Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-26 / 173. szám

2. oldal,

BACSMEGYEI NAPLÓ

ÍVT2. junrns 26.

ségre intenek. A helyzet rendkívül komoly. A munkásságnak mindenre elő kell készülnie. A merénylet következményei egyelőre beláthatatlanok. Németországnak úgy bel politikai, mint külpolitikai tekintetben súlyos kárára lesznek. A köztársaságot egy fejjel, még pedig igen jelentékeny fejjel megrövidítették. Rathenau oly méretű személyiség volt, amilyent Németországban csak keveset mutathatnak föl.

Jutalomdij a tettesek kézrekerítőjének

A tettesek kézrekeritésére egymillió márka dijat tűztek ki.

Helffericknek menekülnie kellett a német birodalmi

gyűlésről

Berlin. A birodalmi gyűlés ülésének megnyitása előtt Unterleitner (független) egy oldalajtón bejött rózsákból iés tölgylevelekbŐl összeállított nagy csokorral, amelyen fekete-fehér-vörös szalag volt. Amikor belépett a terembe, harsányan est kiáltotta:

— Ezt éppen most hozták Helfferichnek ajándékba I

Balról ezt kiáltják:

— Pfuj! Gyilkosok bandája, ti!

Unterleitner meg ezt mondja:

— A csokrot egy tizennyolc éves ifjú hozta a folyosóra.

Többen Unterleitnernek estek, kitépték kezéből a csokrot és át adták a Házban jelenlévő rendőr közegeknek, akik azután kihall gatták a képviselőt.

Helfferich a nagy izgalom lát tára sietve eltávozott a birodalm gyűléstől.

Gyászülés Rathenau emlékére

Berlin. A birodalmi gyűlés délután Rathenau emlékére gyász ülést tartóit. A meggyilkolt miniszter helyén gyászfátyollal be vont csokor feküdt. A miniszter székét is gyászfátyol takarta. A kabinet valamennyi tagja jelen volt. Amikor Helfferich helyére megy, balról ilyen kiáltások hang zanak fel:

— Gyilkos! Ki vele! A képviselők a jobboldali csoporthoz közelednek. Több jobbpárti képviselő oltalmazóan körülfogja Helfferichet A zaj meglehetősen sokáig tar tott. Löbe elnöknek és a birodalmi kancellárnak csak hosszabb idő múltán sikerült az izgalmat lecsillapítani.

Az elnök beszélni kezd. A kép viselők és a karzati közönség felemelkednek helyükről.

Löbe elnök ezeket mondja többek között: A gyilkos fegyver most olyan férfiút ért, aki nagy tehetségű volt és alkalmasnak látszott arra, hogy ismét össze fűzze azokat a kapcsokat, amelyeket a háború széjjeltépett és a ki ebben a tekintetben az első sikereket érte el.

Az elnök szavai után a baloldalon felhangzik ez a kiáltás : Éljen a köztársaság I Ezt a kiáltást az egész baloldal ismételte. A szélső baloldalon ezt kiáltották: Le a gyilkosokkal I

Ezután dr. Wirth birodalmi kancellár beszélt.

— Rathenaunak attól a pillanattól kezdve, hogy a nemzet szolgálatába állt, halálos ellensé gei voltak. (Felkiáltások: Helffefich!) A német nép és a német köztársaság megmentésének ezzel •

a gyilkossággal nem szabad félbeszakadnia. Németország minden igazi republikánusa és azok, akik a haza javát akarják, Rathenau halálából a legnagyobb erőt fogják menteni, hogy leszámoljanak azokkal, akik nemzetük halálát akarják.

Ami eddig volt, nem tarthat tovább. Ezt a köztársaságot, mihelyt a külföldi nyomás rólunk elmúlik, szociális szellemben fogjuk kifejleszteni. Mindazokat, akik. az igazi szabadság védelmére készek, fölhívom a köztársaság s drága német hazánk védelmére. (Hosszantartó viharos helyeslés a baloldalon, a centrumban és a karzatokon.)

A birodalmi gyűlés elhatározta, hogy a kancellár beszédét az egész országban kiplakatirozzák.

Ostromállapot Németországban

A Prager Abendzeitung a következőket jelenti Berlinből: A kormány Rathenau külügyminiszter meggyilkolásával kapcsolatosan a következő óvintézkedésekre határozta el magát:

1. Még a mai nap folyamán kihirdetik az ostromállapotot;

2. a köztársaság ellen irányuló vétségek megtorlására külön bíróságokat állítanak fel;

3. a kormány a birodalmi alkotmány 48. cikkelye alapján további intézkedésig eltiltott

minden monarchista és nacionalista gyűlést és tüntetést. Ez alá a tilalom alá esnek az ezrednapok és a Szent János-napi ünnep is.

Az említett lap hirt ad arról is, hogy a berlini pápai nuncius volt az első, aki megjelent a birodalmi gyűlés épületében, hogy a birodalmi gyűlés épületében, hogy a birodalmi kancellár előtt részvétét kifejezze. Az amerikai követség 12 órakor tűzette ki a gyászlobogói.

A birodalmi elnök a köztársaság védelmére rendeletet bocsátott ki, amely kimondja, hogy gyűlések, felvonulások, tüntetések betiltha tók, ha alapos az a gyanú, hogy azokon oly beszédek hangtanuk el, amelyek a köztársasági államforma törvényellenes megszüntelésére, vagy a birodalom, vagy a kormány jelenlegi vagy volt tagjai ellen irányuló erőszakos csele kedetekre izgatnak, ily cselekedeteket helyeselnek, dicsérnek, vagy pedig a köztársasági intézményt lealacsonyítják. Ily tüntetések rendezőit 3 hónaptól 5 évig terjedhető fogsággal és 500.000 márka pénzbírsággal sújthatják. Ugyanezen rendelet szól a sajtó utján elkövetett hasonló cselekedetekre is, valamint hasonló büntetés vár azokra is, kik a köztársasági kormány vezetőit rágalmazzák vagy gyalázzák, a köztársasági államformát vagy a birodalmi országos cimeket gyalázzák.

dolgozik a hágai konferencia?

Zavarok a delegátusok körül — A nyilvánosság kizárásával folynak a tárgyalások

A hágai békepalota meredt, ásító unalmát nyüzsgő élet, diplomaták sürgés-forgása váltotta fel. Abban a hatalmas ülésteremben, melynek faláról II. Miklósnak, a felbér békecárnak és Garnegienek, a bőkezű békeálmodónalc képe tekint alá, — a hatalmak képviselői tárgyaltak a vajúdó világ problémáiról, hétéves háború és négyéves békenélküliség romjainak újjáépítéséről.

A konferencia előzményei meglehetősen zavarosak voltak. Génuában voltak. Génuában maguk a franciák jelölték meg Hágát a legközelebbi konferencia színhelyévé és amikor ez a kívánságuk teljesült, — a franciák gondolkodóba estek, hogy elmenjenek-e, vagy sem, a konferenciára. Ennek okát mindenesetre a nagy orosziszonyban kell keresni. Maga Oroszország is furcsa helyzetben van. Hivatalos képviselőit csak nehezen akarták elfogadni a franciák miatt, akik irtóznak a velük való tárgyalástól. Mivel azonban az oroszok kizárásuk esetén nem akarták elismerni kötelezőnek a konferencia határozatait, engedni kellett. Egy millió orosz rubel Hágában ma negyedfél hollandi forintért kapható, nagy sor tehát Oroszországból delegációt küldeni Hágába. Viszont az orosz nagykövetről kiderült, hogy jogosulatlan a képviseletre, mert megbízatását még Kerenszkitől kapta és ezt a szovjetkormány nem erősítette meg.

Az angol delegáció megérkezése után azonnal összeült Scheweningenben, tisztára

az orosz kérdés

megnyitására. És Greame angol szakértő máris kijelentette, bogy a konferencia sikere tisztán attól függ, vájjon az orosz képviselőkkel megegyezés jöhet-e létre. Az orosz képviselők még nem jöttek meg. Lenin és Csicserin beteg, tehát ők nem jönnek el. Ellenben a holland kommunisták junius

25-ikére internacionális gyűlést hívtak össze Amsterdamban, miután már egy a munkássághoz intézett fölhívásban tiltakoztak a »kapitalista« színezetű konferencia ellen.

Ausztria is csak nehezen vett részt, de itt anyagi ok volt az akadály. Két nappal ezelőtt kijelentették Bécsben, hogy nincs pénzük delegációt küldeni Hollandiába, hiszen tízezer osztrák korona ma másfél holland forintba kerül. De ma mégis van bejelentett képviselőjük.

A delegációban képviselve vannak Anglia-, Francia-, Spanyol-, Görög-, finn- és Magyarország, Belgium, Dánia, Norvégia, Japán, Portugália, Lit vánia, Észt- és Lengyelország, Svájc, Románia, Svédország, S. H. S. király ság, Csehszlovákia és Lettország. Hollandia részéről J. Z. Patijus, Snonek Kurgunje és A. Z. Strujeken alkotják a delegációt.

Van Karnebeck holland külügyminiszter, a konferencia elnöke, nyitotta meg a tanácskozást.

Az első napon

jelentősebb munkát nem végzett a konferencia. Ez a nap a kölcsönös üdvözlésnek és ismerkedésnek volt szánva. A külügyminiszter röviden kifejtette, hogy Hágában folytatni fogják a Génuában megkezdett tárgyalásokat. Főleg szakértői alapon tanulmányozni fogják a Szovjetoroszország

és más államok között fennálló ellentéteket, Oroszország újjáépítését és

Európa békéjének helyreállítását.

Másnap, habár nem teljes számban, először ült össze

a szakértők konferenciája

a hágai békepalotában. Valójában nem egyéb ez a génuai konferencia folytatásánál, függelékénél. Csakhogy itt elmarad a politikai jelleg, mely Génuába.n előtérben állott. Hágában ez helyet adott a nemzetgazdászatnak. Ezért a konferencia jellege is teljesen megváltozott. Mert miig amott a nyilvánosság teljes világosságában dolgoztak, itt kis komitékban elzárkóznak, — még a sajtótól is — és teljes csöndben dolgoznak, igyekszenek egymással megegyezni.

Franciaország és Hága.

A Quai d’Orsay egyik nagyrangu tisztviselője nyilatkozott a francia kormány állásfoglalásáról a hágai konferenciával szemben. A külügyminisztérium ezen beavatottja többek között igy szólt:

— Azok számára, akik Poincaré egyéniségével tisztában vannak, pillanatig sem lehet kétséges, hogy Franciaország magatartása logikus folytatása lesz génuai politikájának. A franciák szerint az Egyesült Államok hűvös tartózkodásának következtében az orosz probléma teljességgel megoldhatatlan.

A jóvátételi kérdés a francia kormány szemében megelőz minden más kérdést.

Miért nem jött létre

a jagoszlávosztrák kereskedelmi szerződés?

A jugoszláv-osztrák ideiglenes kereskedelmi szerződés határidejének lejárta után mindkét szerződő állam közös megegyezéssel meghosszabbította a provizórium állapotát. Ez a tény szakkörökben annál nagyobb feltűnést keltett, mert a dunai medence államainak gazdasági közeledése egy oly irányzatot hozott létre, mely az egykor egységes közgazdasági terület liberális tervezető, a kölcsönös vám- és kereskedelempolitikai engedékenység jegyében alkotott szerződésekkel kívánta egyesíteni. A portorosei szerződés bukása a génuai konferencián természetesen némileg visszavetette ezt a fejlődést. Tagadhatatlan azonban, hogy a gazdasági relációk kiépítésének más akadályai is vannak. Az osztrák külügyminisztérium kereskedelempolitikai osztályához közelálló forrásból a jugoszláv-osztrák szerződés speciális és a dunai államok gazdasági közeledésének általános akadályairól a következő érdekes felvilágosítást szereztük :

— Az az akadály, mely a jugoszláv—osztrák kereskedelmi szerződés definitiv létesülése elé gördül, tulajdonképen az egész dunai medence gazdaságát, illetve gazdasági egységesülését akadályozó körülmény. A helyzet ugyanis az, hogy a különböző országok valutájának folytonos hullámzása következtében egyik állam sem emelhet az államközi szerződések képében egy oly jogi épületet, melynek természetes talaja, alapja, csakis a gazdasági és pénzügyi viszonyok kifejezett állandósága lehet. Igaz, hogy Csehszlovákiának, minden látszat szerint, sikerült állandó szintre hozni a cseh koronát. Azonban a többi országok valutája a cseh korona állandósága hoz képest is nagy hullámzásokat mutat. Még sokszorozódnak a nehézségek, mikor két olyan állam kerül egymással szembe, melyek közül egyik sem stabilizálta végleg pén-