Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-27 / 144. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. május 27. Vasárnap választanak Magyarországon Budapesten visszautasították Bethlen István listáját í— Alkudoznak az ajánlási ivekkel — Kik a jelöltek — Internálták Szilágyi Lajost Vasárnap zajlik le Magyarországon a választásoknak első kategóriája. A választásokra már komoly előkészü­letek történnek: pénteken délben Bu­dapesten megkezdték tárgyalásaikat a választási rend biztosítása végett a budapesti rendőrség és a katonaság megbízottai. A kiadott kommüniké szerint »olyan irányú előterjesztést fogadtak el, amelyeknek foganatosításával teljesen biztosítva lesz a választások zavartalan rendje és nyugalma«. A junius elsején megtartandó bu­dapesti választásokon a budai kerü­letben kilenc, az északi kerületben hat párt fog küzdeni. A déli kerü­letben az egységes párt is adott be ajánlási listát, ezt azonban a bizott­ság kiegészítés végett visszaadta. Mi­után a záros határidőn belül a hiányt nem pótolták, a választási biz­tos az ajánlást visszauta­sította. Itt egyébként a következő pártok küzdenek: 1. Keresztény nem­zeti földmives- és polgári párt (lista­vezető Friedrich István). 2. Keresz­tény egység tábora (listavezető Ernszt Sándor). 3. Magyarországi Szociáldemokrata Párt ' (listavezető Vanczák János). 4. Nemzeti Demo­krata és Szabadelvű Ellenzéki Párt (listavezető Bárczy István). 5. Nem­zeti Polgári Párt (listavezető Heinrich Ferenc). (1. Gazdaságpolitikai Párt (listavezető Gratz Gusztáv dr.). 7. Keresztényszocialista Párt (listave­zető Szabó József). Csere-bere az ajánlásokkal A Nemzeti Polgári Párt és a Hon­védelmi Párt nem tudták a kellő szá mu ajánlásokat mindenütt összehozni azokban a kerületekben, amelyekben listát állítottak. Ezért tegnap paktu­mot kötöttek olyan formában, hogy Budán a Honvédelmi Párt mintegy 3000 aláírását átengedi Heinrichék­­nek, ez utóbbiak pedig a pestkörnyéki kerületben kapott 5700 ajánlásukat a Honvédelmi Párt részére engedték át Ilyenformán Budán csak Honvédelmi Párt, Pestkor nyékén pedig csak Hein­­richék vesznek részt a két párt közül a választásban. Ugyanilyen csereszerződéssel ju­tott be Budaváry is a jelöltek so­rába. A listák benyújtásának időpontjá­ban még nagy bajban volt Budaváry. Nem volt együtt a szükséges számú aláírás. Az utolsó percekben azonban váratlan erősítést kapott. Az történt, hogy Ernszt—Huszárék listája szin­tén nem tudott hozzájutni az elegen­dő számú ajánlásokhoz. Létrejött a kél fél közölt a megegyezés olyan­formán, hogy a két lista Budaváry cég alatt egyesült s ilyenformán meg lett az ötezer ajánlás. Vidéki jelölések. A vidéki érdekesebb jelölések kö­zül a kővetkezőkről érkezett Buda­pestre péntek délutánig jelentés: Pé;s. Az ajánlások a kővetkezők: Az I. kerületben Oberhammer Antal (p. k.) 1200, Hammerli Imre íp. k.) 800. Gosztonyi Gyula (kér. sí.oc.) 1100. A II. kerületben Esztergályos János (szoc. dem,) 1-100. Baumann Emil (p. k.) 4477, Gosztonyi Gyula (kér. szoc.) 1900 • Nagykanizsa. Hassay Károly ajfcn- Usát 1900 aláírássá! elfogadták. Debrecen. Az elfogadott ajánlások a kővetkezők: í. kerttlet: Vásári Ist­ván dr. (e. p.) 5700, Györgyi Imre dr. (szoc. dem.) 3319), Miiotay Iftván dr. (kér. ellenzék) 1500. H. kerület. Hegymegi Kis Pál (Rassay-párti) 2827, Tolnay Kornél (nemz. polg.) 2318, Bessenyei Lajos dr (e. p.) 1109, Orbók Attila dr. (p. k.) 1069. III. ke­rület: Lengyel Zoltán dr. (e. p.) 1600, Jánossy Zoltán (szoc. dem.) 1952, Reitz János (kér. ellenzék) 1500, Kos­salka János dr. (nemz. kér.) 1200. Békéscsaba. Liptálc Pál (e. p.) Sze­der Ferenc (szoc. dem.), Kovács Pál (nemz. munkásp.) és Urmánezy Nán­dor (honvédelmi párti) között. Szentes. Batthyány Tivadar aján­lási ivét pótlás végett visszaadták, mert 1600 aláírásból körülbelül hat­százat megsemmisítettek. A hiányzó aláírásokat fél nap alatt pótolták. Szilággi Lajost internálták Budapest. Szilágyi Lajos berettyó­­ujfalusi ellenzéki jelöltet az ottani fő­szolgabíró minden megokolás nélkül internálta. A tartózkodási engedélyek és az alkotmány — A suboticai városi tanács álláspontja — Subotica város tanácsa előtt majd minden tanácsülésen szerepelnek olyan kérvények, amelyekben SHS. állam­­p ágárok tartózkodási engedélyt kér­nek. A tanács a tartózkodási engedé­lyek iránti kérvényeket elvből eluta­sítja, amely elintézési mód alól csak kivételes esetekben tesz kivételt. Az elutasítottak a tanács határozatát meg­­felebbezhetik ugyan a belügyminisz­térium BBB. ügyosztályához, de a feleboezéseknek ritkán van foganatjuk. A tanács ugyanis, ahelyett, hogy a kérelmeket az eset körülményeihez képest bírálná el és ehhez képest vé­leményezné a felebbezéseket, nyom­tatott blankettákkal a felebbezések el­utasítását ajánlja. Ez a rendszer sokszor fonák hely­zetet teremt. Iparvállalatokat meg­fosztja nélkülözhetetlen szakmunkásai­tól, családoktól elszakítja a család­­fenntartót, megalapozott exisztenciá­­kat megfoszt a kenyérkereset lehető­ségétől. A tanácsnak fent vázolt állás­pontja azonban nemcsak ezeknél a praktikus okoknál fogva érthetetlen, hanem azért is, mert az alkotmány az állampolgároknak kiutasítását1 egyenesen eltiltja. Az alkotmány 11. fejezetének 10. §-a ugyanis így hangzik: „Egy állam­polgárt sem szabad az országból szám­űzni. Nem lehet őt egyik helyről a másikra kiutasítani, vagy egy helyre internálni, azokon az eseteken kívül, amelyeket a törvény kifejezetten előír. Bírói ítélet nélkül senkit semi­­lyen esetben nem lehet a szülőföld­jéről kiutasítani.“ Az alkotmánynak ez a rendelke­zése minden kétséget kizáróan vilá­gos és félreérthetetlen. Ami azt a passzust illeti, hogy „ ... az esete­ken kívül, amelyeket a törvény kife­jezetten előir“, arra vonatkozólag a helyzet az, hogy nincs olyan törvény, amely a kiutasítást megengedné. Ren­deletekre vagy utasításokra pedig nem alapíthatja a tanács ezt a jogát, miután az alkotmány XV. fejezetének 142. § második bekezdése szerint: Megszűnik az érvénye mindazoknak a jogszabályoknak, amelyek vele (az alkotmánnyal) ellentétben vannak. Az alkotmány idézett rendelkezései kikerülték volna a suboticai városi ’anács figyelmét? A magyar külügyminiszter Jugoszlávia és Magyarország viszonyáról — Kereskedelmi szerződést köt a két állam — A génuai konferencián adódott először alkalom arra, hogy a külön­böző államok diplomatái, minden előzetes bevezető tárgyalások és elő­készületek nélkül, találkozhattak. — Génuában Nineties és Binffy is folytatlak gazdasági jellegű me*> beszéléseket. A génuai konferencián — amely hat hétig Európa külpoli­tikai tőzsdéje volt — először talál« kozott jugoszláv külpolitfkus magyar külpolitikussal. Bdnffy gtóf nyilatkozatában, amely sg-y újságíróval folytatott beszélge­sse folyamán jött Ltre, több olyan kijelentést is tett, mely Magyaror­szágnak Jugoszláviához való viszo­nyúja vonatkozik. — Melyek azok a nehézségek, melyek megakad'lyozzák azt, hogy Jugoszlávia és Magyarország közoit heiyreálljanak a normális gazdasági kapcsolatok? — kérdezte Bánífyt az ujsáeiró. — Elsősorban: Jugoszlávia és Magyarország között nincs semmi­féle kereskedelmi szerződés, a köz­lekedési problémák még nincsenek megoldva, a postai, távirat- és tele­fonforgalom nincs még rendesen helyreállítva, azonkívül a vízumok megszerzése igen sok nehézséggel jár. — Milyen piádon óhajtja a ma­gyar kormány megváltoztatni ezeket az állapotokat, amelyek mindkét ál­lamra nézve egyformán károsak? — A magyar kormány szüksé­gesnek tartja, hogy minél hamarabb induljanak meg a tárgyalá-ok e? SHS. kormánnyal, azon célból, hogy a kél állam egy olyan egyez ségei kössön, amely leheiővé teszi a rendszeres és legális kereske­delmet, növelné a két ország közötti kereskedelmi forgalmat és megkönnyítené a személyfor­galmai is. Nagy örömmel állapítom meg, hogy az SHS. állam külügyminisztere. Nincsics Momcsilló dr. annak beszélgetésnek folyamán, amelyet vele folytattam, ugyanígy vélekedett. Nincsicš is a két ország gazdasági együttműködésének szükség ességét hangoztatta. — Melyek azok az elvek, ame­lyek Magyarországot gazdasági po litikájának irányításában a szom­széd államokat, de különösen Jugo szláviát illetőleg vezérli«? — Magyarország hajlandó meg­szüntetni a prohibits politikái, de meg kell ezt tenni a szomszédok­nak is. Magyarország liberális ke­reskedelmi politikát óhajt folytatni, kereskedelmi szerződéseket óhajt kötni, amelyekben a legnagyobb kedvezmények elve érvényesülhetne. A magyar kormány a tárgyalások folyamán az SHS. állam gazdasági szükségleteinek a lehetőség szerint meg akar felelni, úgy, hogy min­den remény megvan arra, hogy ne­hézségek nélkül majd a megegye­zés létrejön. — Vajon a magyar kormány a génuai tárgyalások folyamán tapasz­­?a!!«e jóakaratot a SHS. kormány részéről ? — A két kormány egyformán azon az állásponton van, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat meg kell kezdeni.h véleményeknek ez a meg­egyezése a biztos siker előjele. — A gér,uai konferencia előse­­g tette-e a két állam között a szom­szédi jóviszonyt? — A génuai konferencia mege­légedett azzal, hogy gazdasági és pénzügyi elveket állítson fel, ame­lyeknek gyakorlati megvalósítása az egyes kormányoktól íügg. A konfe­rencia utat mutatott és a jövő fogja megfnutatni, hogy ki megy majd azon az utón. Mindamellett kétség­telen, hogy a különböző delegációk eszmecseréi sok kérdésben közele­dést hoztak létre a különböző gaz­dasági és pénzügyi próbléraák te­kintetében. Ez mái magában véve is eredményt jelent, amely a problé­mák sikeres megoldására vezethet. A pünkösdi gyermek­nap programja A beográdi ggermekzenekar részt vesz az ünnepélyen A gyermeknap előkészítő bizott­sága utolsó ülése óta állandóan aran­kában van. Amint annak idején a Bácsmegyei Napló megírta, az utolsó ülés, amely hivatva lett volna a vég­leges programmot megállapítani, nem oldhatta meg ezt a feladatot. Az elő­készítő bizottság ígéretet kapott arra, hogy Beogradból filmeket kap és ak­kor több mozjeíőadást illeszt be tt műsor keretébe. Ebben a kérdésben még nem történt döntés, mert Beo­gradból még nem érkezett meg a vég­leges válasz arra nézve, kap-e az előkészítő bizottság filmet. A másik bizonytalan része a programmnak a beográdi gyermek zenekar részvétele volt. A király esküvőjének elhalasz­tásával azonban semmi akadálya sincs, hogy a gyermek zenekar réezi vegyen az ünnepélyen. Ez természe­tesen alapos változást okoz az ideig­lenesen összeállított programmbac. A gyermek zenekar vasárnap és hétfőn több hangveiwjnyt fog adnj. A délutáni előadások során a zene­kar tagjai >Á paraszt becsület« paró­diáját adják elő a Városi Színházban. Több önálló számmal is fog kerepel­ni a zenekar, amelynek tagjaiból egy énekkari is állítottak össze. Ez az énekkar több szláv dallal és az összes szlávok himnusza cimft ünnepi dal­műve! tarkítja a műsort. Az előkészítő bizottság mindent el­követ, hogy a gyermeknap minél na­gyobb «ikerre! folyjon le, A műsor ŐS3ze&JJiiá3ánál elsősorban a helyi kultúrintézmények és egyletsír támo­gatására számit Mindaddig azonban, amíg ezek az Intézmények és egyle­tek nem fcftrfík az előkészítő bizott­sággal, hogy milyen számokkal óhaj­tanak a gyermeknap lav/grwnmjában résxtveení, a vfgleguj programme! Ram lehet összeállítani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom