Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-09 / 99. szám
9£. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal SZABADOS MAGDA: ELINDULÁS Parázslónak még a hamvadó tegnapok. Pedig eljöttem Tőled S lázak hömpölygő sodrában is tadom mindig: Nem (éged kereslek! De hazudtam. Hazudtam Teljesülést, ölelést, örömei, lobogdst, szava* fkát, válást, Hazudtalak iagznak, s hazudtalak barátnak, Hazugnak hazudtam az igazságot,S igaznak mindent, ami hazudott. Hogy csók után a csókot tagadni ne kelljen. És most már mindent felszürcsölt a távol. Mégis: Meglengetem a lelkem kösöntyüs füstölőjét És hálát tömjénezek Feléd, Köszönöm a hites hazugságokat, Csóktükreit a számnak, Csóktükreit a szádnak, A játékot, a rosszat, a hántást, Amiken asszonnyá dajkáltam fel magam És megköszönök mindent, Alert most már csendes a lelkem füstölője, Hajsza se ront, Vér se lázad, Csönd van. Könnyítő köny: nem harangozlak. Testi kin balzsamul nem imádkoztak S nem járom veted karonfogva az életet : [Halál! Én most elindulok Feléd, FelédEmber, Felétek: Hit, Cél, Hivatás, Öröm, Ujjongó Élet i Szállítmány ózó cégek a vámkezelési és szállítási mizéria ellen A subotieai szállítmányozó vállalatok csütörtök este, a vámspeditőrökkel együtt, értekezletet tartottak, melyen szóvá tették mindazokat a nehézségeket/ melyek a szállítások és az elvámolás körül tapasztalhatók és amelyek a forgalmat megbénítják, az árucikkeket, pedig megdrágítják.' A sérelmek kö2ó tartozik a szállítások lassúsága. is, mert gyakran előfordul, hogy az egyes küldemények hónapokig’ állnak a feladó-állomásokon. Szóvá tették azt is, hogy egyes vámhivataloknál tévesen értelmezik a közlekedési miniszternek április 1-én kiadott rendelkezését, mely szerint 48 órán belül meg kell ejteni a külföldről érkezett áruk elvámolását; ezen az időponton túl a kocsi után 240 dinár álláspénzt kell naponta fizetni. A gyakorlatban a vasútnál e rendelkezést úgy hajtják végre, hogy olyan küldeménynél is felszámítják a kocsiálláspénzt, melynek késedelmes elvámolása nem a fél hibájából történik. A vámhivatalok sokszor 10—12 napig sem vámolják el nagy elfoglaltságuk miatt az árut és igy egyegy .vaggon után 2—3000 dinár álláspénzt is kell fizetni. Bár a tijrvény és nemzetközi szerződés jellegével bíró vasúti üzletszabályzat 81-ik pontja világosan kimondja, hogy vámhivatali kezelés alatt álló küldemények után álláspénzt felszámítani nem szaban és ezt a rendelkezést még miniszteri rendelettel sem lehet megváltoztatni, — a városi közegek az üzletszabályzat eme pontját egyáltalán nem veszik figyelembe. A jelenvoltak elhatározták, hogy a panaszokat memorandumban beterjesztik a vasutigazgatósághoz és a vámfönökséghez, amelyben a korrupció ellen is szót emelnek. Újra kísért a román-magyar perszonálunió — Miklós herceg magyar király-jelőH — A magyar trónért megindított küzdelembe egy uj név vetődött fel; Miklós román királyi herceg neve. Az első sikertelen Károly-E»uccs után, amikor mór Bethlen stván nem volt legitimista, ö volt annak a tervnek a felvetője, hogy Magyarország trónjára egy román herceget kell meghívni. Természetes dolog, hogy Bethlen királykeresésében sok olyan motívum vegyült, amely tisztán egyéni érdekek felismeréséből inspirálódott. Bethlennek Erdélyben vannak a birtokai. Egy esetleg románmagyar personal unió létrejöttével sikerülne neki a román és magyar feduálizmus véd- és dacszövetségét megteremteni, amely sziklaszilárdan állna minden demokratikus törekvéssel szemben. Egy ilyen szövetség megakadályozhatná a földkérdés becsületes megoldásét, amely ma mér Romániában a kezdet stádiumába jutott. Bethlen több ezer holdas erdélyi birtokaiért szállt akkor sikra, amikor a magyar trónt egy román hercegnek ajánlja fel. Károly halálának pillanatában a magyar legitimisták a gyászlobogó mellé, oda tűzték azt a Zászlót, amelyre a legitimitás elve alapján Ottó nevét írták fel. A királykeresőknek az a frakció, amely az idők folyamán megszűnt a legitimitás hívének lenni, már szintén kibontotta zászlóját. A bukaresti boulvard sajtó egyik orgánumában a Diminitzéban a porondra léptek. A román-magyar personál-unió szálainak titkos szövői elrikkantják magukat, mely Becskereken egymást érik a hangversenyek — Vetiki-becskereki munkatársunktól — Mikor Suboticán arról panaszkodnak, hogy nincs kultúráiét és még a hangversenyeknek sincsen közönsége, ugyanakkor nálunk Becskereken, a legélénkebb zenei kultúra fejlődik és egymást váltják fel a hangversenyek, amelyeknek meglepően nagy, zeneileg képzett és intelligens közönsége van. Nem is hinné az ember, hogy ebben a csöndes kis városban mekkora fejlődést vett a kultúra és különösen zenei téren mennyi érdeklődést, hozzáértést, tudást és intelligenciát tapasztalhatunk. Itt élő és idevaló művészek és jelentékeny számban találhatók Bee? kereken, még pedig elsőrangú tehetségek, akik egymásután önálló hangversenyeken igazolták a kényes becskereki hangversenyközönség előtt kitűnő kvalitásukat. Először Jakabffy Margitot kel! említenünk, e nagytehetségü zongoraművésznőt, aki még a télen tartott hangversenyével meglepő sikert aratott. Sztaity Nadezsda énekesnő szintén becskereki, a becskereki rendőrfőkapitány leánya. Zsúfolt ház előtt tartott hangversenyén gyönyörű hangjával és művészi énekével páratlanul nagy sikere volt. > Kolos Janka hegedümüvésznő és Edelmann Etel zongoraművésznő a minap tartották meg együttes hangversenyüket a legnagyobb siker jegyében. Mozart, Wientemps, Tscharkövsky, Schubert, és Preisler szerze rikkantással a kampány kezdetét veszi. Sugalmazott cikkében többek közt igy ir a Dimineata: Károly halálával formailag nem történt a helyzeten semmi változás. A legitimisták most legidő sebb fiát, Ottót tekintik Magyarország jogszerintt királyának. Azok, akik más királyt akarnak választani, akár a Habsburg-családból, akár valamelyik idegen uralkodó kázból, éppen úgy folytatják politikájukat, mint eddig. Gyakorlati szempontból azonban fontos politikai következményekkel járhat Karoly király halála. Minthogy fia még kis gyermek, semmiesetre sem léphet a trónra. Ezért valószínű, hogy a legitimisták legalább néhány évre megszüntetik olyan irányú agitációjukat, hogy a királyt visszavigyék az országba Ezalatt az idő alatt a nyugalom helyreállhat. Más oldalról meglehet, hogy a szabadválasztók felhasználják az alkalmat a saját céljaik irányában való döntésre. Ebben az esetben meglátjuk, kit fognak megválasztani. Ha megint valamelyik Habs• bur ghoz fordulnának, az utódállamok ennek ellenállának, mert véglegesen megáiapodtak abban, hogy egyetlen Habsburg sem foglalhatja el a magyar trónt. Ha azonban a magyarok valamelyik idegen herceghez fordulnak, aki nem fari igényt a magyar uralom alól felszabadított tartományokra, megtörténhetik, hogy a szomszédok megelégedésére lehet ezt az oly kényes és sokat vitatott ügyet elintézni. menyeit mutatták be, továbbá a Faustot olyan tökéletes művészettel és csodálatosan finom összjátékban, hogy a tapsoknak nem akart vége szakadni. Ezek mind becskereki művésznők. Van még Becskereknek egy tehetséges, kiváló hegedűse: Láng Imre, de ő még önálló hangversenyt nem adott. Azonkívül Becskerek környékének és a Bánátnak van számos művésze, akik közül többen adtak már hangversenyt Becskereken. G r ü f f e 1 Lajos écskai plébános, a hegedű mestere, Jakabffy Margittal együtt adott hangversenyt. Griffel autodidokta a muzsika terén, de technikája, vonókezelése és őszinte meleg átérzése a kiforrott művész kvalitásai. Pancsevóról való dr. Rigó Sándor operaénekes, a nápolyi opera volt baritonistája, aki két hangversenyt is adott a közelmúltban Becskereken. Az egyik önálló hangversenye volt, a másikat M i s e c k a orosz énekesnő és Markor orosz tenorista részvételével tartotta. Rigó nagyszerű hanganyaga, nagy énektudása és őszinte érzéstelt játéka nagy sikert aratót. Nagy sikere volt Markor tenoristának is, de annál kínosabb volt Misecka kisasszony rekedt, kicsiny hangja és dilettáns éneke. Ezzel még mindig nem zárul a becskereki hangversenyek krónikája. Popov és Karakas, akik most készülnek; subotieai hangversenyükre, Becskereken egymásután h á - rom hangversenyt tartottak, mindannyiszor zsúfolt házak mellett, osztatlan nagy sikerrel. E hétre pedig Salay-Süvegesnek, a noyisadi opera énekesnőjének hangversenye volt hirdetve, melyet azonban a művésznő váratlan betegsége folytán el kellett halasztani. A hangversenyek e hosszú sora S becskereki publikum kiapadhatatlan érdeklődésének tanúbizonysága. Valóban Becskereken érdemes hangversenyt tartani, a közönség hálás, a közönség megértő és nem fukarkodik! az elismerés nyilvánításában. Azt lehetne mondani, hogy Becskerek a hangversenyek hazája és a zeneművészek eldorádója. * • ~h.f. - * Reformálni akarják a postát A novisadi posta bajai — Novisadi munkatársunktól. — A posta még ma sem heverte ki teljesen a háború okozta visszamaradottságot, bár az utolsó időben sokat javítottak, sokat pótoltak és sok uj rendeletet hoztak, ami a postaszolgálatot megjavította. A külfölddel való forgalom teljesen helyreállott, úgy hogy Becsesei és Berlinnel a békebeli állapotok álltak be, csak a belföldi szolgálat hagy sok kívánni valót hátra. Ma már a szomszédos külfölddel gyorsabb a közlekedés, a levélforgalom, mint a távolabb eső belföldi városokkal. Az újságok és egyszerű levélküldemények sokszor napokat késnek. E késedelmeknek nem a személyzet, hanem tisztán a nagyobb forgalom és ezáltal beállt munkaerő-hiány; a képzett postások hiánya az oka. Súlyosbította a helyzetet még a magyar postások legutóbbi elbocsátása is. A Vajdaság postaszolgálata most kezd rendes mederbe jutni. A Movisadra helyezett postaigazgatóság a legsürgősebb adminisztrációs munkákkal volt mindmáig elfoglalva. A közeljövőben sor kerül a meglevő állomások és már dolgozó postaszemélyzet szigorú felülvizsgálatára és a tapasztalt hiányok, rendetlen, gondatlan munka sürgős korrigálására. Megnehezíti a munkát az, hogy kizárólag e felülvizsgálatra eddig négy biztos állt rendelkezésre, akik közül három lemondott, a megmaradt egyet pedig fegyelmi ügyből kifolyólag kellett elbocsátani. A postaigazgató, mint legfelső fölügyelő fórum sincs kellő segédszemélyzettel ellátva, igy a közel napokban jön csak Novisadra — előreláthatólag Sarajevóból helyettese. Ezután közvetlenül fogják az egyes állomások működését felülbírálni. Novisadnak papíron két postája van. A főposta és a Bercsényi Miklós-utcai Il-es számú postahivatal. A II-es postái» azonban hosszú hónapok óta a távirdahivatal nem működik, csomagot nem vesznek fel. Itt van ennek a városrésznek egyetlen nyilvános telefonállomása: lerontva, kagyló, csengő nélkül. Mindent két ujjnyi vastag porréteg borit. Novisad emelkedett postaforgalma teljesen a főpostára gravitál, úgy hogy ott a legnehezebb munka árán tudják csak a forgalmat lebonyolitani. A tcle.fcnkczclés is rettenetes állapotban van. Régi rendszerű kapcsoló szekrények, nagy forgalom, fiatal, tapasztalatlan személyzet együtt: a közönség érthető elégedetlenségét vonják maguk után. Uj postaépületet kell építeni Novisadnak. Súlyos sérelem még — bár a vámhivatal okolható csak — a külföldről küldött postacsomagok lehetetlenül lassú elvámolása is. Hónapokig több ezer postacsomag hever a postán clvámolatlanul, úgy, nogy a mai ingadozó valutám viszonyok miatt Novisad és környékének kereskedői nem mernek postarendeléseket tenni, mert a tavaszi áru ősszel, az őszi pedig tavasszal jut a kereskedő kezeihez. Már az Ipar- és Kereskedelmi Kamara is több Ízben interveniált ebben az ügyben. Kérték egy postai vámhivatal felállítását. Négyszeri átiratra máig sem történt intézkedés Beograd részéről.
