Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-19 / 166. szám
Ära 1 dinár MEGYE XXIII. évfolyam Snfeoüca, hétfő 1922. jimins 19. ise. szám EegjtJecik minden reggel, ünnep Etán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90’ —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-aiiea 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alasandra-alica 1 (Lelíiash-palois) Hivatalos közlés a daSIárk5!csünről A kormány szombaton hivatalos kommünikét adott ki különböző kölcsönt ajánló csoportokkal folytatott tárgyalásairól és a Bler-csoportíal megkötött szerződés részleteiről. A kommüniké bevezetésében s kormány közli a kötcsöníárgyalások történetét és felsorolja a beérkezett összes ajánlatokat. A minisztertanács három komolynak talált ajánlatot vizsgáit meg. Az elsői Antoin belgiumi jugoszláv konzul ajánlotta először 30, majd 40 millió font sterlingről 87- es árfolyamon, 9 százalék kamatlábbal. Mivel azonban Antcin nem tudta megnevezni azt a pćnzcsoportot, a melynek nevében az ajánlatot tette, azt nem vették figyelembe. A Hallgarten-Hambrost amerikai szindiká tus azt ajánlotta, hogy 100—150 millió dollárig terjedő kölcsönt ad, melyből 30 milliót a kormánynak azonnal rendelkezésére bocsátana 87-es árfolyamon, 8 százalék kamattal, vagy 81 háromnegyed árfolyamon 7 és fél százalék kamattal. Á tárgyalások végén azonban a csoport bejelentette, hogy csak 20 millió dollárt ás 2 millió font ster inget tud adni, miért is az összeg elégtelen voha miatt ezt az ajánla tot is levették a napirendről. A harmadik ajánlat a Bler-féle amerikai csoporté volt, amelyet a kormány el iš fogadott. A kölcsönszerződés a következő feltételek mellett jött létre: A kölcsön 40 év alatt jár le és annak folyósítása az állam szükségleteinek megfelelően részletekben történik. Az eisö részlet 25, a piaci viszonyokhoz képest ese leg 35 mil lió dollár, melyet 86 Itáromnegye« százalék árfolyamon, 8 százalék ka mat mellett folyósítanak. Ha a kötvények kibocsátási árfolyama meghaladná a 95 egynegyed százalékot, a többlet háromnegyed részét a kormány, egy negyedét pedig a bankkonzorcium kapná. A többi részietek árfolyamát és kamatlábát a folyósítási időpont piaci vi zonyainak megfelelően állapítják meg, de aárfolyam a kormány beleegyezése nélkül nem lehet alacsonyabb 86 háromnegyednél. A tőke visszafizetése 1932-ben kezdődik, a konvertálás 1937-ben eszközölhető, hat hónapos felmondás mellett. Az első konvertálási prémium 10 százalékot tesz ki, a mely minden évben fél százalékkal csökken, úgy, hogy 1956-tól 1962-ig már prémiummentes. A kölcsönt legkésőbb 1927. június 1-ig le kell bonyolítani. Ha a kibocsátás korábban megtörténik, a kormány 1925. junius 1. előtt nem vehet fel uj külfő’di kölcsönt. A 100 millió dollárból 30 milliót az állam általános szükségleteire fordita?ak, 70 millió pedig az adriai vasút, valamint egyéb vasulak é3 kikötők építésére szolgál, a kormány rendelkezései szerint. A kamatot félévenként keil fizetni. A kölcsön biztosítására az el nem zálogosított monopóliumok jövedei* me, az elzálogosított jövedelmek feleslege és a tiszta vámjövedcíem szo'gál. Ha ez nem volna elég, akkor a kormánynak ezt a vasutak bruttó jövedelméből keli kiegészíteni. A monopol igazgatóságában egy hely illeti meg a kölcsöntadó társaság képviselőjét. A munkálatokat, melyeket a 70 milliós részletből végeznek, vagy a Bler-konzorcium végzi mint vállalkozó, vagy pedig az állam saját rezsijében folytatja, amely esetben a pénzcíoport 9 százalék jutalékot kap. Ez a jutalék nem vonatkozik azonban a íokomotivok, vaggonok, sínek, vashidak, jelzőkészülékek, általános költségek, munkabérek stb. árára. Az anyagot, amely az ősz. szegnek körülbelül egy harmadát togja kitenni, nem feltéileeül szükséges a kölcsön összegéből bevásárolni, ha azt a külföldön vásárolják. Ha a kormány azt határozná, hogy az anyagokat a kölcsön összegéből szerzi be, akkor annak 30 százalékát bárhol megveheti, a többi 70 százalékot pedig Amerikában köteles bevásárolni, ha itt 5 százalékkal nem drágább, mint másutt. Az esetleg felmerülő vitában választott bíróság dön', melybe a kormány és a konzorcium egy-cgy tagot delegál, harmadik tagjaként pedig a svájci állam föderációs bíróságának elnöke szerepei. Az ajánlatot átvizsgálva a kormány a pénzügyminiszteri felhatalmazta a szerződés megkötésére a következő feltételek mellett: 1. Az egész kölcsönnek a kurzus változás elkerülése végett aranydollárról kell szólnia. 2. A százmillió dolláros kölcsönt az adriai kikötök, adriai vasút és a fővonalakhoz csatlakozó vasutak ép tésére fordítható. 3. A később főlyositandó kölcsön részletek kamatlába a mostani 8 Százaléknál, az árfolyam pedig 86 s/*-náI csak kedvezőbb lehet a "kormányra nézve. Ha kedvezőtlenebb volna, úgy a karmdrty a jelenlegi szerződési megsemmisítheti és más kölcsönt vehet fel. 4. A 9 százalékos jutalék a sző legszűkebb értelmében magyarázandó, az összes ipíri objektumok kizárásával. A »Politika“ értesülése szerint politikai körökben najry ellenszenvvel fogadják a kölcsönről kiadott kormányjelentést, mert a feltételeket igén súlyosaknak tartják és az a vélemény alakúit ki, h®»y a száz millió dolláros kölcsön a külföldi tőkét nagy befolyához juttatja az ország pénzügyi és gazdasági ékébe*. : A«a attaK» A fi«»®-&«no* m » Oroszország engedékenységén múlik a hágai konferencia sikere Äcglla éb Franciaország szövetségének megerősítését várják Poincaré londoni uíjától Schanzer külügyminiszter ismertette a római szenátusban az olasz külpolitika irányelveit, amelyeket a hágai értekezleten az orosz kérdésben érvényesíteni igyekszik. A külügyminiszter kifejtette, hogy a hágai tanácskozás eredménye elsősorban magának Oroszországnak engedékenysálién • múlik. Olaszország nem fogja feláldozni más nemzetekkel vállalt szolidaritását és nem fog lemondani érdekeinek jogos biztosításáról sem, de másfelől tiszteletben akarja tartani Oroszország belső dolgait s így nem kifogásolja a mostani orosz rendszert sem. De — folytatta a külügyminiszter — azt már nem engedhetjük meg, hogy Oroszország ránk erőszakolja kommunista elveit és megtagadja Európával szemben fennálló kötelezettségeit, elsősorban a nemzetközi jognak azt az alapvető elvét, hogy minden kormány felelős az előző kormány kötelezettségeiért. Hágában szombaton volt a nemzetközi értekezlet második teljes ülése Karnebeck külügyminiszter elnöklésével. Az ülésen elfogadták Caitier belga kiküldött javaslatát, amelynek értelmében az orosz bizottság azoknak az államoknak képviselőiből alakítják meg, akik az értekezletre megbízottakat küldtek, föltéve, hogy a bizottságban helyet akarnak kapni. A részvételt egyik meghívott ál lsm se tagadta meg. Ezután három albizottságot alakítottak, a melyek közül az első az Orosz adósságokkal, a második a magántulajdonnal, a harmadik a hitelkérdéssel foglalkozik. Valamennyi albizottságnak tizenegy tagja van. A Reuter, iroda értesülése szerint a tisztán orosz szakférfiakból álló bizottság a következőképpen alakult meg: elnök Litvinov, tagok: Kvesztinszki, Rakov szid, Kraszin és Szokolnikov. Az orosz bizottsághoz tizenegy főnyi kisérőszCmélyzet tartozik. A londoni találkozás jelentősége Lloyd-George és Poincaré lendoni tanácskozásai iránt a legszélesebbkörii érdeklődés nyilatkozik meg az angol és francia politikai körökben. Poincaré miniszterelnöksége óta most történik az első komoly kisériet, hogy a két országot közelebb hozzák egymáshoz a német és orosz probléma plattformján. Mi erről a fordulatról már többször irtunk s a kérdés most az, milyen konkrét megállapodásban fog alakot kapni ez a közeledés, vagyis sikerül-e Lloyd Georgenak az orosz kérdésben is egyezkedésre bírni Franciaországot, mint a német kérdésben? A franciák természetesen nagyon szeretnék, ha Poincaré egyben az angolfrancia paktum pozitív tervezetét is elhozná magával úti tarsolyában, ezt a hurt pengetik most állandóan a párisi újságok is, de ennek a megegyezésnek még nagy ára van, amelyben a török kérdés sem éppen a legkisebb tétel. Hogy Parisban mekkora jelentőséget tulajdonítanak a találkozásnak, elmondja a Petit Párisién mai cikke, amely a többi közt ezt fejtegeti: Egész Franciaországnak az a vágya, hogy a két miniszterelnök ne mulassza el a mostani alkalmat azoknak a feile-geknek eloszlatására, amelyek a két állam filőtt-mar hónapot: éta húzódnak. Leire tétién, hogy Anglia és Franciaország Szovjetoroszország miatt, ahol Lenin nagy betegsége az orosz problémát máról-holnapra felbonthatja* öszszeütközésWe kerülheasen. Mind a két ország nagyhatalom s mindkettőjüknek érdeke Törökország, kímélése, továbbá az, hogy olyan régi barátnak, mint Görögország, kivezető utat mutasson és véget vessen a közeli kelet háborújának. A német adósság leszállításának kérdése sem választhatja el többé Franciaországot és Angliát, amióta Lloyd George és Poincaré ezt a kérdést összekötötték a nemzetközi adósságok törlésének kérdésével. Nem zavarhat a bántetö szanheiék kérdése sem, miután ufy látszik, hogy a francia kormány szükség esetében más kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhat, mint a Ruhr-terület megszállásét, ami Angliát annyira visszariasztja. Amint látjuk, n francia újság is nagy súlyt vet a török kérdésben való békés megegyezésre, ami az angol-francia védőszövetségi szerződés egyik előfeltétele. De jelentőséges a londoni tanácskozás más okból is. A génuai megállapodás értelmében tudvulevően Franciaországnak joga van junius 25-ig visszalépni ez orosz kérdés nemzetközi rendezésétől, ha nem él ezzel a jogával, junius 25-én tu! őt is kötelezik azok a megállapodások, amelyeket az orosz kérdésben esetleg kötni fognak. A londoni találkozás eredménye dönti el tehát azt is, hogy a hágai értekez-
