Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-28 / 204. szám
1922. jolhis 28, BACSMEGYEI NAPLÓ A snboticaif őispánválság A kormány nem fogadta el a lemondást — A főispán távozni akar — Dohdnovdcski Pál suboticai főispán távozásának ügye még nem tekinthető befejezettnek. Mint inár megírtuk, a belügyminisztérium továbbra is kívánja Dobánovácsli Pál megmaradását a főispán! székben. A belügyminisztériumban nyert újabb értesüléseink megerősítik ezt a hirt. Mint Beograd bői jelentik, a belügyminiszter a lemondást tism fogadta el és felkérte a főispánt hogy továbbra is maradjon meg hivatalában. Maririkovics belügyminiszter előterjesztésére szerdán minisztertanács is foglalkozott Dobánoviícsk főispán lemondásával és a kor ínány is amellett döntött, hogy kív ánja továbbra is megmaradása, s főispánt székben, a miniszteriénács tehát a lemondást nem veszi tudomásul. A határozatot csütörtökön a belügyminiszter közölte a főispán pal, aki azonban ennek dacárs továbbra is ragaszkodik lemondd sához, Dobánovácski főispán kijeléptette, hogy minden körülményei, közt elhagyja helyét és csak addig hajlandó hivatalát vezetni, mig t kormány nem gondoskodik utódjáról. Vilmos excsászárnak fúrást Ludwig színműíró elleni perét ázerdín tárgyalta a berlini bíróság • Hírt adtunk már arról az érdekes perj-ől, amelyet II., Vilmos volt német tóászár indított Ludwig Ernő német drámaíró ellen, aki sElboesájtás« (Die Entlassung) címmel háromfelvonásos drámát irt Bismarck elbocsátásáról. [A dráma egyik főszereplője Vilmos császár g szerepel benne több ma is jHfl német államférfi. ■ Vilmos császár keresetében arra ßte a bíróságot, hogy tiltsa meg a ma nyilvános előadását és könyvalakban , való megjelenését. Ugyanezb! a kéréssel fordult a bírósághoz Stticher volt miniszter özvegye is, férje emlékét érezte megsértve a imában. / A politikailag és irodalmiíag egyílormán szenzációs pört szerdán kezdje tárgyalni a berlini polgári törvényjteék. A volt császárt Kurt Wolff és dr. ; frankfurter képviselte. A közönség endkivül érdeklődéssel várta a táryalást, do óriási nagy volt a áralcozás jogászi körökben is, mert a ^Íróságnak döntenie kell abban az »hri kérdésben is. hogy szabad-e élő I ambert a színpadon szerepeltetni? A tárgyalás elején az elnök azt a jWszőlitást intézte a vádlotthoz, hogy ptnig az ügy az első fórumon elintézést nem nyer, álljon el a darab szintíhozásáfól és kiadásától. Ludwig Ernő rögtön kijelentette, fjogy az előadással hajlandó várni, de a műnek könyvalakban való megjelenését nem odázza el. így a megegyezés meghiúsult s megkezdődött a tárgyalás. A vádlott képviselője az inkriminált darab felolvasását indítványozta, amit a bíróság el is rendelt. A szerző maga olvasta fel a kéziratból a darabot s megjegyezte, hogy az elsiV felvonás befejezését' újabban megváltoztatta. * Utána dr. Frankfurter állt fel, a' Volt császár képviselője: _ A régi birodalomban, — így kezdte — ha a császárt megsértették, rendkívüli bíróságot hívtak össze. Ma egv egyszerű német polgár áll a_ törvényszék előtt, aki igazát keresi. Nem ellentétrAl - van . tt szó hanem arról, hogy az egyéni jog, vagy a költő joga részesüljön-c védelemben. A legnagyobb tehetségnek sem lehet joíTr? ahhoz, hogy élő emberek működését akármilyen módon is költői kritika tárgyává tegye. Kijelentette ezután FFrankfurter, horv nincs' felhatalmazva a császár véleményének közlésére, ő csak az egyén jogának elismerését akarja. —- Nem is annyira a volt német császár pőréről van itt szó, — Ludwig Ernő ellen, a költő ellen, hanem Vilmos császárnak és Bismarcknak máig is elintézetlen nagy történelmi pőréről. Dr. Frankfurter után dr. Wolff, a császár másik képviselője beszélt. Elmondta, hogy a darab közeli előadásának hire Berlinben nagy feltűnést és izgalmat keltett. Sok színész akarta eljátszani a császár szerepét és sok könyvkiadóváüalat igyekezett megszerezni a mü kiadási jogát. A bíróság ma nem hozott ítéletet. A felszólalások után augusztus 8-ig elnapolták a tárgyalást g az Ítéletet akkor fogják kihirdetni. • •»«*> <*® <*®«> <»«<».» ♦«£.»«»«, »»»oá, »»«.a o«*«»« Szabovhjevits Dusán alispán afférja Rácz Vilmos dr. a budapesti Gellert szálló előtt inzultálta Budapestről jelentik: Csütörtök délután dr. Szabovljevics Dusán, Bácsmegye magyarországi részének alispánja, aki délelőtt érkezett Budapestre, a Gellért-száílodába akart bemenni. A szálló előtti térségen hozzálépett dr. Rácz Vilmos és haragosan rákiáltott: — Hazaáruló! Csirkefogói Gazember! A szóbeli inzultust tettlegesség is követte: Rácz Vilmos az alispánt arrcul ütötte. A járókelők közül sokan Jettek figyelmessé a hangos incidensre, de beavatkozás nem vált szükségessé, dr. Szabovlyévics az inzultus után besietett a szálló kapuján. Tudósítónk kérdést intézett a feltűnést keltő affér ügyében dr. Rácz Vilmoshoz, aki a következőket mondotta: — Az incidens megtörtént. Az alispán inzultálására kizárólag hazafias szempontok vezettek. Nagymagyarország idején magam is tagja voltam Bácsmegye törvényhatósági bizottságának, bácstnegyei földbirtokoskoromból ismerem dr. Szabovlyévics Dusánt, aki akkor még szolgabiró volt. Az eset megértéséhez tudni kell, hogy a törvényhatósági bizottságban mintegy nyolcvan szerb nemzetiségű bizottsági tag volt, akik állandóan a kormányt támogatták. A magyar kormányok azután, mintegy hálából, a szerb bizottsági tagok egyik exponenséi vezető megyei állásban helyezték el. Ezeknek a szerb megyei exponenseknek egyike volt Szabovlyévics Dusán, akit akkoriban megtettek központi főszolgabírónak. Karriérjét nagyban elősegítette apósának, báró Vojnits Istvánnak, a munkapárt egykori elnökének támogatása. Mikor a szerb hadsereg megszállotta a Bácskái. Szabovlyévics szerb területen maradt és Péter király névnapján elrendelte, hogy minden község külön üdvözölje az- uralkodót. Később átjött Bácsmegye magyarországi részébe és szabálytalanul, — mindöszsze öt bizottsági tag szavazata alapján, —- megválasztotta magát a csonkamegye alispánjává. A megye magyar lakossága nagy ellenszenvvel viseltetik a szerb nevű, szerb ünnepeket tartó alispán irányában és én, aki régi bácskai ember vagyok és nagyon helytelennek tartom, hogy a szerb határszélen Szabovlyevics tölt be fontos közhivatali állást, hazafias érzelmeimnek adtam kifejezést, mikor az alispánt a Gellért-téren inzultáltam. Szabovlyevics, aki a pofon mán elesett és kalapját is leejtette, nem szólt semmit, felkelt, felvette kalapját és tovább ment. Noha jól ismer a régi időkből, titkárom levél utján közölte vele, hogy inzultálója én voltam. Az afférnak — mint értesülünk — lovagias folytatása lesz. A hadügyi költségvetés vitája A kerületi választások elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot visszaküldték a bizottságnak — Az épitési miniszteriem budgetje A szkupstina csütörtökön két minisztériumnak, a hadügy és az építésügyi minisztériumok költségvetését szavazta meg. A délelőtti gyűlést a hadügyminisztérium költségvetésének részletes vitájával nyitotta meg Ribár elnök. Nemanics klerikális kért legelsőnek szót, aki a hadsereg nagy létszámát kifogásolta. Brodár a hadseregben meghonosult legénységi bánásmóddal nincs megelégedve, de örömmel látja, hogy ebben az irányban javulás észlelhető az utóbbi időben. Lázics kijelenti, hogy a hadseregre csak akkor nem lenne szűk ség, ha a szomszéd államok sem fegyverkeznének. Mindadig azonban a mig a szomszéd államok részéről a fegyverkezés tovább folyik, szó sem lehet a hadsereg létszámának redukálásáról. Ajánlja iio. y a hadsereg hivatásának adja. nák kulturális jellegei, tanisók meg a legénységét a teljes földművelésre a földnek a megvédésére. Követeli a szolgálati idő leszállítását, még pedig a gyalogságnál hat hóra, a többi fegyvernemeknél pedig egy évre. Ivancsics Momcűllo tiszti és a1 tiszti létszám felemelését javasolja Felhívja a hadügyminiszter figye lőét arra is, hogy hasson oda, hogy a tisztek és altisztek olyan fizetést kapjanak, amiből gondok nélkül megélhetnek. Zsebol klerikális és VJszlcs hadügyminiszter beszéde után a szkupstina nagy többséggel megszavazza a hadügyminisztérium költségvetését. A délutáni ülés napirendjén, mint sürgős indítvány a kerületi választások elhalasztásától szóló javaslat szerepelt. Dr. Markovics a vita megkezdése előtt azonban azt indítványozta, hogy a javaslatot kiegészítés végett küldjék vissza a törvényhozó bizottsághoz. A szkupstina elfogadta Marko vies indítványét és igy áttértek az építésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalására. A vita rövid volt, az ülés ez érdektelenség teljes jegyében folyt le. Aratics beszéde keltett csak, lanyha érdeklcidést, amelyben n dalmáciai utak kijavítását köve telte. A vitában részt vett többi dalmáciai képviselők Miladinovics 3. oldal ás Dragonics szintén fölhívták a kormány figyelmét a dalmáciai közlekedési viszonyok tarthatatlanságára. A jelenlevő építésügyi minister válasza után Riber elnök elrendelte a szavazást. A szkupstina többsége a költségvetés elfogadása mellett szavazott. A zsidókról szóló rendelet végrehajtási utasítását most adták ki A zsidóknak meg kell adni a nemzetiségi jogokat Közöltük annak idején azt a rendeletét, melyet a belügyminisztérium Sztojfcov Mózes bács* megyei alispán jelentése alapján a vajdasági zsxlók nyilvántartása ügyében a Vajdaság törvényhatóságainak vezetőihez intézett. Ennek a rendeletnek a végrehajt mséről most újabb, kiegészítő és felvilágosító leiratot intézett a belügyminiszter a Vajdaság főispánjaihoz. Az uj átirat elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a Vajdaságban. élő zsidók nacionalitásának kérdése még nincs teljesen megállapítva. A zsidóknak jelentékeny százaléka a belügyminisztérium megáivitása szerint a magyar szervezeteken betű! helyezkedett el. A minisztérium legheiyesebbnpk tartja tehát, hogy a zsidóság politikai hovaiartozóságáf helyenként, azoknak magatartása szerint állapítsák meg és erről a belügyminisztériumnak jelentést tegyenek. Hangsúlyozza a leirat, hogy a endelet semmiben sem célozza a isidóság elnyomását és hogy a zsidóknak is meg kell adni ugyanazokat a jogokat, mint amelyekben a többi nemzetiségeket részesítik. <«»»*<»»» »a Három nagy erdő áll lángokban — Több millió dinár a kár — Szerbiából egyszerre három helyről jelentenek nagy erdőégést. Julius 25-én Ursicébői érkezett jelentés szerint a pozseci kerületben levő Manjezs nevű állami erdő kigyulladt. Az óriási, orkánszerü szélviharban. a tűz ijesztő gyorsasággal terjedi, úgy, hogy rövid idő alatt az egész hatalmas erdő lángokban állt és a magas szálfák ugv égtek, mint a fáklyák. Környékbeli parasztok tömegesen vonultak a. tűz lokalizálására, azonban nem voltak felszerelve megfelelő tűzoltói szerelvényekkel és így nem értek el eredményt. A tűz tovább, pusztít és már a szomszéd erdőket, is fenyegeti. i Julius 26-án Növi Pazarból jelen tettek nagy erdőégést. Ezen a napon hajnalban a dubrocsini fensikon gyulladt ki egy nagy erdő. A tüzet itt sem sikerült még megfékezni. A harmadik — és legnagyobb —erdőégést Kraljevóból jelentik, ahol ugyancsak 26-án hajnalban, Mala; roska fürdő mellett, a sztotnÍ7Í fensikon gyulladt ki egy nagy erdő. A tűz rohamosan terjedt és nem tudták terjedését azonnal megakadályozni. A kraljevói főszolgabíró. a tűzről táviratilag tett jelentést a hadügyminiszternek, kérve, hogy a kraljevói katonai helyőrség legénysége,, lovassági és tüzérségi legénység yonulhas son ki az erdőtűz lokalizálására. A miniszter megadta az engedélyt és a. tűzoltási szerelvényekkel ellátott katonaságnak sikerült a veszedelmes füzet lokalizálni. I
