Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-28 / 204. szám

Ära 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sakol BACSMEGYEI XXIII. évfolyam Suboüea- péntek 1922. julius 28. 204, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFGM SZABJ: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90‘ —dinár SZ,lifKiiSZTÖSL.G; Kralja Aiexaadra-ulic* 4 széni alatt Kiadóhivatal: Kralja Alcxandra-ulica 1 (Wsa^b-na-etai No more war! A világháború kitörésének év­fordulóján, julius 29. fekeíeszegé­­lyes napján az angol „No more warí (Soha többé háborút) moz­galom kezdeményezésére világ­szerte nagy béketüntetések lesz­nek. A tüntetésekkel egyidöben konferencia lesz Londonban, pa­cifista konferencia, amelyre a béke angol fanatikusai meghívták a vi­lág valamennyi jelentős nevű pa­cifistáját, a népszövetségi ligák tagjait és a különböző békeegye­sületeket. Ott lesz mindenki Lon­donban, aki békéért fáradozik, ott jesznek a konferencián az angli­kán egyház emberszeretö, antimi­­litarista meggyőződésű püspökei, ott lesz a magyar Giesswein pre­­látus, a tiszta humanizmus após* tola, ott lesznek a szocialista moz­galom vezető emlterei, ott lesz a francia Laffőntaine és ott lesz Henderson is, az angol municiós­­znir.iszter. No more warf Ez a jelszava a britt színekkel elindult mozgalom­nak, mely a londoni viSágbéke­­kongresszus megrendezésével a háború ellen akarja felvonultatni az embereket. Soha többé hábo­­rut! — mert a háború rossz üz­let, mert a háborúnak mérhetetlen és szomorú passzívái vannak : ha­lottak, akik az életen túlról is kö teleznek, erkölcsi erők, amik el pusztultak, népek, akik ájulttá gyötrődtek és tömegek, amik el­szegényedtek és reménytelenül véreznek a történelem országut­{'án. No more war, — mert a há­mra nyomorúság és a dögvész testvére, mert a háború nemcsa« embereket gyilkol és sodor a ha­lálba, hanem a világ materiális szervezetét is beleviszi a leplezet­len összeomlásba, amelyből kigé­­zojni két generáció vérével és életéye! épített hidakon tud cpk a háborús-emberiség. A julius 29-én megtartandó béketünteté­sek és a londoni konferencia ez­zel a jelszóval fogja mozgósítani a béke katonáit, akiknek kezében nincs ugyan szurony, de van hi­tük és van meggyőződésük. A beké katonáinak demonstrációja, mely a kudarccal végződő béke­­konferenciák után épen jókor tör­ténik, meg fogja mutatni, hogy milyen erős a béke hadserege. Elég nagy-e, elég elszánt-e, elég aktiv-e ahhoz, hogy a háborús meneteket, a generális parancsára masírozó uniformisokat, akiket az imperializmus az utóbbi időben újra készenlétbe helyezett, föl tudja-e tartani és a béke frontját meg tudja-e védelmezni. Sereg­szemle lesz julius 29-én, sereg­szemle, amelybe egymás mellett testvérként résztvesznek németek, angolok, franciák, jugoszlávok, magyarok 'és mindazok, akik vesz­tettek és mindazok, akiket a há­ború meggyötört és meggyalázott. És mindazok, akik kábulatos há­borús narkotikumukból kijóza­nodva, tisztán látják a .világ sor­sát és a háború veszedelmét. Akik tudják, hogy nem lehet tétovázni, nem szabad ellankadni az embe­riségnek, a béke harcát meg kell harcolni akármi történik is, mert a háború újra Európába van A londoni konferencia köre össze­gyűl mindenki, aki igaz és han­gosan kiáltja a jelszót: No more war f Julius 29 — a világháború kez­dete, a világtörténelem mohácsi temetője és rgómezei gyásza, ün­neppé kellene megtenni minden kalendáriumban ezt a napot. Le gyen minden nap pirosbetüs, csak ez az egyetlen nagy legyen halál­sárga és gyászfekete. Hordozza­nak körül kitépett karokat, össze­tört gerincet, hogy egy napon mindenki emlékezzék a fájdal­makra, a gyereket sirató anya könnj>-eire, a férjéi sirató özvegy kétségbeesésére, az özvegy meny­asszonyok sóhajaira. Az emberi ség úgyis rikordot csinál a fele dés gyorsaságából. Tábláról nem lehet olyan gyorsan és nyomta lanul letörölni a krétavonalak.it, mint amilyen gyorsan és emlék nélkül elfelejtette az ember a há borút. Olyan nyomtalanul, mint amilyen nyomtalan — a prédikátor szerint — a madár útja a levegő­ben, a kígyó útja a sziklán s o férfi útja az asszonyon. Ki emlék­szik ma már a kukorica kenyérre, a lisztjegyre s a sorozások izgal­maira ? Az értelmünk elfelejtette, de jaj, az idegeink még emlékeznek, a nyomorúságunk el nem múló figyelmeztetés és minden mankó ijesztő fölkiáitó jel; Csak be kell hunyni a szemün­ket és arra kell gondolni, hogy mi volt. Csak ki kel! nyitni a sze műnket s arra kel! nézni, hogy mi van. S ez az egyetlen szem­­pillantás üvöltő követelése annak, hogy : Soha többé háborút! Parlamenten kivüii politikusokból kombinálják az uj kormány összeállítását Nincs olyan parlamenti politikus, aki egyesíteni tudná a pár­tokat — A külügyi expozé kritikája — A bíédi tanácskozások A politikai érdeklődés közép­pontja az utóbbi napokban Bco­­gradból eltolódott — Bledbe. A tóparti kastélyban négyszemközti tanácskozásokon talán sorsdöntő elhatározások érlelődnek ki. Biz­tosat nem tud senki, találgatá­sokra van utalva a közvélemény és a sajtó, de érdekes, megfigyelni azt a mohóságot, mellyel a par­lament folyosóin képviselők és újságírók minden Biedre vonat­kozó Hirt fogadnak és tovább kombinálnak. Különösen Bűlug­­dzsics athéni követ váratlan meg­érkezése és az udvari miniszter­ségre való uj kandidálása keltett élénk recenziót. B'ilugdzsics már volt udvari miniszter és köztudo­mású, hogy kormányválságok idején rendszerint nagy volt o befolyása. Vele egyidejűleg volt most. Posies miniszterelnök is BIedben. Posies tegnap visszaér­kezett Beogradba. Hogy tr.it vég­zett a miniszterelnök BIedben, ar ról nem adtak ki hivatalos jelen­tést,’ de a „Növi List" szerint héijön este 6 órakor érkezett meg és este 8-kor már kihallgatáson fogadta öt a király, akinek ekkor az Ország bel- és külpolitikai helyzetéről referált. Kedden dél előtt II órakor újra kihallgatáson volt Posies, ekkor az államtaná­csosok kinevezéséről folyt a szó. Ugyanezen újság értesülése szerint a király csodálkozását fejezte ki Pastes előtt az igazságiigyminiszter magatartása miatt Sztejics amnesz­tiája ügyében. Ez a kombináció természetesen ellenőrizhetetlen. Par­lamenti körökben arról is beszél­nek, hogy Pasics referált a király­nak Pribicsevics híveinek a radikális párttal való fúziójának lehetőségéről is, amelyről napokkal ezelőtt már mi is beszámoltunk. Érdekes jelenség és a kibonta­kozási kombinációk jellemző tü­nete, hogy ez a hir, amely a de­mokrata párt szakadásával volna egyértelmű, már napok óta foglal­koztatja a sajtót és autentikus cáfolata sem demokrata, sem ra­dikális részről nem érkezik. Pedig nem valószínű, hogy a demokrata párt olyan könnyen feladja három éves kormány támogatás közben megőrzött egységét. Ellenzéki la­pok szerint ennek az egyesülési tervnek a radikális pártban is nagy ellenzéke volna. A kibontakozási kombinációk száma különben, mint azt előre jeleztük, folyton szaporodik. A ra­dikális párthoz közelálló Novostí csütörtöki vezércikkében foglalko­zik a belpolitikai krízissel s Pasics közeli távozásának lehetőségével és rámutat arra a vigasztalan körülményre, hogy nem lehet olyan személyiséget találni, aki körül az uj parlamen­ti alakulás kijegecesedhetne. Sem Davidovics Ljuba, sem Pri­bicsevics, sem Trumbics, sőt Prolics Sztojén sincs abban a helyzetben hogy a mai körülmények között az összes politikai erőket maga köré gyűjtse, így merült fel egy úgy­nevezett semleges kormány alaku­lásának a terve, melyet parla­menten kivüii politikusokból CvP j'cs fovan, a kiváló tudós alakí­tana meg. A Novosti természete­sen szerencsétlen gondolatnak nevezi ezt, mert Cvijicset gyenge gyakorlati politikusnak tartja. A Cvijics-kombináció minden­esetre a legérdekesebb, ha nem is a legvalószinübb az eddig fel­merültek között. Cvijics Jován ahhoz az intellektuell politikai csoporthoz tartozik, mely a múlt .ónapban kezdett először erőseb­ben szervezkedni és mint annak­idején beszámoltunk róla, Ilidzsé­­ben konferenciát is tanott. Az iíidzsei konferencia határozati ja­vaslata élesen elitélte a mai kor­mányzati rendszert, de szembe­fordult a horvát blokk terméket­len politikájával ís. A külügyi expozé és a sajtó A válság- és kibontakozási hi­­rek elterelik a figyelmet a napi­politika egyéb fontos eseményei­ről. Még a külügyminiszter expo­zéja és a külügyi vita sem tudott kellő érdeklődést kiváltani. Érde­kes tünet, hogy Niíjcsics expozéját^ fs össze-vissza hatvan képviselő hallgatta végig, pedig a képvise­lők nagyrésze Beogradban tar­­'ózkodik. Az újságok közül is csak kevés foglalkozik a külügyi vitával érdemlegesen. Az Epocha vezércikkben kimaríja a külügy­minisztert, mert nem adott őszinte képe! a külügyi helyzetről és nem nyilatkozott részletesebben az or­szágra oly fontos függő külügyi kérdésekről A muzulmánok elégedetlensége A kormányhü muzulmán cso­portban nagy az elégedetlenség, mert a pénzügyminiszter többszöri Ígéretei dacára sem fizette ki a bé­geknek a Kmet- vá’tságokat. Leg­utóbbi klub-ülésükön megbíztak Moglajltcsof, Kork utat és Kurbego­­vicsot, hegy az agrárreform- és pénzügyminisztereknél járjanak el ff basznia- Hercegovinái agrárviszo­nyok sürgős rendezése érdekében. Arra az esetre, ha a tárgyalások nem végződnének eredményesen, u kormány-koalícióból való kilépés­sel fenyegetödznek. A jövő évi költségvetés mielőbbi elkészítését sürgetik a pártok. Mint Beogradból jelentik, a pénzügyminisztérium valameny­­nyi minisztériumaihoz és az or­szág autonóm intézményeihez megkeresést intézett, hogy augusz­tus folyamán küldjék be az I922-—1923. költségvetési évre szóló budget-tervezetüket. A belügyi tárca A Tribuna értesülése szerint a demokrata klub legutóbbi ülésén megint foglalkozott a belügymi­niszter személyének kérdésével és elhatározta, hogy ragaszkodik Pe­­csics jelöléséhez, akit a radikáli­sok már egyszer visszautasítottak. Ez a határozat csak az ellentétek

Next

/
Oldalképek
Tartalom