Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-19 / 137. szám

1922. májtis 19.

BACSMEGYEI NAPLÓ

5. oldal

Mme. Collet, a „remértggyáros“

Boldog jövő három frankért

j Á bardcauxi törvényszék élőit csa,lássa! és szélhámossággal vádolva állott a napokban Mme C o 11 e e t, 24 éves fiatal hölgy. Egy idő óta Franciaországban megjelenő lapok a következő hirdetést hozták napról-napra:

vényszéken, mely azon az állásponton volt, hogy Collett asszony, ki névből és születési adatokból állítólag csillagászati tudományok segítségével jósolt jövendőt, közönséges szélhámos. A vádlott viszont egész sereg tanút vonultatott fel annak bizonyítására, hogy a név, születési adatok és a csillagjárás között titokzatos összefüggések vannak. Sajnos, azonban a tanuk inkább csak általánosságban az astrológia tudományáról beszéltek^ mintsem Collet asszony tudományáról, igy többek között M. Durville is, a tekintélyes astrológus. A bíróság tehát kénytelen volt Mme Co!let-t egy havi fogházra és 200 frank pénzbírságra ítélni, amit bizonyára fájdalommal vesznek majd tudomásul azok, akik potom három frankért ezután már bizonyára nem jutnak vagyontérö reménységekhez.

Politikai botrány a boxversenyen

A Carpentier—Lewis-boxmérközés

HA KIVÁNCSI JÖVENDŐJÉRE forduljon Mme Collethez (Bordeaux, Rne Judaiq ie 8 >). Küldje be-teijes nevét, születésének évét, napját és 3 frankot.

Három frankért a jövendőt megtudni? Csak úgy özönlöttek a levelek Mme Collethez, ki szorgalmasan és ^lelkiismeretesen meg is felelt ígéretének, amennyiben a beküldött három frank fejében, születési adataid ból és nevéből mindenkinké kiolvasta jövendőjét.

És Collet asszony jól megfelelt hivatásának, mindenkinek boldog jövendőt olvasott ki a titokzatos csilláitokból, aki Mme Collethez fordult jövendőjének megismerése véigett, az biztos lehetett abban, hogy életútja felett derült lesz az égboltozat, Mme Collet jól tudta, hogy kik az ö legbuzgóbb kliensei. Bizonyára nem a boldogok, gazdagok és megelégedettek, hanem azok, kiknek reményre és bizalomra van szükségük, Jiogy el ne csüggedjenek. Ezért sohasem volt szive a három frank fejében kellemetlen és sötét dolgokat jósolni és szerte küldözgetett levélkéi többnyire rózsaszín hangulatot teremtetitek.

Úgy látszik, hogy a reménység iparszerü gyártása is jól beváló üzlet- Mme Collet ugyanis a legutóbb már J00,000 frankos évi jövedelemmel dicsekedhetett. A hatóságok azonban ügy látszik, nem voltak ezen a véleményen, mert bizony kérlelhetetlenül törvény elé idézték a reménygyárosnöt. Hosszú, vita indult meg a tör-1

A Carpentier—Lewis boxviadal, a melyről a , táviratok már hirt adtak, olyan körülmények között és oly incidensektől kisérve pergett le, hogy a sportkörökben sokáig emlékezetes fog maradni.

Az Olympiában húszezer ember gyűlt össze, hogy megnézze a mérkőzést. A királyi családból György herceg és a Jorki herceg jelent meg. Az angol arisztokrácia, az irodalom, művészet és színészet képviselői szintén eljöttek, hogy tanúi legyenek — ahogy itt mondogatták — -az angol és francia erő mérkőzésének. Ez a sportesemény ugyanis túlnőtt a neki szánt kereteken. A közönség szinte öntudatlanul politikát kevert bele.

— Éppen úgy mint Genuában, — adják szájról-szájra — itt is angol áll szemben franciával 1 Meglátjuk ki lesz a nyőztes?

Az angolok máskor kizáróan sportszempontokra vetették a súlyt. Mindegy, hogy ki a legjobb . . a legjobb előtt feltétlenül és fegyelmezetten meghajoltak. Errőt a hires fair álláspontról azonban lemondottak. Carpentierben csak a franciát látták és Lewisben csak az angolt, a kinek győzelme az angol faj felsőbbségét van hivatva a világ

előtt bizonyítani. Amikor a küzdők megjelentek a porondon, az emberek nem maradtak nyugodtak, mint máskor, — magukon kívül tomboltak és orditoztak.

— Tedd (ez Lewisnek a becéző keresztneve), Tedd, — üvöltötték feléje — szedd össze magad ... Á britt birodalom néz reád 1

Lewis mosolygott és önteílen integetett mindenfelé. A bíró intésére egymásnak mentek a küzdők. Ami eddig boxviadalokban soha nem történt meg, a két matador rögtön egymásba kapaszkodott. Lewis ahelyett, hogy ökölcsapásokat mért volna ellenfelére, átkarolta Carpentier derekát, mig Carpentier a fejét feszítette a^ angol mellének, hogy- ölelésétől szabaduljon. A bíró kétségbeesetten kiáltott reájuk:

— Szétmenni, szétmenni í

A boxolók nem hallgattak reá. Mintha süketek lettek volna, tépték, nyúzták, marták és körmeitek egymást. A szakértők megdöbbenve nézték ezeket a vadállatias jeleneteket. Ilyesmire még inem volt példa. A közönség azonban magánkívül üvöltött:

— Vedd ki a belét a franciának!

Lewist, ugylátszik, ezek a felkiáltások teljesen kihozták a sodTfíiéri beszélnek a nők többet, mint a férfiak ?

Irta: Dr. L0RÁND SÁNDOR.

Minden idők íróit és bölcseit foglalj koztatta e kérdés és hol gúnyos, ho komoly formában írtak és értekeztek róla: „Miért beszélnek a nők többet, mint a férfiak ?“ A nők közül sokan beismerik e tényt — még többen tagadják, mig egy rossz májú amerikai filozófus megjegyzi, hogy ha sokat beszélnek is — mindenesetre keveset mondanak. •

Ha egy társaságban megfigyeljük kü‘ lön a nőket és férfiakat, úgy kétségtelenül tapasztalni fogjuk, hogy ahol a férfiak varíhak együtt, ott mindig csak egy beszél, a többi figyelmes hallgató, a nők csoportjánál mind egyszerre beszél.

Az orvosok az agyban találják a bőbeszédűség okát és Amerikában, a gépek hazájában az agy munkáját egy finom géphez hasonlítják és a következőkép magyarázzák :

Az agyban a beszéd centruma a Broca-féle mező, (Broca egy francia sebész, aki a beszéd centrumát a nagy agy bal oldali elülső részén találta). A Broca-raezőben előttünk eddig ismeretlen módon, a gondolatok és ioépck beszéddé alakulnak át. A hangokat azután az arc, a nyelv, a torok és többi izmokkal vesszük hallhatóvá, vagy a gondolatok és impressziók kezünk izmaiba tevődnek át és kép vagy Írás formájában jelennek meg. Az agy e részének a munkája egy gépházban végbemenő munkához hasonlítható legjobban, ahol hő alakul át energiává. Ez az energia azután transzmissziós szíjakkal kerekeket mozgat és például -fényt termel.-Ma

a hő helyébe „gondolkodás“-t tesszük’ energia helyett „hang-“, szijj helyébe „ideg“, kerekek helyett gége, ajkak, nyelv, kéz, kar és végül fény helyébe beszéd, irás, kép, akkor kb. tiszta képet nyerhetünk a Broca-mező munkájáról. A különböző és nagyszámú mérések, amelyeket férfi és női agyon véeztek, azt mutatsák, hogy a női ágyán a Broca-mező (beszéd centrum) nagyobb, mint a férfi agyban. így hát ha a szógyártó centrum nagyobb szükségkép annak termelése is nagyobb, —■ innen a nők bőbeszédűsége.

A megfigyelések azt mutatják, hogy a bőbeszédűség függ még a beszédcentrum izgalmától. Alkoholos mámor első fokán (spic) bőbeszédűek leszünk mindnyájan. Nőknél feltételezhetjük, hogy az ő nagyobb beszédcentromuk könnyebben jön izgalomba. (Az alkoholos mámornál tudatos kritikánk csökken és beszédünk felületesebb, csapongóbb lesz.)

Férfinél a kritika mélyebben járó’ igy beszéde megfontoltabb, lassúbb lesz’ nőnél a kritika felületesebb, nem fékezi le beszédüket a mélyebb meggondolás.

Látták ezt már az ókorban Delphi öreg papjai is, csak okát nem sejtették.

Apolló hires delphii jóshelyén mindig nő mondta jóslatokat. A templom mögött volt egy barlang, amelynek nyilasából állandóan édeskés gázok szálltak a magasba.

Ha jóslatot akartak, egy háromlábú széket állítottak a nyílás fölé, melyben a jósnő foglalt helyet Nemsokára egészen eltakarták a kiáramló gázok, amelyeket belehelt és természetesen elkábult. Ilyen kábult állapotban összefüggéstelen szavakat mondott, amelyeket a papok --sten «tavának véltek és ezekből

I konstatálták a választ a kérdések természete szerint.

Valószínű, hogy a kellemes gázok izgatták a jósnőnél a beszéd centrumát és a deliriumban ejtett szavak a kábulat eredményei voltak. A sors iróniája volt, hogy ugyanazon tulajdonságért, amely az ókorban dicsőséget hózott a női nemre, a közép- és újkorban ugyanezért szigorú büntetésben részesültek.

Németországban pl. 1770-ben még élt egy törvény, melynek alapján a sokat beszélő nőt közmunkákra Ítélték, vagy pedig 30—40-szer vízbe mártogatták egy direkt e célra szerkesztett széken.

Érdekes tudni, hogy tulajdonkép az agynak mindkét oldalán van Broca-mező, a jobb és baloldalt egyaránt és mégis a beszéd centrumát csak az egyik fél alkotja. A jobbkezes embernél az agy balíelében, a balkezesnél az agy jobbfelében van a centrum. Mikroskop alatt a két rész között semmi különbség nincsen.

Tudjuk azt is, hogy a beszédcentruni, a kar és kéz mozgásának fejlődése között összefüggés van. A kar és kéz mozgatása jobbkezesnél a bal agyfél, balkezesnél a jobb agyfél kontrolja alatt áll. A majmok kétjobbuak,* azaz mindkét első lábukat (kezüket) egyformán tudják használni és valószínűleg szőrös őseink is egyformán használták mindkét kezüket. A kérdés most, hogy vájjon jobbkezeseknél a bal beszédcehtrum, — balkezeseknél a jobb beszédcentrum volt-e az elsődleges ? A kérdés meddő, akárcsak, hogy a tyuk volt-e előbb, vagy a tojás?

Érdekes még, hogy a beszéd képessége olykép van elhelyezve a Brocamezőben, mint például könyvek a könyvtárban. Ha a könyvtárban ledül A és

rából. ítélőképessége elborult» csak egy gondolat vezette, mindenképpen elkerülni a francia súlyos ökölcsapásait s ha lehet, halálra fárasztani Carpentiert. A francia bajnok pedig csak azt a pillanatot leste, amikor kiszabadulhat ellenfele markából, hogy öklét felemelhesse. Már két perce küzdöttek, s még egyetlen csapás sem zuhant le. A biró ismét könyörgött nekik:

— Széjjel menni, széjjel inennii

E pillanatban Lewis eleresztette Carpentiert s szemrehányóan nézett az oldalt álló biróra. Ezt az alkalmat használta fel a francia'. Hatalmas, szép teste kinyujtózott, pompás karja meglendült s acélökle villámló sebességgel sújtott le az angol arcába. Az ütés oly kábitóan erős volt, hogy Lewis megtántorodott és tehetetlenül ült le a földre. Ez a pozitura oly komikus volt, hogy a jelenlévő franciák nevetni kezdtek. Az angol kinyújtotta az egyik karját, mintha fel akarna álieni, de nem tudott. Az arca hamuszürke volt, szemei tétován jártak egyik helyről a másikra. Annak az embernek a benyomását tette, akit valami rettenetes és érthetetlen katasztrófa ért . . . A biró pedig ezalatt könyörtelenül számolta a múló pillanatokat.

— Egy, kettő, három . .

Minthogy Tedd a tizedik másodpercben sem kelt fel, a küzdelmet befejezettnek jelentette ki. Carpentier két perc és harminc másodperc alatt legyőzte Kid Tedd Lewist. Ahogy a közönség ezt meghallotta, fékezhetetlen erővel tört ki belőle a düh.

— Csalás, hamisság, — orditoztak — összejátszottak ... A franciák megvesztegették a bírót.

Neki akartak menni a pódiumnak s csak a jelenlévő nagyszámú rendőrség akadályozta meg a

IB polc, a többi könyvpolcokat ez nem érinti. így bizonyos fogalmak vagy szavak helye (polca) megsérülhet az agyban anélkül, hogy a beszéd vagy emlékezés helye zavart szenvedne, — legfeljebb bizonyos szavakat vagy fogalmak nevét felejtjük el. Pl. egy véröm!és az agyban vagy shock képtelenné tehet valakit az olvasásra, de a beszélő képesség azért megmarad, vagy az agysérülés képtelenné tehet valakit összefüggően beszélni, de az olvasás képessége megmarad. A hallható szavak (beszéd) és látható szavak (irás) más és más ;agyrészben vannak elhelyezve. — Például egy eset: Egy intelligens ur, ki anyanyelvén kívül beszélt franciául, angolul, latinul és görögül, egy agysérülés következtében anyanyelvét teljesen elfelejtette, a franciát és angolt csak nehézségekkel tudta beszélni, a latint könnyebben, a görögöt minden nehézség nélkül. Magyarázatul fel kell vennünk, hogy a beszéd centrumában az anyanyelv helye (polca) sérült meg teljesen, a többi nyelv helye (polca) csak részben vagy semmit.

Elképzelhetjük ekép, hogy mily csodálatos pontos és precíz műszer az emberi agyvelő. Hátra lenne még annak a magyarázata, hogy miért fejlettebb, nagyobb a Broca-féle beszédcentrum a nőknél mint a férfiaknál.

Az anya tanitotta a gyerekeket beszélni, neki kellett az apróságok ezer kérdésére felelni és helyes szavakat keresni a tárgyak megjelölésére. így szókincse bővült, többet kellett beszélnie és szükségszerűen talán a beszédcentrum is jobban fejlődött.

Természetesen ez csak feltevés, ami az összes felsorolt okok csak theoreti kusak. Biztosat itt vem mondhat senk