Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-18 / 194. szám

4. ofđal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1922. julíus IS.

Suzasme, a világ legjobb tenniszj átékosnőj e

— Londoni levél —

Hetek óta nem a trónörökös, nem fcioyd George vagy valamelyik divatos filmszinésznő a legnépszerűbb emier Angliában, hanem — Suzanne. Ennek a 21 éves ksasszonynak a telíts neve Suzanne Lenglen. Franciaországban született, francia leány. A népszerűség sugarai azért aranyozzák fee magas, karcsú, izmos testét, mert a világ legjobb tenniszjáékosa. Egymásután állott ki az amerikai, ausztráliai, angol és más nemzeti bajnoknőkkel és mindig győzött. Az angoloknak határtalanul imponál ez a láng<ész; — ők tudniillik lángésznek mondják azt, ha valaki valamely sportban az első helyre tudja 'magát felkiizdeni.

Az összes lapok közük a lenniszlángész arcképé, s megírják, mikor szokott felkelni, mikor fekszik le, mit eszik és milyen szalagot visel a hajában. Főképpen ez az utóbbi pont érdekelte az angol közvéleményt, helyesebben annak egyrészét. A Daily Mail kötelességének is tartotta, hogy erre vonatkozóan annak rendje-módja szerint meginterjúvolja a páratlan Suzannet.

— Ijbgy miképpen kötöm meg a szalagot a hajamban? — válaszolta a kérdésre a kisasszony. — Hát ez érdekli önöket?

— Egész' Anglia nyugíalanul várja a választ! — jelenette ki az újságíró.

— Hát jó . . . nézzen ide! így! . . . Először megfogom a szalag egyik végét . . . aztán csavarintok rajta egyet, így . . . lássa! . . .

Miié Lenglen tövről-hegyire megmagyarázta, hogyan kell a szalagot a. hajába fonni s harmadnap London elegáns utcáin ezer és ezer ilyen Suzanne-frixurát ehetett látni.

(A versenyeire természetesen özönlik a közönség. Akik a versenytéren helyet nem kaptak, a háztetőkről és a fák ágairól nézik Suzanne csodálatos játékát. Mert csodálatosan játszik ez a francia leány, ebben az összes angol szakértők megegyeznek. Ez pedig igen nagy szó; hiszen a tennisznek Angliában valóságos kultusza vám Százával akadnak ott tenniszmüvésznök, de lenglen kisasszonyt egyik sem múlja felül. Már azzal, •hogc a pályára lép Suzanne, feltűnést kelt. Nagyon szép lány. magas, szemei csillogók, a homoka. domború, szőke haja vastag fonatokban koszoruzza fejét. Ahogy megmozdul, izmai feszülnek s esztétikai élvezet egészséges és jól táplált tesfének minden moccanását figyelemmel kisérni. A versenyközönség eszeveszetten tapsolt és éljenzett, de ő pilláját sem rebbentette meg.

— Ez nem ember, — mondogatták egymásnak az angol sportmanek — de gép.

Valóban mintha gép játszott volna, ol-T szabályosan verte a labdákat vagy védte ki a dobásokat. Centiméterrel nem szaladt tovább, mint ahogy éppen kellett és miliméterrel nem emelte magasabbra a rakettet, mint ahogy szükség volt rá.

De hogv a gép mégis él, azt látni lehetett arról a véráradatról, amely hol felszökött az arcába, hol eltűnt onnan s látni lehetett bronszinü karjairól, amelyek eleven kígyókként lendültek a levegőbe és hullottak alá. ÍAkik közel állottak hozzá, látták nagyszerűen kiképzett izmainak játékát s azt az életet, amely finom bőre alatt a verseny alatt lejátszódott. Csak egyszer, csak egyetlen egyszer derült fel az ama. Ez akkor történt, amikor a versenyt megnyerte és legyőzött ellenfele hozzálépett, kedvesen meghajtotta magát s így szólott hozzá:

— Kedves kisasszony, szivem mélyéből üdvözlöm magát és boldog vajjyok, hogy maga győzött le engem és £em másl , , ■

Suzannef, úgy látszik, meglepte ez az angol lovagiasság, haja tövéig elpirult és gyenge mosoly derítette fel komoly arcát. Látszott, hogy örül az elismerésnek.

A versenyen ott volt a tenniszbajnok édesapja is, Lenglen ur.

— ö az én mentorom, trénerem és mindenem, — mutatta be az öreg urat az ismerőseinek — neki köszönhetek mindent . , . ö tanított meg játszani és ö tanított meg győzni! Ö vett rá, hogy minden földi élvezettől tartózkodjam. mert különben nem vihetem semmire. Ne ifiihatom akkor egy pohár vizet, amikor szomjas vagyok és nem ehetem meg azt a tá! ételt, amely éppen izlenel Az édesapám szigorú tekintete elhessegeti a csábítást. S nem bántam meg a szigorúságát,-»O-»«*****«,»

fi vasúti közlekedés jövője

A technikusokat és mérnököket már nagyon régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként lehetne elérni a vasút menetének meggyorsítását. A vasutas mérnökök százszámra szabadalmaztatták az egész világon a találmányukat, melyek mind erre az egyetlen kérdésre iparkodtak feleletet adni: miképp lehetne elérni, hogy egy vonat a kiindulási helytől a végállomásig teljes sebességgel rohanva, közben egyetlenegyszer meg nem állva, mégis minden állomáson felvegye és letegye azokat az utasokat, akik éppen ki akarnak szállani. Ez a forgalom tekitetében egyenesen fantasztikus jelenséggel bir úgy az államvasutak üzemköltségét mint a szállítás meggyorsítását illetőleg. Ha pl. ez lehetségessé válik, akkor egy vonat, mely tíz állomáson áll meg, menetközben minden megállás költségeire svájci frankban 25—35 frankot számítva, 250—350 franknyi összeget takarítana meg. A budapest—bécsi gyorsvonat pedig a fékezés és az állomásokon való tartózkodás által okozott időveszteséget levonva, két és fél óra alatt tehetné meg kényelmesen az utat. Egy francia mérnök egy vonatrendszert konstruált össze, mely szerint egy vaggon tulajdonképpen két egymásba bujtatott vaggonból áll. A belső vaggonrészlet, amely a külsőtől minden nehézség nélkül elválasztható, a két sin közé épített belső sínpáron halad s mikor a vasút az állomásra ér, akkor egyetlen automatikus szétkapcsoló-készülékkel a mozdonyrészlettel összekötött vaggonokból a belső j részlet lekapcsolható, ugyanekkor

'mert hiszen anélkül bizonyára nem

! lennék ott, ahol vagyok.

! Egy bátor újságíró erre azt kérdezte jSuzannetól, vajjoö az udvaroltatástól lés a flörtöléstöl is tartózkodnia kell-e? ! — Attól is, — felelte habozás nél-I kül — akár hiszi, akár nem, azt sem j tudom, mi az , . . Számomra- nincsenek férfiak , . , egyelőre. Én csak a 1 rakettet és a labdát ismerem ,.. egyelőre.

Ismét mosolygott, másodszor, mióta ! Anglia területére lépett.

Lenglen kisasszony a bajnokság !többezer angol fontot jövedelmezett; ebből a pénzből kis kastélyt akar magának vásárolni a bretagnei tengerparton . . . Akár kettőt is vásárolhat, oly rosszul áll most a francia frank az angol fonttal szemben.

anyagot zsákmányoltak. A Juth szigeti

köztársasági erőd bevételével a köztársaságiak utolsó támaszpontja is elesett. - I

*

Fascisia zavargások Kremonában,

Róma. A kamara hétfői ülésén interpelláció során szóba kerültek a; kremonai események. A vita hevében a fascisia és szocialista képviselők között összeütközésekre került a sor, majd a szocialisták elhagyták a termet és csak a költségvetés tárgyalásánál térlek vissza . Az ülés végén; hire járt. hogy a fascisták Kremonában felperzselték két szocialista kép< viselő házát. A hir nagy izgalmat oko, zott. A baloldal azonnali nyilatkozan tot követelt a kormánytól. Facta megerősítette a kamara két tagja ellen elkövetett támadásról szóló hirt és aj bűnösök ellen szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba. Az ülést a nagy izgalom miatt felfüggesztették.

Panaszok a suboticai telefonközpont ellen

A város a postaügyi minisztérium* hoz akar fordulni panasszal

A suboticai telefonközpont ellen aa utóbbi időben sok panasz hallható. A! központ egy idő óta nem működik olyan pontosan, amint az megkívánható volna, ami valószinüleg annak a következménye, hogy a tisztviselők egyrészét a postaigazgatóság el bocsátotta és most kevesebb és gyakorlattal nabb kezelőnők végzik a telefon kapcsolás idegölő munkáját.

Eddig kereskedelmi körökből volí hallható több panasz a rossz telefonkapcsolás ellen, míg ma végre hivatalos helyen is elhatározták, hogy orvoslást fognak keresni a telefonközpont indolenciája ellen. A városi tanács az utolsó időben szintén arra 3 tapasztalatra jutott, hogy még a hivatalos beszélgetéseket sem bonyolítja le a suboticai ’telefonközpont a szükséges lelkiismeretességgel és ezálta|f’ a városi közigazgatás menetét ia gyakran megnehezíti.

A városi tanács a postaügyi minisz-t terhez akar fordulni orvoslásért. Re-A külpolitika hirei

— Eayhült a német válság- —

Páriából jelentik: A német kormány értésitette a francia kormányt, hogy a magántulajdonért való kártalanítási fizetéseket kénytelen elhalasztani. A francia kormány átiratot intézett a német kormányhoz, hogy kénytelen ama kívánságához ragaszkodni, hogy a jóvátételt bizottság a moratórium megadása előtt állapítsa meg Németország újabb mulasztásai és csak ezután hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a wiesbadeni egyezmény július 20-ikán életbe lépjen.

A londoni sajtó megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a német kormány kifizette a julíus hónapban esedékes jóvátételi tartozásait. Megállapítja, hogy a közvetlen válság elhárult és most a jóvátételi bizottság a németeknek a moratóriumra irányuló kérését pyugodtan mérlegelheti.

A londoni tőzsdén a fordulat hatása alatt a külföldi valuták, a márka, francia frank és lira árfolyama megjavult.

Megakadnak a hágai tárgyalások. Hága. A nenä-orosz bizottság elnöke Litvinovnak megküldte a második albizottság elnöke által hozzá intézeti levél másolatát, mely az albizottságnak az orosz ügyekben hozott határozatát tartalmazza. A határozat szerint a második albizottság semmi célját sem látja annak, hogy az orosz delegációval a jelen helyzetben a tárgyalásokat tovább folytassa. A harmadik albizottság hasonló határozatát már közölték az oroszokkal.

Róma. Az olasz jobboldali pártok orgánumai üdvözlik a hágai konferencia félbeszakítását és remélik, hogy ennek erkölcsi javulás lesz az eredménye.

Írországban folynak a harcok.

Dublin jelentés szerint a lázadók ellenállása folytán Limerickben csütörtök óta nagy harcok folynak. Az ir kormány csapatai a város körüli stratégiai pontokat megszállva, lassan előrehaladnak. A város nagy részét már sikerült a reguláris csapatoknak hatalmukba keríteni. Az ország délkeleti szögletében a kormánycsapatok hadimüveletei sikeresen folytatódnak. Défeh ós nyugaton több ponton bandaharcok folynak. A helyzet itt hasonló a délafrikai búr háború utolsó fázisához. A bundliki börtön elfoglalásakor a kormánycsapatok 300 foglyot ejtettek, nagymennyiségű lőszert és hadiműködésbe lép egy fékezörendszer is, a belső vaggonrészlet lassit és fokozatosan kibúvik a robogó vonatból, melynek a mozdonnyal összekötött része tovább halad. A mozdony emeletnyi magasságú konstrukcióval szintén úgy van alkotva, hogy az egész vonat belülről egy robogó alagút benyomását kelti. A mozdony előtt már készenlétben áll egy lassú mozgással hozott belső vaggonrendszer a beszállt utasokkal, a vonat föléje fut, egyenletesen gyorsuló mozgásba hozza és néhány száz méter után már ez is teljes sebességgel rohan to vább.

Egy másik találmány sokkal fantaszikusabb módon oldja meg ezt a kérdést. A mozdony csupán a vaggonok alapjait huzza, ezekre mozgathatólag van két oldalt egymástól elkülönített két vaggonrészlet: egy jobboldali és egy baloldali elhelyezve. Mikor a vonat az állomásra ér, akkor a tovább utazni akarók átmennek a baloldali részletekbe, a kiszállani óhajtók a jobboldaliakba. Az állomásokon egy állványrendszerre épített, a föld felszínétől körülbelül két és fél méter magasan elhelyezett lejtős sinpár várja a vasutat. Mikor a vasút ideér, a mozgatható baloldali vaggonrendszer egyenesen belefut ebbe a sinpárba, az oldalára szerelt kerekekkel belekapaszkodik és szerzett tehetetlenségénél fogva ezen fut lejtősen tovább, míg a vaggonlapokról egészen felemelkedik és erős fékezés után függő helyzetben állva marad. Az utasok magas lépcsőkön hagyják el a vaggont, a vonat ezután meg nem lassított menetben rohan tovább, valamivel távolabb egy hasonló sínpáron, a yonat irányában.

lassú mozgásba hozott függő vaggonsor pontosan ráereszkedik az aláj^ robogó vasút mozgó állványaira.

S most bécsi mérnöki körökben igen sok megbeszélés tárgya ez a( szellemes találmány, amely ugyani csak erre a kérdésre kíván válaszolni, amelynek azonban meg van az az előnye, hogy a sok millió békepénzt követelő átépítési munkálatokat alig kis töredékében teszi szükségessé, fi találmány már szabadalmazva is van és lényege nem is annyira talán á vasutakat, mint inkább a villamosokat illeti. A vaggonok két egymás fölé épült vaggonból állanak. Az alsó vaggonok megállás nélkül egyforma sebességgel rohannak végig z városon. A felsők pedig minden állomáson hatalmas villamos vasmacskákban kapaszkodva mcgállanak, de olymódon, hogy a legközelebb utánuk következő kocsi már magával is viheti. Az egyik állomáson beszállnak az utasok, aki a végállomásig akar menni, az az alsóban foglal helyet, aki a következőig, az benmarad. Ilymódon ezek a felső kocsirészletek minden állomáson más és más vaggonra kerülnek, minden állomáson megállnak, ellenben a kapcsolódási és lekapcsolási mechanizmus oly tökéletes, hogy az állandóan mozgásban lévő motorkocsinak az állomások közelében nem kell egyáltalán fékezniök. Ezzel a villamosközlekedést hatszor gyorsabbá lehet tenni.

Ezek' a fantasztikus tervek már k!« éptek a tervezgetések ködös világából. San FranCiskó város tanácsa a villamos vasutjai átalakításának előzetes költségeire félmillió dollárt már megszavazott,