Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-25 / 172. szám

1922. jnnras 25. BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal. Bács - Bodrogmcgye közgyűlése Sombor maradjon a megge székhelye Bécs-Bodrog vármegye julius 2G-án közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán több fontos ügy szerepel. Ezen a közgyűlésen fogják tár­gyalni az ez évi megyei költség­vetést is, amelyet előzőleg a me­gyei állandó választmány julius elsejei ülésén tárgyal le. Ugyan­ezen a gyűlésen szóba kerül a jegyzői revízió kérdése is, amely­­íyel kapcsolatban előreláthatólag erős vitára kerül a sor. A tárgysorozatnak különösen Sombor város közönségét érdekli Íontja az, amely a megyeszékhely érdesével foglalkozik. Somborban ugyanis mozgalom indult meg és ezt a mozgalmai a megyei hatóságok is támogatják, hogy a kerületi beosztásról szóló törvény végrehajtása esetén a megy székhelye Somborban maradjon. A megyének és Sombor város ia Jroaságénak az a törekvése, hogy ha mer de jure nem maradhat Sombor a megye székhelye, leg­alább de facto az maradjon. Vagyis a megyei hatóságok és hivatalok ne a megyeszékhelyen, Novisa­­dón legyenek, hanem maradjanak Somborban. Ennek a kérésnek az indoka főleg az, hogy Novisadon nine: elegendő lakás, sem a hivatalok, sem pedig a tisztviselők elhelye­zésére. Somborban remélik, hogy a városnak és a megyének kí­vánságát Beogradban tekintetbe vészik és teljesíteni is fogják. Nyolcezer hold subcuicai földet követelitek vissza Magyarországtól A Magyarországhoz csatolt suboticai földök ügye újabb fordulat előtt áll. A napokban megírtuk mái- budapesti lap­­jelentések nyomán, hogy a magyar kor­mány hajlandó Subotica átkerült föld jelnek egy részét visszaadni a városnak oly módon, hogy a város mint kettőt birtokos maradjon továbbra is a kérdé­ses földek tulajdonosa. A két kormány közt e tárgyban folyó tárgyalások egyelőre megakadtak. A tár­gyalások folyamán a magyar kormány megbízottai először hangsúlyozták, hogy a Subotica város tulajdonát képező föl­dek részére Ujszabadka községnek vau szüksége és az ottani lakósok között már fel is osztották a mintegy 17.000 holdat kitevő területet. Csak a későbbi tárgyalások folyamán derült ki, hogy a kérdéses földnek csak egy részét osz­totta fel a magyar kormány és ekkor indultak meg a komolyabb megbeszélések árra nézve, bogy a fel nem osztott te­rület, amely a suboticai földeknek mint­egy a felét teszi ki, visszakerüljön a vá­ros tulajdonába. így Subotica mintegy 7—€000 hold földet kapna vissza. A tárgyalások már a legjobb meder­ben haladtak, amikor a magyar kormány képviselői a földek visszaadása fejében különböző újabb követeléseket támasz­tott. Ezek között jelentős szerepe van a szegedi földek kérdésének, amelyek­nek egy része ugyanis SHS. területre esik és most ezeket a földeket a subc­­ticaiakhoz hasonlóképsn visszakövetelik Szetted városa részére. Miután az SHS. részről tárgyaló meg­bízottaknak nem volt felhatalmazásul: arra, hogy Subotica földjein kívül más kérdésben is tárgyaljanak és megegyez­­he--'enek, igy a tárgyalások újból meg­szakadtak. Az SHS. hatóságoknak az ügyben különben is az a felfogásuk, hogy a suboticai földek sorsit nem le­het semmiféle föltételhez kötni, miután azok a város tulajdonit képezik és épen úgy, am!»t a hatámenti kettősbirtoKO- sok földje nem ment át a magyar ál­lam tulajdonába a határrendezés folytán automatikusan. Tekintettel arra sz engedékenységre, amely ebben a kérdésben kölcsönösen mindkét fél részéről megnyilvánul, re méitk, hogy a rövidesen folytatódó tár gyalások eredményre fognak vezetni. A napokban ugyanis ar SHS. és ma gyár Hatóságok újból megkezdik a tát' gyalásokat, most már valószínűleg vég­leges meghatalmazással és igy rövidesen várható a döntés ebben a Suboticára nézve elsőrangú fontosságú kérdésben. A bácskai jegyzői állások betöltése — A régi jegyzők legnagyobb része megmarad állásában -A jegyzői kar revíziójának kér­dése élénk érdeklődést keltett a Vajdaság közvéleményében. Az 1910-es események után, amikor a régi jegyzői kart uj emberek vál­tották fel, az első napok lázas ese­ményei kozott, nem lehetett mindig ellenőrizni, Siogy arra valóban alkal­mas emberek kerültek-e a jegyzösé­­gek élére. Az idők folyamán ez s helyzet meglehetősen stabilizálódott, a meg nem felelő jegyzők közül sokat leváltottak már, de a megyei hatóságok mégis általános revíziót tartottak szükségesnek, amelynek eredményeként valamennyi jegyzői állásra pályázatot írtak ki. Megindult tehát a harc a jegyző­­ségekért. Protekciós levelek keltek vándorútra, nagy befolyások igye­keztek érvényesülni, pártvezetők mozdultak meg-, arat arra vezetett, hogy a megyei hatóságok átadták a döntés jogát egy vegyes bízott­ságnak, amelyben a belügyminisz­térium közvetlenül képviselve volt. Azonban ugylátszik, hogy ez a bizottság sem tudott úgy határozni, hogy minden hivatalos és félhiva­talos tényező azzal meg legyen elé gedve és mint értesülünk úgy dön­tött, hogy a revíziót végrehajtja ugyan, de a régi jegyzők túlnyomó részben helyükön maradnak. A pályázók nagyobb része úgy' sem rendelkezett az előirt kvalifiká­ciókkal, azok pedig, akiknek meg volt a szükséges kvalifikációjuk, huszonnyolc ilyen pályázó volt, kü­lönböző okokból nem jöhettek te­kintetbe. Mint illetékes helyről kőzlik ve­lünk, bár iiyenképen a jegyzők na­­gyobfcarányu fölváltására nem kerül a sor, nemzetiségi községekbe le­hetőleg olyan jegyzőket helyeznek, akik az illető nemzetiség nyelvéi írásban és szóban tökéletesen bírják ítélet a királyhalms gyilkosság ügyében Urbáa Mátyást tizenötért fegyházra Ítélték, Laké Mihályt felmen­tették — Vádelejtés két vádlottal szemben — Sötét gyám» az ítélet árnyékában Szombaton fejezte be a bíróság a királyhalmi családiríás főtárgyalását. A teremben nem volt egyetlen üres hely sem és a közönség feszült érdek­lődéssel kísérte a tárgyalás menetét, A fötárgyalásrél alábbi tudósítá­sunk számol be. Pavlovics István elnök fél 9 érakor nyitja meg a főtárgyalást. A négy vádlott ott ü) a vádlottak pad­ján, mögöttük egy-egy szuronyos bör­tönőr. — Nézze Urbán, — szólítja meg a gyilkos fiút az elnök, — a tegnapi tárgyalás óta volt elég ideje gondol­kozni. Feleljen: igaz-e, hogy kapott levelet unokatestvérétől, Lukács Mi­hály tói ? Urbán: Igaz. Elnök: Ha igaz volna is ez a le­vélhistória, hogy magát hívták Temes­várra egy gyárba dolgozni, akkor sem ok ez arra, hogy emiatt három ember életét kioltsa. Elhinne maga ilyesmit? Vádlott: Nem tudom magamnak főgondóni. Ezután következett a nagy per ne­gyedik vádlottjának: B s j í a í Bálintnak kihallgatása. Nem érzi magát bűnösnek. A háza 800 lépésnyire van a meggyilkolt La­kó Sándor házától. Otthon volt, mi­kor a tűz kiütött, több szomszéddal együtt ment segítségére. Elnök: Látta-e Urbán Mátyási? Bajtaí: Igen. Kink a gyümölcsös­ben egy subán hempergett Az elnök több kérdést intéz Bajtai­­hoz, de az semmi lényegeset sem tud mondani és tagadja, hogy ő pénzösz­­szeget adott volna át Lakó Mihálynak. Elnök: Kapzsi embernek ismeri Lakó Mihályt? B a j t a f: Nem volt kapzsi ember. Majd újabb kérdésre elmondja, hogy a két testvér nagyon jól élt egymás­sal. !Á tarnak. Ezzel véget ért a vádlottak kihall­gatása és következtek a tanuk. C s o 1 y á s Béla borge sí cipészmesie: állt a bíróság elé. Az elnök figyelmezteti, hogy mint Lakó Mihály rokona, nem köteles val­lani, de ha vallani akar, az igazat kell mondania. Tanú kijelenti, hogy vallani akar. Vallomása rendkívül érdekes, helyen­ként izgalmas lefolyású volt. A végzetes vasárnapról beszél és elmondja, hogy amikor apósától, Lakó Mihályiéi eljöttek a misére, ott találta a szőlő végében Urbán Mátyást és az apját. Együtt beszélgettek. Hogy mi­ről, azt nem tudja. Elnök (Urbánhoz); Urbán, ezt maga eddig nem említette. Ebben az egész dologban a maga apjának valami szerepe van. Nem akar vallani? Urbán (mereven maga elé néz és sírni kezd. Nem felel.) Elnök: (Korcsolyáéhoz.) Látta maga, hogy Lakó Mihály vasárnap levelet adott át Urbánnak? Tanú: Nem. Nem adott át apósom semmiféle levelet Orbánnak. Majd a gyilkosság felfedezése utáni időre térnek át, amikor tanú a felesé­gével kocsin a helyszínére érkezeit. Tanú: Én mindjárt azt mondtam: Urbán volt a gyilkos! Elnök: Miből sejtette? Tanú: Túlságosan meg volt ijed­ve. Sn a meggyilkoltnak sógora vol­tam, de nem voltam annyira meg­ijedve, mint 6. Elnök: (Urbánhoz.) Urbán, maga nem kapóit levelet. Az egész levél­­ügy nem igaz. Urbán: Én, mivel most ezt meg­tettem, vádolva vagyok mindenhez. Elnök: Nekünk itt fel kell derí­teni a gyilkosság igazi okát. Itt benne van még valaki a dologba. Korcsolyáét (Közbeszól.) Van! Az Urbán apja van benne. Minek mentél el a temetésről, asért, mert pi­szok vagy, az apáddal akartál beszél­ni, hogy nem vagy gyilkos. Ezt akar­___ tad megbeszélni apáddal. Elsőnek Lakó Mihály veje, Kor-, Elnök: No Mátyás, igy volt? Nem akart a temetésre menni, az apjával akart beszélni, hogy nem bűnös. Tanú: (Urbánhoz.) Gyászszalagct vettél egy nagyot és a kalapodra kö­tötted. ^...tikivá, jj Urbán: Igen, vettem! Elnök: Különös. Előbb meggyil­kolja az egész családot, aztán egy méter hosszú gyászszalagot vesz. Itt megállapítja az elnök, hogy Or­bán Mátyás apjának jelenlegi lakó­helye: Szeged—Királyhalom, tanyája a legutóbbi időben a határrendezés folytán Magyarországhoz került. Pataki Antal dr. (a tanúhoz.). Amikor a gyilkosság színhelyére ér­iek, találtak meggyilkoltnál vagy á házban pénzt? Tanú: Nem. Pedig kellett pénznek lenni Ebben a dologban okvetlen benne van még valaki. Elnök: Mondja ki, hogy kit gon­dol. Tanú: Okvetlen benne van az apja. (Nagy mozgás.) A bíróság Korcsolyás Bélát meges­keti vallomására. Elnök: (Urbánhoz) Látja, egy tanú eskü alatt vallotta, hogy nem kapott maga levelet. Ez is hazugság volt Most Korcsoly ás Béláné, Lakó' Juliannát hallgatta ki a bíróság tanú­ként. Elnök figyelmezteti a mély mpg­­indultságban Isvő fiatal asszonyt, hogy édesanyja ég édesapja ülnek a vádlottak padján, ha nem akar, nem kell vallania. Tanú: (Csendes hangon) Akarok;. Elmondja, hogy Urbání asm is­meri, alig kétszer látta. Majd igy folytatja: Az én édesapám az én nagybátyám­mal a legjobb viszonyban éltek. Ö is látta, hogy Urbán az apjával be­szélt a szőlő végében. Azt is látta, hogv gyászszalag volt a kalapján, a temetés után. Elnök: Mély gyász. Miért gyil­kolt, Urbán? Ha nem gyilkol, nem kellett volna gyászolni. Mit akart az apjával megbeszélni, ugy-e azt, hogy a pénzt jól elrejtse? A maga beszédé­ből csak egyet hiszünk, hogy gyil­kolt, a többit nem. Az elnök itt a tárgyalást 10 percre felfüggeszti. A szünet után még Dobó Szilvesz­ter és Dobó Ferenc horgos-kMlyhal­­mi lakosokat hallgatta ki a bíróság. Vallomásuk nem tartalmaz lényege­sebb adatot. Ezzel véget is ért a tanúkihallgatás és dr. P e r a z í c s Bozsidár törvény­széki orvos terjesztette elő orvosi szakvéleményét a boncjegyzőkönyvek­ről, valamint Urbán Mátyás elmebeli állapotáról. U r b á n t dr. Perazics és dr. Bariba törvényszéki orvosok több napon át megfigyelték és szakvéleményük sze­rint vádlott teljesen egészséges és be­számítható. Ezután következtek a perbeszédsk. üszkokovics Ilia állam ügyész terjeszti elő a vádbeszédet, amelyben kifejti, hogv Urbán beismerte a hár­mas gyilkosságot és a vizsgálóbíró előtt azt a vallomást tette, bocv erre, Lakó Mihály bujtatta fel. A főtárgya­láson ezt a terhelő vallomását vissza­vonta. de olyan hihetetlen vallomás sokkal és magyarázatokkal állott elő, hogy azoknak hitelt adni nem tehet. Az ügyész ennélfogva a vizsgálóbíró előtt tett és a főtárgyaiéiig fentarlott vallomást fogadja el valónak és ezért vádolja Urbánt gyilkossággal. Lakó Mihályt felhajtással. Ellenben, mi­után a fötárgvalás Lakó Mihálvné és Bajlai Bálint elten nem eredménye­zett terhelő adatokat, ellenük a vádat elejti. Elnök: Lakó Mihálvné, Bajlai Bálint, maguk ellen az államogvfsz ma a vádat eleitette. (A két börtön őr, aki a két vádlott háta mögött ül. ka­tonásan feláR, leveszi a puskáréf a

Next

/
Oldalképek
Tartalom