Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-31 / 148. szám

1922. május 31, BACSMEOTEl NAFLÖ 5. oldal **• A magyar nyelvhasználat «töltäsa miatt a Népszövetséghez fordáinak a temesvári ügyvédek A román igazságügyrniniarter, Florescú elrendelte, hogy azoknál ős erdélyi biróságokná!, ahol ed­dig magyarul foiytak a tárgyalá­sok, ez ntul csak a román nyelvei szabad használni. Bzzel egyidejű leg felszólította azokat a bírákat, akik az államnyelvet kifogástala­nul nem bírják, hogy azonnal ad Jak be nyugdíjaztatási kérvényükéi. Florescu igazságügyminiszter rendelete, amely súlyos sérelmet jelent az erdélyi magyarságra, nagy megütközést keltett. Az er­délyi magyarság mindenütt tilta­kozott a rendelet ellen, mely nem csak a magyarságra nézve sérelmes, de káros a jogszol­gáltatás menetére és ennek foly­tán magára az államra is. A te­mesvári magyar ügyvédek ebben az ügyben memorandumot intéz­tek az;ottani ügyvédi kamarához, amelyben határozott, de amellett mérsékeli hangon követelik Flo­­respu miniszter rendelkezéseinek hatálytalanítását. A memorandum­ban hangsúlyozzák, hogy minden nem román nemzetiségű bíró és ügyvéd egyaránt tudja és átórzi, hogy mint romén állampolgárnak az állammal szemben kötelezett ségei vannak. Ily kötelezettség többek, között az állam nyelvé­nek, mint az igazságszolgáltatás hivatalos nyelvének a?, elsajátí­tása. Ezzel szemben «zosbaa az áUstt&atafenaale e frégzokajtá kBzsgéae!ia a mfnisz­­tériaamafc is vannak a más­­nyelvti állsinpalg,Írókkal szem­ben köieleasttságei Ily kötelezettség többek között az esküt tett birákkal szemben azok szerzett jogainak teljes respek­tálása és az eddigi törvénykezési nyelvnek, — amelynek has náletá melleit lehet csak az igazságszol­gáltatás zavartalan menetét biz tositaní hosszú átmeneti időn át való megengedése olyan eset­ben, amikor és minden tekintet­ben szükséges. Utalnak arra, hogy az osztrák margyer monar­chia Idején a magyar bíróságok a sejazetíaé' gi vidékeké» miadsnkor a »em­se Őségek nyelvéi tárgyaljak és hallgatták ki a feleket és tano­kat és a peres iratokat elfogadták, ha m nem is volt magyar nyel­ve» kiállítva is sohasem kiíve­­telük annak magyar fordítását. Fölemlítik, hogy a temesvári tör­vényszék irattárában ffég 1883-ik évben ée a követkézé években is találtak számos né^et és román nyelven sserkasstetf beadványokat, melyek minden fennakadás mélkftl érdemi elinté­zést nyertek. A miniszter rendelete — mondja a memorandum — egyrészt teke tétlenné fogja ienni a közvetlen tár­gyalási, a gyors és jő igazságszol­gáltatási, d- másrészt oly arányú munkatorlódást fog előidézni, hogy rö'rdesen lelje« megállás következik te az ügyek ménéi ében s az igaz sá/s:o g álla fás és jogbiztonság, a mély ma már a csőd élőit áll, tel­je'en és fettarfnz athaiatlar.nl össze fog ama ni. Ez pedig maga után fogja vonni a b in li jcjle t s Nagy románjában első helyen ákó köz­razőasdgl élet összeomlását is, az par és kereskedelem hitelének s köt­etve az állam hitelének leromlását és a va ula további esését. A párisi egyezményben Romá­nia kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy semmiféle megszo­rítást nem fog alkalmazni bár­mely nyelv szabad használata ellen és hogy a nem román anya­nyelvű alattvalóknak megköny­­nyiti azt, hogy nyelvüket a bíró­ság előtt akár írásban, akár szó­ban használhassák. A memorandum végén a be­nyújtók kijelentik, hogy «meny­nyiben az igazságügyminiazterium a rendeletet nem hatálytalanítja, sérelmeikkel a Népszövetség ál­landó bíróságához fordulnak. Vitorla helyett gőz, szén helyett petróleum Klondike királyának, kusxárcsinje — Royal Dutch-Shell kontra Rockefeller-tröszt — Forradalom a hajózás terén 1 világ petróleamforrásainak birtokáért való harc. Az egyszeri kutyaszinházas leg­zajosabb estjét pilányitotta tönkre a pokoli véletlen, amely éppen abban a pillanatban dobott egy ellenállha­tatlan dimenzióju sonkacsontot a négylábú lelkes szereplők közé, ami­kor ezek az emberi versenytársaikat is megszégyenítő kellőmmel flörtöl­tek, medizáltak, intrikáltak az elra­gadtatott közönség mérhetetlen bá­mulatára. Egy szempillantás alatt a legteljesebb anarchiába fojtotta az idomiás csodáit a kiütköző őstermé­szet, amely velőt hasogató csaholás közben vetette magát a váratlan harcra. Az őstermészet eruptív meg­nyilatkozása változtatta át a geno­vai konferencia jól fésült aktorait is hirtelen duvadakká. amikor elterjedt köztük a hir, hogy az angol Royal- D u t c h - Sh e 11-csoport megkapta Szovjetoroszországtól a bakul petréleumforrások kiaknázás) jogát. A nagypolitikát mí­melő fegyelmezett diplomaták sima álarca egyszeribe eltorzult, ingujjra vetkőzve támadtak egymásra a flö­­retthez szokott vívók és a konferen­cia, az ildomos, jónevelésü koníe­­reneia a bakul petróleumforrásokból felszökkenő tüzoszlop bengáli fényé­nek világosságában ■— a földön hem­­pergett... A háború utáni konferenciák valamennyije koröl lappangva, de rendkívüli szívóssággal dúl San Remóban, a mezopotámiai és román, Washingtonban a szumatrai petróleum jutott fontos szerephez Ezek a petróleumforrások azonban jelentőségre e! kellett hogy törpül­­jenek az orosz petróleumkincsek mellett, amelyek birtoka a geuovai konferencia alkalmával vetődött olyan robbanásszerűen napirendre, amikor az Egyesült-Államok, az európai politika és közgazdaság iránt szirtiéit közömbösségét levetve, Ró­mában éa Londonban egyidőben til­takozott nagykövetei utján a nnyi­­tott ajtó« elvének megsértése g igy tehát a Royal-Dutch-Shell petró­leumszerződése ellen. Amerikának ez a meglepetésszerü fellépése erős hátvéd volt Lloyd George francia és belga elgáncsolói számára, akik szintén erősen érdekelvék az orosz­­országi petróleum kérdésében. Akár van alapja az angol és orosz cáfolat­nak, amely tagadja, hogy az angol társaság öt évre bérbe kapta volna a bakui forrásokat, akár csak a diplomáciai taktika snkkhuzását je­lenti az ez idő szerint való letaga^ dás, — egy bizonyos: az angol tár easág már birtokban van. Hogy en­nek a ténynek teljes jelentőségét a versenytársak körében Is felismer­ték, bizonyítja az a sietség, amellyel a Rockeeüerék patremtusa alatt állói Standard Oil Cc. — az angol társa-’ ság leghatalmasabb konkurrente — megszerezte a háború előtti orosz' petróleumtermelés negyven százaié-' ka felett rendelkező svéd-orosz No* bei-társaság részvényeinek a több* ségét. Hogy a hágai szakértőérte« kéziét melyiket fogja a két szerze«1 ménynek jogi szankciójával ellátni,; azt alighanem az a nyomaték fogj* eldönteni, amellyel Amerika a béke-; palota városában fellépni el lesz ha­tározva. Attól H pillanattól fogva, hogy af szovjet jutott uralomra, Anglia tá­mogatta az azerbejdzsani és geor* giai köztársaságok elszakadási tö­rekvéseit, amelyekért a bakui pet­róleumterületről való korlátlan ren­­delkeési joggal fizettette meg ma­gát. Angol mérnökök vezetésével * termelés erős lendületet vett, áí> dicsőségük nem sokáig tartott, mert a vörös hadsereg 1920-ban lefoglal­ta Bakut és ezzel Angliának a pet­­róleumforrások fölött való rendelke­zése egyelőre megszűnt. Mikor & bolsevik! vezetők látták, hogy nem tudnak megbirkózni az óriás feladat­tal. szocializálták a forrásokat, ősz* szeköttetést létesítettek az angol, amerikai, 6véd, belga é3 francia cso­portok kezén volt területek csőháló­zatával és egységessé tették az üze­met. Ez sem használt, mert a terme­lés harminc százalékra csökkent le, főként azért, mert a szakképzett munkások tuinycmó többsége kiszö­kött az országból. Ebben az össze­omlásban hajlott végre Krasszin népbiztos a Roya?-Dutch-8hell-tár­­saságnak arra a kérésére, hogy en­gedjen szabad beutazást Boyle ez­redesnek, a társaság teljhatalma megbízottjának, a Kaukázusba. Boy­le ezredes, akit annak idején Kion­­dyke királyának neveztek el azért a mesés szerencséért, amely Máskán aranyásó korában a nyomába szegő­dött volt, szerencsésen eljutott Ba­kuba is, ahol rövid idő alatt sikerült neki sa­­jái számlájára és veszélyére végzott rendkivOli íminkatoííe-Egy kritikus «albumából Irta : BREBEKEP?. Nőismeret Még találtam az a'bumomban néhány mondást, amelyek a einsre vonatkoznak. Alább követkéznél;. Ha egy nőnek egyszer igaza van, ami előfordul néha, azt épp oly ke­véssé tudja elfelejteni, mint azt, ha egy­szer valakinek vele szemben nincs igaza. ■* A női logika hasonló a női őrá'-.hoz, amelyek vagy egyáltalában nem járnak, vagy rosszul járnak, Nagyon ritkán tör­ténik meg, hogy az ilyen máskülönben igen csinos kis jószág pontos időt mutat * A nő csak nagyon késő vénségében hagy föl a kacérsiggal, mert azt nagyon korán kezdte. Ugyanezen okból csak igen magas korban határozza el magát arra, hogy szakit a divattal. * A nő mint anya jóviteszi azokat a hibákat, amelyeket más minőségben elkövet ■ *­A aő csak a raggjabpli embert wagy az azon fö elállót tartja férfinak, — a férfi minden nőt a kóbor cigánylánytól a királynéig egyaránt asszonynak néz, ** Van nem egy rat nő, aki igen jó’ 'udja, hogy $ egyáfíajában nem szép. De ezek se esnek kétségbe, s azzal vi­gasztalódnak, hogy ők érdekesebbek m nt azok , a kis libák, akiknek a csi­nos pofácskájtíkcp kivüj nincsen semmi egyebük, Az úgynevezett szépnemet azzal bűn* teli a Sors, hogy az öregségét nem en" gedi olyan szépnek lenni mint a férfiét" Ismertem egy Házaspárt harminc év eleit Szép fiatal pár visit. Ha végig­mentek az utcán, mindenki igy kiáltotttol: — Micsoda fölaégea asszony! Tegnap találkoztam velük, 3 az utcán sokan jegyezték meg: — Mily pompás öreg űrt * í.f Mentül szebb valamely nő, annál !á­­gyabban és szenvedélyteienebbül szeret 3 mentül kevésbbé szép, annál erősza­kosabban, Hogy es miért van igy. azt nem magyarázhatom, mert nem akarok udvariatlan lenni ez utóbbi kategóriá­hoz tartozó nőkkel szemben. De annyi bizonyos, bogy ha a miiéi Vénusz éhie — ami bizony nagyon jó volna —, ük­­kot ez a szoborssep hölgy minden na­gyobb feündojás nélkül végezné a sze­reim: doVait, 6 neas esne kétségbe, ha valamelyik imádója jjütlenü! elhagyná, s nem is tenne kísérletet, hogy azt vtsz­­sxatertsa, — olyannyira biztos volna abban, hogy akad hamarosan egy más, aki hajlandó neki udvarolni. A stép nő sohase olyan szégyeníSe] mint a nit Nincs is annyi oka rá. * f, —- Egyszer élünk! — mondják só­hajtva a férfiak. — Egyszer vágyónk szépek! — gon­dolják sóhajtva a nők. Ok csak addig élnek, áráig szépek. A legjobb nő is szívesebben hallja, ha a szépségét mint ha a jóságát vagy birasaly más tráayéS dicséred. Az asszonyok nem volnának «lysn hóditóak és ellenül hatat lan ok, ha Ho­mérosz óta nein ilyenekaek festenék őket a poé’ák . . . Nem minden szár­mazik az istentől, ami a nőben Isteni. Sokat tett hozzá az ember a nőkuliu* szávai, a bálványimádásával, amely nagy* ban fokozta a természet női remekének a bizakodását A Vénusz-imádat és a Madonna-kultusz nemccak a hatalmát, de a szépségét is emelte a nőnek. A cselédlány, akit az u-a elvesz, nemcsak rangban emelkedik, de meg is csinoso­­dik. S az asszony, akit a költők és ol­vadóik magas piedesiía'rr. ál lit.mák, méltóvá lesz a talapzatához, s megnö­vekszik tőle, megszépül vele, * A nő nagyon szívesen kér bossánato? olyan cselekedetért, amelyet nem köve­tett eb és olyan tulajdonságért, amely nincs meg benne. De nagyon naiv em­ber az, aki elvárja tőle, hogy azért mentegesse magát, amit tett, vagy olya» tulajdonságokért kérjen elnézést, amely megvan benne. * Az asszonyok semmit se szeretnek úgy, nünl megbocsájtani. Mert az a társ-dülnsi állásokhoz, a női méltóság­hoz tartozik, hogy Segyem okuk rosse bánásmód miatt panaszkodni, a ezt a» tán nagylelkűen megbocaáitans. A férfiaknak azt hogy óvakodjanak nőktől. A rejtélyes nő & tanácsot adnám, az a. n. rejtélyes veszedelmes ai. A nő harminc-negyven éves koráig a bájaival igáxza k a férik, azutib esőével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom