Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-24 / 171. szám

W22. Junius 24. BACSMECTEI KAPLQ Jw>. Házkutatást tartanak az Ébredők Erö*zekkal szerzik vissza a kvmpro­­mittálő iratukat Budapestről jelentik: Nagy riada- Söin vett csütörtök este a Király-utca Í3. számú házban. Hét ember, na­­gyobbára katonai és tiszti álruhába fölözve, behatolt az egyik lakásba és éli házkutatást tartott. Tíz óra tájban a nagy bérház lakói ajtócsapkodásra, segélykiáltásra és zűrzavaros lármára lettek figyelmessé. A szokatlan zaj Lovcsányi Pál segéd­­házmester lakásából hallatszott. Töb­ben lesiettek s látták, hogy a vicéház­­meste? lakásában egy sereg fenyegető magatartási ember van, aki a fióko­kat husogálja, az ágyneműt dobálja és agyon lövéssel fenyegeti Lovcsá­­nyit ís a feleségét. Csakhamar kide­rült. hegy az éjjeli látogatók házku­tatást tartanak a lakásban, A lakók rendőrért küldtek. A rend­éi mindenekelőtt becsukatta a kaput és azután bement a lakásba, ahol érre a házkutatók ijedten abbahagyták & munkát. — Mit csinálnak itt? rivatt rá­juk' Házkutatást tartunk egyesületi pénz után. — Kik maguk? •- kérdezte a rend­­lr. — Én tartalékos hadnagy vagyok, «— felelte a legbátrabb házkutató, akin tiszti ruha volt. — Ez nem foglalkozás, — mondta B, rendőr. — Hol van a lakása? — A Sorház-utcában. A rendőr eközben érkezett rendőr­ié, rsaival valamennyit felkisérte a fő­­kapitányságra. Négyen voltak csak már ekkor, mert háromnak sikerült megugrania. Pilisi Antalnak hívják a vezetőjüket, ?, többiek pedig: Rams­­rer Géza, Fodor Antal és _ Müller Jó­ssal Valamennyien az Ébredő Ma­rvarok Egyesületében együtt voltak Lovcsányival, aki kilépett s most éj­nek idején akartak tőle bizonyos kompromittáló iratokat elvinni. A »égy embert egyelőre őrizetben tart­ják a főkapitányságon. «.'»«HMM» Relzner Lajost felmentették — A nevisádi tábla ítélete — Most tárgyalt a novisadi tábla egy közel négy év óta húzódó port, amely­nek szereplői közismert suboticai pol­gárok. A por, amely 1918 őszén kezdődött, tg«- házeladás körül forog. Novak Mi­­hát'- zemuni lakos, Morvái Antal ce­mentgyáros sógora, közvetlen az októ­beri forradalom előtt megbízta Rciz­­ner Lajos suboticai ügyvédet, hogy »dja el itt levő házát. A házeladásban érdekelve volt Morvái cementgyáros is, többek közt azzal is, hogy a ház agy részét az orosz fogságban levő fiára keilett átírni. Novák meghatal­mazása alapján Reizner ügyvéd hoz­záfogott a rábízott ügy perfektuálásá- Ihoz. A házeladást azonban megnehe­zítette egy körülmény és pedig az, hogy Morvái fia ebben az időben Oroszországban volt, mint hadifogoly. Reizner ügyvéd úgy próbálta ezt a nehézséget megszüntetni, hogy Mor­vái fiára eső házrészt átíratta a saját felesége nevére azzal a megszorítás­sá!, hogy a hadifogoly Morvái haza­térte esetén minden haszon nélkül át kell adni a nekijáró házrészt. Reiz­­ner ügyvéd felesége ennek — a fiatal Morvái megérkezésekor — eleget is tett. A házeladással kapcsolatosan tör­tént egy másik eset is, mely szintén a pör alapjául szolgál. A ház teher­mentesítéséhez szükséges volt ugyan­is százötvenezer korona, amelyet Reizner ügyvéd a saját nevére vett fel egyik suboticai bankiéi, He még mrétéit ezt a kölcsönt ftjrefte volna, Reizner a saját pénzéből ötvenezer koronát kifizetett az érdekelt hitele­zők egy részének. Erre aa összegre az­után a dijkötvényben zálogjogot ka­pott Morváitól. Reizner ügyvédet csalás és okirat­­hamisitás miatt jelentette fel Morvái. A csalás deliktumát abban jelölte meg, hogy Reizner anélkül, hogy arra felhatalmazása lett volna, felesége nevére íratta azt a házrészt, amelyet a fiatal Morvái igényelt. Az okirathami­­sitást pedig azzal követte el, hogy a «kőtvtoybwi — Remi ilHttsa rist — a zálogjogra vonatkozó mon­datot utólag irta be, az ő tudta ég hozzájárulása nélkül. Ebben az ügyben a suboticai tör­vényszék, — mint annak idején lentettük, — bűnösnek mondta ki Reizner ügyvédet, aki az ítéletet msg­­felebbezte a novisadi táblához. A tábla most hozott Ítéletet, amellyel megsem­misítette a törvényszék ítéletét és Reiznert a vád álól felmentette. A fő­ügyész a tábla döntése ellen semmi­ségi panaszt jelentett be. Folynak a kormányrekoiistmkefós tárgyalások Beograd. A demokrata klub péntek esti ülésén tárgyalt a megüresedett miniszteri tárcák betöltéséről. A demokrata párt körében pénteken délelőtt úgy beszélték, hogy Marin­­kövics belügyminiszter lemondási szándéka végleges, sőt arról is beszél­tek, hogy mandátumáról is le akar mondani. Ami utódjának személyét il­leti, többféle kombináció is felmerült. Pénteken az a hir merült fel, hogy Pribicsevics közoktatásügyi miniszter veszi újból át a belügyi tárca vezeté­sét. Beogradi munkatársunk szerint ezeknek a híreknek komoly alapjuk van. Már folytak is tárgyalások a ra­dikális párttal arra nézve, hegy ho­gyan fogadnák ezt a megoldást. A ra­dikálisok tudvalevőleg a legutóbbi kormányválság alkalmával meghiúsí­tották Pribicsevics ujabbí belügymi­­niszterségét. A tárgyalások folyamán kiderült, hogy a vajdasági radikális képviselők, akik leginkább ellenezték annak idején, hogy Pribiősevies le­gyen a belügyminiszter', ezúttal nem helyezkednek ilyen mejrev álláspont­ra. Pribicseviccsel szemben, úgy, hogy a legnagyobb valószínűség szerint ő lesz a belügyminiszter. Sokat beszélnek Daviđovics Ljutá­nak a kabinetbe való belépéséről is. Nincs kizárva, hogy ő lesz Pribicse­vics utóda a közoktatásügyi minisz­teri székben. V-«* <!»-4av*M#ixeu Zserjáv szociálpolitikai miniszter helyének betöltése is foglalkoztatta a képviselőket. Magóvesevicá, kinek leg­több esélye lett volna a tárca elnye­résére, a radikálisok ellenállása miatt valószinüleg nem lehet miniszter. A radikálisok azért fordultak ellene, mert tudvalevőleg Magovcsevics a vá­lasztójogi törvény tárgyalásánál a javaslat ellen szavazott. Beograd. A radikális párt péntek délután gyűlést tartott, amelyen a kölcsön kérdésével foglalkoztak. A. »Novosti« a kölcsön tárgya! ásókkal kapcsolatosan fölmerült nagy elége­detlenségre mutat rá, amely úgy a demokrata, mint a radikális pártok képviselőinek egyes csoportjai között mutatkozik. A radikálisok —. állítólag — azért akarják meghiúsítani a köl­csönt, mert a demokraták nem visel­kedtek elé* lojálisán velük szemben a választójogi törvény tárgyalásakor. Parlamenti körökben nagy érdeklő­déssel készéinek arról, hogy a Hall­­gartén-esoport megbízottjai a beogradi Moszkva szálló egyik szobájába infor­mációs összejövetelre hívták a radi­kális és demokrata párt elégedetlen képviselőit. A sNovostl? fentartással közli ezt a hirt és bejelenti, hogy ha valónak bizonyulna, úgy le fogja lep­lezni a Hall garten-szindikátus machi­nációit, akik a kölcsőntárgyalás ügyét szeretnék végképpen elintézni. Az állami tisztviselők állampolgársága — Az opciós reodslcí pófió rendelkezései — Az állami tisztviselők állampol­gárságának kérdése még mindig rendezetlen. A legutóbb adtunk csak számot orré!, hogy ez állami tisztviselők nagy része az opciós határidő lejárta után állampolgár­ság nélkül fog maradni, miután nincs joga az cptálásra. Az állami tisztviselőkre sérelmes kérdésben most a belügyminisz­térium Bácsmegye alispánjának hozzá intézett kérdésére uj rende­letet adott ki. Az állami tisztvise­lők opciós jogát és állampolgár­ságát szabályozó 76T0—922. számú belügyminiszteri rendelet pénteken érkezett le és az a következő ren­delkezéseket tartalmazza: Abban a kérdésben, hogy azok­nak a köztisztviselőknek, akiknek születési és illetőségi helye Magyar­­országon van, de itt hűséges kilt let tek és akázzal nevezték ki őket vala­mely közhivatalba, kell-e kérni az SHS. állampolgárságot, a belügy miniszteri rendelet különböző kate­góriákat dilit fel. Elsősorban ugyanis azoknak a tisztviselőknek, akiket 1921 jnlita 26-ig neveztek ki ál­lami tisztviselőkké és azon a te­rületen teljesítettek szolgálatot, amely az S. H. S. államhoz csa­toltatok, nem keli kérniük ez ál­lampolgárságot, mert enélkül is áuiomankusan SHS. állampolgároknak tekintendők és azon a helyen nyernek illetőséget, ahol működnek. Azok a tisztviselők ellenben, akik származásra és nyelvre nézve szer­bek, hórváíok, vagy szlovének ugyan, d 1921. julins 26-án nevez­ték csak ki őket, az eredeti opciós rendelet értelmében kötelesek Of­­tálni. Bár ezekre nézve már január 26-án lejárt az opciós határidő, mégis most utólag felhivandók ez érdekeltek, hogy sürgősen terjes­szék fel kérvényeiket (törvényható­sági városban a városi tanácshoz, vármegyében az alispánhoz cí­mezve) és a hatóságok ezekben az esetekben még kivételesen elő­terjesztést tehetnek az állampol­gárok sorába való felvétel iránt. Végül azok a nem szláv állami tisztviselők, akik egyik kategóriába se tartoznak és az opciós rendelet 1. §-a alapján nem váltak SHS. állampolgárokká, nem vehetők fel az SHS. állampolgárok kötelékébe, mindaddig, amíg az SHS. állam' polgárság megszerzéséről szóló uj törvény nem jelenik meg és az abban megjelölt időt be nem töltik. Az uj rendelet tehát most már világosan szabályoz sok olyan kérdést, amit az eredeti opciós rendelet homályban hagyott és amiből rengeteg zavar keletkezett. Most már tisztázott lesz a többi között annak az Ötszáz suboticai vasutasnak ez ügye is, akik már beadták opciós kérvényeiket. A többi most még elintézetlen állampolgársági kérdés pedig rö­videsen szintén tisztázódni fog az állampolgársági törvény megjele­nése után. 3-Lesxavaziák a házbér»fiilérekei Sufcetieán kéíazízSlveti SZŰZ*lékig emelkedik a jtőfadá Á suboticai kiszélesített tanács pén­teken délelőtt tartotta meg rendes ülé­sét, amelyen, mint már jeleztük, a költ­ségvetés és a városi tanács uj adója­­vasíat.ai szerepelte A közgyűlést Dobar.ovacski Pál fo­­, ispán nyitotta meg. A napirend első részében több kisebb, jelentéktelen ügy szerepelt, amelyek minden vita nélkül gyorsan lebonyolódtak. Ezutáu követke­zett az uj adójavasktok vitája. Szuvai­­cslcs főszámvevő terjesztette elő a ta­nács bárom uj adójavaslatát: a fényii­­zési, ital-adóról és a házbérfilíérekről, utalva árrá, hogy a költségvetési defi­citet kell az uj adók behozásával fe­dezni. Az első két adót a kiszélesített tanács finden vita nélkül megszavazta, a házbérfilíérekről szóló tanácsi javas­lat fölött azonban nagyobb vita indult meg. Vidákövics (föídmüvespárti) elfogad­hatónak tartja ugyan a tanács álláspont­ját, csak az sdójavsslat 5. pontjának megváltoztatását kéri. Szerinte ugyanis nagy nehézségekkel járás, ha a háztu­­lájdfffiös'ökrtak kellene a bérlőktől a ház - bérfilléreket beszedni. Crnkovics Iván pártja nevében ugyan­ilyen módosítást tesz. Pénzsics elvileg hozzájárul a javas­lathoz, de lehetetlennek tartja, hogy ilyen nagy összeggel sújtsák a lakások és ijzlctheíykiégek bérlőit Az . adó-skálát különösen a kereskedőkre nézve tartja magasnak. Indítványozza, hogy vegyék te a javaslatot a napirendről. Petrovics Jáno3 dr. a javaslat mellett szólal fel, majd Pfetikoszi.Cs András dr. polgármester figyelmezteti a kiszélesí­tett tanács tagjait, hogy a javaslat le­szavazása esetén a városi tanács kény­telen lesz a pótadót felemelni. Ezután Dobanovacski Pál főispán el­rendeli a szavazást és a közgyűlés több­sége a házbérfíllérek javaslatának a na­pirendről való levétele mellett szavaz, A szavazás után következett az 1922. évi várösi költségvetés előterjesztése, a mit a közgyűlés minden hozzászólás nél­kül teljes egészében elfogadott. Az el­nöklő főispán fél tizenkettőkor bezárta a közgyűlést. A közgyűlés befejezése után azonban a kiszélesített tanács egyes pártjai kö­zött nagy izgalom keletkezett, mert csak ekkor tudták meg, hogy a házbér­­fiílérek leszavazásával önmaguk ellen szavaztak. Különösen nagy volt az elé­gedetlenség a földmövespárt tagjai kö­zölt, akiket a házbérfiilér-adó nem érin­tette volna, mert saját házukban laknak, a póíadónak ennek következtében tör­ténő felemelése azonban már őket is sújtja. A földművespártnak a javaslat ellen szavazott tagjai azt állították, hogy té­vesen történt a kérdés föltevése és ez tévesztette meg őket. A közgyűlés után egyébként a „Bács­­megyci Napló“ munkatársa kérdést in­tézett Szuvajcsies főszánrvevőhöz a ház­­bérfillér-javaslat leszavazásának követ­kezményeiről, amire nézve a következő felvilágosítást kaptuk: — Á városi tanács uj adójavaslatai a költségvetési deficit fedezésére szol­gáltak. Miután a három adónem közül a kiszélesített tanács a házbérfilíérekről szóló javaslatot levette a napirendről, kénytelenek vagyunk a városi pótadót felemelni, miután a deficit fedezésének rrincs má3 módja. így a költségvetésben eredetileg felvett 40 százaléktól 200 százalékig terjedő progressziven emel­kedő jxítadó most 50 százaléktól 250 százalékig fog emelkedni. „PHILATELIA“ BÉLYEGKERESKEDÉS - SZŐCSI E. SUJSOt ICA, ró POSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE K«mek re* f *í»«e ion r.Zt jato» itav bét tsl intetni!kO ak'»d*»*í**bárr.üyirír;. v: SSL /V!stgbtn.v

Next

/
Oldalképek
Tartalom