Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-19 / 166. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. junins 19. let Franciaországgal együtt vagy Franciaország nélkül tárgyalja-e az orosz kérdést. Az utóbbi esetben természetesen újabb bonyodalmak támadnának s az angol-francia közeledés sem valósulna meg. Poincaré Londonba érkezeti Londonból jelentik: Poincaré feleségével együtt péntek este Londonba érkezett. Lloyd Geor­­geot, aki a dán trónörökös tiszte­letére rendezett díszvacsorán vett részt, magántitkára képviselte a pályaudvaron. Poincarénak Londonba való ér­kezése alkalmával a Times úgy aposztrofálja őt, mint aki a szö­vetségesek között az Angliához legközelebb álló állam képvise­lője. •oc»c««t s««« «>ce«s»e*a »«s»» A sisböticsi hadirokkan- Sek szervszkedésB — Megalakult a helylcsopcrt — A hadifókkantak ügyét Suboticán eddig néhány lelkes emberből alakult kis Csoport kezelte. Ez a csoport, amely minden megbízatás nélkül vál­lalta ezí a nehéz munkát, felismerve a hadirokkantak gazdasági szervezke­désének fontosságát, összeköttetést ke­resett. a Holdsadon már két év óta működő kerületi szervezettel. A novi­­sadi vezetőség készséggel állott a suboticai rokkantak rendelkezésére és a helyi csoport megalakítására 1c­­küidte Adamovics igazgatót. A suboticai rokkantak vasárnap délután tartották meg gyűlésüket. A napirend megállapítása előtt az egy­begyűltek GrumpicS suboticai rok­kantat kérték fel az ülés vezetésére. Grumpics megnyitó szavai után Adt.­­movics novisadi kiküldött ismertette a szervezkedés fontosságát. Utalt arra, hogy két év leforgása alatt több iz­­den járt ebben az ügyben Suboticán, de sohasem sikerült neki a helyi cső portot megalakítania. Reméli, hogy a gyen esetben, amikor az SHS. király­ság minden városában és községében egy-egy szervezet védi a rokkantak érdekeit, Suboticán is megalakul végre a szervezet. Hangsúlyozta beszédé­ben, hogy a szervezkedésnek csupán gazdasági céljai vannak. Adamovics beszéde után megálla­pították a napirendet, amelynek első pontja a szervezet vezetőségének meg­választása volt. Matkovics indítványára egy Ö.ítagu jelölő-bizottságot választot­tak. Ez a bizottság állította össze az­után a megválasztandó vezetőség név­sorát. A megejtett szavazás alapján Marinkovlcs Istvánt, Marusics Jánost, Jovanovics Györgyöt és Narancsics Istvánt választották meg a helyi szer­vezet vezetőiül. A felügyelő-bizottság­ba Grumpics Lajos, Szaulics József és Varga Mihály kerültek. Végül a Beogradban megtartandó országos kongresszusra delegáltak két tagot. A választás megejtése után Ada­movics több hadirpkkant felszólalá­sára közölte az egybegyűltekkel, hogy a magyar nemzetiségű hadirokkantak segélyének kiutalására is történt már intézkedés. Eddig, amint ismeretes, a magyar nemzetiségű hadirokkantak nem kaptak segélyt. A kormány mél­tányolva szűkös gazdasági helyzetű két, úgy rendelkezett, hogy az optd­­lási határidő lejárta után 1920-ig visszamenőleg megkapják a rokkant­­segélyt. A vezetőség már ezen a héten ak dóba lép és megkezdi a szsrvezke­­d.jg munkáját és valószínűleg a be­­ogradi kongresszuson már a suboti­cai csoport is részt vesz. Június tizenötödikén meg kellett kezden az állatjővátéleli előleg leszállítását Magyarországnak — Jugoszlávia kapja a huszonnyolcezer szarvasmarhát — Megírtuk annak idején, hogy a ma­gyar kormányhoz megérkezett a jóvá tételi bizottság jegyzéke, amelyben állatjóvátételi előlegképpen több mint hus2onnyolcezer Szarvasmarha leszál­lítását követelik a magyar kormány­tól. A magyarországi gazdasági köröli felhívására a magyar kormány a jó­vátétel i bizottságnál igyekezett a kö­vetelést lesz állíttatni. Most kiderült, hogy ebben az irány­ban Párisban, Génuában és Budapes­ten folytatott tárgyalások nem jártak eredménnyel, mert a jáváiíteli bizottság budapesti kirendeltsége néhány nappal ez­előtt jegyzéket intézeti a magyar kormányhoz, amelynek értelmé­ben jnnins 15-én feltétlenül meg kell kezdeni a jóvátétel! előleg leszállítását. Értesülésünk szerint a leszállítandó 28.800 darab szarvasmarhát, amely nem is első részlete az állatjóvátétel nek, hanem csak »előleg« teljes egé­szében Jugoszlávia fogja megkapni. Ezzel kapcsolatban magyarországi szakkörökben hire terjedt annak is, hogy a jóvátételi bizottság újabb jegy­zéket nyújtott át a magyar kormány­nak, amely az előleg leszállítása után az ál­latjóvátétel első részletét és an­nak leszállítási határidejét szab­ná meg. Állítólag ebben a jegyzékben sincs szó végleges számokról. Tudósítónk a magyar külügymi njsztóriumhoz fordult felvüágositásért, de itt csak annyit közöltek, hogy az állatjóvátételi előleg valóban, a leszál­lítás stádiumába került, de ebben a tárgyban semmiféle újabb jegyzék a magyar kormányhoz nem érkezett s így nem felel meg a valóságnak az a hir, mintha a jóvátételi bizottság megállapította volna az állatjóvátétel »első részletének« szállítási határide­jét is. Érdekes, hogy a magyar föld­­mivelésügyi minisztérium illetékes ügyosztályának a történtekről nin­csen még tudomása s igy e pillanat­ban nyílt kérdés, hogy az állatjóvá­tételi vásárlásokat és a kiszállítást hogyan és milyen szervek igénybe­vételével fogják lebonyolítani. Mi történik a sorsjegyekkel? — A Jósziv3 a Basilika, a Vöröskereszt és a társaik — Alig van család, akinél a láda fiában ne heverne néhány darab régi jótékonycélu sorsjegy, „Er­zsébet" vagy „Bazilika" vagy más, amelyek elmúlt idők adako­zási kedvét és jószívűségét hir­detik s egyúttal édes reményét adják annak, hogy talán egyszer mégis kedvez Fortuna asszony. A háború izgalmaiban egyidSre megfeledkeztek ezekről a szines, nagy lepedoalaku, avagy keskeny hosszúkás papírokról és csak most érdeklődnek ismét, vájjon foiytak-e szünet nélkül a húzások, folynak-e még most is, érvény­ben vannak-e a közbeesett há­ború dacára is, van e értékük vagy csak az elmúlt békeidők szines értéktelen emlékei. Forgalomban hétféle régebbi magyar sorsjegy van. A Jósziv, a Bazilika, a régi Magyar Vörös­­kereszt, az uj Magyar Vöröske­reszt, a Hazai Takarékpénztár, a Jelzálog és Erzsébet szanatórium. Vannak elvétve még Tisza sza­bályozási sorsjegyek is valamint az egykori külföldiek közül Oszt­rák Vöröskereszt régi és uj, Oszt­rák Földhitel 1880-ból és 1880-ból Olasz Vöröskereszt és Szerb Do­hánysorsjegy, de ezek kisebb számmal vannak. A magyar sorsjegyek húzása, háború alatt ugyanúgy, mint há­ború óta szünet és akadály nél­kül a meghatározott terv szerint történik. A Hazai Takarékpénztár sorsegyét 1906 áprilisában bocsá­tották ki. Ez hetven évig játszik, azaz 1976-ig. Húzása évenkint kétszer van, április 5-én és októ­ber 5-én. Főnyereménye az áp­rilisi húzáskor 250.000 korona, az októberi húzáskor 200.000 korona Kibocsátási ára 1Ö0 korona volt. Mos 4Ö—50 jugo korona körül változik egy sorsjegy értéke. A régi, pókhálószerüen góthi­­kus mintázatú elsárgult kis alakú Bazilika sorsjegyeket 1886-ban I bocsátották ki és 1936ig játsza­nak. Kibocsátási áruk annak ide­jén 5 forint volt. Értékük most 12 jugo korona körül változik. Minden évben március 1-én és szeptember 1-én tartanak húzást. Főnyeremény 15.000 és 10.000 korona. Az Erzsébet Királyné Tüdőbe­teg Szanatórium javára 1904-ben bocsátottak ki Erzsébet Tüdőhe­­teggondozó sorsjegyeket, annak idején 5 korona volt az áruk. Most 29—30 koronát érnek. Az Erzsébet sorsjegyek 1969-ben jár­nak le. Húzásuk minden év ja­nuár és julius elsején van. Fő­nyereményeik 30.000 koronától lefelé egészen 2000 koronáig. A Magyarországi Jósziv Egye­sület sorsjegyet 1888-ban bocsá­tották ki és 1948-ban járnak le. Kibocsátási ára 2 forint volt, egy sorsjegynek most 6—7 jugo ko­rona az értéke. Ez az a sorsjegy, mely akkor vészit, ha kihúzzák. A legtöbb kihúzott nyereménye ugyanis csak 4 magyar korona, igy 16 magyar koronát veszít a a szerencsés nyerő. Ez a legér­téktelenebb sorsjegy, mégis ezt keresik legjobban még ma is. A Konverzionális Magyar Jel* zálog Hitelbank nyereményköt­vényt 1906-ban bocsátották ki. Utolsó huzáss 1959-ben lesz. Ki­bocsátási ára 100 korona volt. Most megér 60—70 jugo koro­nát. Évente öt sorsolása van, február 25-én, április 25-en, jú­lius 23-én, október 25-én és de­cember 27-én. Főnyereményei 400.000 koronától 75.000 korona. A Magyar Régi Vöröskereszt sorsjegy zöld szinü; egy ápolónő kötöz rajta egy sebesültet. 1882- ben bocsátották ki, akkor 5 fo­rint volt az ára. Most S—10 jugo koronát ér. Minden év március 1-én és žzeytember 1-én van a húzása. Legmagasabb főnyere­ménye márciusban 10.000 korona, szeptemberben 15.000 korona. Utolsó húzása 1933-ban lesz. Az Uj Vöröskereszt tulajdonké­pem neve, mint rajta áll: „Had­viseltek és Népjóléti célokra bi« bocsátott Nyereménykölcsön". Ki­bocsátották 1917-ben. Lejár 1997- ben. Húzása minden év január, április, junius szeptember és no­vember 5-én. Főnyeremények 500.000 koronától 100.000- ig, Kibocsátási ára 40 korona volt, értéke most 15—16 jugo korona. Az osztrák sorsjegyeknek, a Vöröskereszteknek és az Osztrák földhitelnek, ez osztrák korona értéktelensége következtében, nin­csen értékük. Az Olasz Vöröske­resztet annak idején 30 lira név­értékben bocsátották ki, most megér 32 lírát is. A szerb úgy­nevezett dohány sorsjegynek, me­lyet 1881-ben bocsátottak ki, 1914. év óta nem volt sorsolása. A tervezet szerint ugyanis a nye­reményeket arannyal kell fizetni. S ez a kikötss akadálya átmene­tileg a sorsolásoknak. Egy killióra emeli Ausztria a tisztviselők fizetését Tirol és Vorarlberg elszakadási mozgalma és külön péaza — Bécs szocialistái a a Németországhoz való teljes politikai csatlakozás mellett Az osztrák korona javításáról ter­jesztett mesék hatása ma is meg­nyilatkozott a valutapiac lanyhasá­­gában, érdekes bizonyságául annak, rogy egy-egy kormány, amilyen az oszíráit is, úgyszólván minden ko­moly eszköz nélkül és pár napig mindig meg tudja téveszteni a nem­zetközi pénzpiacot. A kiábrándulás természetesen igy nem tartható fel, annál kevésbbé, mert az osztrák kormány mai tanácskozásai — amik­ről alább adun!?: tudósítást — hán­csán beszélik, hogy semmi másról nincs szó, csak időnyerésröi í Meg akarják hosszabbítani az osztrák korona létét, miközben hihetetlen arányban növelik a bankőprés mű­ködését. Hogy mi lesz, ha a tömeg kiábrándul a legújabb félrevezetés­ből, az hamarosan elválik. Újabb fizetésemelés Bécsből jelentik: Mrg a kormány és a pénzügyi, valamint politikai körök a jegybankról tárgyalnak, addig más oldalról olyan jelenségek merülnek fel, amelyek az általános helyzetet egyre reménytelenebbé te­szik. Tegnap minden hir arról szólt, hogy a felesleges állami tisztviselő­ket elbocsátják, időközben azonban — máris újabb fizetésemelésről tár­gyal a kormány az alkalmazottakat és — mint Tomschik képviselő ma kijelentette — a nagy mentési munka kellős közepén kellett megegyezést kötni, amely a személyi kiadások eddigi hű­vösként mintegy 60 milliárdos tételét SO zailliárdra, azaz éveakiat 1 billió és C0 milliárd korosára emeli! A tisztviselők tömeges elbocsátásá­nak tervéről pedig lemondott a kor­mány, mert az a meggyőződés vált uralkodóvá illetékes körökben, hogy ez az intézkedés a mai izgatott köz­hangulatban és az elhelyezkedés lehetetlenségére való tekintettel ak­kora zavarokat okozhatna, amelyek­nek fejleményei kiszámíthatatlanok. Ezzel tehát lehetetlenné vált a sze­mélyi kiadásoknak ilymódon való csökkentése is. Természetes, hogy ilyen körülmények között a tervezett Jegybank sem valósítható meg. mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom