Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-28 / 204. szám
2. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1922. július 28. kiélesedésére fog vezetni. A kivándorlási koncessziói A szociálpolitikai minisztérium kivándorlási ügyosztálya nemrég több hazai és külföldi társaságnak koncessziót adott jugoszláv kivándorlók szó Utasára. A Tribune élesen megtámadja Krszteh minisztert, mert az engedélyesek között egy olasz társaság is van Összefüggésbe hozza a lap ezt a Jadranska Bankával, melyben a miniszter fivére igazgatói állást tölt be. Ez a bank több millió lírával tartozik az olasz kormánynak A választások előkészítése A nemzetgyűlési választások ál lanti bizottsága kedden a szkup sttna épületében rendkívül fontos ülést tart, amelyen a választóso előkészítésével fog foglalkozni. A bizottság meg fogja állapítani megválasztandó kerületek létszámú. Az eeyes kerületek nagysága sze fint 6—20 között fog váltakozni a megválasztandó képviselők száma, a legtöbb kerületnek azonbai 10—14 képviselője lesz. A kerületek legtöbbje 400 — 500.000 lelket fog számlálni. Az állami bízott Ság meg fogja állapítani az t kerületek és járások közigazga tási határait is. A jövő hét elején nevezik ki az államtanács tagjait Az államtanácsba való legújabb jelölésekkel, amelyeket Pasics rtv niszterelnök hozott magával Bléd böl, radikális körökben nincsene megelégedve és a radikális lapo azon aggodalmuknak adnak kife jezést, hogy a jelöltek negyrés nem nagy fajsúlyú politikus. A ellenzék részéről az államtanács íjak egyetlen jelöltje van: dr Mazzi Domenico klerikális. Az á lamtanács azon tagjainak a kine vezése, akiket a király nevez ki hétjón, vagy kedden megtörténik. Zálogba csapjuk a városházát is Néhány városi jövedelmet é*> középületet köt ie Suítotica város a tizenötmilliós kölcsön biztosítékául A városi kölcsön ügyében folytatott tárgyalások végre komoly mederbe terelődtek. Mint már megírtuk, L e p ed á t Illés pénzügyi tanácsnok Beogradban tartózkodott a kölcsön-tárgyalások befejezése érdekében. Lepedát tanácsnok ez alkalommal magával vitte és az Uprava Fondava igazgatóságának be is terjesztette azokat a telekkönyvi kivonatokat, amelyek a kölcsön zálogául szolgáló városi ingatlanokról készültek. A város a tizenöt millió dtnáros kölcsön zálogául elsősorban néhány jövedelmét köti le, ezek között a legfontosabb a városi ingatlan forgalmi illeték, de ezenkívül más jelentéktelenebb városi jövedelmek is a kölcsön Zálogául fognak szolgálni. Ezenkívül azonban a város felajánlotta az Uprava Fondavának néhány ingatlanát is, a kölcsön supergaranciájául. Az elzálogosítandó ingatlanoknál a városi földek nem jöhettek számításba, miután azok lekötéséhez az agrárminisztérium engedélyére volna szükség, aminek az elnyerése viszont a mai körülmények között nagyon kétséges lett volna. Igv a város a következő középületekét jelentette be zálogul: elsősorban magát a városházát, azután a városi bérházat, a Beogradszálló épületét és a régi tanitóképezdét. Ezek az ingatlanok bőséges fedezetét képezik a tizenötmilliós kölcsönnek. Egyébként is ezeknek az ingatlanoknak a lekötése csak formális jelentőségű és még az sem bizonyos, hogv csakugyan rájuk fogják-e táblázni a kölcsön összegét. Lehet, hogy a város csak bekebelezésre alkalmas okiratot ad, de a jeizálogi megterhelést nem viszik keresztül. Az Uprava Fondava Lepedát tanácsos beogradi tárgyalásai folyamán teljesen meg volt elégedve a felajánlott záloggal és ennek folytán Nikolics igazgató, az Uprava Fondava novisadi igazgatóságának vezetője vasárnap már Suboticára érkezik, hogy itt megszemlélje a kijelölt ingatlanokat és hogy a városi tanáccsal tovább folytassa a niost kedvező reményekkel kecsegtető köicsöntárgyalásokat. (f>««*t****«M Rákosi Jenő és Gömbös Gyula harca1 Párbajt vívnak a Budapesti Hírlap és a Szózat — „Leik“ fajtalanság és politikai vérbaju — mondja Gömbös poli Utcájáról Rákosi Jenő —- Gömbös Gyula, a stilmüvész A magyar politikai életnek van pár kimagasló alakja, akik a háború előtti Magyarországon a legtisztesebb, de legjobboldalibb konzervativizmust képviselték s akik, anélkül hogy kimozdultak volna helyükből, ma a liberális gondolat reprezentánsai lettek. Az ő személyük és állásfoglalásuk mutatja legjobban azt a hosszú utat, ahová a magyar politikai élet a reakció felé zuhant Ezek közé tartozik Apponyi, Andrássy, de, talán legelsösorban, mert a legharcosabb mindnyájuk között: Rákosi Jenő. Rákosi Jenő — ha szabad mondani — a kurzus előtt már harminc évvel kurzista volt. A magyar imperializmus, a harminc millió magyar álma, nacionalista világnézete, a táji politika glorifikálása, amelyek a kurzus jelszavai, neki negyven évet meghaladó publicisztikai pályáján, a mindennapi kenyere és mindennapi •ezércikktémája volt. De hogy az ő tisztes és nemes konzervativizmusán is hogy átgázoltak az »uj fajmagyarok«, azt semmi sem mutatja jobban, mint az az állandó szemoenállás, amibe Rákosi Jenő, az íbredő' Magyarország keresztelő ózent Jánosa, az ébredőkkel kényzeríil. Gömbös Gyula beszédével a Budapesti Hírlap-ban vezércikkben "foglalkozik Rákosi Jenő s kimutatja a »gombosi koncepciónak« nemzetrontó hatásait. A vezércikkre Gömbös a Szózat-ban válaszol. Rendkívül érdekes dokumentum ez a válasz. Gömbös, aki a magyar fajiság diadaláért harcol, aki Rákosi Jenővel szemben a magyar gondolat igazi reprezentánsának nevezi ki magát, olyan tudatlanul, olyan gyámoltalanul, ügyefogyottan, ostobául ir magyarul, olyan megbocsáthatatlan idegenszerűséggel töri írásban a magyar nyelvet, hogy nincs az az elnéző szerkesztő, aki egy háromszoros napi hir megírását rábízná. Ilyeneket ir Gömbös Gyula: Tapasztalataink gyűjtésénél utunk nem a rég elmúlt idők sima mezején, liánén, zivataros időkben, mélyen fölszántott, a valóságos életet és a múlt bűneit megmutató mezőkön vezetett át a sivár jelenhez. Nemde, gyönyörű? Egy hatodik gimnázistának dagályos semmitmondása ez s a dolgoknak az a szemlélete, amit ez a mondat elárul, valóban illik egy kis gimnazista érettségéhez. A múlt bűneit megmutató mezők? Nem is rossz! Egy mezőtől igazán nem lehet többet várni, minthogy megmutassa a való életet és a múlt bűneit. Azt mondja tovább Gömbös Gyula: Jobban tenné Rákosi Jenő, ha a bankokráciai zsidóság támogatása helyett ismét a benne megnyilatkozó magyar géniusz szárnyaival magasabb régiókba repülne és remélem, hogy ha ezt megteszi, akkor inkább meg iog érteni bennünket, mint eddig. Szegény Rákosi Jenőtől azt kéri Gömbös, hogy repüljön. Nem is egyszerűen úgy, ahogy szokott, hanem repüljön a zsidóság támogatása helyett. Mintha Gömbös állítaná fel az alternatívát Rákosi Jenő elé, hogy: vagy a zsidókat támogatja, vagy — repül. Ez a repülés azért is elengedhetetlen, mert Gömbös azt hiszi, hogy Rákosi Jenő csak akkor érti meg őt, »ha ezt — t. i. hogy re pül — megteszi«. Van ebben valami beismerés. Szilárd földön nem igen lehet a Gömbös Gyulákat megérteni. Most figyeljünk erre a mondatra: Félek, hogy az iskolásgyerek, akinek különben sem hivatása e problémák felett dönteni, a régi iskola szellemében beszél, Rákosi Jenő szellemében, ha elítéli ezen politikát és igy fölösleges volt, ha Rákosi Jenőt helyettesítette, a gye reket belevonni a szellemi vitába és ezáltal úgyszólván szellemi táncolást kővettetni el vele. Ezáltal úgyszólván . . . így roncsolják össze ezt a nagyszerű magyar nyelvet, igy kuszálják össze a magyar nyelv gyönyörű logikáját a fajvédők s a nemzeti géniusz bajnokai! Van-e jussa annak a magyar fajiság nevében egyetlen szót leírni, vagy kiejteni, aki csak igy tanult meg magyarul. Később ezt írja: Nehéz harcban állunk belpolitikailag véve. Valóban nehéz harcban áll a magyar nyelvvel irdstudásilag véve. Kellene mégis valakit tartani, aki az ilyen fogalmazványokat lefordítaná magyarra, hogy ne álljon ennyire hadilábon közérthetőségileg véve. És az utolsó mondat: Az ősz Rákosi Jenő előtt meghajtom zászlómat csak azért, hogy újból felemeljem azon eszmék hirdetése céljából, amelyeknek fanatikus hive vagyok. Azon eszmék diszkreditálása céljából, amelyeket Gömbös Gyula hirdet, valóban már nem volt arra szükség, hogy ilyen becstelenséget kövessen el a magyar nyelven. Az utolsó »destruktiv« lap utolsó »zsidó gyereke« jobban tud magyarul, mint »az intranzigehs nemzeti eszme kérlelhetetlen harcosa:« Hauptmann Gömbös. Ám Rákosi Jenőt ne féltsük, Rákosi Jenő még a régi harcos. S amiket a Budapesti Hírlap csütörtöki számában odamondogat Gömbösnek és a kurzusnak, azt nem teszik ki — a budai vár ablakába. — A jövő Magyarországot nem apró s erőszakos eszközökkel lehet megépíteni, — feleli Rákosi Jenő — nem dunatiszaközi különítményekkel, mozirendeletekkel, melyektől tönkre megy a becsületes keresztény mozis és az egész moziipar; nem hevenyészett bankokkal, melyeket csak meg kell kaparni és rögtön kijön a hátterükből a zsidó, és nem is a jobb és tiszteletreméltóbb fajtájából való; nem numerusz klauzuszokkal, amelyektől nem lesz se szorgalsabb, se jobb a keresztény tanuló,, hanem csak kényelmesebb és hanyagabb; nerc kényelmetlen lapok betiltásával, hanem a bűnös lapok bírói üldözésévei, nem gyűlések botrányba fojtásával, kávéházi és utcai verekedésekkel, melyeket két-három évig nem lehet megfékezni. Gömbös Gyula tudja, sőt ki is mondja cikkében,, hogy az ő módszere, röviden a kurzus, alkalmas arra, hogy nyomorúságunkat meghosszabbítsa, de — úgy véli — aztán jön majd az 6 szép Magyarországa. Ez a szép Magyarország nem csak nem bizonyos, hanem nagy mértékben bizonytalan. Ellenben a nyomorúság meghosszabbítása, az egészen bizonyos. Hisz Gömbös Gyula is mondja. ^ A MOVE, az Ébredők, Gömbös, Wolff, kurzus és a Szózat, mind kevés és gyenge arra, hogy az élet tényeit, századokon át kialakult viszonyokat és elhatalmasodott anyagi és lelki erőket egy pár hónapon vagy éven belül letörjenek s egy hatalmas folyamatot irányából kivessenek Ez lehet keserű igazság, de igazság. A botor merészséget pedig az ország fizeti meg. Nem a sokat hánytorgatott demokrácia, nem a szabadság, nem a haladó világ szelleme, hanem elmúlt korszakok fegyvertára és gondolkozása szól a Gömbösék politikájából hozzánk; a zsarnokok kicsinyes eszkö>■ zei ezek, melyeket az idő már rég legyőzött. Ma, a gépfegyverek és a tankok idejében nem lehet szekercével, buzogánnyal és kovácspuskával hadba menni. Nem lehet a Metternichek és Bachok kicsinyes erőszakával nemzetet gyártani. Eszmék, nagy koncepciók, nagy cselekvések, Széchenyi gondolkozása, Deák Ferenc puritán, igazságos lelke, Kossuth Lajos vezérelméje és a múlt század negyvenes éveinek politikai nemzedéke keli ide modern kiadásban. Azoktól kell tanulni, nem a cseh légionáriusoktól, az albán komitácsiktól és és az oláh balkáni civilizációjától. Ezek csinálnak ilyen fajvédelmet, de munkájuk lelki fajtalanság és politikai vérbaj. Ezzel aztán Rákosi Jenő be is fejezi a cikkét. »Lelki fajtalanság és politikai vérbaj«, — mit tud majd erre sneidigeskednl napiparancsmagyarságával százados ur Gömbi**............ A suboticai vízvezeték ügyében folynak még a tárgyalások Beszámoltunk arról, hogy egy nagy angol konzorcium két tagja járt a héten Suboticán és felajánlotta a városnak, hogy a vízvezetéket kedvező feltételek mellett megépíti. Bár a város mai anyagi helyzetében fantasztikus magas összegbe kerülne a vízvezeték felszerelése, a városi tanács mégsem ejti el a tárgyalások fonalát és érintkezésben marad az angol vállalattal. Suboticán van már egy régebbe^ kidolgozott terv a vízvezeték építéséi re, amely ugyan ma már nem volna teljesen használható, hanem azon lényegesebb módosításokat kellene eszközölni. Ezeknek a terveknek az alapján folytatta a város az angol szakemberekkel a tárgyalásokat és ezeknek alapján tették az angolok azt a hozzávetőleges ajánlatot, hogy mintegy három és fél millió aranykoronáéit megépítenék a vízvezetéket. ami mintegy kétszáznegyven millió koronát tenne ki. Az angol mérnökök Suboticán is azt az ajánlatot tették a városnak, amit a novisadi városi tanács el is fogadott, hogy 50.000 dináiért elkészítik a vízvezeték részletes terveit és ezzel együtt beterjesztik a költségvetést is. A város azonban részint a magas költségekre való tekintettel, másrészt azért, mert egy alapterve már úgyis van a vízvezetékről, egyelőre eltekint a tervek elkészítéséről, csupán részletes ajánlatot kért az angol konzorciumtól. Ezt a részletes ajánlatot az angol mérnökök ígérete szerint a város rövidesen meg is fozja kapni és akkor fogja komoly megfontolás tárgyává tenni a város, hogv miképpen valósíthatná meg a vízvezeték építésére vonatkozó régi tervét. ROSSIJA--FONCIERE biztosító- és viszontbiztosító társaság Az SES. Zitám legnagyobb nemzeti intézete. Fiákigazgatéaág i Snbotiea (Hitelbank -alota) FSügynakség; Suboticán: Közgazdnaági Bank él Somborban: Bácamegyel Agrártakpénztárnál.
