Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-18 / 194. szám

1922. jiilius 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. ftiélhctőleg erre mégsem lesz szükség 'és a subotieai postafönökség a saját hatáskörében is intézkedni fog, hogy a kapcsolások késedelem és zavarok nélkül bonyolódjanak le. Az ébredők plakátja Az igazgatóság tagjai ellen meg­indult az eljárás Budapestről jelentik : A Dohány­utcai bombamerénylet után né­hány nappal, amint ismeretes, az ébredők egy plakáton élesen meg­támadták gróf Klebclsberg Kunó akkori belügyminisztert. A plaká­tot a budapesti rendőrség annak idején levakartatta a házak falá­ról, a belügyminiszter pedig nyom­tatvány utján elkövetett rágalmazá­sért a plakát szerzői ellen feljelen­tést tett. A rendőrség az eddigi eljárás során megidézte az EME igazga­tóit, akik jegyzőkönyvbe mond­ták, hogy a plakát igazgatósági Határozat alapján készült és ezért valamennyi igazgató vállalja a fe­lelősséget. Eddig megállapítást nyert, hogy >a plakát szövegezésében Nagy <jéza, Lőrincz Antal, Lukacsevics Lajos és Herkely Tibor vettek részt. A nyomozás még folyamat­ban van és ha a rendőrség meg­állapította valamennyi szerző ne­vét, úgy az iratokat átteszik az ügyészséghez érdemleges indít­ványtétel végett. •••••»•••••••••••••• Palics néni panaszkodik Egy szeles, de napfényes délután yetödtem arra. A bágyadt napfény hideg csókja Siegreszkettette a fák levelét, a virá­gok szirmát. Olyan furcsa vénasz­­íizonynyaras délután volt. A hosszan elnyúló tornácos Nádas ‘«szomorúan az arcában, megdöbbentő hidegséggel bóbiskolt. A szemében volt valami kaján öröm, amint elnézett a tó bodros tükre felett. Megálltam előtte, sok megértéssel néztem szomorú szemébe. A Nádas, Palics néni megértette. Érezte, hogy rsajnálom, panaszos szájából egyszer­re kiömlött a szó és elmondta szomo­rúságának okát. —I Palics néni, miér olyan szomo-Könnyudvaros szemét rámvetette, «aéután úgy, mintha nem újságírónak, (hanem magának, mesélni kezdte: — Nem sokára itt lesz az ideje, ju­fus utolsó szombatján. Ebben az év­en szerdára esik Anna napja, de tu­dod fiam, az volt a szokás, hogy az ptána következő szombaton, tehát jú­lius utolsó szombatján ünnepeltünk. Ézép idők voltak azok. Nehéz nekem azokról mesélni, mert virágesős, ci­gánymuzsikás, éjjeli zenés fiatalsá­gom jut az eszembe. Már három-négy héttel előtte lázasak voltak a kúriák. *A lyoni selyemvégek garmadában fe­küdtek a lányos házak szalonjában. Elefántcsont fehér kezek gyöngysze- Bies öltésekkel készítették a báli ruhá­kat. Akkor még fiatal voltam. Itt per­dültünk táncra. Ez itt tiszta tér volt. A bál napján viráglánccal kerítettük ál. Színes üvegü petróleum lámpák fénylettek a bárány felhős ég alatt. Fiatal gavalérok, tüzes paripán vág­tattak ki. Mi delizáncon édes anyánk kíséretében. Ott ültek az anyák, oh', hiszen nem azért, mintha vigyázniok kellett vol­na ránk, csak azért, hogy szemük hízzon a mulatságon. Kis Jóska ci­gány nyirettyűje andalítón szólt. Há­rom-négy napig tartott az Anna-bál. A Rohonczy, Birkás, Szusich, Hidegh, iVojnics lányok közül egy-egy mindig jnnen ment oltár elé. A gavallérok még a nyár elején megkezdték a szép­­tevést. Könny futja el a szememet, ha vissza gondolok, szép volt és mégis elmúlt, Mo3t amott vannak olyan szép es­ték, ott mulat a fiatalság, — vágtam közbe Palics néninek. — Ne is említsd fiam, elpirul az arcom. A lányom rossz lett. Nem lá­tom, csak hallom róla, hogy előtte férfiak, nők együtt fürödnek. Jóságos istenem, ha tudtam volna, inkább megfojtottam volna. Arról is hallot­tam, hogy a nők kúria nadrágokban, úgy hogy a férfiszem fedetlenül gyö­nyörködjék a test szépségeiben, sétál­nak fel és alá. Jóságos szent anyám, hová sülyedt a viág? Mást is beszél a fáma, azt el sem merem neked mon­dani A mi időnkben másként vol. Külön a nők, külön a férfiak. Ki mert volna valamikor arra gondolni, hogy a két fürdő között lévő földsávot, ami két részre osztotta a tót, kiemelik. Egyszer történt, hogy egy szerelmes ifjú, hogy szive választottját fürdés közben lássa, felmászott a parti fűz­fára. Ezért a csínyért tiz gavallérral kellett duelliroznia. Palics néni nem folytatta tovább, mert okuláris szemét felvetette és a tó párján a homokban játszó férfit meg nőt pillantott meg. Palics néni elkezdett sírni és megátkozta romott­­ságáért lányát és a strandot. (ffyi.) — A király a francia köztársa­sági elnökhöz. Beogradból jelen­tik : Sándor király táviratot kül­dött Millerand francia köztársasági elnöknek, amelyben örömének ad kifejezést, hogy az elnök ellen megkísérelt merénylet nem sike­rült. Ugyanilyen táviratot küldött az elnöknek a kormány. — Zserjav miniszter átvette hivatala vezetését. Beogradból je­lentik : Zserjav szociálpolitikai miniszter, aki hat hónapig beteg­ség miatt szabadságon volt, hét­főn megérkezett és átvette hiva­tala vezetését. — A pénzügyi bizottság tárgyalja a költségvetési felhatalmazást. Beo­­grádból jelentik: A pénzügyi bizott­ság V-ik szekciója foglalkozott a posta és távírda, az építési és közle­kedési tárcák költségvetési felhatal­mazásával. Hosszú vita után a bi­zottság elfogadta a felhatalmazási javaslatot. A pénzügyi bizottság első és második szekciója a költségvetés egyes részleteivel foglalkozott, de határozatot nem hoztak. — A bolgár delegáció Londonba érkezett. A bolgár kormány kikül­döttei is megérkeztek Londonba, a hol résztvesznek a Népliga ülésein. A delegáció vezetője Todorov Koszta beográdi bolgár követ. — A Népliga üléseinek programm­ja. A Népliga londoni ülésének pro­gramra ján a következő ügyek sze­repelnek: 1. A Palesztinái mandátum. 2. A magyarországi, lengyelországi, .bulgáriai és .felsősziléziai nemzeti [kisebbségek. 3 A pénzügyi bizottság [jelentése Albániáról. 4. Az orosz kér­dés. 5. Az osztrák és a magyar ha­tár kérdése. 6. A bolgár bandák be­törése a szomszédos államokba. 7. A pénzügyi bizottság jelentése a csehszlovák kölcsönről. 8. A gazda­sági bizottság jelentése. 9. A lefegy­verzésről szóló jelentés. 10. A paci­­fizáló bizottság jelentése. 11—12. Az egészségügyi bizottság. 13. A nö és gyermekvédelem. 14. A német szo­ciális alapok. 15. a munkásszervezke­­dés. 16. Budget 192-3-ra. 17. Génuai konferencia, . J — A nyugdíjasok optálása. A vaj­dasági nyugdíjasok szövetsége, mint előre jeleztük, most felhívást inté­zett valamennyi vajdasági állatni nyugdíjashoz, hogy lakóhelyükre) együttesen aláirt közös, államnyelven megírt kérvényben kérjék a belügy­minisztériumtól a 7610 -1922. számú rendeletre és az 1886. évi XXII. tör­vénycikkre való hivatkozással az SHS állampolgárságot és ezeket a közös kérvényeket még Julius 26-ika előtt juttassák el a belügyminiszté­riumba. A kérvényeknek idejekorán való felterjesztése a nyugdíjasok lét­érdeke, mert ha nem optálnak, esetleg elveszthetik nyugdíjjogosultságukat is. A suboticai nyugdíjasok haladék­talanul jelentkezzenek özv. Gréner Andornénál, Wilsonova-ulica 34. sz. alatt a kérvény aláírása céljából és ugyanide intézendők a sérelmek és panaszok is. — A szláv nemzeti kisebbsé­gekért. Beogradból jelentik: Az olasz hivatalos jelentések szerint a kormány az Olaszországhoz csatolt délszlovéniai területen 284 olasz, 339 szlovén, 73 horvát és 12 német elemi iskolát állított fel. A görzi kerületben 16 szlovén is­kolát nem nyithattak meg, mert az iskolák épületét a háborúban teljesen tönkre tették és javításuk még nem fejeződött be. Ezeknek az iskoláknak a megnyílása meg történik mihelyt a javító munka latok befejeződnek. A nemzetiségi iskolákban a szlovén, illetve a horvát és német nyelvű tanköny­vek lesznek. A közigazgatási bí­róságok előtt használandó nyelv­ről egy bizottság fog dönteni, a melyben az illető nemzetiségi vi­dék kiküldöttje is részt vesz. — A Vrangelisták szavazati joga. A zagrebiObzor a ljubljanai Jugo­slavia nyofnán azt a hirt közli, hogy a kormány elrendelte, hogy a ljub­ljanai községi Választásoknál aktiv szavazati joga legyen minden szláv­inak, aki Ljubljanában telepedett le és állandóan ott tartózkodik. E szerint szavazati joguk van az ott tartózko­dó Vrangel-katonáknak is. Az Obzor szerint a demokraták a reakciós oro­szok szavazataival akarják Ljublja­nát majorizálni, ezért élesen támad­ja a demokratákat, reakcióval vádol­ja őket, az orosz menekülteket pedig jött-ment kalandoroknak nevezi. — Nusics Braniszláv könyve. A minisztertanács elhatározta, hogy Nusics Braniszláv „1915." cimü könyvét 300 példányban megvásárolja. A könyveket a nép­könyvtárak és a kulturális intéz­mények között fogják kiosztani. — Beográdot nem érdekli a kép­zőművészet. Beogradból jelentik: Tegnap este 6 órakor zárták be az ötödik jugoszláv képzőművészeti ki­állítást. A kiállításnak, mely hat hétig volt nyitva, összesen 4320 fizető lá­togatója akadt, körülbelül 1000 in­gyen-néző' (újságíró, művész, iskolás­gyerek) mellett. A beográdi lapok valamennyien szomorúan regisztrál­ják ezt a részvétlenséget a művésze­tek iránt. A kiállítás anyagi sikere is minimális, mindössze 50 kép és szobor talált vevőre. A szkupstina is kiküldött egy bizottságot képvásár­lásra, azonban a bizottság a kiállítás bezárásáig még nem tudott válasz­tani. — A sentai járás főszoígabirá­­jának nyugdíjazása. Sentáról jelen­tik, hogy a julius 20-iki vármegyei közgyűlés fogja tárgyalni dr. Sztrilich Bélának, a ser.tai járás tizenöt éven át volt főszolgabirájának nyugdíjazási ügyét. Sztrilich dr. három évtizedes vármegyei közigazgatási szolgálata alatt őszinte közmegbecsülést érde­melt ki. — A kisenevi ügyvédek a bessz­­arábiai gyilkosság megtorlását ké­rik a királytól. Bukarestből jelen­tik : A kisenevi ügyvédek memo* randurnot intéztek a királyhoz, a miniszterelnökhöz, a belügy- és igazság ügy miniszterekhez a bessz* arábiai kommunisták meggyilko­lása ügyében, amelyben szigorú büntetést követelnek a bűnösök ellen. A memorandumot aláírták a besszarábiai politikai élet ve­zérei is. — Továbbra is zár alatt marad az! erdélyi Magyar Szövetség. Metes pre­fektust felkereste dr. Naláczi, a Ma­gyar Szövetség titkára és kérdést in­tézett hozzá, van-e döntés már a Szö­vetség működésének újból' való meg­kezdése ügyében. Metes prefektus ki­jelentette, hogy ez ügyben a döntést: a belügyminiszter magának tártján fenn. Hajlandónak mutatkozott azon-l ban a prefektus egy távirat elküldé­sére, amelyben közli a miniszterrel áj Magyar Szövetség kérésék így tehát a válasz megérkeztéig, amelynek ked­vező volta legalább is kétséges, zár alatt marad a Magyar Szövetség és régi hivatalos helyiségein kívül kell i megszerveznie augusztusi közgyülé-i sét, ha nem találják visszavenni atf erre adott engedélyt is. — Cetiajében uj tanítóképzőt állítanak fel. Beogradból jelentik! A közoktatásügyi minisztérium elha­tározta, hogy Cetinjében uj tanitókép­­zöintézetet fog szervezni. Ez az inté­zet Hercegovina, Dalmácia, Bosznia és Montenegró részére fog tanítókat kiképezni. — Rokkant-ipariskolák. Beograd­bó! jelentik: Augusztus hónapban az egész országban rokkant-iparisko­lákat állítanak fel. Az iskolák szék­helyei lesznek : Zemun, Nis, Ljubljana, Zagreb, Banjaluka és Trebinje. — Kormányzója lesz Besszarábiá­­nak. Bukarestből jelentik: A »Luptaci szerint a kormány Besszarábiába egy jelentékeny politikai személyiségei: nevez ki kormányzó címmel, aki a polgári közigazgatás újjászervezését kezébe venné. — A német szocialista pártok mun­kaközössége. Berlinből jelentik:. Teg­nap késő éjjel létrejött a két szocialis­ta párt munkaközössége. Az egyez­séghez mindekét' ,szocialista frakció hozzájárult. A fordulatot még éjjel kö­zölték a birodalmi kancellárral, hogy számolhasson vele a birodalmi elnök­nek teendő javaslatainál. — A sabáci templom. Beograd­ból jelentik: A minisztertanács a sa­báci templom újraépítésének költsé­geire 100,000 dinárt szavazott meg. — Elkergették a kínai kormányt. Londonból jelentik : Pekingi lap­­jelentések szerint egy háromszáz főből álló tömeg behatolt a mi­nisztertanács üléstermébe, a mi­niszterelnököt halállal fenyegetve lemondásra kényszeritették és a minisztereket elkergették. Egyik miniszter súlyosan megsebesült. — Uj vasúti kocsik. A közleko désügyi miniszter felhatalmazást ka pott a minisztertanácstól, hogy Ausz­­triával szerződést kössön újabb 800 aasuti kocsi szállítására. — Cseh-jngoszláv csomagforgalom Magyarországon át. Beogradból jelen­tik: A kormány egyezményt kötött Csehországgal a, Magyarországon ke­resztül megindítandó postacsomagfor­­galóm kérdésében. A magyar posta­igazgatás a Csehországba szóló posta­csomagoknak a magyar posta utján való továbbításába azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a csomagok súlya a 20 kilogrammot, értékük pedig az 1000 francia frankot nem haladhatja meg,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom