Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-28 / 204. szám

1922. jolhis 28, BACSMEGYEI NAPLÓ A snboticaif őispánválság A kormány nem fogadta el a lemondást — A főispán távozni akar — Dohdnovdcski Pál suboticai fő­ispán távozásának ügye még nem tekinthető befejezettnek. Mint inár megírtuk, a belügyminisztérium továbbra is kívánja Dobánovácsli Pál megmaradását a főispán! szék­ben. A belügyminisztériumban nyert újabb értesüléseink mege­rősítik ezt a hirt. Mint Beograd bői jelentik, a belügyminiszter a lemondást tism fogadta el és fel­kérte a főispánt hogy továbbra is maradjon meg hivatalában. Maririkovics belügyminiszter elő­terjesztésére szerdán miniszterta­nács is foglalkozott Dobánoviícsk főispán lemondásával és a kor ínány is amellett döntött, hogy kív ánja továbbra is megmaradása, s főispánt székben, a miniszterié­­nács tehát a lemondást nem veszi tudomásul. A határozatot csütörtökön a belügyminiszter közölte a főispán pal, aki azonban ennek dacárs továbbra is ragaszkodik lemondd sához, Dobánovácski főispán kije­­léptette, hogy minden körülményei, közt elhagyja helyét és csak addig hajlandó hivatalát vezetni, mig t kormány nem gondoskodik utód­járól. Vilmos excsászárnak fúrást Ludwig színműíró elleni perét ázerdín tárgyalta a berlini bíróság • Hírt adtunk már arról az érdekes perj-ől, amelyet II., Vilmos volt német tóászár indított Ludwig Ernő német drámaíró ellen, aki sElboesájtás« (Die Entlassung) címmel háromfelvonásos drámát irt Bismarck elbocsátásáról. [A dráma egyik főszereplője Vilmos császár g szerepel benne több ma is jHfl német államférfi. ■ Vilmos császár keresetében arra ßte a bíróságot, hogy tiltsa meg a ma nyilvános előadását és könyv­­alakban , való megjelenését. Ugyanez­­b! a kéréssel fordult a bírósághoz Stticher volt miniszter özvegye is, férje emlékét érezte megsértve a imában. / A politikailag és irodalmiíag egy­­ílormán szenzációs pört szerdán kezd­je tárgyalni a berlini polgári törvény­­jteék. A volt császárt Kurt Wolff és dr. ; frankfurter képviselte. A közönség endkivül érdeklődéssel várta a tár­­yalást, do óriási nagy volt a áralcozás jogászi körökben is, mert a ^Íróságnak döntenie kell abban az »hri kérdésben is. hogy szabad-e élő I ambert a színpadon szerepeltetni? A tárgyalás elején az elnök azt a jWszőlitást intézte a vádlotthoz, hogy ptnig az ügy az első fórumon elinté­zést nem nyer, álljon el a darab szin­­tíhozásáfól és kiadásától. Ludwig Ernő rögtön kijelentette, fjogy az előadással hajlandó várni, de a műnek könyvalakban való meg­jelenését nem odázza el. így a megegyezés meghiúsult s megkezdődött a tárgyalás. A vádlott képviselője az inkriminált darab felolvasását indítványozta, amit a bíróság el is rendelt. A szerző maga olvasta fel a kéz­iratból a darabot s megjegyezte, hogy az elsiV felvonás befejezését' újabban megváltoztatta. * Utána dr. Frankfurter állt fel, a' Volt császár képviselője: _ A régi birodalomban, — így kezdte — ha a császárt megsértették, rendkívüli bíróságot hívtak össze. Ma egv egyszerű német polgár áll a_ tör­vényszék előtt, aki igazát keresi. Nem ellentétrAl - van . tt szó ha­nem arról, hogy az egyéni jog, vagy a költő joga részesüljön-c védelemben. A legnagyobb tehetségnek sem lehet joíTr? ahhoz, hogy élő emberek műkö­dését akármilyen módon is költői kri­tika tárgyává tegye. Kijelentette ezután FFrankfurter, horv nincs' felhatalmazva a császár véleményének közlésére, ő csak az egyén jogának elismerését akarja. —- Nem is annyira a volt német császár pőréről van itt szó, — Lud­wig Ernő ellen, a költő ellen, hanem Vilmos császárnak és Bismarcknak máig is elintézetlen nagy történelmi pőréről. Dr. Frankfurter után dr. Wolff, a császár másik képviselője beszélt. Elmondta, hogy a darab kö­zeli előadásának hire Berlinben nagy feltűnést és izgalmat keltett. Sok szí­nész akarta eljátszani a császár sze­repét és sok könyvkiadóváüalat igye­kezett megszerezni a mü kiadási jo­gát. A bíróság ma nem hozott ítéletet. A felszólalások után augusztus 8-ig el­napolták a tárgyalást g az Ítéletet ak­kor fogják kihirdetni. • •»«*> <*® <*®«> <»«<».» ♦«£.»«»«, »»»oá, »»«.a o«*«»« Szabovhjevits Dusán alispán afférja Rácz Vilmos dr. a budapesti Gellert szálló előtt inzultálta Budapestről jelentik: Csütörtök délután dr. Szabovljevics Dusán, Bácsmegye magyarországi részének alispánja, aki délelőtt érkezett Bu­dapestre, a Gellért-száílodába akart bemenni. A szálló előtti térségen hozzálépett dr. Rácz Vilmos és ha­ragosan rákiáltott: — Hazaáruló! Csirkefogói Gaz­ember! A szóbeli inzultust tettlegesség is követte: Rácz Vilmos az alispánt arrcul ütötte. A járókelők közül so­kan Jettek figyelmessé a hangos incidensre, de beavatkozás nem vált szükségessé, dr. Szabovlyévics az inzultus után besietett a szálló ka­puján. Tudósítónk kérdést intézett a fel­tűnést keltő affér ügyében dr. Rácz Vilmoshoz, aki a következőket mon­dotta: — Az incidens megtörtént. Az alis­pán inzultálására kizárólag hazafias szempontok vezettek. Nagymagyar­­ország idején magam is tagja voltam Bácsmegye törvényhatósági bizott­ságának, bácstnegyei földbirtokos­­koromból ismerem dr. Szabovlyévics Dusánt, aki akkor még szolgabiró volt. Az eset megértéséhez tudni kell, hogy a törvényhatósági bizott­ságban mintegy nyolcvan szerb nemzetiségű bizottsági tag volt, akik állandóan a kormányt támogatták. A magyar kormányok azután, mintegy hálából, a szerb bizottsági tagok egyik exponenséi vezető megyei állásban helyezték el. Ezeknek a szerb megyei exponenseknek egyi­ke volt Szabovlyévics Dusán, akit akkoriban megtettek központi fő­szolgabírónak. Karriérjét nagyban elősegítette apósának, báró Vojnits Istvánnak, a munkapárt egykori el­nökének támogatása. Mikor a szerb hadsereg megszállotta a Bácskái. Szabovlyévics szerb területen ma­radt és Péter király névnapján el­rendelte, hogy minden község külön üdvözölje az- uralkodót. Később át­jött Bácsmegye magyarországi ré­szébe és szabálytalanul, — mindösz­­sze öt bizottsági tag szavazata alap­ján, —- megválasztotta magát a csonkamegye alispánjává. A megye magyar lakossága nagy ellenszenv­vel viseltetik a szerb nevű, szerb ünnepeket tartó alispán irányában és én, aki régi bácskai ember vagyok és nagyon helytelennek tartom, hogy a szerb határszélen Szabov­­lyevics tölt be fontos közhivatali ál­lást, hazafias érzelmeimnek adtam kifejezést, mikor az alispánt a Gel­­lért-téren inzultáltam. Szabovlye­­vics, aki a pofon mán elesett és ka­lapját is leejtette, nem szólt semmit, felkelt, felvette kalapját és tovább ment. Noha jól ismer a régi időkből, titkárom levél utján közölte vele, hogy inzultálója én voltam. Az afférnak — mint értesülünk — lovagias folytatása lesz. A hadügyi költségvetés vitája A kerületi választások elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot visszaküldték a bizottságnak — Az épitési miniszteriem budgetje A szkupstina csütörtökön két minisztériumnak, a hadügy és az építésügyi minisztériumok költ­ségvetését szavazta meg. A délelőtti gyűlést a hadügy­minisztérium költségvetésének részletes vitájával nyitotta meg Ribár elnök. Nemanics klerikális kért legel­sőnek szót, aki a hadsereg nagy létszámát kifogásolta. Brodár a hadseregben megho­­nosult legénységi bánásmóddal nincs megelégedve, de örömmel látja, hogy ebben az irányban javulás észlelhető az utóbbi idő­ben. Lázics kijelenti, hogy a hadse­regre csak akkor nem lenne szűk ség, ha a szomszéd államok sem fegyverkeznének. Mindadig azon­ban a mig a szomszéd államok részéről a fegyverkezés tovább folyik, szó sem lehet a hadsereg létszámának redukálásáról. Ajánlja iio. y a hadsereg hivatásának adja. nák kulturális jellegei, tanisók meg a legénységét a teljes földművelésre a földnek a megvédésére. Követeli a szolgálati idő leszállítását, még pedig a gyalogságnál hat hóra, a többi fegyvernemeknél pedig egy évre. Ivancsics Momcűllo tiszti és a1 tiszti létszám felemelését javasolja Felhívja a hadügyminiszter figye ­lőét arra is, hogy hasson oda, hogy a tisztek és altisztek olyan fizetést kapjanak, amiből gondok nélkül megélhetnek. Zsebol klerikális és VJszlcs had­ügyminiszter beszéde után a szkupstina nagy többséggel meg­szavazza a hadügyminisztérium költségvetését. A délutáni ülés napirendjén, mint sürgős indítvány a kerületi választások elhalasztásá­tól szóló javaslat szerepelt. Dr. Markovics a vita megkezdése előtt azonban azt indítványozta, hogy a javaslatot kiegészítés végett küldjék vissza a törvényhozó bizott­sághoz. A szkupstina elfogadta Marko vies indítványét és igy áttértek az építésügyi minisztérium költ­ségvetésének tárgyalására. A vita rövid volt, az ülés ez érdektelenség teljes jegyében folyt le. Aratics beszéde keltett csak, lanyha érdeklcidést, amelyben n dalmáciai utak kijavítását köve telte. A vitában részt vett többi dalmáciai képviselők Miladinovics 3. oldal ás Dragonics szintén fölhívták a kormány figyelmét a dalmáciai közlekedési viszonyok tarthatatl­anságára. A jelenlevő építésügyi minist­er válasza után Riber elnök el­rendelte a szavazást. A szkupstina többsége a költségvetés elfoga­dása mellett szavazott. A zsidókról szóló rendelet végrehajtási utasítását most adták ki A zsidóknak meg kell adni a nemze­tiségi jogokat Közöltük annak idején azt a rendeletét, melyet a belügymi­nisztérium Sztojfcov Mózes bács* megyei alispán jelentése alapján a vajdasági zsxlók nyilvántartása ügyében a Vajdaság törvényha­tóságainak vezetőihez intézett. Ennek a rendeletnek a végrehajt mséről most újabb, kiegészítő és felvilágosító leiratot intézett a bel­ügyminiszter a Vajdaság főispán­jaihoz. Az uj átirat elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a Vajdaság­ban. élő zsidók nacionalitásának kérdése még nincs teljesen megálla­pítva. A zsidóknak jelentékeny szá­zaléka a belügyminisztérium megái­­vitása szerint a magyar szervezet­eken betű! helyezkedett el. A minisztérium legheiyesebb­­npk tartja tehát, hogy a zsidóság politikai hovaiartozóságáf helyenként, azoknak magatartása szerint álla­pítsák meg és erről a belügymi­nisztériumnak jelentést tegyenek. Hangsúlyozza a leirat, hogy a endelet semmiben sem célozza a isidóság elnyomását és hogy a zsidóknak is meg kell adni ugyan­azokat a jogokat, mint amelyek­ben a többi nemzetiségeket ré­szesítik. <«»»*<»»» »a Három nagy erdő áll lángokban — Több millió dinár a kár — Szerbiából egyszerre három helyről jelentenek nagy erdőégést. Julius 25-én Ursicébői érkezett je­lentés szerint a pozseci kerületben levő Manjezs nevű állami erdő ki­gyulladt. Az óriási, orkánszerü szél­viharban. a tűz ijesztő gyorsasággal terjedi, úgy, hogy rövid idő alatt az egész hatalmas erdő lángokban állt és a magas szálfák ugv égtek, mint a fáklyák. Környékbeli parasztok töme­gesen vonultak a. tűz lokalizálására, azonban nem voltak felszerelve meg­felelő tűzoltói szerelvényekkel és így nem értek el eredményt. A tűz tovább, pusztít és már a szomszéd erdőket, is fenyegeti. i Julius 26-án Növi Pazarból jelen tettek nagy erdőégést. Ezen a napon hajnalban a dubrocsini fensikon gyul­ladt ki egy nagy erdő. A tüzet itt sem sikerült még megfékezni. A harmadik — és legnagyobb —­­erdőégést Kraljevóból jelentik, ahol ugyancsak 26-án hajnalban, Mala; roska fürdő mellett, a sztotnÍ7Í fensi­kon gyulladt ki egy nagy erdő. A tűz rohamosan terjedt és nem tudták ter­jedését azonnal megakadályozni. A kraljevói főszolgabíró. a tűzről táviratilag tett jelentést a hadügymi­niszternek, kérve, hogy a kraljevói katonai helyőrség legénysége,, lovas­sági és tüzérségi legénység yonulhas son ki az erdőtűz lokalizálására. A miniszter megadta az engedélyt és a. tűzoltási szerelvényekkel ellátott ka­tonaságnak sikerült a veszedelmes fü­zet lokalizálni. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom