Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-31 / 148. szám
1922. május 31, BACSMEOTEl NAFLÖ 5. oldal **• A magyar nyelvhasználat «töltäsa miatt a Népszövetséghez fordáinak a temesvári ügyvédek A román igazságügyrniniarter, Florescú elrendelte, hogy azoknál ős erdélyi biróságokná!, ahol eddig magyarul foiytak a tárgyalások, ez ntul csak a román nyelvei szabad használni. Bzzel egyidejű leg felszólította azokat a bírákat, akik az államnyelvet kifogástalanul nem bírják, hogy azonnal ad Jak be nyugdíjaztatási kérvényükéi. Florescu igazságügyminiszter rendelete, amely súlyos sérelmet jelent az erdélyi magyarságra, nagy megütközést keltett. Az erdélyi magyarság mindenütt tiltakozott a rendelet ellen, mely nem csak a magyarságra nézve sérelmes, de káros a jogszolgáltatás menetére és ennek folytán magára az államra is. A temesvári magyar ügyvédek ebben az ügyben memorandumot intéztek az;ottani ügyvédi kamarához, amelyben határozott, de amellett mérsékeli hangon követelik Florespu miniszter rendelkezéseinek hatálytalanítását. A memorandumban hangsúlyozzák, hogy minden nem román nemzetiségű bíró és ügyvéd egyaránt tudja és átórzi, hogy mint romén állampolgárnak az állammal szemben kötelezett ségei vannak. Ily kötelezettség többek, között az állam nyelvének, mint az igazságszolgáltatás hivatalos nyelvének a?, elsajátítása. Ezzel szemben «zosbaa az áUstt&atafenaale e frégzokajtá kBzsgéae!ia a mfnisztériaamafc is vannak a másnyelvti állsinpalg,Írókkal szemben köieleasttságei Ily kötelezettség többek között az esküt tett birákkal szemben azok szerzett jogainak teljes respektálása és az eddigi törvénykezési nyelvnek, — amelynek has náletá melleit lehet csak az igazságszolgáltatás zavartalan menetét biz tositaní hosszú átmeneti időn át való megengedése olyan esetben, amikor és minden tekintetben szükséges. Utalnak arra, hogy az osztrák margyer monarchia Idején a magyar bíróságok a sejazetíaé' gi vidékeké» miadsnkor a »emse Őségek nyelvéi tárgyaljak és hallgatták ki a feleket és tanokat és a peres iratokat elfogadták, ha m nem is volt magyar nyelve» kiállítva is sohasem kiívetelük annak magyar fordítását. Fölemlítik, hogy a temesvári törvényszék irattárában ffég 1883-ik évben ée a követkézé években is találtak számos né^et és román nyelven sserkasstetf beadványokat, melyek minden fennakadás mélkftl érdemi elintézést nyertek. A miniszter rendelete — mondja a memorandum — egyrészt teke tétlenné fogja ienni a közvetlen tárgyalási, a gyors és jő igazságszolgáltatási, d- másrészt oly arányú munkatorlódást fog előidézni, hogy rö'rdesen lelje« megállás következik te az ügyek ménéi ében s az igaz sá/s:o g álla fás és jogbiztonság, a mély ma már a csőd élőit áll, telje'en és fettarfnz athaiatlar.nl össze fog ama ni. Ez pedig maga után fogja vonni a b in li jcjle t s Nagy románjában első helyen ákó közrazőasdgl élet összeomlását is, az par és kereskedelem hitelének s kötetve az állam hitelének leromlását és a va ula további esését. A párisi egyezményben Románia kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy semmiféle megszorítást nem fog alkalmazni bármely nyelv szabad használata ellen és hogy a nem román anyanyelvű alattvalóknak megkönynyiti azt, hogy nyelvüket a bíróság előtt akár írásban, akár szóban használhassák. A memorandum végén a benyújtók kijelentik, hogy «menynyiben az igazságügyminiazterium a rendeletet nem hatálytalanítja, sérelmeikkel a Népszövetség állandó bíróságához fordulnak. Vitorla helyett gőz, szén helyett petróleum Klondike királyának, kusxárcsinje — Royal Dutch-Shell kontra Rockefeller-tröszt — Forradalom a hajózás terén 1 világ petróleamforrásainak birtokáért való harc. Az egyszeri kutyaszinházas legzajosabb estjét pilányitotta tönkre a pokoli véletlen, amely éppen abban a pillanatban dobott egy ellenállhatatlan dimenzióju sonkacsontot a négylábú lelkes szereplők közé, amikor ezek az emberi versenytársaikat is megszégyenítő kellőmmel flörtöltek, medizáltak, intrikáltak az elragadtatott közönség mérhetetlen bámulatára. Egy szempillantás alatt a legteljesebb anarchiába fojtotta az idomiás csodáit a kiütköző őstermészet, amely velőt hasogató csaholás közben vetette magát a váratlan harcra. Az őstermészet eruptív megnyilatkozása változtatta át a genovai konferencia jól fésült aktorait is hirtelen duvadakká. amikor elterjedt köztük a hir, hogy az angol Royal- D u t c h - Sh e 11-csoport megkapta Szovjetoroszországtól a bakul petréleumforrások kiaknázás) jogát. A nagypolitikát mímelő fegyelmezett diplomaták sima álarca egyszeribe eltorzult, ingujjra vetkőzve támadtak egymásra a flöretthez szokott vívók és a konferencia, az ildomos, jónevelésü koníereneia a bakul petróleumforrásokból felszökkenő tüzoszlop bengáli fényének világosságában ■— a földön hempergett... A háború utáni konferenciák valamennyije koröl lappangva, de rendkívüli szívóssággal dúl San Remóban, a mezopotámiai és román, Washingtonban a szumatrai petróleum jutott fontos szerephez Ezek a petróleumforrások azonban jelentőségre e! kellett hogy törpüljenek az orosz petróleumkincsek mellett, amelyek birtoka a geuovai konferencia alkalmával vetődött olyan robbanásszerűen napirendre, amikor az Egyesült-Államok, az európai politika és közgazdaság iránt szirtiéit közömbösségét levetve, Rómában éa Londonban egyidőben tiltakozott nagykövetei utján a nnyitott ajtó« elvének megsértése g igy tehát a Royal-Dutch-Shell petróleumszerződése ellen. Amerikának ez a meglepetésszerü fellépése erős hátvéd volt Lloyd George francia és belga elgáncsolói számára, akik szintén erősen érdekelvék az oroszországi petróleum kérdésében. Akár van alapja az angol és orosz cáfolatnak, amely tagadja, hogy az angol társaság öt évre bérbe kapta volna a bakui forrásokat, akár csak a diplomáciai taktika snkkhuzását jelenti az ez idő szerint való letaga^ dás, — egy bizonyos: az angol tár easág már birtokban van. Hogy ennek a ténynek teljes jelentőségét a versenytársak körében Is felismerték, bizonyítja az a sietség, amellyel a Rockeeüerék patremtusa alatt állói Standard Oil Cc. — az angol társa-’ ság leghatalmasabb konkurrente — megszerezte a háború előtti orosz' petróleumtermelés negyven százaié-' ka felett rendelkező svéd-orosz No* bei-társaság részvényeinek a több* ségét. Hogy a hágai szakértőérte« kéziét melyiket fogja a két szerze«1 ménynek jogi szankciójával ellátni,; azt alighanem az a nyomaték fogj* eldönteni, amellyel Amerika a béke-; palota városában fellépni el lesz határozva. Attól H pillanattól fogva, hogy af szovjet jutott uralomra, Anglia támogatta az azerbejdzsani és geor* giai köztársaságok elszakadási törekvéseit, amelyekért a bakui petróleumterületről való korlátlan rendelkeési joggal fizettette meg magát. Angol mérnökök vezetésével * termelés erős lendületet vett, áí> dicsőségük nem sokáig tartott, mert a vörös hadsereg 1920-ban lefoglalta Bakut és ezzel Angliának a petróleumforrások fölött való rendelkezése egyelőre megszűnt. Mikor & bolsevik! vezetők látták, hogy nem tudnak megbirkózni az óriás feladattal. szocializálták a forrásokat, ősz* szeköttetést létesítettek az angol, amerikai, 6véd, belga é3 francia csoportok kezén volt területek csőhálózatával és egységessé tették az üzemet. Ez sem használt, mert a termelés harminc százalékra csökkent le, főként azért, mert a szakképzett munkások tuinycmó többsége kiszökött az országból. Ebben az összeomlásban hajlott végre Krasszin népbiztos a Roya?-Dutch-8hell-társaságnak arra a kérésére, hogy engedjen szabad beutazást Boyle ezredesnek, a társaság teljhatalma megbízottjának, a Kaukázusba. Boyle ezredes, akit annak idején Kiondyke királyának neveztek el azért a mesés szerencséért, amely Máskán aranyásó korában a nyomába szegődött volt, szerencsésen eljutott Bakuba is, ahol rövid idő alatt sikerült neki sajái számlájára és veszélyére végzott rendkivOli íminkatoííe-Egy kritikus «albumából Irta : BREBEKEP?. Nőismeret Még találtam az a'bumomban néhány mondást, amelyek a einsre vonatkoznak. Alább követkéznél;. Ha egy nőnek egyszer igaza van, ami előfordul néha, azt épp oly kevéssé tudja elfelejteni, mint azt, ha egyszer valakinek vele szemben nincs igaza. ■* A női logika hasonló a női őrá'-.hoz, amelyek vagy egyáltalában nem járnak, vagy rosszul járnak, Nagyon ritkán történik meg, hogy az ilyen máskülönben igen csinos kis jószág pontos időt mutat * A nő csak nagyon késő vénségében hagy föl a kacérsiggal, mert azt nagyon korán kezdte. Ugyanezen okból csak igen magas korban határozza el magát arra, hogy szakit a divattal. * A nő mint anya jóviteszi azokat a hibákat, amelyeket más minőségben elkövet ■ *A aő csak a raggjabpli embert wagy az azon fö elállót tartja férfinak, — a férfi minden nőt a kóbor cigánylánytól a királynéig egyaránt asszonynak néz, ** Van nem egy rat nő, aki igen jó’ 'udja, hogy $ egyáfíajában nem szép. De ezek se esnek kétségbe, s azzal vigasztalódnak, hogy ők érdekesebbek m nt azok , a kis libák, akiknek a csinos pofácskájtíkcp kivüj nincsen semmi egyebük, Az úgynevezett szépnemet azzal bűn* teli a Sors, hogy az öregségét nem en" gedi olyan szépnek lenni mint a férfiét" Ismertem egy Házaspárt harminc év eleit Szép fiatal pár visit. Ha végigmentek az utcán, mindenki igy kiáltotttol: — Micsoda fölaégea asszony! Tegnap találkoztam velük, 3 az utcán sokan jegyezték meg: — Mily pompás öreg űrt * í.f Mentül szebb valamely nő, annál !ágyabban és szenvedélyteienebbül szeret 3 mentül kevésbbé szép, annál erőszakosabban, Hogy es miért van igy. azt nem magyarázhatom, mert nem akarok udvariatlan lenni ez utóbbi kategóriához tartozó nőkkel szemben. De annyi bizonyos, bogy ha a miiéi Vénusz éhie — ami bizony nagyon jó volna —, ükkot ez a szoborssep hölgy minden nagyobb feündojás nélkül végezné a szereim: doVait, 6 neas esne kétségbe, ha valamelyik imádója jjütlenü! elhagyná, s nem is tenne kísérletet, hogy azt vtszsxatertsa, — olyannyira biztos volna abban, hogy akad hamarosan egy más, aki hajlandó neki udvarolni. A stép nő sohase olyan szégyeníSe] mint a nit Nincs is annyi oka rá. * f, —- Egyszer élünk! — mondják sóhajtva a férfiak. — Egyszer vágyónk szépek! — gondolják sóhajtva a nők. Ok csak addig élnek, áráig szépek. A legjobb nő is szívesebben hallja, ha a szépségét mint ha a jóságát vagy birasaly más tráayéS dicséred. Az asszonyok nem volnának «lysn hóditóak és ellenül hatat lan ok, ha Homérosz óta nein ilyenekaek festenék őket a poé’ák . . . Nem minden származik az istentől, ami a nőben Isteni. Sokat tett hozzá az ember a nőkuliu* szávai, a bálványimádásával, amely nagy* ban fokozta a természet női remekének a bizakodását A Vénusz-imádat és a Madonna-kultusz nemccak a hatalmát, de a szépségét is emelte a nőnek. A cselédlány, akit az u-a elvesz, nemcsak rangban emelkedik, de meg is csinosodik. S az asszony, akit a költők és olvadóik magas piedesiía'rr. ál lit.mák, méltóvá lesz a talapzatához, s megnövekszik tőle, megszépül vele, * A nő nagyon szívesen kér bossánato? olyan cselekedetért, amelyet nem követett eb és olyan tulajdonságért, amely nincs meg benne. De nagyon naiv ember az, aki elvárja tőle, hogy azért mentegesse magát, amit tett, vagy olya» tulajdonságokért kérjen elnézést, amely megvan benne. * Az asszonyok semmit se szeretnek úgy, nünl megbocsájtani. Mert az a társ-dülnsi állásokhoz, a női méltósághoz tartozik, hogy Segyem okuk rosse bánásmód miatt panaszkodni, a ezt a» tán nagylelkűen megbocaáitans. A férfiaknak azt hogy óvakodjanak nőktől. A rejtélyes nő & tanácsot adnám, az a. n. rejtélyes veszedelmes ai. A nő harminc-negyven éves koráig a bájaival igáxza k a férik, azutib esőével.
