Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-28 / 204. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. július 28. rártörvény meghozataláig, mely hi­vatva lesz a földreformot helyesebb, a többtermelés és a szociális igaz­ságosság érdekeit szolgáló alapokra ', fektetni, nem fogják a birtokviszo­nyokat újra megbontani. Ebből csak újabb helyrehozhatatlan hibák szár­mazhatnak. A Duiia-konföderáciá tervének újjáéledése — Magyarországnak határoznia kell az államformájáról A francia politika Középe urópáért A francia sajtó az utóbbi időben feltűnő módon propagálja a dunai ál­lamok szövetségének eszméjét. A nagy gazdasági világkrizis teszi-e vagy a német revánstól való félelem, nem le­het eldönteni, tény azonban az, hogy a dunai föderáció terve a legkomo­lyabb alakban újra előtérbe lépett. Egy előkelő francia diplomata egy magyar újságírónak erről a kérdésről részletesen nyilatkozott, s többek kö­zött a következőket mondta: — A prágai népszövetségi konferen­cia felkeltette Franciaország érdeklő­dését az utódállamok nemzetiségi ügye iránt. De másra is figyelmessé lettünk. Németország ügyes gazdaságpoli­tikája révén csakhamar szövetséges­­sévé teszi az úgynevezett utódállamo­kat, Ausztria és Magyarország súlyos gazdasági válságban vannak és igy Németország gazdasági koncessziók árán Budapestet és Bécset teljesen szolgálatába állíthatja. Ez Németországnak olyan megerő­södéséhez vezetne, amely Franciaor­kapák már mind kézben vannak, olyan nagy az elkeseredés. Bethlen István szokatlanul eré­lyesen válaszolt a küldöttségnek. Kijelentette, hogy nem tűri, hogy mindenki úgy akarja megmenteni az országot, ahogy éppen jónak látja. Héjjas Iván dolga a bíróságra tarto­zik. * Ezalatt nagy izgalom volt az ülés­teremben is. Drózdy Győző az orgo­­ványiak terrorisztikus magatartása miatt kérte az ülés felfüggesztését, amíg ezeket az elemeket a parla­ment épületéből el nem távolitják. Az ellenzék tagjai közbeszólásaik­ban nevén nevezték a küldöttséget, megállapítván róluk, hogy orgoványi gyilkosok. A szociáldemokraták meg azzal fenyegetőztek, hogy majd ők is kiüzennek a gyárakba és a parla­mentbe rendelik a munkásokat. Az ülés különben is izgalmas le­folyású volt. Eckhardt Tibor sajtó­főnök a rotációs-papir panamájával kapcsolatos vádakat utasította visz­­sza és közben határozati javaslatot terjesztett be, hogy a kormány vég­leg tiltsa be a »Világ«, a »Pesti Napló«, »Az Est« és a »Magyaror­szág« című napilapokat. Viharos volt Hébelt Ede dr. szó­­ciáldemokrata képviselő felszólalása is, amelyben az internálások meg­szüntetését és a kormány kivételes hatalmának eltörlését követelte. A nyugatmagyarországi toborzás ügyé ben is három interpelláció hangzott el, ezek közül legérdekesebb őrgróf Pallavicini György beszéde volt, aki feltűnő hevességgel szállt Héjjas védelmére. Farkas István szociál­demokrata képviselő viszont a titkos fegyverkezések teljes beszüntetését vuwteite. A magyar kormánynak nehéz nap­ja volt. Héjjast szabadlábra he­lyezték. A kecskeméti küldöttség — a mí­­íiszterelnök erélyes szavai dacára-— úgy látszik, nem járt hiába. Csütörtökön délelőtt az ügyész­ség elrendelte Héjjas Ivánnak és Bónis Arkangyal páternek szabadlábra helyezését. Az ügyészség határozatában ki­mondja, hogy Héjjas Iván és társai­nak ügye nem esik a statáriális el­járás alá, hanem a polgári bíróság elé tartozik. Mivel az ügy bonyoló­­dottságára való tekintettel a nyo­mozás előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe és a várható büntetés kis mértékére való tekintettel, a vádlottak szökésétől tartani nem kell, az ügyészség nem látja indo­koltnak előzetes őrizetbe vételüket. Ennek alapján elrendeli Héjjas Iván­nak és Bónis Arkangyal páternek szabadlábra helyezését. Az ügyész­ség határozata folytán Héjjast és Bónis pátert azonnal szabadlábra helyezték. Az ébredők már előre értesültek vezérüknek szabadlábra helyezésé­ről. Nagy csoport fiatalember vára-, kozott a fogház előtt, akik Héjjast kiszabadulásakor nagy ovációban részesítették. 'szág szempontjából nem kívánatos. Így tehát a francia kormány kényte­len az utódállamok szuverénitását respektálva, azok között közvetítést és szorosabb kapcsolatot létrehozni. Az uj államok közös érdekeit, tekinbe vé­ve. valamennyien államszövetségben egyesüljenek. Romániában majdnem mindegyik politikai frakció szívesen venne részt a dunai konföderációban. Csehszlo­vákia saját érdekében és az európai egyensúly biztosításáért hajlandó lesz a dunai blokkban résztvenni. Jugo­szláviában, a francia .vélemény sze­rint, Sándor király feltétlen hive a dunai államok együttműködésének. Magyarországon súlyosabb a hely­zet. Európa békéjének érdekében kö­vetelni kell, hogy a mai állapotok megszűnjenek és a nép szabad akarata szerint véglegesen döntsön államfor­mája és államfőjének személye felöl. ÍHa ez megtörténik, akkor a dunai ál llamok konföderációjának semmi aka dálya sincsen. Héjjas Ivánt szabadlábra helyezték Francia Kiss Mihály küldöttséget vezetett Héjjas érdekéber — A kupolacsarnoki forradalom ismeretlen részletei — Szerdán izgalmas napja volt a magyar politikának, Amig a nem­zetgyűlésen v a leghevesebb viták olytuk és súlyos interpellációk liang­­ottak el, addig Kecskemét küldött­­égé, amely Héjjas Iván szabadon­­bocsátását követelte a kormánytól, forradalmat játszott a képviselő­­íáz kupolacsarnokában, * A kecskeméti küldöttség izgatot­tan várta a kupolacsarnokban a mi­niszterelnököt. Közben észrevették a küldöttség tagjai, hogy a kialakult .-söpörtök körül jár néhány liberális újságíró is és jegyzeteket készít az ott elhangzott kijelentésekről. Hir­telen felcsattant a kiáltás: — A zsidók menjenek ki! Zsidó újságíró ne legyen itt, mi sem me gyünk a zsidókhoz, mikor magán­­dolgunkról van szó, ők se tolakodja­nak ide. Egy újságírót tettleg inzultáltak, egy másik azonban kijelentette, hogy neki nem parancsolhat senki és joga van itt lenni. ★ Közben még mindig nem jöttek a miniszterek. Egy fekete fiatalember azt mondta: — Remélhetőleg, ha a halasi zsidó hitközség küldöttségét is fogadta a miniszterelnök ur, akkor fogadja az alföldi magyarok küldöttségét is. Ekkor jelent meg Gömbös Gyula, aki próbálta a kecskeméti és orgo­ványi Héjjas-hiveket lecsillapítani. Kör alakult ki körülötte, amelyben egy kecskeméti mérnök és Francia- Kiss Mihály vitték a szpt. A mérnök szenvedélyes hangon azt fejtegette, hogy mennyire csaló­dott az alföldi magyarság az utolsó években. Az árdrágítók és láncosok szabadon vannak, de Héjjas Ivánt becsukják. j — Mi még emlékszünk, méltósá­­gos ur, — mondotta, — hogy 1919 julius 24-én méltóságos úrral együtt tettünk esküt és mi azt az esküt most is dlljuk. Mi most is jó magya­rok vagyunk, de most már ott tar tünk, hogy azt látjuk, jobb volna zsi­dónak lenni. Erancia-Kiss Mihály: Akkor nem bántanának folyton bennünket. Gömbös Gyula azt mondta: Min­ket alulról piszkálni nem kell, hogy Iván érdekében lépéseket tegyünk. Mi megtesszük kötelességünket. Legjobb lesz, ha elmennek Ivánhoz és beszélnek vele. Francia-Kiss Mihály: Elmegyünk és ki is hozzuk. A mérnök ismét folytatta: Az urak elfelejtik, hogy a mi elszántságunk emelte fel azokat, akik most felül vannak. Nem tűrhetjük, hogy most igy bánjanak el velünk. Gömbös Gyula idegesen mondja: Ilyeneket még nekem sem szabad mondaniok. Francia-Kiss Mihály: De semmi sem történik, hanem aztán majd min­ket küldenek előre, mi tartsuk oda a mellünket, de innen, Pestről, az urak nem jönnek majd közénk és nem állnak az élünkre. Gömbös Gyula: Ott leszünk mi is. Francia-Kiss Mihály: Láttuk már azt, kérem. Kevés tiszt ur volt velünk odakint, hanem tiz kilométerrel hát­rább voltak. Gömbös Gyula: Semmi kormány nem tűrheti, hogy bárki a saját leje szerint akarja megmenteni az orszá­got. A mérnök megkérdezte: Kinek a parancsára tették? Majd megmond­juk, ki adta a parancsot. Gömbös nem felelt és Francia-Kiss Mihály mondta még csöndesen: Ha majd megint szólnak, hogy menjünk király ellen, majd akkor vissza­emlékezünk ezekre. Mikor aztán megérkezett Bethlen miniszterelnök, a küldöttség szó nokai roppant hévvel követelték Héjjas Iván szabadlábrahelyezését.1 Az egyik kecskeméti szószóló — Borbély József kisgazda — olyano­kat mondott, hogy a Duna-Tiszaközéti a kaszák, I Hasfüzőket orvosi rendelésre, filző­v ♦, "vomorszorl ó*, ineü­­rt t. halc ont nelkii i »*»­­. Iruj s f(Í7Ő''et n-Moim val Is e vene^iariói (Grid­­hafter , le’e'egénsahh ' j. vi;ei|>en ‘ észit, cc Bzi - tén tisztítót és l-i it s e fo ad VIRÁG LEONTIN Alexandrova-ulica 11. sz. Cicvarics Krszta harci Plakátokon fogja leleplezni a Beogradski Dnevnik kiadóit A beogradi sajtó Cicvarics mellet Cicvarics Krszta, a legjobk toflu szerb publicista, kivált a Beo feradski Dnevnik szerkesztőségéből ahol a főszerkesztő állását töltötte be A lapot Cicvarics írásai tették nagy­­gyá, összenőtt nevével a lap fogalma igy távozása érthető szenzációt kel­tett. Hogy mi történt a kiadók és a publicista között, ma még nem látni tisztán. A lap maga hallgat, Cicvarics tnaga a lapok utján bejelenti, hogy mára, péntekre plakáton fogja a kö­zönség tudomására hozni távozása okait. Annyi azonban már kiszivár­gott, hogy Cicvariccsal kiadója nagy méltánytalanságot követett el. Cicvarics különc életmódja és éles támadásai miatt nem örvend nagy szeretetnek, még újságírói körökben sem. Egyik cikke miatt, melyben Pro­­ticsot családi becsületében támadta, két hónappal ezelőtt az újságíró egye­sület nyilvánosan meg is bélyegezte. Mégis melléje áll most kiadójával ki­tört konfliktusa ügyében az egész sajtó, még a radikális lapok is. Cicvariccsal együtt kilépett a Dnev­­niktöl Sztojilykovics, a lap felelős szerkesztője is, aki szolidaritást vállalt főszerkesztőjével. Valamennyi élesen támadja azokat az újságírókat, akik megmaradtak a lap kötelékében. A »Balkán« nagy cikkben a szel­lemi munka szégyenletes kiuzsorázá­­sának nevezi, amit Cicvariccsal a lap­tulajdonosok elkövettek és minden pártgyülöletet félretéve, magasztalja Cicvarics újságírói kvalitásait. A >N°vosti«-ban Vesznics főszer­kesztő, aki személyes ellensége Cicva­­ricsnak, vezércikkben támadja a lap­tulajdonosokat. akik egyes-egyedül Cicvarics munkája révén vagyont gyűjtöttek, míg a szerény és igényte­len Cicvarics nevetséges éhbérért szol­gálta érdekeiket. Mint Beogradból jelentik, Cicvarics hamarosan uj lapot fog indítani. A »Balkán« cikkében azt ajánlja neki, hogy lapjának »Növi Beogradski Dnevnik« címet adjon. Folytatják a vajdasági nagybirtokoknak a lefoglalása« Az agrárbizottságok uj utasítása A Beogradski Dnevnik mértékadó helyről származó információk alap­ján a vajdasági agrárreform végre­hajtásáról cikket közöl. E szerint a Vajdaság területén újból megkezd­ték működésűket az agrárbizottsá­gok. Beográdból kapott rendelet ér­telmében most kisajátítják mind­azoknak a nagybirtokosoknak föld­jeit is, ak’ket eddig megkíméltek a földosztó bizottságok. A bizottságok a következő alap elv szerint járnak el: Mindazon földbir­tokosok. akik maguk művelik föld­jeiket, a megengedett maximumon, 520 katasztrális holdon felüli birto­kukat kötelesek a bizottságnak át­adni. Azok a birtokosok, akik föld­jeiket eddig bérbe adták, csak 100 katasztrális holdat tarthatnak meg. Azokat a nagybirtokokat, melyek intenzív mezőgazdasági ipart foly­tatnak és amelyek mintagazdaságul szolgálnak, továbbra is megkímélik a kisajátítástól. Az agrárreform-minisztérium az igy újonnan nyert birtokokra azokat a szláv földmunkásokat fogja letele­píteni, akik Magyarországon az SHS királyság állampolgárságáért optál­­tak. Ezek között van több száz szentendrei és baranyai család. Ha igazak beográdi laptársunk értesülései, akkor ez csak az eddig követett gyakorlat folytatását jelen­ti. Pedig ma már az illetékes fakto­rok is tudják, hivatalosan is több­ször megállapították, hogy az agrár­reform eddigi kezelése nem meg­felelő. Az agrárreform végrehajtnsá­­nek felfüggesztése után mindenki jogosan azt várhatta, hogy az uj ag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom