Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-24 / 200. szám
Ára 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol ACSMEGYEI XXIII. évfolyam Subotica, hétfő 1922. Julius 24, 200« szám Megjelenik mindéit reggel, ünnep ntán és hétién délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S—58, szerkesztéség 5—10 Előfizetési ir: negyedév» 96" —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nlica 1 (Leibaeh-palota) A szláv parasztok Prágában A paraszt-élet művészi ábrázolásainak mindig állandó kísérője volt egy sajátságos keserű monumentalitás. A féleredménybe torkoló küzdelmes élet az európai kultúra tiz évszázadával végigrobotolt földmivesség felszínek mögötti örök szomorúsága az, mely minden művészi érzékenységet meg kell hogy érintsél) az elmélyülés pillanataiban. Jean Franc ois Millet örök Angelusára kell gondolni, vagy Meunier tragikus franciái parasztszobraira vagy közelebb Móricz Zsigmond alakjainak mindig elégedetlen vulkaniz. masára, ha példákat akarunk sorakoztatni ez állítás igazolására. Ugyanez a szomorúság, a féleredmények felérzése, kell hogy áthassa a politikust és a történészt is, ha az európai parasztság gazdasági és politikai küzdelmeinek mérlegét késziti el. A statisztika által kimutatott erőviszonyok alapján tényleg a parasztságnak kellene az államok és népek sorsalakitásaban a legfőbb tényezőnek lenni. Đe igy van-e ez? pillantás a mái európai helyzetre megállapítja, hogy ettől az állapottól époíy távol vagyunk ma, mint valaha. A financtöke és a nehézipar, a mely békés áthatásával kisajátította a világ összes kormányait, csak nagy megrázkódtatások alkalmával engedi ki kezéből a hatalmat. Ilyenkor persze jöhetnek emberek, mint Vitos Lengyelországban vagy a bulgár Stambulinszky, hogy „ad interim“ a rend helyreállásáig átvegyék a kormányzás gondját. Kis idő múlva azonban, mikor a saját maga által előidézett világrengéseket a modem nagytőke kiheveri, akkor ismét hozzálát ahoz, hogy a maga képére alakítsa, a saját hatalma alá kényszerítse a társadalom minden rétegét. Ez az állapot pedig a parasztságra épenngy, mint az ipari munkásságra, mint a városok értelmiségére a gazdasági szubordináció egy bizonyos viszonyát jelenti. Nemcsak a kishivatalnok, a munkás van a legerősebb függés viszonyban a helyzet végső soron való urával, a finánctőkével szemben, hanem a paraszt is a jelzálogkölcsönök és a tőkeszegénység erős elkötelezésével. A világháború földrengése után létesült parasztkormányok és parasztpolitikusok egyöntetűen jutottak e roppant probléma elé : távozni, vagy az imperialista, terjeszkedő banktőke eszközeivé válni. így bukott el Vitos Lengyelországban, amellett, hogy kormánya már jóval kabinetjének lemondása előtt a francia uralmi tervek elŐmozditójává lett. A bolgár fjarasztpárt erős vezetője, Sztambuinszky pedig kétségbeesetten markolja össze kezében a hatalmat. Érzi, hogy az idő, a gazdasági, fejlődési valahogy ellene dolgozik. Ám Sztam-j bulinszky a Vrangellel fenyegetőző régi Bulgária minden fenyegető szellemét egyelőre visszaverte. ' Az európai parasztpolitika ma végzetes válaszúton áll. Szilárd, erős célkitűzésű tájékozódás után kell keresnie. De merre történjék ez ? Jobbra ? Az egyre hatalmasabb bankokráciával való megalkuvás utján? Vagy pedig balra, az ipari munkássággal való együttműködés révén, melyet Sztambulinszky kezdeményezett ? Ezen egymással szerobeszegeződő ellentét megoldására nyílik meg tulajdonképen a szláv parasztság első prágai kongresszusa. A szláv parasztság persze csak része az óriási keleteurópai paraszttengernek. Mindenesetre azonban tekintélyes, ha nem is túlnyomó része. Politikai elhatározásai, uj irányelvei kétségtelenül sorsszerückké válak az egész Közép- és Keleteurópa földmivesmozgalmára. A szláv parasztok megkezdték s a többiek várják az eredményt. A külföldi kölcsön és a valuta javítása — Észrevételek a dollárkölcsön megszavazásához — A szkupstina három napos vita utón elfogadta a százmillió dollá ros amerikai kölcsönről beterjesztett törvényjavaslatot és ezzel végleg szankcionálta a kormánynak « Bleer-csoporttel kötött szerződését. A kölcsön vitája alkalmával izgalmas jelenetek játszódtak le a parlamentben és számos felszói a lés hangzott el a javaslat mellett és ellene. A felszólalások adottban nagyon is. általános keretek között mozogtak és alig akadt képviselő, aki objektiv, pénzügyi alapon igyekezett volna a javaslat fölött bírálatot mondani. Kumanudi pénzügyminiszter expozéjában a kölcsön mellett egyik érvül azt az erkölcái sikert hozta fel, hogy a kölcsön létrejötte igazolja Amerikának az SHS. király ság gazdasági és politikai erejébe vetett bizalmát Ez az érv látszatra teljesen helytálló és kellemes — azonban túlságosan érzelmi momentum akkor, amikor üzletről ^van szó, A hitelező bizalma nem jelentheti azt, hogy a kölcsönügylet anyagi szempontból kedvező az adósra nézve, - azért, mert bizalmával az adósát megtiszteli, Különösen az Ameri kával kötött üzletek nem alkalmasak az efajta érzelmi megbirálásra, ismerve a jó yapkeek „busines is busines" üzleti jelszavát. Ez volt Bleerék jelszava ekkor, amikor kötelezettséget vállaltak a szerződés aláírásával —■ és ennek a szempontnak kell vezetnie mindazokat, akik hivatva vannak a kölcsön kérdését felülbírálni. A pénzügyminiszter financiális szempontból a dollár bejövetelének és az építendő vasutaknak valutajavitó hatását helyezi kilátásba. Ezek a szempontok mindenesetre erősen mellette szólnak a kölcsön létrehozásának és komoly megfontolás tárgyává kell Hogy tegyék a javaslatot. A kölcsönszerződés szerint ű beogradi kormány 25, szükség esetén 30 millió dollárt azonnal készpénzben kézhez kap a kölcsönből; az Unió kormánya a £5 millió kivitelére már meg is adta az en'", a beogradi kormány ezzel zeniben 30 millió kiutalását kérte. Efölött a kormány szabadon rendelkezhet az állam általános szükségleteinek fedezése céljából. Ezt a összeget akarja a pénzügyminiszter a valuta feljavítására és stabilizálására fordítani. A 30 millió dollárból a szerződésben megállapított 86®/*-es árit yam mellett valójában 25 millió dollárt kap kézhez a Kormány, ami a mai árfolyam mellett 2100 millió dinárnak felel meg. Tekintettel arra, hogy a külföldön csak 6G0 millió dinár készpénz van forgalomban, héi és félmillió dollar elegendő volna ennek az összegnek a vissza vásáriásó hoz, a fennmaradó 18 és fé; millió dollár pedig bőségesen elég lenne a kormány függő külföldi tartozásainak kiegyenlítésére. A dinárvalufa és dinártartozások rapid visszavásárlása, a dollárnak nagyösszegü piacraveíése azonban kétségtelenül gyors eltolódást idézne elő a valutaárfolyamokban és a kormánynak is a mai kurzusnál drágábban kellene a dinárt megfizetnie. A viszszaváltásnak tehát C3ak mérsékelt tempóban szabad megtörténnie. A dinár árfolyamára nagy befolyással van az is, hogy a Norodna Bankától a forgalomban levő 4400 millió dinárból 4000 milliót fedezetlenül vett igénybe az állampénztár. Az államnak a bankkal szemben fönnálló tartozásait is szükséges volna a dollárkölcsön szabad összegéből fedezni, de erre a 26 millió dollár nem elegendő. A mostani kurzus mél lett ezért az összegért a bark jegyek felét, — 2 millió dinártvisszavásárolhatna az állam, de ez esetben a dollárkőlcsönből nem jutna a külföldi tartozások fedezésére, az állami tartozásokat pedig ezzel csak csekély részben csökkentené. A bankjegyeknek felére való redukálása a gazdasági életre csak káros hatással lenne, mert a jelenlegi árak mellett a most forgalomban levő bankjegymennyiség is kevés a forgalom lebonyolításához. A pénzhiány növekednék, a pénz kamatja, — amely most is 20—25 százalékot tesz ki . -* mégjobban megdrágulna, anélkül, hogy a bankjegyek belső értéke lényegesen emelkednék. Gyakorlati eredményt csak az esetben lehetne várni a kölcsön első részletétől, ha a 26 m ilió dollárt — ami 130 millió arany dinárnak fele! meg — a kormány a banktartozás fedezetéül a Narodna Bankánál tezauráina. Ez az összeg ugyanis három százalék erejéig fedezetet nyújt a forgalomban kvő -1-100 dinár ebemben, ami svájci v«lu:ában 3 centimesnek felel meg. A mai 1 525 ös jegyzés tehát 2'27!/eig emelkedhetnék, de csak abban az esetben, ha a valuta világpiaci jegyzése kizárólag a fedezet nagyságától függene. Tekintettel azonban arra, hogy a valutajegyzés alakulása a kozepeuröpaí fedezetlen valutával rendelkező államuknál elsősorban a gazdasági és politikai Helyzettől függ, a mesterségesen emeli valuta stabilizálódása mindaddig nem remélhető, mig a kormánynak módjában nem áll a külkereskedelmi mérleget aktívvá tenni. —r-* A százmillió dollár hátralékos összegét, 70 millió dollárt a kormány vasútépítésekre tartozik fordítani. A véglegesen 70 milliónyi Összegből a 86,'4-es kurzus mellett 60 millió dollár, — öt milliárd dinár — kerül tényleg folyósításra, amelynek két harmadrészét a szerződés szerint az országban egy harmadrészét pedig anyagok beszerzésére a külföldön használnak fel. Ez a mai árfolyam mellett újabb 3 2 milliárd értékű pénznek a be földön vaió etrkuiélásét jelenti, munkadijak és belföldi anyagok fejében, Az óriást vasutépitkezések teljesen ki fogják küszöbölni a munkanélküliséget, emelni fogják e. vállalkozások szántét és a vállalkozói kedvet. A gazdasági vérkeringés egészséges nekilendülést nyer, aminek a valutára való befolyását felesleges bővebben fejtegetni. Súlyos pontja azonban a kölcsön szerződésnek a külföldön beszerzendő anyagokról szóló rendelkezés, mely a más országbeli áraknál öt százalékkal többet enged szémitani az amerikai eladóknak. Ha pedig másut szerezné be a kormány a vasúti anyagokat, úgy a kölcsöníadó céget 9 százalék jutalék illeti meg. A szerződés ellenzői is belátják a kölcsön előnyeit, de a féltételeket rendkívül súlyosaknak találják. Kétségtelen is, hogy a kölcsön igen drága és a szerződés egyéb rendelkezései beleszólást en* gednek a kölcsönt a dó konzorciuma nak az ország pénzügyeibe, — ami az ország gazdasági függetlenségét vitássá teszik. A szerződésben 8 százalékban kifejezeti kamat vádijában 9‘2 százaiknak Jélel meg, mért a 8 dollár nem 10O, hanem a tényleg folyósított 85 75 dollát után kell fizetni.
