Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-25 / 172. szám

z!. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1922. június 25. ségveté? egyensúlya, és az is, hogy a Narodna Bankával szem­ben fenálló adósságok nem emel­kednek. Hogy a dinár állandó javulását elérjük, szükséges, hogy nagymennyiségű egészséges va­luta jöjjön be az országba. De mégis felhívja a figyelmet a nagy veszélyre, amelyet ilyen nagy ossz egű idegen valuta be­­özönlése okozhat. Külföldi intéze­tek és cégek nagy tömegben di­nárt vásárolhatnak. Jelenleg hat­százmillió dinár van külföldön. Ép­pen ezért intézkedni kell, hogy a kivitt árukért is jó valuta jöjjön be az országba és lehetőleg össze kell vásárolni a külföldön ezt a hatszázmillió dinárt, hogy annak idején a külföldön vásárlók a di­nárt keressék. Vigyázni kell a deviza- és valutaforgalom sza­badságának visszaállítására, mert félő, hogy ismét spekulán­sok fogják irányítani a dinár ár­folyamát. Beszéde végén rámutat arra, hogy az állam pénzügyei napról napra javu nak és rövid időn be­lül, sok más európai államot meg­előzve, az állam pénzügyei telje* egyensúlyban lesznek. A pénzügyminiszter expozéját a Ház nagy tetszéssel fogadta. Az ülés 12 órakor ért véget. A legközelebbi ülést hétfőn délelőtt fél tízkor tartja a szkupstina, a melyen a költségvetés tárgyalá­sát folytatják. ’tt&t&fra-a.-teVM'it <*«•«> ®<s Äs első jóvátétel! állatszállítmányt hétfőn árverezik el Suboticán A jóvátételt állatszállítmányokat most kezdi Magyarország leszállítani, az SHS. királyság részére. Annak ide­jén, mikor az áüatjóvátétel hovafor­­ditására vonatkozó rendelet megjelent, megírtuk már, hogy a szállitmányo-' kát egyenletesen fogják felosztani az ország minden részében és igy Su­­botica is azon mezőgazdasági centru­mok közé tartozik, ahol árverésre ke­rülnek a Jóvátételi szállítmánnyal ér­kező élőállatok. Az ország más vidé­keire már szétküldték a jóvátétel által kapott állatokat. Az első jóvátételi állatszállítmány a napokban érkezett Suboticara. A száz­húsz szarvasmarhából álló szállítmányt tovább irányították Délszerbiába, a mennyiben a jóvátételt elsősorban a háború alatt sok kárt szenvedett dél­szerbiai állatállomány pótlására for­dítják. Miután pedig ott főképen a szarvasmarha állomány romlott le, azért újabb rendelkezés értelmében a szarvasmarha szállítmányokat csak Dél­­szerbia részére lehet felhasználni és igy Suboticán csakis lovak és juhok kerülnek árverezésre. Az első ilyen szállítmány szomba­ton reggel érkezett meg Subotlcára Magyarországból. A szállítmány két­száz juhból áll, amelyeket Cegléden vagoniroztak be. Az állatszállítmány Suboticán kerül árverésre és igy megérkezése után azonnal a város vette át. A juhok árverése hétfőn reg­gel 7 órakor kezdődik az állatvásár­téren. Az árverésre kerülő juhok egy esztendősek és darabonkint 80 dinár a kikiáltási áruk. A kikiáltási áron alul nem adják el a juhokat és az árverezőknek nem kell bánatpénzt fizetni. Mindenki résztvehet az árve­résen, azonban csak darabonkint vagy páronkint árverezik a juhokat. A vevő köteles az állatokat a helyszínen azonnal átvenni és az átvétel pillana­tától kezdve a város nem vállal sem­miféle felelősséget az állatokért. A városhoz . érkezett értesítés sze­rint egyébként rövidesen újabb na­gyobb állatszállítmány érkezik Subo-Abban megegyeznek a vélemények, hogy a stagnáló ipart minden erővel tá­mogatni kell és meg kell tenni minden lehetőt annak fellendítésére. Így kivánja azt elsősorban az ország gazdasági ér­deke, amelynek javulása szoros össze­függésben van az ipar- és kereskedelem megerősödésével. Ennek ellenére azon­ban minduntalan mégis olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek arra vallanak, hogy maguk a hatóságok is útját állják az ipar fellendülésének. Nem szorul bővebb magyarázatra ugyanis, hogy a gyáripar megfelelő, kép? zett szakmunkások nélkül fejlődéskép­telen. Köztudomású az is, hogy a fiatal jugoszláviai gyáripar még nem rendel­kezik megfelelő szakmunkásokkal, mert eddig nem volt alkalom arra, hogy itt speciális munkát végző szakmunkásokat különösen egyes nehezebb vagy speciális jellegű iparágakban felneveljenek. így természetesen elkerülhetetlen az, hogy külföldről kozzanak be az országba meg­felelő szakmunkásokat, akik itt egész munkásgenerációt képeznek ki, amellett, hogy pontos gyárüzemeknél nélkülözhe­tetlen munkakört töltenek be. A szakmunkásoknak külföldről való behozatala és itteni letelepedése körül azonban súlyos nehézségek merülnek fel. Bár egy külön miniszteri rendelet szabályozza ezt a kérdést és látszólag megkönnyíti a szakmunkásoknak az or­szágba való beutazását és letelepedését, A választói névjegyzékeket a tör­vény értelmében julius tizedikéig össze kell állítani. A választójogi vita folya­mán, amikor kipattant az a terv, hogy egyes vajdasági képviselők a nemzeti választójogtól meg akarják fosztani, mindegyik kormányzó párt sietett megállapítani, hogy a kormánytól tá­vol áll ez a szándék, ügy a radiká­lis, mint a demokrata képviselők hangsúlyozzák, hogy a választójogi törvény kizár minden olyan értelme­zést, amely a nemzetiségekre nézve sérelmes lehet. Ezek a nyilatkozatok megnyugtató­ig hatottak ugyan, de már akkor kife­jezést adtunk annak az aggodalmunk­nak, hogy a végrehajtó közegek, ha akár a választói, akár azzal össze­függő más törvény nem lesz elég világos, azt a magyarság és a né­metség hátrányára fogják magya­rázni. Ez a vélekedésünk már most iga­zolódik. Mint Somborból és Becs­­kerekről Jelentik, az ottani hatóságok a választók összeírására vonatkozó torvényt úgy magyarázzák, hogy abba a nemzetiségek nem veendők fel. Ennek a vélekedésnek az az alapjav hogy a hivatalos lap junius tizediki számában megjelent a választói listák összeállítására vonatkozó törvény első szakaszában úgy intézkedik, hogy a listák az 1920. november 28-án le­folytatott képviselőválasztások idején használt listák alapján állitandók össze. Azon a választáson a nemzeti­ségek tudvalevőleg nem vehettek részt s a listákban nem is szerepelnek. Ennek a magyarázatnak helyességét azonban megdönti ugyanannak a sza­kasznak az a rendelkezése, amely kategorikusan kimondja, hogy a lis­ticára. Az újabb Jóvátételi állatszállít­mány lovakból fog állni és ugyancsak itt kerül árverezésre. Ezen szállítmány iránt a bácskai gazdák körében nagy érdeklődés mutatkozik. ennek a rendeletnek mégsem látja sok hasznát egyes vidéki hatóságok felesle­gesen szigorú álláspontja folytán. A legutóbbi időben nem egyszer meg­történt a Vajdaságban is az, hogy egyes hatóságok nehézségeket gördítettek bi­zonyos iparvállalatok által nélkülözhe­tetlen szakmunkások beutazása elé, sőt megtörtént az is, hogy itt már munká­ban álló és pótolhatatlan külföldi ho­nosságú szakmunkásokat kiutasítottak. Hogy az ilyen hatósági intézkedések milyen súlyos kárt jelentenek az iparra nézve, azt fölösleges külön hangsúlyozni. A beutazási engedélynek hónapokig tartó megszerzése hátráltatja valamely újabb iparág meghonosítását, de még súlyosabb a baj akkor, ha egy gyárüzemet vezető szakmunkást kiutasítanak. Az ilyen szak­munkásokat csak a legritkább esetben lehet a belföldről pótolni, amig pedig az érdekelt iparvállalat külföldről hoz­hat újabb erőt, addig — tehát hónapo­kig — súlyos zavarokkal küzd az egész üzem. S olykor kénytelen a vállalat egészen beszüntetni az üzemet. Ez pe­dig nemcsak az érdekelt ip irtelepre, ha­nem az egész gazdasági életre is súlyos hatással van. Az iparosok között a vázolt anomá­liák miatt nagy az elkeseredés, miután . minden ilyen kérdésben a hatóságo’­­teljes támogatása lenne méltányos, nem pedig az ilyen kerékkötő felfogás, amely végeredményben a közérdeknek árt. Iákra fel kell venni mindazokat, akiknek választójoguk van. A válasz tói törvény szerint pedig a nemze; kisebbségekhez tartozóknak éppúgy meg van a választójoguk,. mint < szlávoknak. Ezt tudni kell mindenki nek, aki a választói listák összeállítá­sával foglalkozik, úgy, hogy a som­bori és becskereki eljárásnak nem lehet mentsége. A választói listák összeállításáról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az 1920-as listákat jelöli meg a listák összeállításának alapjául, csu pán technikai jellegű és a végre hajtó hatóságok munkájának meg­­könnyítésére szolgál, azzal, hogy ki­indulási pontot jelöl meg, amelynek alapján a teljes listák összeállítása most már megtörténhetik. A különböző helyi hatóságok ön­kényes törvénymagyarázatának vég­eredményben nincs sok gyakorlati je­lentősége, miután a törvény bőséges módot nyújt arra, hogy a hiányos listákat kiegészítsék. Végső fokon a független biróság a nemzeti kisebb­ségek törvényes jogainak megsértését úgy sem fogja eltűrni, úgy hogy azok, akik a somborihoz és a becskerekihez hasonló utasításokat adnak ki vagy foganatosítanak, csak a hivatalok mun­káját szaporítják, céltalanul és feles­legesen. Remélhető, hogy a bácsmegyei és torontáli főispánok, akik ez utón tu­domásul veszik, hogy a megyéikben eljáró tisztviselők hogyan magyaráz zák a törvényt, idejekorán érvényi fognak szerezni a törvényhozó meg nem másítható akaratának. A vajdasági hatóságok eljárásának fonáksága különben igen kínos hely­zetbe hozhatja Pribicsevics minisztert' és Davidovics Ljubát, akik a közel napokban a Bácskába jönnek és főleg a magyarok által lakott községek­ben, arról szándékoznak beszelni, hogy a kormány adott a nemzeti kisebbségeknek választójogot. A két államférfit bizonyára kellemetlenül érintené és határozott intézkedésre kényszerítené az az értesülés, hogy a Vajdaság egyes hatóságai a kormány akaratának és a törvény rendelkezé­sének ellenére, nem akarnak válasz­tójogot adni a nemzeti kisebbségeknek. •MMMMM•♦«MX. »*»***0«» A tisztviselők drágasági pótléka — A belpolitika hírei — A pénzügyi bizottság szombaton délután ülést tartott, amelyen Der* zšics képviselőnek a nem véglege­sített állami alkalmazottak drágaság! pótlékának felemeléséről szóló ja­vaslatával foglalkoztak. A javaslatot véleményezés végett a pénzügymi­niszterhez juttatták, mert az őbele­egyezése nélkül nem hajlandó a bi­zottság a költségvetésen változtatá­sokat eszközölni. Ezután a bírák speciális drága­sági pótlékával foglalkoztak és el­fogadták az igazságügy- és pénz­ügyminiszterek közös javaslatát, a mely 600 dinár havi pótlékot állai pit meg az ország valamennyi birá­­jának. Az igazságügyminiszternek azt a javaslatát, hogy az ideiglenes bírák, valamint a teljes jogi képzettségű egyéb tisztviselők ennek az összeg­nek á felét kapják, a pénzügymi­niszter ellenzése folytán elvetették. A bírói pótlék fedezetére a birői illetékeket már a julius havi tizen­­kétted költségvetésében felemelték. A kölcsön ügye a pártok előtt A radikális és demakratapártnak tegnap terv szerint közös értekezle­tet kellett volna tartania, melyen Kumanugi pénzügyminiszter ismer­tette volna a kölcsönjavaslatot. A közös pártértekezlet azonban elma­radt és csak Kumanudi ment el ä radikális klubba, ahol expozét tar­tott a kölcsönről. A „Tribuna“ szerint a radikális klub véleménye a pénzügyminiszter expozéja után se változott meg a köicsön-javaslatot illetőleg. A klub tagjai közül igen sokan hibáztatják a vasúti anyag beszerzését, mert ezt szerintük Németországtól jóvátétel fejében is meglehetne kapni, az erre előirányzott 25—30 millió dollárt a lap szerint inkább a nép között kellene szétosztani, hadikárpótlás cí­mén. A radikális párt ezt a „Tri­buna“ értesülése szerint javasolni is fogja. A „Novosti“ szerint viszont Pastes miniszterelnök a javaslat megszava­zása mellett van és valószínű, hogy a párt azt meg is fogja szavazni. A radikális klub egyébként szom­bat esti ülésén is foglalkozott a kölcsön kérdésével. Jankovics Véli* zár és még több képviselő a javas­lat ellen foglalt állást, mig Marko­­viCS igazságügyminiszter védelmébe vette a kölcsönjavaslatot. A klub nem határozott a kölcsön ügyében, hanem szerdai ülésén fog végleges döntést hozni. Ha sikert akar elérni hir­dessen a Bácsmegyei Naplóban Iparvállalatok — szakmunkások nélkül Nehézségek a szakmunkások beutazási és letelepedés! engedélye körűi Somborban és Becskereken a nemzetiségeket nem veszik fél á választói névjegyzékbe — A törvénytsértő törvénymagyarázat —

Next

/
Oldalképek
Tartalom