Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-16 / 106. szám
10. oldal. BACSMEGYEl NAPLÖ 106. szám. iskolában, a legelemibb dolgokat kép télén volt felfogni, A nancyi csodaember egy-kettőre jó tanulóvá varázsolta át. Egy sportember, aki szintén kezeltette magát, azt állítja, hogy a kezelés óta bámulatos rekordot tud elérni. Több kiváló tudós nyilatkozott Coué rendszeréről és ezek azt mond ják, hogy ennek a rendszernek való ban tudományos alapja van, egyálta Ián semmi köze sincs a szélhámosság hoz. Szuggeszcióval már Coűé eiőtt is gyógyítottak és eredményeket értek el. A kubista polka Az a táncszenvedély, amely két esztendő óta egész Európában végig viharzott, ezekben a hetekben nevezetes fordulóhoz érkezett. Csókkent maga a szenvedély is, farsang idején mintha kissé kitombolta volna magát, ezenkívül pedig mintha válságba került volna maga a tánc is. A shimmyőrületnek erős reakciója támadt, »lg más irányban a modern tánc forradalmi újításokra készül. A mai táncnak ezt a kétirányú fejlődését élénken Írja le az egyik párisi újság. A hagyományos Mi-Carema alkalmából a párisiak hatalmas ál árcosbált rendeztek a Nagy Operában és ezen a bálon szinte a történelmi hűségig tökéletesen rekonstruálták azokat az opera-bálokat, amelyekről apáink és nagyapáink oly sok élvezetes és mulatságos dolgot tudtak gyermekeiknek és unokáiknak mesélni. A régi sanzónokat énekelték itt, felhangzottak Nadaud, Beranger és mások dalai, ezenkívül pedig pontosan jWujitolták a klasszikus Bal M a b i 1- í e -t, összes polkáival, valcerjeivel, tnazurkáival és quadril lejeivel. Általánosan azt a reményt fűzték ehhez a bálhoz, hogy ezeknek a quadrillejeknek kecses és klasszikus pás -jal megállásra fogják kényszeríteni a shimmy száguldását. Arról nem érkezett még hir, hogy ennek a bálnak valóban meglett-e a kívánt r e a k ciós hatása, de annyi bizonyos, hogy a párisi Nagy Operának ezen a bálján a tisztes idős hölgyek is feltétlenül táncosokat találtak, mert hiszen ezek a régi öszhaju hölgyek mindenesetre előnyben vannak a mai fiatal nőkkel szemben azáltal, hogy ismerik a régi táncoknak nemes fordulatait. Mialatt azonban a klasszikus bálok színhelyén a klasszikus táncok is felelevenedtek, alig száz méternyire a Nagy Operától, a Theatre Mogador-ban folytatják azokat a heti táncmatinékat, amelyeket ott a hires orosz Szaharovék vezettek be. Szaharovék között táncolt egy Cary a t h i s nevű táncosnő, akinek legújabb találmánya: a kubista polk a. Érdekes maszkkal a táncosnő meghosszabbítja az állát, kubista mintázatú ruhát ölt magára, partneréül pedig egy hátul magasan felemelkedő fehér tollat választ, amely úgy hat, mint valami nyúlánk pózna, amelyet düledező fák és bokrokhoz szoktak támasztani, védvén őket szél és zivatar ellen. A közönség még vegyes érzésekkel fogadja a kubista polkát, egynémely renitens elem fütyülni is bátorkodik, aminek elmaradhatatlan következménye természetesen néhány zajos tetszésnyilvánítás. Az eddig érkezett hirekböl úgy látszik, hogy a kubizmus egyelőre nem lesz uj iskolája terpsichorenak s egyelőre még nem veheti fel a versenyt az amerikai importtáncokkal, a jazz-band-del és a shimmyvel. Nemzetközi politika Irta: SZENDE PÁL A génuai konferencia, amelytől könnyen hevülö ábrándos lelkek egy jobb kor hajnalhasadását várták, immár elkövetkezett. Ha a történelem az ünnepi szónoklatok szövege után iga zodnék, akkor nyugodtan hajthatnók álomra fejünket, ami szépet és vigasztalót a mai megkínzott emberiség óhajtva vár, azt csokorba fonva mind elmondták a megnyitó beszédekben. De mi a múltban keserű tapasztala tok árán már megtanultuk, hogy a politikusok szavai és tettei között annál szélesebb ür tátong, mennél nagyobb hatalom felett rendelkezik az az állam, amelynek a szónokló politikus a vezető minisztere. Azt is tudtuk, hogy a világot nem csupán kevés bölcsességgel, de egyúttal kevés jóakarattal is kormányozzák. Mindezek a régi tanulságok fokozott mértékben igazolódnak be, ha a legutóbbi eseménye két szemléljük. A világ vezető államai között oly súlyos ellentétek forognak fenn, ami lehetetlenné teszi a józan belátás felülkerekedését. A klasszikus szállóige szerint a görögök keserülik meg, ha a fejedelmek esztelenségeket követnek el. Ma a háború alatt lerongyolódott országoknak kell megszenvednek azért, mert a hatalmas világbirodalmak — külsőleg szövetségben — egymás éredekei ellen törnek, a cselszövés és kijátszás politikáját követik. Ebben a tekintetben a legsúlyosabb következményű egész Középeurópára nézve az az ellentét, amely Angliát és Franciaországot állítja egymással szembe. Ebben a nagy csatában alkudozási tárggyá válik a közép- és keleteurópai államok sorsa, jövője és boldogulása; vagy ami még sokkal rosszabb, ezeket az érdekeket a két nagyihatalom politikusai egymás ellen presszóképpen játszák ki s természetesen azonnal elejtik, mihelyt az ellenfél a tulajdonképpeni vitás kérdésben engedményekre hajlandó. A közép- és keleteurópai népek tulajdonképpen sohasem tudják, hogy amikor valamely kérdésben reményeikkel és kívánságaikkal ellentétes döntés történt, vájjon nem ért-e el Franciaország vagy Anglia ezen az áron valamely régóta vitás politikai vagy Inakkal, tajtékosan, véres orrlyukakkal, ott rohan, ott száguld Péter lelke a lovakban. Uj házak merevednek elő & derengésből. Péterben rengenek a szavak: —, Most már ott leszünk I Kis lovaim, de jól jól viseltétek magatokat! Most azonnal ott leszünk, kedves, jó állatjaim! Azért mégis kell hogy megostorozzalak benneteket. Újra megverte szijj-ostorával a lovakat és durván nevetett: — Úgy kell neki, mért nem lett Düspök! 5. Pétert ezen a világon senki sem szerette. — Tanitőt nevelek a János fiunkból — mondta Péternek felesége, Eszti. — Attól én még kódueabb leszek 1 — mondta Péter. — Mafla! — kiáltott rá Eszti, — Úgy is jól van! — mondta Péter és kifordult a házból. Eszti mind gorombább lett Péterhez. Péter mindjobban magába húzódott. Ha Péter valaminek ellene mondott, Eszti rögtön ráorditott: — Marha! Szamár 1 Ostoba! — Egyszer megvágom! — mozdultak föl izmai, de nem vágta meg poha, csak mindig kiment a házból és áriadig jobban és jobban a maga ben«0 mélységeibe zuhant Mondták neki jó ismerősei: — Dib-dáb ember lett belőled, Péteri — Bizony az lettl —< mondta Péter. Odébbkerült az emberektől és nagy szakáit kezdett növeszteni magának. , Mint a bánat és a fájdalom lelkében, úgy dudvásodott a szőr az arcén. Nem akarta, hogy lássák arcán, mi van a lelkében, azért növesztett anynyi szőrt magán. Nem akarta, hogy lássák, mi van a szemében és lesütve hordta tekintetét. Csak néha-néha emelte föl pilláit és akkor látszott, hogy szeme ijedt és a végtelenbe néz. 6. János hazahozta' a polgári iskolából utolsó bizonyítványát: , — Látja, kee, vén szamár! — mondta neki Eszti. — Már a lovakat is el kell adnom! — mondta Péter és csak némán kifordult a házból. Akkor ö már nem úgy járt a földön, hanem csak úgy lebegett, mert érezte, hogy nem erre a világra való. Szakálas arcával, lehunyt szemével olyan könnyű, imbolygó járásúvá lett, mint aki a bánat és a hiábavalóság szárnyain a Mindenségbe készül elszállni ... János hazahozta tanítói bizonyítványát: — Már a házat is el kell adnom! — Szakáiét mind hosszabbra hagyta és a vad szőr már a két szeme tájékát is egészen belepte: — Hála Isten! — szólt magának belül Péter — hogy már egészen elvesztőm az emberi formámat. A beszédtől úgyis már egészen elszoktam! Magányos vagyok és elátkozott. 7. János gazdag faluban jó tanítói állást kapott, megházasodott és saját lovain jött el az anyjáért: — Maga is eljöhet! — hivta meg az apját János. —- Nem megyek! — felelte Péter. — Mit szólna ahhoz a világ? — Megtehetem, ha éppen akarod! •— Péter fölült a kocsis mellé az első ülésre. Péter nem tudta, hogyan kell szépen enni. — Tanuljon meg késsel-villával illedelmesen enni! — szólt rá az asztalnál János. — Megtanulhatok — felelt Péter és nem jött többé az asztalhoz enni. — Vétesse le a nagy szakálátl Kész haramiavezér! — mondta Péternek János felesége. — Köszönöm a kitanitást! — és Péter kiköltözött a házból az istállóba. János felesége kiküldte a lánnyal sáros cipőit Péternek: — Tisztítsa ki, öreg! Üzeni a nagysága! — Kitisztíthatom éppen! — mondta a lánynak Péter. gazdasági előnyt Kisázsiában, avagy, Afrikában. Ennek a politikának igazi virtuóza —- csak éppen átkozottul kevés szerencsével — Olaszország, amelynek vezető politikusai a nyilvánosság előtt s a legkisebb szégyenérzés nélkül változtatják álláspontjukat, mihelyt azt hiszik, hogy ezzel a manőverrel az ellenfelet a falhoz szoríthatják. Az a nyílt és titkos gueríllaharc, amely Poincaré és Lloyd George között a génuai konferencia elökészi tése körül folyt le s most a génuai tárgyaló asztaloknál folyamatban van, már előre lefagyasztotta a konferenciához fűzött reményeket. Súlyos akadály Amerika tüntető távolléte annál is inkább, mivel az elszegényedett Európa Amerika segítsége nélkül talpra állani nem tud. Amerika ugyanazokban a kérdésekben, amelyek reá nézve döntő jelentőségűek, ugyanaz» kát az eszközöket alkalmazza, mint az európai nagyhatalmak, de mivel az európai problémák neki nem fontosak, ezeket tárgyilagos abban nézi s ezért elkedvetlenedve, sőt felháborodva fordult el a nagy-ántánt európai politikájától. Épp ily súlyosak az ellentétek a ve zető államok között gazdasági kér désekben is. A helyzet súlypontja Németországon fekszik, minden attól függ, vájjon a reárótt jóvátételi kőte lezettségnek eleget tud-e tenni? Franciaország súlyos pénzügyi nehéz ségekkel küzd s ezért szüksége van arra, hogy ezeket az összegeket minél előbb megkapja. A francia kormányok elhitették a közvéleménnyel, hogy a német kárpótlás fedezni fogj* a háború összes költségeit és pusztításait. Mihelyt kiderül, hogy ily összeget behajtani lehetetlen, Franciaországban súlyos belpolitikai válság áll be, amely a jelenlegi pártvíszo nyokat teljesen felforgatja s esetleg forradalomra is vezethet. A francia kormány tehát mindent elkövet, hogy a német tartozást minél hamarabb behajtsa. Mennél többet és gyoreab ban kell azonban Németországnak fizetnie, annál Jobban esik a német Kitisztította a cipőt és az asszony küszöbére állította. Mert Péter lelke nagy volt és olyan sokféleképp zengett, mint a dörgő és síró orgonák. Akkor kiment a házból Péter és nem látta többé soha senki sem... 8. Hol vagy Péter? Merre vagy, Péter, az Időben és Térben? v Anyámnak akkor te hoztad vissza az életet nagy szilaj akaratoddal és repülő lelkeddel, mely lovaidnak is szárnyat tudott adni... Hol vagy, Péter? Poraid azóta már feloszlottak a föld porában, de a szelek fölkaphatják és termékenységgé dobhatják szét a Mindenségben ... Hol vagy Péter? Te, akit senki sem szeretett ezen a földön? Tudd meg, hogy én szerettelek, Péter! Hol vagy, Péter, akit senki sem értett meg ezen a földön? Tudd meg. hogy én megértettelek, Péter. Mikor a szelek zugnak és a föld po raiban az emberek maradékát söprflc a Térben, fölemelem homlokomat és belekiáltok az ordító szélbe.* — Hol vagy, Péter? Én érleltelek, Péter. — Hol vagy, Péter? fai kmettek, Péter! . . .
