Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-26 / 173. szám
Ära 1 dinár XXIII. évfolyam Siabotica, hétfő 1922. jualsis 26. 173. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ctia és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kittié hivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —*dinár S2EKKESZTÖSÉG: Kralja Aies&cdra-nitca 4 szám alatf Kiadóhivatal: Kralja Aioxaadra-ottca 1 (Leíbaeh-palota) la memóriám Öt esztendeje, hogy meghalt a rab magyar költő, a világháború poétája: Győni Géza. Innen, Szabadkáról indult neki virágos sapkával, bus látomások bus dalainak csirájával lelkében, a nagy vérőzönnek, a katonasorsnak. A körülzárt várból röpülő posta szállította tőle a versfoszlányokat és üzeneteit a Hinterland marakodóihoz: Csak egy éjszakára küldjétek el őket! És Przemyslből üzent a megkínzott ember a má sik harcba kergetettnek: „Hová rohansz Gorkij önkéntes ?a Azután jött a kapituláció, didergő masirozás a hófedte orosz mezőkön, jöttek a Levelek a Kálváriáról, és végül, most öt esztendeje, megjött a tragikus finálé : a halál és ma már csak egy egyszerű fakereszt a krasznojarszki fogolytábor mellett, — ez minden, ami Gyóni Gézából megmaradt. « Gyóni Géza egy galiqiai hitvány varban találkozott testvéröccséveí, Mihály főhadnaggyal. Összeölelkeztek, megcsókolták egymást, ki panaszkodtak magukat és a^t érezték, hogy a lővészárok sokkal közelebb hozta okét egymáshoz, mint a vér. Mikor a várat feladták, együtt, de szorosan egymás mellett bandukoltak az uj_ otthonukba : Oroszországba. És igy együttmaradva, szorosan egymás mellett fekszenek Oroszországban: a temetőben. Mikor a költő megtudta öccsének halálát, hatalmas termete összeesett, merengő szemei megüvegesedtek és szörnyű szeretettel vonzódott közös szobájuk egyik sarkába, ahonnan napokig el sem mozdult. Ezeken a napokon az estéket szerette. Behúzódott a szobasarokba és az ejtót figyelte és sok életet látott maga felé lebbenni: az apjáét, az anyjáét, az öccsééí, csak az övé késett és ez nagyon bántotta . . . Kívül, az ablaka alatt csúf kerítés ágaskodott, mely mögött katonátlan járású, hosszú puskás őre vigyázott. Egy muzsik a sok millió közül. Gyóni tudta ezt és kihajolt az ablakon, hogy megnézze ezt a porszemet. Aztán cigarettát sodort, szenvedélyeset szippantva kifelé fútta a füstöt és utána tekintett, egészen a lenge füst után hajolt s igy szólt: — Mihály f — A muzsik bambán rábámult és tovább kullogott — Mihályi — buggyant újra Gyóni szava. — Aludjál, pán í biztatta a muzsik és tovább akart kullogni, de a „Mihály" szó újra hangzott, azután még egyszer, és mégegyszer, de most már ordítva, hosszant s a steppék felé szerteáraéledt. . . Másnap Gyóni Géza mint ,busfcomor“ kórházba került. A kórházban egy este áíosont a szomszéd épületbe, ahol napokkal ezelőtt az Öccse meghalt. Azután pattogón vezényelt igy: — Mihály főhadnagy, állj I Ne állj 1 Állj í — hívta, küldte, örüli neki és mikor látta, hogy nem jön, letépte magáról az inget, a ruhát, a papucsot és velőírázó vijjogással mindent a temető felé hajított . . . Később iecsendesedett, — lehet, csak külsőleg — mert mikor e cellájába visszavitték, ilyesmit vésett körömmel a meszelt faira : . . . Elnyel mindeneket a hőség És csak Istené a dicsőség! Halála előtt jókedvű lett és magyaros vágyak rajzották körül, kacagó, vig nótái dalolt, azt, hogy „Sárika, Sárika kis szentem . . és hajnali négy órára már teljesen fáradt testtel és lélekkel fordult a meszelt fai felé, hogy elpihenjen, hogy ne szenvedjen, a ki nézi, hogy Mihály főhadnagy után menjen. «' Délután két óra felé már hatalmas tömeg feketéilett a fogolytábor főterén katonás rendben, de polgári meghatottsággal. Az eső apró cseppekben permetezett. Ä temetöskocsi világoskék volt, fiatalnak való, 33 évesnek... A kapunál megálltak és négy diszesruháju honvéd é3 négy feszes ruháju honvédhuszár vállára vette a koporsót. Elhozták a tér közepére. Körülöttük csend volt, mély csend. Egy német evangélikus félkész, (mert magyar nem volt) búcsúztatta e! Gyóni Gézát, akit szerinte az Isten küldött s küldetésének vége szakadván, színe elé szólított. A pap után a dalárda énekeit, majd Z • . . (akkori országgyűlési képviselő) búcsúzott tőle a magyarság nevében. Aztán megint énekeltek és újra vállra vették a koporsót, kocsim tették, leolvastak harminc rabot és elindultak. A dalárda belülről énekelt a kocsi felé és a kocsi csak gurult, gurult, roiglen eltűrd a többi foglyok szemei elől. * Kint a temetőben Mihály főhadnagy friss sírja mellett, de szorosan mellé, uj sirt ástak és oda tették le pihenni azt a ma gyár . költőt, akit a háború hozott felszínre, pedig „csak a béke katonája volt." Ostromállapot Németországban RatKénaii meggyilkolása miatt Reakciós tisztek követték el a merényletet — HSlon bíróság elé állítják a monarchists összeesküvőket — Még nem akadtak a gyilkosok nyomára — Viharok a birodalmi, gyűlésen Rathenau német külügyminiszter meggyilkolása a legsúlyosabb következményekkel jár a német politikára. Amellett, hogy egy páratlanul értékes és nagytudásu ember életét oltották ki az orgyilkosok golyói, a német köztársaságra a legsúlyosabb hatással vannak ezek a folyton ismétlődő politikai gyilkosságok, amelyek a szélső baloldali politikusokból szedték első áldozataikat és mindinkább eltolódtak jobbfelé, úgy, hogy ma már a reakciós elemek a pol gáti kapitalizmus olyan erős oszlopa ellen küldik gyilkos golyóikat, mint amilyen Rathenau volt. Rathenau ellen már a régebb idő óta valóságos hadjárat indult meg. Tavaiy megjelent könyve, még inkább az idén megkötött német-orosz szerződés nagy szálka volt sokak szemében. A nacionalista politikusok pedig napok óta rendszeres támadást intéztek Rat h n u ellen, aminek betetőzése volt Helfíerich pénteki beszéde. Helfferich tudvalevőleg aszal vá dolta Ralheneut, Hogy erélytelen a Saar-vidéken uralkodó állapotokkal szemben és hogy olyan patikát folytat, amely romlásba viszi Németország gazdasági életéi, sőt szociális berendezkedósejt is. Úgy látszik, hogy ez a beszéd adta meg a jelet a politikai gyilkosság elkövetésére. Rathenau borzalmas halála Berlin. Mint az Achtuhrblatt jelenti, a törvényszéki orvosok ideiglenes megállapítása szerint óbb lövés volt halálos. Rathenau fejét több golyó találta. A gépkocsiba dobolt iojásgránát az áldozat beleit kitépte és a holttestet borzalmasan széli oncsoita. Azt hiszik, hogy a merénylők valószínűleg veit tisztek és miként Erzberger gyilkosai, valószínűleg valamelyik reakciós jellegű titkos politikai szervezet tagjai. Rathenau meggyilkolásának következményeképpen komoly pálinkái fejleményektől tartanak, annál is inkább, mert oly kevés idővel történt a Scheidemann szociáldemokrata vezér ellen elkövetett merénylet után. Azt tartják, hogy ez az utóbbi merénylet a baloldali pártok izgalmát a tetőpontig fokozta. A megdöbbent ország A gyilkosság hire villámgyorsan terjedt el egész Berlinben, mindenütt a legnagyobb megrendülést keltve. ^ gyilkosság után a külügyminiszter soffőrje megfordult és a külügyminiszter lakására visszarobogott. Néhány perc múlva meg is érkezett. Rathenaut leemelték a gépkocsiról, szájából bőven omlott a vér. Felvltték lakásába, ahol a háziorvosa megvizsgálta, azonban már csak a beállott halált konsialálhatta. A holttestet egyelőre dolgozószobájának kerevetére fektették. Rathenau arca csodálatosan nyugodt és derült maradt, mert a halál a pillanat üzedrósze alatt szenvedés nélkül következett be. Legelőször a pápai nunchis jelent meg a csalódnál részvétét kifejezni, majd csakhamar Wirth kancellár érkezett meg, ki mélyen megrendülva állott minisztertársának ho ttesta előtt. Néhány perccel később érkezett Helfferich, Rathenau politikai ellenfele, aki pénteken a birodalmi gyűlésen azt az éles támadást intézte Rathenau ellen. Majd hoszszu sorban érkeztek a konzulátusok és követségek képviselői, akik hamar megsürgönyőzték kormányuknak a gyószhirt. Veszélyben a köztársaság A birodalmi kormány fölhivást bocsátott ki, amely többek közt ezt mondja : Rathenau meggyilkolása leleplezte azt a veszélyt, amely Németországot a belpolitikai izgatás folytán fenyegeti. Összeesküvések hálózata a köztársa• súg békemüvét megzavarni szándékozik. A gyilkosság a közíár3:fság ellen irányuló, gondosan előkészített merényletek láncolatának csapén egy szeme. Az egyre növekedő terrorral, a nihilizmussal szemben, amely gyakran a nemzeti érzés palástjába burkolódzik, nem szabad tovább elnézőknek lenni. A köztársaság veszélyben van! Ennek a fölkiáltásnak a lakosság valamennyi szabadságszerető rétegét egyesítenie kell. Á késedelem veszélyes, ezért gyorsan kell cselekedni. A birodalmi kormány ezért azt javasolta a birodalmi elnöknek, hogy alkotmányos jogaival éljen és megfelelő rendeleiekkel az állam védelmét és képviselőinek veszélyben forgó életéi biztosítsa. Haladéktalanul megtörténnek az előkészületek, hogy törvényes lépésekkel megakadályozzuk azt a pusztítást, amely az államot alapjaiban akarja megingatni. A Worwcrts nyíltan vádolji He!ff éri ekéket A Worn’ärts „A második áldozat" cim alatt ezt írja : Helfferich uralkodik T Erzfcergert meggyilkolták és most Rathenau követte, A német nemzeti pártiakat nyilvánosan gyilkossággal vádoljuk. Most arról van szó, vájjon Rathenau meggyilkolása nem akart-e más négy események bevezetője lenni,, A monarchists és nacionalista tüntetések és § merényletek éber ■
