróbán, hogy egyre nihiiisztikusabb forgatagéval letarolja a kultúra meggyöngült gyümölcseit. Szerencsére nem igy történt. A német demokrácia megállapitotta a veszedelmet, erős kézzel nyúlt be a földalatti szervezet nyüzsgő hangyabolyába. A német munkásság egységes tömegként lépett föl és hatalmas csizmáját rátette a reakció hidrafejére. A reakció vissza hőkölt, a köztársaság biztosítása érdekében tervezett törvények va lósággá lesznek. A megindult zajlás csak tisztuláshoz vezethet. Á seb fölszakadt és most megindult a gyógyulás. A független szocialisták kormányba való belépte első lépés azon az utón, amely a két munkáspárt egyesüléséhez vezet. A demokrácia polgári pártjai karöltve haladnak,a kooperáló munkáspártokkal. És amig a haladás pártjai megerősödve kerültek ki az első zajiásból, a reakció pártjainak sorai szakadoznak. Az esztelen és gaz gyilkosságok undora sokakat elűzött táborukból; e reakció földalatt erős szelleme a napfényre kerülve, sápadtan megremegett. Bátran mondhatjuk, alig indult meg a küzdelem a demokratikus német köztársaságért, már is győzedelmeskedett a demokrácia egységbe forró tábora. De nemcsak a német demokrácia kérdése körül forgottá küzdelem, hanem az európai kérdés körül is. A német reakció legfőbb ereje, amellyel tömegeket is tudott magához vonzani, a békeszerződés merev negációja. A német reakció győzelme azt jelentette volna, hogy Németország szembeszáll Versaiiles-al. Ez pedig azt jelentette volna, hogy megindulnak a rajnai francia seregek és velük marsiroz Lengyelország és Csehszlovákia. A francia nacionalizmus vezérei talán ezt várják. Talán ez volt titkolt óhajuk, talán ezért beszélt megint úgy Poincare, hogy beszédének ama részei, amelyek n demokratikus kormányt látszottak íámo gatni, valójában megint csak ezalatt vágták a fát. Wiríh dr. talár nem minden ok nélkül irta a gyilkosságok és a reakció borzalmainak ódiumát a francia számle terhére. Egészen máskép nyilatkozott meg Anglia közvéleménye. Wedgwood interpellációjára Lloyd George komoly és becsületesen érzett szavakkal támasztotta alá a német demokrácia lendületes küzdelmét. A német seb főlfnkad: tehát és megindult a gyógyulás. E gyó gyűlés a német demokrácia diadalát hozza meg, de talán egész Európában az eszmék tisztulásé hoz vezet. az Megint betiltották az Erdélyi Magyar £, Jvetség működését ■— Kivágási eljárást iptíitottak a Szövetség vezetői ellen — Kolozsvárról jelentik : A lecsa tolt terüle ek magyarságát isméi súlyos inzultus érte. Hónapokig tertó nyugalom után, amely alatt hivatalos helyekről hangzatos szólamok hangzottak el a kisebbségekkel való méltányos bánásmód ró!, az állam határtalan szabadelvüségéről, tegnap váratlanul bezárták Románia magyarságának egyetlen és legfőbb központi szervezetét, a Magyar Szövetséget. Megdöbbentő lenne ez az intézkedés, ha nevetséges nem volna. Újból a régi nótával állottak elő és kihágási eljárást akasztanak a Magyar Szövetség nyakába, mint ahogy köztisztasági követelmények ellen vétő piaci kofákkal szemben járnak el. Az indok az, hogy a Magyar Szövetség alapszabályai még nincsenek elfogadva. A tény pedig az, hogy ezeket a szabályokat régóta beterjesztették s a kivént — bár jogtalanul kívánt — módosítás eszközlése folyamatban van. Ilyen körülmények között a kormány még egy rnucsai csizmadia társulattal szemben is szokott annyi udvariassággal viseltetni, hogy nem akasztja meg a társulat működését. Erdély két milliónyi magyarja és az itteni magyar nép legfőbb szervezete, a Magyar Szövetség szobán úgy látszik nem számíthat ennyi udvariasságra. A Magyar Szövetség működésének felfüggesztéséről a következő tudósítás számol be : Lepecsételik a Magyar Szövetség helyiségeit Szombat délután a Magyar Szövetség hivatalos helyiségében megjelent a kolozsvári rendőrpre fektus és a kihágási rendőrkapitány s fölszólították a Szövetség vezetőségét, hogy a birtokéban lévő irattárat adja ét, aminek megtörténte után a Szövetség hivatalos helyiségét az elöljáró hatósági közegek lepecsételték. A Magyar Szövetség működésének felfüggesztése tehát meg ismétlődött. A belügyminisztérium rendeletének indokolása szerint e Szövetségnek nincsenek jóváhagyott alapszabályai s ennek dacára tovább működik anélkül, hogy alapszabályainak jóváhagyása iránt lépéseket tett volna. A rendelet ezé’t újból kihágási eljárás leíoly-, tatásét rendeli el a Szövetség vezetősége ellen. A Szövetség működésének felfüggesztése egészen váratlanul történt. Amikor ez első felfüggesztés után a Magyar Szövetség további működését engedélyezték a kormány azzal a követeléssel lépett fel a Magyar Szövetséggel szemben, hogy a szervezeti szabályok 3. pontját, a mely szerint a Szövetség célja Románia egész magyarságának, mint egységes nemzeti kisebbségnek képviselete, a szervezeti szabályzatokból törölje és ennek megtörténte után a Szabályokat hagyassa jóvá. A Magyar Szövetség vezetősége a rendelet vételétől számított 24 éra alatt írásbeli bejelentéssel élt, amelyben közölte, hogy a kormányhatóságok kívánságainak megfelelően a szervezeti szabály zatot módosítani fogják és e célból össze fogják hívni a naggyülést, amely egyedül illetékes ebben a kérdésben határozni. Épen pénteken jelentette be a Magyar Szövetség vezetőség az augusztus 5-én tartandó központi választmányi és 6-iki naggyülés megtartását. A kérvényt o prefektus láttamozta és a rendőrségnek sem volt kifogása és a rendőrségen & Szövetség képviselőjének azt a kijelentést tették, hogy a két gyűlés engedélyezését a Szövetség szombaton kézhez veheti. Éppen ez a két gyűlés lett volna hivatva arra, hogy n szervezeti szabályoknak a kormányhatóságok által követelt módosítását végrehajtsa s igy egészen érthetetlen, hogy amikor a Magyar Szövetség kijelentette készségét a kormány által követelt alapszabály módosításra, most még is felfüggesztették működését. Mit mono báró Jósika Sámuel ? Munkatársunk felkereste báró Jósika Sámuelt, a Magyar Szövetség elnökét, aki a betiltásról a következőket mondotta: — Szombaton délután a rendőrprefektus hívására megjelentem, aki felolvasta a belügyminiszter rendeletét, amelynek értelmében a Magyar Szövetség működését beszünteti, mert mindezidáig alapszabályok nélkül működött. — Tudomásul veszik? — kérdezte a rendörprefekius. — Igenis — feleltük — mert mást úgy sem csinálhatunk. — Azonban kértük, hogy a betiltást közlő jegyzőkönyvhöz záradékul a következőket Írják hozzá. A rendőrprefektus kérésünket sző nélkül teljesítette. A jegyzőkönyvi záradék igy szól: „Miután a Magyar Szövetség első betiltása utón annak helyiségeit és irattárát hivatalosan visszaadták, az intézőbizottság a Magyar Szövetség szervezeti szabályzatát jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztette. Erre a szervezeti szabályzat tervezetre rnindezideig választ nem kaptunk, csak utasítást annak mikénti átdolgozására. Mi ezen munkálatokat be is fejeztük, hogy az augusztus 6-én megtartandó Magyar Szövetségi közgyűlés elé elfogadásra terjesszük. Erre vonatkozólag a gyűlés engedélyezésére kérésünket be is adtuk. Tiltakoznunk kell tehát a nézetünk szerint jogtalan betiltás ellen és kérjük egyúttal a mostani betiltásra vonatkozó rendeletnek másolatban való kiadását, hogy védekezésünket kötelességszerüen megindíthassuk." Jósika Sámuel báró ugyanis előbb azt kérte, hogy az eredeti betiltó végzést mutassák neki fő!. Ezt azonban megtagadták azzal az indokolással, hogy a rendeleiben bizalmas — rezervált — jellegű ula* sitások is vannak.
