Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-15 / 162. szám
10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ lődés játéka. De ivem gyökértelen fantáziák* mert Európa népeinek együttélése nem irtotta ki magából, de méhéljen hordozza uj öldöklések lehetőségét. Európa uj háborúktól terhes. Európa, a megdagadt testű nő, a várandóság legvészesebb perceit éli és a bresztlittovszki béke ördöge jelentkezik bábának. Mit súghat az ördög a kínjaiban jajgató vajúdónak? Vigasztalást! íme, igy fest az ördögök vigasztalása-: — Nem keli nagyon félni I Az Oroszorság elleni háború — ha úgy indul meg, ahogyan javasolja — nem fog nagyon 30k emberbe kerülni. Távolról sem fog egészen annyi emberbe kerülni, mint amennyiemberire avüágháborukerült. Oroszország részére is van az ördögnek néhány kedves Szaval — Ne féljetek — vigasztalja Oroszországot — az uj intervenciós háború nem emésztene fel belölelek annyit, mint amennyit a mostani éhínség felemészt . . . Az egykori imperialista Németország tábornoka igy sakkozik idilljeinek nyugdijában, melyet a német köztársaságtól élvez. De a tábornok Európa vendégének érzi magét és a vendéglátók szórakoztatását kötelességének tartja. Nyilvánosan sakkozik tehát: embertömegekkel . . . Miért jutott eszébe Hoffann tábornoknak éppen most sakkozni? HoFmann tábornok beszélt. . . vérszag van a levegőben . . . Három könyv Ady Endre éleiéről, verseiről, jelleméről írta: Révész Béla — Gellért Oszkár: Testvérbánat Csillaga. Versek. —Sz ító Lőrinc versei; Föld, Erdő, Isten. — Mindhárom könyv Kner Izidor gyomai köngvnyomtató kiadása. Ady Endre életéről, verseiről és jelleméről irt följegyzéseit adja ki kötetbe összegyűjtve a barát, az irótárs, a ragaszkodó bajtárs : Révész Béla. Ez a könyv nem adja meg Ady-t, az embert. Az emlékekből, a följegyzésekből, az életdokumentumokból Ady életének csak egy darabja rajzolódik elénk, amit a skatulyázó kedv, az asszonnyal, sikerrel, borral, ellenfelekkel vívott nagyszerű birkózásokból szívesen nevez el Ady Endre hőskorának. Ez a kor a nagyváradi elindulástól a buda pesti beérkezésig tart: a „Még egyszeritől a Vér és Aranyig. S ez a darab élet is csonka, hiányzik belőle minden, ami az „exo tikus illatú messzi nők" vonzótaszitó csókjaiból gyökeresedett bele az örök költészetbe, Nem véletlen, hogy ennek a könyvnek háromnegyedrésze kávéházban és korcsmában játszódik le, a magyar Pimodán „mémorfejedelme" valóban ott töltötte el ezt azéletet. Ennek a könyvnek, ha hibája, akkor az érdeme: Révész Béla írói nagysága. Ilyen mágasrendü irói készséget nem lehetett heletörni az eckermanni alázatba. Egy zongorán kísérőnek engedelmes szolgálatait nem lehet attól várni, aki maga is művész, nagy mű vész. Innen van az, hogy a tehetség sodró ereje néha témává jelentékteleniti el azt, aminek pedig térdrekényszeritő szolgálatára vállalkozott. Ez a könyv mégis, talán éppen ezért komoly és nagy nyereség s pompás ajándék az írótól min denki számára, akinek számára az Ady-versek élmények voltak és maradtak: vigasztalás, programos hit és élnisegitő bátorítás Nem irodalmi és nem életfilológia ez a könyv, nem jár utána min den adatnék s a szavak hömpölygő áradatának nem lesi el mindig élményforrását. Bolyongás az emlékek „Azurországábon" a szent ligetben, ahová sarutlan lábba léphet csak be a hivő. más ismerősöm és ha esetleg a halálos ágyamon még kedvem volna Jaeszél-Eetni... Az ember sohasem tudhatja... egyen mellettem. Es az orvos megígérte, hogyha a vég 'közeledik, minden szabad idejét 5 mellette fogja tölteni. És most már három nap óta haldok< lőtt a márki. És az orvos ott ült a másik szobában, a nyitott ajtó mellett egy Jódon selyemfotelben. Ha szólítja a haldokló, hát ott van. Egyébként pedig orvosi segítségre nincs szükség. A halálra megérettekkel szemben tehetetlen az orvosi tudomány. Csend volt. Csak a márki ziháló lélekzése hallatszott. — Doktor, — hallatszott aztán halkan a másik szobából. Az orvos felkelt és bement. A haldokló intett, hogy üljön le. Leült. A haldokló pedig felemelkedett fekhelyéről. «— Doktor, — mondta alig hallhatóan. —* Ott van egy album az asztalon. Nézze végig figyelmesen a képeket. Egy nagy bőrkötéses album feküdt az asztalkán. Az orvos lapozni kezdett benne. Fotográfiák voltak férfiakról, nőkről. — Családom összes tagjának arcképei lisszaboni palotámban vannak. Azokról készültek ezek a fotográfiák. Nézze őket figyelmesen. * Az orvos érdeklődve lapozgatott az albumban. Szép képek lehettek az eredetiek és szép emberek voltak, akiket ábrázoltak. Csupa előkelő, finom arc. **- Nos, mit szól hozzá? — kérdezte gyenge kangon a márki. —- Szépek. — Lássa, — szólt a márki élénkebbea és szemei megcsillantak. — Lássa, ez az, erre voltunk mi büszkék, vigyáztunk is a fajunkra. Most már érti, ugy-e? Most már érti ? — Értem, — mondta a doktor, Ugyan egyáltalán nem értette, de n akarta kérdezősködéssel zavarni. A márki visszahanyatlott fekhelyére és egyideig hallgatott. Aztán újra megszólalt, nem is az orvoshoz beszélt, inkább hangosan gondolkozott. — Igen, azt mindenkinek meg kell értenie, hogy nem tűrhettem az én családomban a néger inas gyermekét. Sötétbőrü volt a csecsemő, sötétbőrü, pedig az én famíliámban sohasem volt néger vér. Nyugodt vagyok. Helyesen cselekedtem. Nem hagyhattam íregto rolatlanul, hogy családom tagjaként sze repeljen egy gyermek, aki a néger inastól való. Megint elhallgatott. Zihálva lélekzett, aztán lassanként elkezdett hörögni. Az utolsó óra halálhőrgése. Az orvos egykedvűen bóbiskolt a fo telben. Megszokta már a haldoklásokat, neki az olyan mindennapi és érdektelen dolog volt, mint az akta a hivatalnoknak. Egyszerre elállt a hörgés. — Meghalt, — gondolta az orvos. És felkelt. Az öreg, csontvázzá aszott férfi pe dig még egyszer felemelkedett fekhelyén. S egyik karját az ég felé nyújtva, megszólalt: — Isten, te érteni fogod, hogy én mint nemes ember, nem cselekedhettem másként. És nyugodt lélekkel, tiszta lelkiismerettel kait meg Accunha de! Riera márki, kinek negyven esztendővel ezelőtt véresek voltak kezei a felesége, a néger inas és gyermekük vérétől. ErrÖJ a könyvről legyen az a legnagyobb dicséret, hogy nem méltatlan sem Ady Endréhez, sem Révész Bélához. j A könyvet Ady Endrének tíz arcképe és kéziratainak tizennyolc reprodukciója gazdagítja. Gellért Oszkár Testvérbánat Csillaga címmel rendez verseiből retrospektiv kiállítást. Huszonkét esztendőnek verseiből gyűjtött össze egy kötetrevalót. Valami friss izük van ezeknek a verseknek, mint a nyers gyümölcsnek, amit nem főztek még össze cu- Tíorral és rózsaolajjal illatos ízzé. A testiség párája árad ki ezekből a versekből, a test megindultséga, összerokkanása, birkózása — a békekötésben csak a kéznek mozdulatát látja s nem véletlen, hogy korábbi versköteteinek címe : Ofélia térdein ésTRubens asszonya. El nem kevert színek, ki nem kalapált sorok, ki nem egyensúlyozott fortna — s ha a versek mégis megfogják az olvasót, akkor — mimen adest — van benne valami a művészet robusztus ere jéből. Ezek a versek később elmélyülnek s ami „A három ke resztfá"-nál még nagyszerű ígéret volt, az az utolsó verseknél már itenszagu beteljesülés. Gelléri Oszkár a mai élő megyar irodalom egyik legerőteljesebb és legegyénibb reprezentánsa. Szabó Lőrinc, akinek nemes, szinte kispapos alázatu fordítói munkásságát ismertük eddig, most Föld. Erdő, Isten címmel adja ki verseit. Ezek a versek csodálatos egybeolvadást zengenek: Föld, Erdő, Isten, — költészet, élet. Panlheisztikus imádat tömjénje száll föl ezekből a versekből, se rím, se kískandóiható ritmus nem szakitje meg a dolgok végső okainak ősegységet. Elámul mindé nen, minden aktivizmust megtagadó odaadással, amit a természet füvön kövön az állatok szemán keresztül üzen neki, költészete hüperesztéziás cohaerer-jének. Elámul és fészket ver az elámulásban. Amilyen alázattal fordította a Shakspeare szonetteket, olyan alázattal lesi el 'a nemes erdők, forgó évszakok, a jókedvű rigók, a könnyelmű szél, a nagyságos homloku Nap beszédes jeleit. A zavaros és lármás irodalmi fórumon Szabó Lőrinc a magába szálló csöndnek költője. De az a csönd — a művészet csöndje. tf. Mindhárom könyvet Kner Izidor adta ki. Kner Izidor jelenti a hozzáértést, áldozatkészséget, a stílust, az irodalmi és tipográfiai igények teljesülését. Mind a három könyv vigasztalóén hazudtolja meg az anyagárak és munkabérek emelkedésének katasztrofális hatásét. A jó könyv előállításához szeretet és tudás kell. Kner Izidorban bőven meg van mind a kettő. Jean Jeudi. omrramn:i ni u nm i ■ ■» féle csokoládé bonbonok utolérhetetlenek 1922. juníus 15. Megkönnyítik a román exportot Jugoszlávia felé. Romániában a kiviteli forgalom lebonyolítása rendkívül sok nehézségbe ütközik, mert a vámeljárás nagyon megnehezíti a gyors expediálást. Emiatt több határállomáson olyannyira felhalmozódott a vámhivatalok munkája, hogy azt csak a legnagyobb késedelemmel tudták lebonyolítani, s ezáltal napokig akadályoztak egész vonalszakaszok rendes forgalmát. Különösen az aradi és temesvári állomásokon volt észlelhető ez, mert itt nemcsak a Magyarország, hanem az Ausztria, Németország és Juugoszlávia felé irányuló áruforgalom is bonyolódott le. Hogy a további zavaroknak elejét lehessen venni, az államvasutak igazgatósága érintkezésbe lépett a pénzügyminisztériummal, amely a kivitelre szánt küldemények külön kezeléséről intézkedik. Eszerint a külföldre irányuló küldeményeket ezentúl nem a határállomáson, hanem a feladóállomáson vámolják meg, ezzel elérik azután azt, hogy a feladott áruk minden késedelem nélkül azonnal továbbíthatók a külföld felé. Az uj rendelkezések értelmében a vasút csak olyan külföldre szánt küldeményeket vehet fel, amelyeknél a feladó a fuvarlevélhez azonnal mellékeli vámhivatalok igazolványát, kogy az öszszes kiviteli illetékeket és vámokat & feladandó áruk után már lefizettek. A velencei konferencia. Szerdán, reggel kezdődik Velencében az a kon-? ferencia, amely a Déli Vasút igazgatás^ tékintetében hivatott dönteni. A konfe-V rencián az SHS, királyság, Ausztriai, Magyarország és Olaszország képviselő? vesznek részt s képviselteti azon magáft Franciaország is, mert a Déli Vasút: részvényeinek egy része francia kézbety van. Á konferencia legfontosabb kérdései a Déli Vasút hálózatának további sorsi lesz. Franciaország és az utódállamok legnagyobb része is belátta, hogy fontos' pénzügyi és közlekedéspolitikai érdekek, fűződnek ahhoz, hogy a Déli Vasút, igazgatása egységesittessék, az SHS; királyság azonban államosítani akarja a területén átfutó déli vasúti vonalakat. Ezek az ellentétes érdekek ütköznek össze a velencei konferencián, amelynek sikerét problematikussá teszi, hogy maga a Déli Vasút is feltételeket szab az, egységesítés megvalósításához. Azt kívánja, hogy az egyes államok tarifapolitikája olyan legyen, ameln mellett a vasút az eddigi deficiteket eltüntetheti; Amennyiben az egységes üzemvezetéshez hozzájárul a velencei konferencia, az esetben a Déli Vasút aranyfrankban készítené a mérleg-ét s igy is fizetné az osztalékot. A tőzsdék sok reményt fűznek a velencei konferencia elé, ez magyarázza meg a Déli Vasút részvényeinek állandó emelkedését. \ Tarifaemelés előtt. Valahányszor az államoknak pénze van szükségük, a pénzszerzés legkényelmesebb s legigazságtalanabb módjához fordulnak, felemelik a vámtételeket, megdrágítják a tarifát, a postát s az igazságszolgáltatást. Julius 1-én, mint már megírtuk, uj vasúti tarifa lép életbe. A vasúti tarifa természetesen megint drágább lesz s ez újra minden cikknek az árát. A készülő tarifaemelés hatása már most is érezhető. Azok az előrelátók, akik már most szerzik be a téli tüzelőfát, meglepetéssel tapasztalják, a fa ára — júniusi kánikulában — vakononként 16—18000 korona a suboticai vasúti állomáson. A Budapesti Áruminta vásár. Budapestről jelentik: Az Árumintavásár iránt megnyilvánuló érdeklődés nagy arányai — mint érdekelt helyről közük — a vásár rendezőségén kívül e héten már permanenciára késztetik az idegenforgalmit, utlevélellenőrző- és vámkirendeltségi hivatalokat is. Nagyszámban szerepelnek az eddig bejelentett látogatók között román, jugoszláv, csehszlovák és német alattvalók. A vásárt e hó 17-én, 1 szombat délelőtt fogjál megnyitni
