Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-18 / 136. szám

1922. má^tss Í8. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. o?da? Áreugidméiiy a fc$zfisztvisel$kiiek l»í:d?aáayre vezetett a sabotieai t&zfcriselfík mozgalma A köztisztviselők szervezetének su' boticai osztálya már régebben akció1 indított abból a célból, hogy a keres* ködöknél és iparosoknál a köztiszt" viselők számára árengedményeket ér* Jen, el. Éz az akció most sikerrel biz­tat, mert a kereskedők legtöbbje nem zárkózott el az elől, hogy a rosszul dotált városi és állami tisztviselők és alkalmazottak vásárlásainál olcsóbb árakat számítson. Eddig a következő cégek ajánlottak fel a köztisztviselők számára árked­vezményeket : Mihajlovics Dömötör pák 10 százalék, Fekete Dénes kézmüárus 15 százalék, Lukin Sándor mészáros kilónként egy dinár, Klein Géza fü­­szerárys 15—30 százalék, Áradszki Rado gyógyszerász 10—30 százalék. Fekete Daniló gőzfürdős 25 százalék, LóVyTestvérek 10 százalék engedmény. A köztisztviselők szervezete tovább folytatja akcióját és reméli, hogy még több kereskedő is csatlakozik az akcióhoz. A szervezet most felhívta a városi tisztviselőket, hogy azok, akik még nem tartoznak tagjai sorába, szintén lépjenek be az egyesületbe, hogy tagsági igazolványaik felmutatása mel­lett a kedvezményben ők is részesül­hessenek. -Drágul a pénz A Ncasseti Sank felemelte a kamatlábat A gazdasági élet súlyos válsággal küzd és . állandóan fokozódnak a pénzgazdálkodás mizériái. A legutóbbi hetekben a kereskedelmi életben még inkább fokozódott a már korábban is érezhetővé vált nagy pénzhiány, aminek egyrészt az árak fokozatos emelkedése, másrészt a kereskedőkre kivetett nagy adók az okai. Mig egy­részt az állam a forgalomban ' levő pénzből tekintélyes összegeket vesz el adók címén, addig a cikkek ári. nak drágulása mind nagyobb össze­gek befektetését kívánja meg. A pénzhiány különösen március óta .észlelhető és sok esetben a pénzinté­zetek sem emiatt tudtak a kereske­dőknek- elegendő kölcsönöket folyósi­­.tani. Emellett a kereslet, a kölcsönt igénylő kereskedők száma egyre sza­porodik, úgy, hogy a ballkok mind drágábban számítják a kamatot. A bevallott kamatláb ugyan nem ma­gasabb a* törvényes nyolc százalék­nál, de ezenfelül » kezelési dijc cí­mén évi 1—2 százalékot, »jutalék« cimén pedig negyedévenként egyszá­zaiétól számítanak fel. Előfordul azonban .az is, hogy a »jutalék« fejé­ben havi egyszázaiéból követel a kölcsöniádó intézet, ami így évi 20 százalék kamatnak felel meg. Ma­­gánkölcsönöknél leggyakoribb a 20— 25 százalékos kamat. Egyedül a Nem­zeti Bank ragaszkodik a háború előtti kamatszámítást viszonyokhoz és ed­dig váttóköicsönök után 5%, lom­­bardkölcsönöknél pedig 6 % kamatot szedett. A kamatláb megállapítása mindig a nemzetközi és belföldi pénzügyi helyzethez igazodott. Eb­ben az olcsó. kölcsönben azonban csak a nagyobb pénzintézetek és' na­gyobb szilárd bázisú cégek részesül­­nek. A' Nemzeti Bank kamatlába min­denesetre fokmérője az ország gazda-' ségi és pftggQp?'? bíéyzetének, dapen ezért a pénzhiányaik hivatalos be­ismerését jelenti az az intézkedés, hogy a NemzetJ Bank Beogradfcan május 15-től, suboticaí: fiókjánál pe­dig május 17-től kezdve hatszázalék­ról héiszázalékra emelte fel a lom­­bard-kamatlábat. Ezt az intézkedést valószínűleg rövidesen követni fogja a most ötszázalékos váltókarnatlábnak a felemelése ». A kamatláb felemelése az általános pénzhiánynak a következménye, mert a világpiacon a pénz ára nem válto­zott. A Narodna Bankának az a cél­ja, hogy a kamat drágításával adó­sait a kölcsönök visszafizetésére bírja rá, mivel a pénzszükséglet enyhíté­sére a kormány egyelőre nem akar |Uj bankjegyeket kibocaáttatni. Súlyos incidens a magyar határon ■ A két határőrség gépfegyverrel tüzelt egymásra — Zdaia község határában a két ha­tárőrség katonái személyes ügyből ki­folyólag heves szóváltásba elegyedtek, Eleinte csak éles szavak röpködtek a határon át és vissza, majd a két ha­tárőrség fegyvert fogott, végül a gép­fegyverek is működésbe léptek. Sebesülés — komoly értelemben — nem történt, mindössze Catena Antal magyar határőrt érte egy lövés térden alul, de az sem súlyos. A súlyos határlneider.3 ügyében megindult a vizsgálat-arra nézve, hogy ki kezdeményezte az incidenst és ki vonható felelősségre. Az ügyet diplo máciai utón fogják elintézni. Amerika nem utasította el a hágai konferenczián való részvételt — Szombaton befejeződik a génaai konferencia “ A génuai értekezlet záróülését vég legesen szombatra tűzték ki. Addig a politikai albizottság elintézi a sző vetségeseknek az orobz kérdésben megfogalmazott jegyzékét, átveszi az orosz választ' és utána megtartják a formális befejezési ülést. Az amerikai kormány váíaszjegy­­zéke Génuában nagy hatást keltett. A válaszjegyzék hivatalos szövegének megérkezése előtt, amikor arról még csak szórványos hirek voltak forga­lomban, általában az volt a véle­mény, hogy a válasz kereken eluta­sító lesz. Tegnap este a sajtó képviselői előtt Sir Griga, Lloyd George titkára kije lentette, hogy az angol rsimsrterelnfik egyálta­lában nem tekinti elutasítónak az amerikai válaszjegyzéke! a hágai szakértői értekezleten való rész­vételt illetőleg. Az amerikai válaszjegyzék Lloyd George nézete szerint módot nyújt a megegyezésre, ennélfogva a konferen­cia meg fogja bizni Schanzert, hogy olyan formában válaszoljon az ame­rikai jegyzékre, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok a hágai konferencián résztvegyenek. Génna:i amerikai körökben elter­jedt hírek szerint az Egyesült ál­lamok kormánya minden körül­mények között ki fogja küldeni megfeleld megbízottait és szakér­tőit a hágai konferenciára. Simonds, a »Sunday Times« mun­katársa azt írja, hogy az amerikai nép hatalmas rétegei a washingtoni kormánnyal együtt céltalannak talál­ják, hogy foglalkozzanak az európai problémákkal addig, amig Európa el nem fogadja Amerika felfogását a le­fegyverzésről, az államháztartások rendezéséről és a jóvátétel: kötele­zettségek megfizetéséről. A Reuter-iroda washingtoni jelen­tése szerint a szenátusban Ameriká­nak a hágai, tanácskozásokon való részhiteléről és az orosz kérdésről folyó vitában Eoráh szenátor Ameri­ka távolmaradását indítványozta. Ilitehock szenátor ennek ellenében kijelentette, hogy a betegség, amely Európát kínozza, a Versailles! szerző­désnek következménye. 'A Wolff-ügynökség jelenti Was­hingtonból, hogy a szenátus ülésén Borah szenátor határozati javas­latban Ssovjetoroesorsság elisme­rését követelt®, A politikai albizottság ülésén az oroszok résztvettek, a németek, a franciák és a belgák ellenben távol maradtak. Basthou az éjszaka folya­mán Párisből telefon utján megkapta ugyan a meghatalmazást, hogy az ülésen résztvegyen, azonban nem éh vele, valószínűleg azért, mert Jaspar nem kapott ilyen felhatalmazást. Sc'hanzer felolvasta azt az ok­mányt, amelyet hétfőn megszövegez­lek és elfogadás végett az oroszoknak bemutattak. Megmagyarázta az ok­mány tartalmát és azt mondta, hogy annak megfogalmazásánál az a kí­vánság vezérelte őket, hogy a konfe­renciát szerencséssen befejezzék. Ha a konferenciát három nappal tovább lehetett volna folytatni, egészen bizonya*, hogy már Gé­­msában az oroszokkal teljes meg­egyezés jött volna létra. Ezután Csicserin. emelt szót és több kérdést vetett fel. Első kérdése az volt, hogy az okmányt mért nem irta alá i Németország is. Schanzer kijelentette, hogy mi­vel a Hágába'összehívandó szakértői bizottság a Génuai konferencia ter­mészetes gyermekének tekintendő, Németország, amely a politikai albi­zottság ülésein nem vett részt, nem láthatta e! aláírásával ezt az ok­mányt. Csicserin ezután azt kérdezte, hogy az albizottság okmányában egyáltalá ban mért nem érintették a de jure elismerést, amelyre Oroszország első sorban súlyt helyez. Ezúttal Lloyd George vállal­kozott arra, hogy a kérdésre megfe­leljen és ezt mondta: A de jure-elis­­merést a cannesi határozatok bizo­nyos előfeltételektől tették függővé, melyek azonban nem következtek be. A cannesi határozatoknak eszerint a hágai tárgyalások számára is alapul kell szolgáíniok. Csicserin kijelentette, hogy az orosz delegáció nevében kifogása van Hága, mint a konferencia székhelye ellen. Lloyd George kijei entfette, hogy anélkül, hogy valamely kötete* zeitséget vállalna, a székhely megvá­lasztására vonatkozó orosz iniliivá-« nyokat esetleg fontolóra ieh:S venni«­­Az ülés folyamán B r a t i a a u azt indítványozta, hogy az albizottság szerdán délelőtt újabb ülést tartson, amelyen Oroszország közölni fogja; válaszát. Ha az albizottság már dél­után megtarthatja ülését, csütörtököt* megtarthatják az ünnepélyes záró­ülést. Bratianu indítványát elfogad­ták. Ok var: arra a feltevésre, hogy az oroszok a nekik tett javaslatokat nem fogják változatlanul elfogadni, hanem áz albizottság ülésén módosításokat fognak indítványozni. , MagyaioiBcág írásban terjeszt­heti bs indítványait. • 1 Génuából jelentik: A meghívó-ha­talmak délután öt órakor ülést tartot­tak, hogy az utolsó napok programi­ját memgállapitsák. MagyarcisEág és Bolgárt» art kérték, hogy a kisebbségek védet­­érs vonatkozó indítványaikat leg­alább írásban terjeszthessék elő. A konferencia szíveskedjék est a memorandumot tudomásai venni és art a népszövetségnek aifoga- ' dásra ajánlani. Az Indítványt a hatalmak elfogadták. Suhoticai gyermekek Beográdban Hétszáz kisgyermek, a subotica’* elemi iskolák tanulói, indult el szer­dán Suboticáról Beograába. hogy meg­tekintsék az SHS. királyság fővárosi: Zsibongva, víg kedéllyel gyülekeztek már hét óra előtt tanítóik vezetése mellett az állomásnál és nyolckor in­dultak el Suboticáról a nekik még ismeretlen város felé. Sokan talán először távoztak el a szülői házból, egypáran a vonat elindulásakor pitye­­regve, mások kendőt lobogtatva bt* csuztak el szüleiktől, akik a pálya­udvarra elkísérték őket. A vasút külön személykocsikat bo­csátott az utazó gyermekek rendel­kezésére, akik — mint beogradi tudó­sítónk jelenti — minden baj nélkül érkeztek rneg Becgradba. A pálya­udvaron a beogradi tanítóegyesület ki­küldöttei várták a gyermekeket, akik először szállásukra mentek. A gyer­mekeket a beogradi elemi iskolai tanulók szülei látják ortartózkodásuk két napján vendégül, A hétszáz gyer­mek ellátására 1700 beogradi család vállalkozott. Mivel a kirándulás költ­ségeihez Subotica városa 2000 dinár­ra! járult hozzá és az iskolák által a télen rendezett pásztorjátékok jövedel ­mét is erre a célra fordították, a ki­rándulás a gyermekek szüleinek jó­formán semmi költséget sem okozott. Csütörtökön a tanulók megtekintik Bsograd nevezetességeit és valószínű­leg Sándor király is fogadja őket. Pénteken indulnak vissza és útköz­ben kiszállnak Novisadon, hogy ezt a várost is megtekintsék. A kis kirán­dulók pénteken este érkeznek vissza Suboticára. rnrrr«TrrrinrrirBJg]mncEri OD H PHÍLATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. SUBOTICA,FŐPOSTA MELLETT VETEL - ELADÁS - CSERE Keresek me^véte' re has náitjujoizláv bélyegeket tekintet célkfi! a kiadásokraíUrmiiy riemiyis égben 7304 ommnmimfroiiis

Next

/
Oldalképek
Tartalom