Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-27 / 203. szám
Í922. Julius 27. BACSMEGYEÍ NAPLÓ 3. oldal fel. A vita egy-két napon belül befejeződik. A magyar hivatalos lap szerdai számában egyébként közli, hogy a kormány kivételes hatalma a szerdai nappal megszűnik. A szociáldemokrata képviselők ennek folytán deklarációt intéznek a kormányhoz, amelyben felszólítják, hogy a kivételes hatalom megszűnése következtében beállott ex-lex konzekvenciáit vonja le. A deklaráció azt a konkrét felhívást intézi a kormányhoz, hogy haladéktalanul helyezze hatályon kívül a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket. Küldöttség adja át Pasicsnak a „Magyar Pást' memorandumát A miniszterelnök válasza után határoz a párt további maga. tartása felöl — Az intéző-bizottság szerdai ülése Néhány nappal ezelőtt ismertettük a Magyar Párt memorandumát és megírtuk, hogy azt a párt vezetősége rövidesen a miniszterelnökhöz juttatja. Tegnap pedig foglalkoztunk a Magyar Pártnak a választók öszszeirása alkalmával a magyarságot ért jogfosztás ügyében várható magatartásával. Megírtuk, hogy a párt intézőbizottsága szerda délutáni ülésén foglalkozni fog ezzel a kérdéssel és megállapítja ebben az ügyben követendő lépéseit. A Magyar Párt intéző-bizottsága szerdán délután megtartotta ülését, amelyen elsősorban a memorandum átadásával foglalkozott. A Magyar Párt elnöksége július 19-én már bejelentette Pastes miniszterelnöknek, hogy a magyarság kívánságait és sérelmeit tartalmazó emlékirat elkészült és kérte a miniszterelnököt, hogy közölje a párt elnökségével, mikor kívánja azt átvenni. A miniszterinök a küszöbön álló blédi útjára való tekintettel közölte a Magyar Párt elnökségével, hogy Blédből való visszaérkezése után fogja fogadni és a fogadtatás időpontjáról a pártvezetőséget táviratilag fogja értesíteni. így most a párt ezt az értesítést várja, amelynek vétele .után a Magyar Párt egy küldöttsége fogja a memorandumot Pasics miniszterelnöknek átadni. Foglalkozott ezután az intéző bizottság azzal a sérelemmel, hogy a választók összeírása alkalmával a magyar nemzetiségű választókat ki hagyták a névjegyzékből. Hosszabb vita után elhatározta az intéző-bizottság, hogy a memorandummal kapcsolatban interveniálni fog Pasics miniszterelnöknél a választók névjegyzékének összeállításánál a magyarságot ért sérelmek ügyében és a miniszterelnök válaszától teszi függővé további elhatározását. így tehát a passzivitás kérdésében a Magyar Párt csak akkor fog határozni, ha meghallja a minisztera Magyar Párt küldöttségét elnök válaszát. Á parlament külügyi vitája — A volt londoni követ bírálata Nincsics politikájáról — Ivanics Momcsiilo a magyar kérdésről A választási névjegyzékek a törvényszéken A ssubcticai törvényszékhez 17 névjegyzéket terjesztenek be Bácska száztíz községének választói £ évjegyzékét mindenütt elkészitették 5" a rendelet értelmében a törvénysrzékekhez beterjesztették. A suboticai törvényszékhez a sentai és topolai járások valamennyi községének és a sombori járás két közegének névjegyzékét terjesztették be. A sentai járáshoz tartozó községek: Ada, Martonos, Mól, Horgos, valamint Santa város; a topolai járáshoz tartozó községek: Bajsa, Mali-Hegyes, facsir, Szekics, St.-Morayica, Báes- Topola, Crno Brdo (Feketics) és Csanfetvir, valamint Stara-Kanizsa város; k sombori járáshoz tartozó községek: Rigyica és Bajmok. Végül Subotica város. A suboticai törvényszékhez tehát összesen tizenhét névjegyzéket kellett beterjeszteni és ezek mind beérkeztek, legutolsó volt a bajsai névsor. Amint ámlitettük, néhány jegyzéket formai ökokból visszaküldöttek, ezek azonban legkésőbben csütörtökön szintén a törvényszéken lesznek és igy a csütörtöki napon már közszemlére kerülnek.a névjegyzékek. A többi bácskai községek, a sombori 'és noyisadi törvényszékekhez terjesztették be a választói névjegyzéket. A magyar szocialisták a kivételes hatalom ellep. A magyar nemzetgyűlés szerdai ülése Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták > az indemnitás vitáját. Az első szónok tarkas Tibor egységespárti képviselő kritizálja Gömbös beszédét. .Kijelenti, hogy sohasem volt híve a numerus claususnak. Az indeniniiást. azonban megszavazza. Ezután Batiíz Gyula szociáldemokrata képviselő előbb a régi magyar parlamentnek a vagyoni cenzus alapján való összeállításáról beszél és kifejti, hogy ebből a körülményből jött létre az az igazságtalan adórendszer, amelynek következtében annyi munkás volt kénytelen kivándorolni az agrárállamból. A mai nemzetgyűlés és a régi országgyűlés között pedig csak annyi a különbség, hogy amíg a régi parlament törvény alapján jött létre, addig a nemzetgyűlés a kivételes hatalom alapján kibocsátott fendelettel, törvény ellenére alakult meg. • Beszél arról, hogy a munkásság még sohasem volt annyira lerongyolódva, mint ma és ecseteli azt a határtalan különbséget, amely a jólét és a nyomor között ma fennáll. Foglalkozik a kommunizmus kitörésével és megállapítja, hogy azt csak az idézte elő, hogy a háborúból hazatérő katonák látták családjuk végtelen nyomorát és a másik oldalon a tobzódó dőzsölést. Veszedelmesnek tartja, hogy a munkásokat kivették az ellátatlanok kategóriájából Az éhség rossz tanácsadó. Ma azonban a munkásokat kivették az ellátatlanok közül úgy tiltakozik az ellen, hogy a tisztviselők bent maradjanak. Ez a mai drágaság mellett a társadalmi béke teljes felforgatására alkalmas. A délutáni ülésen több érdekes interpelláció hangzott el, igy Hebelt •Ede dr.. az internálások, Farkas István a Nyugatmagyarországon történt események. Nagy Ernő a Károlyi Mihály ellen indított vagyonelhobzási por ügyében interpellált. Az indemnitási vita egyébként a befejezéshez közeledik. Eckhardt Tibor a javaslat mellett fog még felszólalni, amely alkalommal felelni fog a papirkérdésben elhangzott be- f szédekre, mig az indemnitás ellen a szociáldemokraták részéről még Hc- i beit Ede dr. és Peidl Gyula szólal Nincsics Momcsiilo külügyminiszter a szkupstina kedd éjjeli ülésén mondotta el részletes beszámolóját az SHS. állam külügyi politikájáról. Ismertette a génuai konferencia munkáját, az Olaszországgal, Magyarországgal, Bulgáriával szemben felmerült vitás kérdéseket és a kisantant együttműködését. Az Olaszországgal szemben fennálló vitás kérdések a rapallói szerződés végre nem hajtásából erednek. A kormány elfogadta L'oyd George közvetítését és igy jöttek létre a génuai konvenciók. Remény van az összes kérdések közeli liquidálására. Oroszországgal szemben semleges politikát követünk. Bulgáriával és Magyarországgal szemben a békeszerződések korrekt betartásának alapján áll a kormány. Részletesen ismerteti Bulgária bűnösségét a határmenti betörések kérdésében. A Népszövetség kívánságára a bulgár kérdést közvetlen tárgyalásokkal fogják ren* dezni. Ausztriával jó szomszédi viszonyban, Albániával is békében élünk. Az expozét a Ház nagy tetszéssel fogadta. A szerdai ülést Nincsics expozéjához kapcsolódva az ellenzék bírálata töltötte be a kormány külügyi politikájáról. Az elhangzott beszédek közül különösen jovanov/csnak, a volt londoni követnek uj külpolitikai orientációt követelő okfejtése és Jovanovicsnak a magyár politikára vonatkozó fejtegctései érdemelnek különösebb figyelmet. Dr. Ribár elnök reggel kilenckor nyitja meg az ülést. Első szónok fovanovics Jővén földmüvespárti képviselő, volt Ion doni követ, aki beszédében elismeri, kogy a külügyminiszter nun mondhat el mindent a parlamentben, ami a külügyet illeti, éppen azérí ajánlatos lenne, ha a szkupstinában külügyi bizoíiság alakulna. A külpolitikának két iránya van, az általános európai és a Balkán-politika. Az általános politikának e versaillesi béke megkötése óta a világbéke konszolidációja a célja, aminek megvalósítását kétféle módon akarja elérni Európa diplomáciája. Az egyik mód a francia politika, mely Középe urópá ban megalapította és fenn akarja tartani azoknak az államoknak e szövetségét, amely a volt Osztrák- Magyar monarchia területéből alakultak, vagy egészültek ki, szóval a kisantant szövetségé!, amelyek közül Csehszlovákia és Lengyelország, továbbá Olaszország körülveszik a német birodalmat. A csehek és lengyelek német- és oroszellenes politikát folytatnak, ami konveniál a francia politikának. A másik orientáció ez angol politika, amely azt akarja, hogy minden országban helyreálljon a gazdasági élet normális fejlődése. Anglia hajlandó a szovjetet is el ismerni, hogy helyreállítsa a gazdasági viszonyok zavartalanságát' Ez helyesebb irány, mert ez áll1 a béke szolgálatában. Ami a balkáni politikát illeti, Anglia, Franciaország és Olaszország még mais egyetértenek abban, hogy a Balkánon nem szabad egy erős államot sem megtűrni. Kijelenti, hogy a beográdi kormánynak sohasem volt saját balkáni politikája. Kritizálja a kormánynak Bulgáriával, Görögországgal, Ausztriával és Magyarországgal szemben folytatott külpolitikáját és kifogásolja a Németországgal és Oroszországgalí széniben tanúsított magatartását is, Dr. Hohnyec klerikális és Brandtier nemzeti szocialista képviselők szintén erős kritika tárgyává teszik a kormány külpolitikáját. A költségvetési javas'atot nem fogadják ei. Krisztán Edvin (szociáldemokrata) kritikusnak mondja az ország külpolitikáját, mert a nép a' külpolitika vezetésébe nincs beavatva. Követeli a külpolitika demokratizálását. A szövetségeseknek a SHS. ki-, ráiysággal szemben fennálló barátsága ma már nagyon illuzórius. Egyedül Csehszlovákiával varinők közös érdekeink, azonban Lengyelországgal és Romániával nincsenek. Beszél a románok imperialista cé-jairól. A SHS. királyságnak nem szabad semmiféle kalandba bocsátkoznia. Az ülést egy órakor fölfüggeszik és öt órakor folytatják. Gyonovics (köztársasági) megállapítja, hogy az az állam, amely belül gyenge és rendezetlen, nem folytathat jó külpolitikát. Helyteleníti a kormány külpolitikáját Minthogy nincs külpolitikai bizottság, a szkupstina nem is ellenőrizheti a kormány ezirányu ténykedéseit. A javaslatot nem fogadja el. Dr, Simrák (klerikális) az O’rszcrszággal szemben fennálló viszonyt bírálja. Követeli a sajtóiroda rekonstruálását, mert ez az egyik főoszlopa az állam külpolitikai vezetésének. Dr. Ivanics Momcsiilo (radikális disszidens) helyesli hogy Nincsics külügyminiszter expozét adott tárcájának ügyeiről, amit a kormány többi tagjai nem tettek meg. Sajnálja, hogy csak most beszélt a külügyminiszter a külpolitikáról amikor már majdnem elfelejtette mindenki a génuai konferenciát. öirálja az államnak a szomszédos országokkal fennálló viszonyát. Magyarországról beszélve megállapítja, hogy ott a régi Magyarország harcol az uj Magyarországgal, az uj szellemmel. Tudjuk jól — úgymond — hogy a régi Magyarország feudális állam volt. Az uj Magyarország még gyenge, a feudálisok maradványai még túl erősek, de azt hiszi, hogy ez hogy ez hamarosan meg fog változni. Reméli, hogy az SHS királyság az uj Magyarországgal barátságos politikát fog folytatni. Radovics montenegrói képviselő az albán és fiumei határokról beszél és barátságos politikát kíván Albániával szemben. Ezután az elnök szavazás alá bocsátja a javaslatot, melyet a szkupstina nagy szótöbbséggel elfogadott. é
