Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-27 / 203. szám

2. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 1922. julius 27. Védekezés a kolera ellen Vesctcgzár-álíomást akarnak fel­állítani Suboticán A legnagyobb nyári veszedelem: a kolera már felütötte a fejét. Egyes szórványosan előfordult esetek után már komolyabb járvány jellegét kezdi ölteni úgy Romániában, mint Bulgá­riában és Görögországban. Miután ezek az országok valamennyien Jugo­szlávia közvetlen szomszédai, fokozott védekezésre van szükség az országon belül, hogy a veszedelmes járványt ne hurcolják be az országba. Elsősorban is szigorú közegészség­­ügyi rendszabályokat fognak a ható­ságok életbeléptetni, a tisztaság foko­zott védelme érdekében. Ezek a rend­szabályok nagyrészt már ismeretesek a közönség előtt. Ezek a gyakori kéz­mosásra, a nyers gyümölcsnek csak megtisztított állapotban és korlátolt mennyiségben való fogyasztására vo­natkoznak. A kolerától megfertőzött országokban különben már sok helyen teljesen betiltották a nyers gyümölcs árusítását. Ezeken az elemi közegészségügyi rendszabályokon kívül hathatósabb védelemről is akarnak gondoskodni, hogy a kolerát a külföldről érkező utasok se hurcolhassák be. Ennek ér­dekében a határállomásokon veszteg­­zárálloniásokat akarnak felállítani, még pedig a Romániából érkező uta­sok részére Zsombolya határállomá­son, a Magyarország felöl érkezők részére pedig Suboticán. A suboticai pályaudvaron már né­hány hónapja működik egy orvosi ál­lomás, amely a Magyarországból ér­kező utasokat vizsgálja meg, ez azon­ban eddig feleslegesnek bizonyult. Most quarentain-állomást akarnak lé­tesíteni a suboticai pályaudvaron, ahol az utasok szükség esetén vesztegzár alatt maradnának. Hogy azonban a terv mikor valósul meg. az még bi­zonytalan, mert egyelőre még csak tárgyalások folynak a vesztegzár-állo­­más felállításáról. Ilics Alexa jogakadémiai tanár is be­jelentette igényét. Annak dacára, hogy a lakásrendelet utasítása szerint vas­utasok megüresedett lakásainak oda­ítélésénél elsősorban a vasutasok igé­nyeit kell tekintetbe venni, a bíróság a lakást Ilics Alexának Ítélte. Az in­dokolásban kimondja a bíróság, hogy Ilics Alexa tudományos működést fejt ki, több könyve is megjelent és igy nagy mértékben hozzájárul az ország kultúrájának fejlesztéséhez, Kulturá­lis szempontból tehát az országnak is érdeke, hogy Ilics tanár megfelelő la­káshoz jusson, ahol tudományos mű­ködését zavartalanul folytathatja. A magyar internálás és az amnesztia ügye a bécsi interparlamentáris konferencia elé kerti} — A magyar szociáldemokraták tárgyalása a külföldi szocialistákkal — A lakáshivatal a kultúra szolgálatában Tárgyalások a suboticai törvényszék előtt Két érdekes lakás-ügyet tárgyalt szerdán a suboticai törvényszék, mint lakásügyi felebbviteli bíróság, Pavlo­­vics István törvényszéki elnök, Louer és Kovács szavazóbirák tanácsában. özv. Halbrohr Sándorné Alexand­­rova-utcai bérházában levő két Ma­­yerhof-üzlet bérét 30.000 koronára, a Székely és Társa papirüzlet bérét r>e­­dig 12.000 koronára emelte fel múlt év november elsején. A béremelést a járásbíróság annak idején jóváhagyta, mire mindkét bérlő az ítéletet a tör­vényszékhez, mint másodfokú lakás­­birósághoz megfelebbezte. A szerdai tárgyaláson a háztulajdonos jogi kép­viselője — a bérlök meglepetésére — kijelentette, hogy Halbrohrné a Ma­­yerhof-üzlet bérét évi 260.000 koroná­ban, a Székely-üzletét pedig 150.000 koronában kívánja megállapittatni. A szakértők meghallgatása után a bíró­ság elutasította Halbrohrné igényét és a Mayerhof-üzletek bérét 35.000 koronában, a Székely-üzletét pedig 12.000 koronában szabta meg. A törvényszéki tanács Ítéletében ki­mondja, hogy a kért 260.000 és 150.000 koronás bérek semmiképpen sem in­dokoltak és ilyen helységbérek enge­délyezése a kereskedők üzleti költsé­gét annyira megnövelné, hogy az az árucikkek újabb megdrágítására ve-Ugyanez a tanács foglalkozott a Suboticáról elköltözött Csiby József! vasúti tisztviselő lakásának ügyével j is. A megüresedett lakásra több vas­úti tisztviselőn, katonatiszten kivül * Budapestről jelentik: A magyar szociáldemokrata párt hosszabb idő óta tárgyal a külföldi szocialistákkal abból a célból, hogy az augusztus 28-án Bécsbeu összeülő interparla­mentáris konferencia állást foglaljon a magyar internálás és amnesztia kérdésében. Erre a lépésre azért szánták el magukat a magyar szo­ciáldemokraták, hogy külföldi elv­­társaik segítségévei késztessék a magyar kormányt azoknak a, kíván­ságoknak teljesítésére, amiket eddig sem az internálás, sem az amnesztia ügyében nem teljesített. A szociál­demokraták már ismételten kérték a kormánytól a zalaegerszegi tábor felosztását és az amnesztiára vonat­kozóan is eljuttatták kívánságaikat a miniszterelnökhöz. Sem az egyik, sem a másik kérdésben nem érték el azt az eredményt, amelyre a kor­mány ígéretei alapján számítottak. Most a külföld segítségét akarják génybe venni és küzdőtérül a bécsi konferenciát választották. Az osztrák szociáldemokraták már megígérték támogatásukat, most Brantina svéd miniszterelnökkel, Severin porosz belügyminiszterrel, Vandervelde volt belga munkásminiszterrel, Scheide manual, a német mérsékelt szociális ták vezérével, Wedgewood ezredes­sel, az angol szocialisták egyik ve­zérével. valamint több olasz és fran­cia szocialista vezérrel tárgyalnak a magyar szocialisták. A magyarországi szociáldemokrata párt mozgalmáról Farkas István szo­ciáldemokrata nemzetgyűlési kép­viselő a következőképpen nyilatko­zott: — Természetes, hogy a szociál­demokrata párt az elnyomottak ér­dekében fel fogja használni a maga összeköttetéseit. A kormányon múlik, hogy e téren legyen okos és prak­tikus és vegye elejét olyan világ előt­ti sérelmeknek, amelyeket mindenki, még maga a kormány is azoknak lát. A bécsi konferencián a magyar po­litikusok soraiból egyébként a többi között Apponyi Albert gróf, András­­sy Gyula, gróf Gratz Gusztáv, Szte­­rényi József báró, Klebelsberg Kunó gróf, Zichy János gróf, Giesswein Sándor, Hoyos Miksa gró, Lukács György, Miklós Ödön, Biró Pál, Rainprecht Antal, Berzeviczy Albert is résztvesznek. A szociáldemokrata pártot Peidl Gyula, Peyer Károly, Hebelt Ede és Vanczák János fogják képviselni a háromnapos tanácskozá­son. Hevesen optáltak Szuboticán — Szerdán lejárt az opciós határidő — Az opciós határidő szerdán lejárt. Julius 26-ig a trianoni békeszerződés és az opciós rendelet értelmében min­denkinek nyilatkozni kellett arról, hogy milyen állampolgárságot kíván felvenni. Ez elég sok nehézség és za­var után meg is történt és a zavarok nagyrészét — mint már többször rá­mutattunk — főképpen a különböző opcióra és állampolgárságra vonatkozó rendeletek zavarossága idézte elő. Valószínűleg ezeknek a körülmé­nyeknek tulajdonítható, hogy SuboticáD feltűnően kevesen op­táltak az S. H. S. királyság javára. Az opciós határidő lejártáig, szerda délig mindössze 468 opciós kérvény érkezett be a suboticai városi főjegy­zői hivatalhoz. Az optálásoknak ezt az elenyészően csekély számát semmi­esetre sem lehet azzal magyarázni, hogy sokan talán nem tudtak a ha­táridő lejártáról, mert erre a, hatósá­gok számtalanszor felhívták a közön­ség figyelmét és a sajtó is állandóan felszínen tartotta a kérdést. Hir szerint azonban nem csak Su­boticán optáltak ilyen kevesen, hanem nagyon kevés opciós kérvény ér­kezett he a Vajdaság egyéb tör­vényhatóságához is. így az optálások váratlanul rossz eredménnyel végződtek. Nehéz ugyan pontosan megállapítani, hogy a fenn­álló rendeletekben foglalt joguknál fogva, hányán optálhattak volna, ille­tőleg mennyi opciónak kellett volna beérkezni, ha mindenki él opciós igé­nyével, azonban annyi bizonyos, hogy sokkal több opcióra számítottak, mint amennyi beérkezett. Hozzávetőleges számítás szerint a 120.000 lakost számláló Suboticán legalább ötezer személynek kellett volna optálnia és ehelyett 500 sem optált, ngy, hogy az igény­jogosultaknak mintegy csupán tíz százaléka élt jogával. Ez az eredmény elsősorban abban leli magyarázatát, hogy úgy Suboti­cán, mint másutt is, a hatóságok sok­kal több optálót utasítottak vissza, mint amennyit elfogadtak. Ez a körül­mény elsősorban az optálások körül felmerült azon technikai nehézségek­ben leli magyarázatát, amelyekkel már volt alkalmunk több ízben fog­lalkozni. Igen sok optálásra jogosult nem élhetett opciós igényével, miután nem tudták illetőségét megállapítani, viszont nagyon sok állami tisztviselő és nyugdíjas optálásának a kérdése még most is függőben van, mivel nem történt még máig sem végleges dön­tés aziránt, hogy ezeknek kell-e egy­általán optálniok. Jellemző arra, hogy milyen nehéz­ségekkel jár az opciós kérvényekhez szükséges mellékletek beszerzése az, hogy a Suboticán beérkezett kérvények­nek mintegy a fele nincs kellő­képpen felszerelve. A legtöbb kérvényből az illetőségi bi­zonyítvány hiányzik és a suboticai hatóság ezeket a kérvényeket egyelőre félreteszi és bizonyos határidőt fog szabni arra, hogy a mellékletek pótló­lag történő beadását bevárja. Ha ez a kitűzendő határidőig nem történik meg, úgy a tanács ezeket a hiányos kérvényeket egyszerűen irattárba te­szi. A városhoz beérkezett opciós kér­vények közül ezideig mintegy kétszá­zat továbbított csak a város a belügy­minisztériumhoz. Hogy mi történik azokkal, akik az optálást elmulasztották, azt ma még nem lehet tudni, tekintettel arra, hogy azok közül, akik 1910 után szerezték meg az itteni illetőséget, nagyon so­kan önhibájukon kivül nem optáltak. Másképp el sem képzelhető, hogy csak ilyen kevés volna az S. H. S, király­ság javára optálők száma. Akik az optálást elmulasztották — visszanyerhetik magyar állam­polgárságukat. Budapesti jelentés szerint a magyar állampolgársági törvénynek a vissza­­honositásra vonatkozó rendelkezéseit a legközelebbi időben novelláris utón meg fogják változtatni olyképpen, hogy a háború kitörése óta idegen ál­lampolgárságot nyert volt magyar ál­lampolgárok, tehát azok is, akik az optálást elmulasztották, minden külö­nösebb és hosszadalmasabb eljárás nélkül visszanyerhessék a -magyar ál­lampolgárságot. Ezzel a tervbevett rendelkezéssel tehát nem állhat elő az az eset, hogy egyesek semmiféle állampolgárságot nem nyernek, A birodalmi törvényszék elé terjesztik a bajor konfliktust Bajorország nem akar elszakadni A német fővárosban nagy izgalom­mal lesik a bajor országgyűlés állás, foglalásáról szóló újabb híreket. Po­litikai körökben általános az a véle­mény, hogy Bajorország szembehe­­lyezkedése a köztársasági törvény előirt intézkedéseivel jog- és állam­­ellenes és súlyos következményeket rejthet magában. A bajor parlament a köz­­társasági törvény ellen. A bajor országgyűlés keddi ülésén bizalmat szavazott gróf Lerchenfeld miniszterelnöknek, aki beszédében rá­mutatott arra, hogy a bajor ország­gyűlés tudatában van annak, hogy a köztársaság a jelen pillanatban a leg­kedvezőbb államforma, ami nem gá­tolja meg abban, hogy a törvényt, melyet a birodalmi tanács a köztár­saság védelmére hozott, alkotmány­­ellenesnek és Bajorország szuveré­­nitdsa megsértésének ne tekintse. A köztársasági törvény jelenlegi for­májában inkább válságot mint nyu­galmat fog előidézni. Bajorország leszögezi ezt az álláspontját s állja tovább is a harcot a köztársasági tör­vény ellen, de a legteljesebb lojali­tással. Ezután az országgyűlés bi­zalmat szavazott gróf Lerchenfeld miniszterelnöknek. Berlinből jelentik: Bajorország berlini követe megjelent a birodalmi kancellárnál és arról biztosította, hogy Bajorország továbbra is meg akar maradni a német birodalom kö­telékében. A birodalmi törvényszék dönt. Berlinből jelentik: A birodalmi kormány, mihelyt valamennyi tagja Berlinbe érkezik, végleg állást fog­úd Bajorország magatartása dolgá­ban. . „ Az alkotmány értelmében a biro­dalmi kormány számára a következő lehetőségek adódnak: 7. A bajor kormány rendeletének megsemmisítése; 2. a birodalmi gyűlés összehívása a bajor kényszerrendeletről váló határozathozatal céljából; 3. az ügy előterjesztése á birodal­mi bíróságnak; 4. az államtörvényszék igénybevé­tele. A Vorwaerts szerint a birodalmi kormány a harmadik utat, a biro­dalmi törvényszék igénybevételét fogja választani. Általában bíznak benne, hogy nem kerül a sor a német kormány kímé­letlen fellépésére Bajorországgal szemben, hanem hogy a konfliktust az alkotmány keretein belül elintézik. „FEIL ATELI A” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E SUBOTIGA.^ŐPOSTA RflELUETT VÉTEI ELADÁS-CSERE íCereiekinegvéÍKilrehas náltiugoszlávbélyegeket tekintetnclkü! akiadágokrabárniilyme nnyiségben 3047 _______________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom