Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-15 / 162. szám
1922. jtmius 15, BACSMEGYEI NAPLÓ A rajnai megszállás gazdasági katasztrófája Berlini munkatársunk hja: Az emlékiratok rendszerint unalmasak és szárazait. Az ember az Íróasztalára teszi, minden reggel szemrehányóan nézi és — nem olvassa el. Most azonban kivételből kell beszámolni: a német korjtnány emlékiratban sorolja fel azokat a kiadásokat, amelyeket Németországnak a Rajnavidék megszállása okozott. Ez az emlékirat érdekes és tanulságos, érdemes elolvasni és érdemes Írni is róla. Ez a 49 oldalas emlékirat, amely józan és száraz számokkal Ínuíatja ki, hogy Németország Számára milyen nagymérvű megterhelés, — 1921 végéig öt milliárd aranymérka és 11 milliárd papírmárka. A Rajnavidéket rendkívül terhesen sínyli meg a katonai megszállás, nem szólva azokról a politikai erőfeszítésekről, amelyek minden megengedett és meg nem fengedett eszközzel a Németországtól való elszakadásra akarják kényszeríteni a rajnavidékieket. A Rajnavidéken, mint mindenütt Világon, igen nagy a lakésnyoímoruság. A megszálló sereg egyik tábornokának lakása a következő helyiségekből áll: három nagy parkverseny-, étkező és táncterem, 2 fogadóterem, 4 nagy hálószoba, 4 toalettszoba, 1 négy (ebédlő, 5 nagy szalon, 2 nagy Ruharaktár, 1 cselédszoba, 4 szoijgalakás, 1 tartózkodási terem a Személyzetnek, 1 ebédlő a szú-Íiélyzetnek, 2 irodahelyiség, 2 amra és 1 nagy konyha. És «mcsak az az egy tábornok ilyen Serény igényű, többen is van Inak ebbői a fajtából. A fent isknertetett lakás átalakítása 841,349 márkájába és fenntartása 1.057,576 márkájába került eddig Németországnak. A tábornokokon kívül azonban ezredesek, őrnagyok, kisebbrangu tisztek és altisztek is mind kisebb-nagyobb saját lakásra tarthatnak igényt és éppenséggel nem fukarkodnak kívánságokkal és követelésekkel ez igényeik kielégítése szempontjából. Érdekes, hogy amíg a belga, angol vés amerikai, rajnai misszió csupán 2Ö, 16 és illetve 14 személyből áll, addig a francia missziónak 165 hivatalnoka van* Az emlékiratnak minden számadata erőteljes tiltakozás az ellen a pénzügyi politika elen, amely kedvező lehet az egy vagy köt évre a Rajnavidékre kommandirozott Tartarin hadnagynak és családjának Tarasconbók végeredményben azonban az európai valutakatasztrófa mind nagyobb kiterjedését eredményezi. Az ilyen pénzügyi és katonai politikával szemben még a legkomolyabb szanálási akciónak is eredmény teíennek kel! maradnia. «•tf f »94*9* l «-Ma»-*« »•« » Vérszag. . . Irta: Barin Lajos. Időnkint egy, az 1914 előtti őskorból való szörny emeli fel sisakos fejét, belehördül a levegőbe és olyankor embarvérnek a szaga árad. Európa jobb lelkiismerete ismeri Hoffmann német tábornok nevét és megborzad, ha ezt a nevet kimondják. A félelem remegése száll ebbe a Ielkiismeretbe, ha ez az ásatag szörny, Európa antidiluviális korszakának ez a vérszagu masztodonja hallatja hangját . . . Időnkint pedig lehet őt hallani, ha az európai mocsárban és nádasban világkonfliktus szélvésze van keletkezőben . . . Génua elmúlt, Hága következik, a kontinens békéjét vajudja a külpolitika mechanizmusa, á kiengesztelődés és az összeegyeztető bölcseség tábláival vonulnak a gyülekező helyekre a népek küldöttei, a várakozás ünnepélyes és minden csalódáson tül is reményteljes, ájtatosság teríti szét magát e megkínzott embertömegek lelkében ... De az öles masztodonja felemeli szavát és belebőg az európai hajnaiba . . . Hoffman n tábornok beleszólt, vérszag van a levegőben. Emlékeznek önök Hoffmann tábornokra ? Es a német katona volt az, aki . Bresztiitovszkban a kardjára ütött és a lemészároltak holttetemei fölött újra Európa egére akarta tűzni uralkodó csillagnak a véres kardját. Ez a német tábornok volt az, akinek szelleméből leikedzett a bresztlitovszki és bukaresti béke, mely mintát adott a Versailles! béke leikének . .. Ki hitte volna, hogy még él az ősidőknek ez a szörnye, mikor az európai átalakulás kényszere maga aló temeti és megsemmisíti Európa 1915 előtt volt őskorának csaknem egész tenyészetét ? És mit jelent az, hogy él ? És mit jelent az, hogy még feljegyzik szavát ? A földrengés nem volt egészen teljes, a tárgyalások módszerének fiaskóinál mint életüket még el nem vesztett képletek reyelélják magukat az európai lehetőségek horizontján a stratégiai technikák . . . Egy ujsógirö meg kérdezte Hoffmann tábornokot Berlinben: Igaz-e, hogy részt vett bizonyos odesszai megbeszéléseken, amelyek az Oroszország elleni uj hadjáratra voÍR hoiőokló márki Irta: HRIHIK miKLÖ5. A csontvázzá aszott ősz férfi felemelkedett ágyában. Karjait kitárta és kontó, száraz hangon megszólalt; — Isten, te érteni logod. Én, mint nemes ember nem cselekedhettem másként. Szempi előremeredtek a semmibe, aztán .visszahanyatlott csipkés párnái közé. Es nyitott szemekkel bámult a Semmibe, miközben zihálva zakatolt fáradt, beteg mellkasa. Az orvos a másik szobában ült, a pyitott ajtó mellett, egy ódon selyemfotelben. A márki haldoklóit. Biztosan tudta, hogy már nem segíthet rajta, Tizenegy esztendőn át volt háziorvosa a márkinak. Es talán az egyetlen ember, az öreg komornyikon kivül, aki beszélt vele. Egy öreg, nyugalomba vonuló orvos adta át neki ezt a különös pácienst. Az öreg orvos azóta volt a háziorvosa, amióta a márki Parisba jött. Pedig annak már negy ven éve. Az öreg orvos mondott neki egyetmást a márki múltjából is, miközben megadta a szükséges irányításokat arra nézve, hogy miképpen bánjon fiatalabb utódja a hóbortos öreg nábobbal, Mindenekelőtt soha nőről ne beszéljen előtte, Még női nevet se ejtsen ki. És gyermekről sem, egy hangot sem. És őrről sem, hogy valakit meggyilkoltak. Mert a márki akkor rohamot kap, görcsökbe esik. Mert gyönyörű, .szép fiatal felesége volt a márkinak. És egy kis gyermeke. S azokat egy éjjel meggyilkolták. Azóta üres a lisszaboni palota, gondozatlan a kertje, egymásba nőnek a fák és fákká a bokrok, por lepi a bútorokat és omladozik a párkányzat. Azon rettenetes éjszaka óta, mely a szülést követte, s melyen feleségét és az újszülöttet ismeretlen gonosztevők, akiknek nyomára soha nem jöttek, vadállatiasan meggyilkolták az emeleten lakó néger inassal együtt, a márki soha többé nem akarta viszontlátni paiotáját. A gyilkosok először valószínűleg a szo’gával végeztek. A hűséges néger össze-vissza volt vagdalva és a levágott testrészek a szobában szerteszórva hevertek. Az asszony hulláját betömött szájjal találták meg. Ott feküdt az ágy előtt teljesen ruhátlanul és egész testén kereszfül-kasul kékesfekete csikók, megalvadt vérrel. Ezt halálrakorbácsolták. A csecsemő teljesen össze volt zúzva. A vadállaíias gyilkos a lábánál fogva ragadta meg és addig verte az anyja fejéhez, amig meghalt. Legalább is ezt tette valószínűvé az a hajtő, mely a márkinő hajából való volt s amelyet belefuródva találtak a csecsemő mellében. Ez a gyilkosság annak idején érthető feltűnést keltett és hónapokig lázasan nyomozták a tetteseket. Az irtózatos csapásról lesújtott márki pedig, akiről mindenki tudta, hogy imádta gyönyörű feleségét, örökre elhagyta palotáját és Parisba költözött. A Bois de Boulegne mögött, az auteuiii versenytérre vivő utón vett egy villát, mely nagy árnyas kertben állott az alkalmatlan szemek elől magas kőfallal elzárt kert közepén. • Negyven éven keresztül élt ott, anélkül, hogy kimozdult volna. Csak éppen egyszer egy évben. Minden évben, a gyilkosság évfordulóján, kocsiba szállt és elhajtatott a Saint Germain des Prés kis templomához. Gyászmisére. Ilyenkor egyedül volt a templomban,. mást nem volt szabad bebocsátani. És ő a templom icgh'átulsó zugában térdepelt egész idő alatt Látogatót sohasem fogadott A cselédségből senkinek sem ’ volt szabad mutatkoznia vagy abba a szobába belépnie, ahol 5 éji pen tartózkodott Csak a kcmornyikjanaic, aki együtt öregedett meg vele lassan-lassan. Az orvos volt az egyetlen ember, akivel néha elbeszélgetett. Az orvosnak mindennap meg kellett jelennie nála. Legtöbbször csak üdvözölték egymást és uz öreg ur megköszönte, hogy eljött é» röviden elbúcsúzott tőle. Néha-néha’azonban leültette és beszélgetésbe ereszkedett' vele. Egynéhány rövid kérdés és felelet után az is legtöbbször véget ért. És a márki felállt és a? orvos eltávozott. Az orvos többször gondolt arra, hogy abbanhagyja végleg a látogatásait. Elvégre is neki ott soha orvosi dolga nem volt. A márki egészséges volt és erős, mint egy medve. Az udvaronc szerep pedig mégsem orvosi teendő. Még más ok is volt, amiért néha kedve lett volna soha többé a villa tájékára sem menni. Néha ugyanis valami kellemetlen hanfulat fogta el, valami borzadó!yféle. Ez ülönősen az évi gyászmisét megelőző hetekben támadt reá. Valami volt ilyenkör a viüa levegőjében, az öreg különc beszédében, ami kellemetlenül hatott reá. Mert ezekben az időkben a rendesnél beszédesebb volt a. márki. Beszélt fiatalabb éveiről, családi örömökről, amiket mint kis fiú megélt otthon. Aztán az udvarról, ahová mint testőrtiszt volt beosztva. Mindenféléről beszélt éknatkoznak? A tábornok az? tw&mftfe, hogy nem. — igas-e — kérdezte as újságíró, hogy szerepet vállalt Wränge! legközelebb megindítandó akciójában? — Nem igaz — mondta a tábornok, — azonkívül nem is hisz egy esetleges Wrangel kísérlet sikerében. Miért ? — Kérdezte az újságíró. — Mert — mondta a tábornok •— Oroszországot csak óriási hadsereggel lehetne legyőzni, melyet ily mértékben csak Európa ősz•sses népei együtt állíthatnának fel. — Miért keli ilyen hadsereg ? — Mert — mondta a tábonrok 'ha a hátsó összeköttetések nem egészen biztosak, minden kísérlet csak a feltétlen kudarccal járna. Azonkívül — mondta a tábornok nem elég egy ilyen óriási hadsereg sem. Mert ha Európa nem küldi «nnek a hadseregnek a nyoméban, evvel a hadsereggel együtt az orosz népnek mindazt, amit most nélkülöz, ez a nép nem felszabadítót, de íeigázót fog benne látni. Európa és Amerika egész iparának ős gabonatárházainak ott kell tehát egy ilyen hadsereg nyomában vonulnia ? Lehetséges-e ez? — ’ kérdezte az ujságiró. A tábornok nem azt mondta, hogy lehetséges, de azt mondta, hogy csak ebben az esetben lehetne a mai orosz rezsim megdöntésének megkísérléséről beszélni. És mégis f mi volt a tábornok következtetése- Nem logikai következtetés volt í Állítsák fel Európa népei ezt a hadsereget! De o hadsereg óriási legyén és technikai eszközökkel, gépharcosokkal, tankokkal és ágyul*" kai még jobban legyen felszerelve, mint a világháborúban A legjobban felszerelt hadseregek voltak . . . Ez idáig a hivatásbeli, képzetéből, de csak éppen a házasságáig terjedő időből. A házasságát és az azután következő éveket sohasem említette. Mintha az ő élete a házassággal le lett volna zárva. Mintha azontúl nem tör-' tént volna semmi. igazán, olyan volt ő ilyenkor, amikor ifjukori emlékeiről bőszéit, mint egy halott lehet, aki a másvilágon az életéről számol be. Aztán a márki betegeskedni kezdett hirtelen, egy évfordulói mise után. Meghütötte magát ott ugylátszik, mert tüdőgyulladást kapott. Abból lassan iđk’bolt a szép nyári hónapokban, de jött az ősz és a tüdővé.sz rohamos pusztításai. Fogyott szemmeliáthatóan.. Az orvos meleg éghajlatot ajánlott. Utazzon délvidékre, Á párisi tói ködös, gyilkos neki. Ahogy ezt az orvos kimond: a, a márki elkezdett görcsösen rángatózni. Habos lett a szája, rekedten kiáltott valami érthetetlent, szemei kifordultak, hogy csak a fehérjük látszott. Felemelkedett székéből, ökölbe szorult kézzel, aztán végigvágódott a padlón és görcsös ráugatdzásokbaii fetrengetk Az orvos csengetett a komornyiknak. Aztán együtt levetkőztették és ágyba fektették az öreg urat Meleg borogatásokat rendelt és elment. Másnap, mikor megjelent a szokott időben, a márki, feiöltozötten fogadta. Nagyon fáradtnak és csszetoröUuek látszott. — Azt hiszem, untathatja önt egy ilyen öreg különchöz hiába járni, mivel két olyan betegségem van, a tüdő vész és az epilepszia, amik gyógyíthatatlanok, De azért nagyon kérem, most az utolsó napokban ne hagyjon el. Hisz úgysem tarthat már soká ,,, Lássa, sincs senki
