Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-23 / 199. szám
Ára 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol BAGSMEGYEI XXIII. évfolyam Suhoilca, vasárnap 1922. Julius 23. 199, szám Kegjelenik minden reggel, ünnep uUn és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőiéi 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90" —diné. SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulic* 4 szám alatt Kiadóhivatal« Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbaeh-paleta)' A Magyar Párt memoranduma A jugoszláviai magyarság sérelmei s a sérelmek orvoslásának módja — A magyarság a kormány és az országos közvélemény elé tárja panaszait Mikor a Magyar Párt megbízottai három hónappal ezelőtt megjelentek Pasics miniszterelnök előtt, Pasics felhívta őket: foglalják írásba az itt élő magyarság panaszait és kívánságait. Ez a munka most elkészült, a Magyar Párt vezetői le/tárgyaíták és elfogadták azt a me/morandum-tervezetet, j imelyet jGraber László' dr. pompás tudással és áldozatkészségre valló szortgalommal készített el. Ezt a memorandumot, melyet a Magyar Párt vezetősége pár napon belül "nyilvánosságra fog hozni, csak vázlatos kivonatban ismertethetjük. Kénytelenek vagyunk elhagyni belőle a jogászi okfejtést, az ranalógiával való bizonyítást, a példákra való hivatkozást, hogy legalább a nagy mti tartalmát ismer S iethessük. ,, , A memorandum bevezető toraiban <a magyar párt programmtervezetére hivatkozik, mint amely bizonyítja :'!“magyarság ragaszkodását a jelenlegi ■mamjogi helyzethez és az állam !egységéhez. Ezután sorra veszi a [társadalmi és közélet minden olyan [területét, melyben a magyarságot sérelmek, igazságtalanságok érték. Pártszervezkedés Az első fejezet a magyarság politikai szervezkedési szabadságinak megsértéseivel foglalkozik. Somborban az alispán és a polgármester hatósági üldözésben részesítik a magyar párt tagjait. Kiutasítással, lakásuk elrekvirdiósával, utlevélmegtagadássál fenyegetik a párt szervezőit. A fenyegetések sok esetben nem bizonyultak alap nélkül Valóknak. Eltűrte a sombori rendőr; ség a pártgyülés megzavarását is. Sentán csak a katonának jelentkezettek vehettek volna részt a gyűlésen. Siari-Becsén a hatósági asszisztenica dacára szétverték a gyűlést. Turski- Becsén a főszolgabíró a gyűlést betiltja. Indokolás: mezei munka idején a magyarság ne politizáljon, hanem dolgozzék. Majd a topolai főbíró gyiilésbetiltó határozatát panaszolja fel 8 memorandum. Mindezekben az esetekben a felsőbb hatóságok máig sem adtak jogorvoslatot. Közigazgatási hatóságok állampolgári minősítése Felsorolja az emlékirat azokat az alaptörvényeket, amelyek a nemzetiségek teljes egyenjogúságát biztosítják. Ezek az alkotmány negyedik paragrafusa és a Parisban 1919 december 15-én megkötött nemzetközi szerződés, melyet az SMS állam becikkelyezett alaptörvényei közé. Az ezekben biztosított teljes egyenlőséget súlyosan sérti a vajdasági hatóságok azon gyakorlata, hogy bizonyos állampolgárokat politikailag megbízhatatlannak minősít. Ennek az1 eljárásnak semmiféle törvényes alapja sincs. Mégis a rendőri hatóságok, a felek meghallgatása nélkül, besugások alapján, bizonyítékok nélkül is könnyelműen politikailag megbízhatatlannak bélyegez akárki magyarnyelvű állampolgárt. Rendőri felügyelet alá helyezik és gyakori rendőrségi jelentkezésre kényszerítik. Ez az alkotmány 5. szakaszának rendelkezéseibe ütközik. A »fekete listá«-ra "tett polgárokat a politikai megbízhatatlanság fiktiv jogcímén ki is utasítják az oszág területéről. Akiket kiutasítottak A suboticai hatóságok belügyminiszteri felhatalmazás nélkül 24 óra alatt áttették a határon és mint kommunistákat átadták a magyar hatóságoknak a magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárokat. Sentán a 16 éve ott lakó Gózon József prépost plébánost három órán belül utasították ki. Sombor városában teljes jogú SHS állampolgárok kiutasítása ma is napirenden van — megbízhatatlanság címén. Az alkotmány 10. szakasza szerint senkit sem szabad az országból száműzni, a 20 szakasz szerint az államnak nem szabad saját alattvalóit kiadni. Egyházi funkciót csak államhű magatartásnak végezhetnek Felhívja az emlékirat a kormány figyelmét arra, hogy a felekezetközi viszonyokról szóló törvényjavaslat mai szövege avval fenyeget, hogy a rendőrileg megállapított »politikai megbízhatóság« a hivatalviselési képesség előfeltételeiként a corpus jurisba is belekerül. E szerint ugyanis »az egyházközségek igazgatásában és a lelkipásztori teendőkben csak feddhetetlen erkölcsi és államhü magatartása egyének vehetnek részt stb. Vagyis a községi jegyzők és városi rendőrkapitányok önkényére lesz bízva, hogy ki lehessen lelkész. Büntetlenül maradnak a törvénysértések A jelenlegi belügyminiszter hivatalbalépése után körrendeletben figyelmeztette az összes közigazgatási hatóságokat, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogokat fegyelmi és büntetőjogi megtorlás terhe alatt respektálják. Készséggel elismeri a magyar párt, hogy a belügyminiszter az eléje került esetekben a sérelmet magát orvosolta. De a fegyelmi és büntetőjogi megtorlás minden esetben elmaradt. A sentai rendőrkapitány, a népgyüléseket betiltó főszolgabirák ma is a helyükön vannak. Nem indult meg a bűnvádi eljárás Tyeremov volt topobüncselekmények egész sorát követte el. A törvénysértések másik oka a belügyminisztérium B3B ügyosztályában keresendő, ahol még ma is az a szellem uralkodik, hogy az ország nemzeti kisebbségei nem teljes jogú állampolgárok, hanem kellemetlen idegenek. Ebből a nagy önálló hatáskörű ügyosztályból igen sokszor kerülnek ki »a miniszter rendeletéből« jelzéssel olyan intézkedések, melyek nemcsak az alkotmánnyal, de a kormány és a miniszter felfogásával is ellenkeznek. Szabad költözködési jog vagy lakhatási engedély A sok közül egy példát ragad ki a magyar párt memoranduma. Az alkotmány meghozatala előtt a városokban való letelepedéshez a városi hatóság engedélye kellett. így volt ez Suboticán is. Az alkotmány 10. szakasza azonban kimondja és biztosítja az állampolgárok szabad költözködési jogát. Ez a jog csak háború vagy fegyveres felkelés idején korlátozható. Az alkotmány 142. szakasza szerint az ezzel ellenkező rendelkezések hatályukat vesztették. Ennek dacára a belügyminisztérium BBB osztálya tömegésen hagyja jóvá Subotica város tanácsának ama határozatait, melyekkel az alkotmány ellenére magyar nemzetiségű SHS állampolgárokat a városból kiutasít. B. osztályú ügyvédek, jogtalan sequestrálások, rokkantsegély Felpanaszolja az emlékirat a magyar ügyvédek sérelmét is, akiket az ügyvédi kamara B-laj síromon vezet és megfosztja őket aktiv és paszsziv választójoguktól a kamarában. Még akkor is, ha szóban és írásban teljesen bírják az államnyelvet. A jogegyenlőség elvébe ütközik az is, hogy magyar nemzetiségű SHS állampolgárok vagyonát mint ellenséges vagyont szekvesztrálták. Ajogtalan szekvesztrnrn feloldása esetén pedig még a vagyon értékének öt százalékát követelik költséghozzájárulás címén. Idegen vállalatok nacionalizálásánál az igazságügyminisztérium mindig kiköti, hogy a részvények egy bizonyos hányada szláv állampolgárok kezébe menjen át. Ugyanez az elv uj részvénytársaságok alapításánál is. , Nemcsak a jogegyenlőséget, de a humanizmust is sérti, hogy a nem zláv rokkantak nem kapnak rokkantsegélyt. Pedig rokkantadót nemzetiségi különbség nélkül mindenki fizet. Nehézségek az állampolgárság megállapítása körül Az állampolgárságról szóló uj törvény még nincs megalkotva, tehát az állampolgárságot ma még csak a békeszerződésekben előirt feltételek bizonyításával lehet igazolni. De ezt az igazolási a vajdasági és szlavóniai hatóságik rendkívül megnehezítik. ___ . ,__ Az emlékirat az alaptörvények és lai főbíró ellen sem, aki pedig, mint szerződések megfelelő szakaszainak a hivatali vizsgálat megállapította, idézésével világosan bebizonyítja, hogy ez az eljárás törvényellenes, Az SHS állam területén született vagy 1910 január 1-je előtt itt illetőséget szerzett lakosok teljes jogú állampolgárságát elvitatni nem lehet. Ezeknek a feltételeknek a fenforgása 24 óra alatt a legnagyobb könnyűséggel igazolható. Akik 1910 január í-'e után szereztek az országban községi illetőségei, azok az állampolgárságot csak a kormány hozzájárulásával szerzik meg, A minisztérium rendelete szerint ehhez a politikai megbizhatóság igazolása szükséges. Ez ellenkezik a jogegyenlőség elvével és az alsóbb hatóságok önkényének tág teret nyit. Bírálja a memorandum ezután az állampolgárságról benyújtott törvényjavaslatot s kimutatja annak tervezett sérelmeit. A választói névjegyzékek most folyó összeállításával foglalkozik ezután az emlékirat. Rámutat arra, hogy az alapul szolgáló 1918-as névjegyzékekben egyetlen nemzetiségi állampolgár sincs felvéve. A névjegyzékbe mindenki felveendő, akinek választójoga van. A választójognak pedig az állampolgárság a kritériuma. Politikai bűnügyek Felpanaszolja az emlékirat azokat a hivatali hatalommal való visszaéléseket, melyek a magyar lakosságot sújtják. Bírói végzés nélkül napirenden vannak letartóztatások és házkutatások. Különösen a falusi csendőrőrsök ellen sok a panasz. A magyar párt nem kíván megtorlást a múltban elkövetett jogsértésekért, de kéri ezen visszásságoknak elvi jelentőségű kormányrendelettel való orvoslását. Sérelmezi azonban a nyomozásnak és büntető eljárásnak azt a módját, amelyet politikai bűncselekmények címén egyesek ellen folytatnak. Különösen a Varga György és társai ellen megindított bűnvádi eljárás során elkövetett vizsgálati módszert és a vizsgálat törvényellenes elhúzását fejtegeti részletesebben. Nem akar a magyar párt bűnösöket menteni, — mondja az emlékirat — de rámutat arra, hogy eddig egyetlen kémkedési és hazaárulási ügyben sem hoztak marasztaló Ítéletet. A magyarnyelvű sajtó szabadságát sértő, alkotmányellenes hatósági intézkedések közül a Topolai Hírlap betiltását panaszolja az emlékirat. A topolai főszolgabíró még ma is cenzúrázza »A Hét« cimü hetilapot. A magyar kulturális egyesületek üldözése Az alkotmány 14. szakasza szerint az állampolgároknak joguk van törvénnyel nem tiltott célra egyesületet alakítani. A védelmi szerződés szerint pedig a faji, vallási vagy nyelvi kissehségeknek jogukban áll saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és nevelőintézeteket létesíteni, azokat igazgatni és ezekben az intézetekben saját anyanyelvűket használni. A helyi hatóságok mégis bezárták a hclaerkvai, vrsaci és pančevoi kaszinókat, helyiségüket és berenáezé-Lapunk mai száma 16 oldal. I
