Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-13 / 103. szám
Ára 1 dinár XIII. évfolyam Subofica, csütörtök 1922 április 13 103 szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben PON SZÁM: Kiadóhivatal 8—SS, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90" —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexán dra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandre-nlica 1 (Leifeach-pabtaj Útban a reakció Ha a történelem az ünnepi szónoklatok komoly kijelentései szerint alakulna, akkor a gőnuai konferencia után a világtörténelem legszebb napjai köszöntenék a vérben, szenvedésben és nyomorúságban szégyenletesen sínylődő emberiséget. Gónuában a lelkeket részeg reménységgel bóditó szólamok hangzanak fel a lelkek óhajtott békéjéről s Európa minden állama, — mintha csak gúnyolni akarná a génuai szavakat, — a történelem legsötétebb napjaira emlékeztető reakció tombolásának lesz színhelye. Mert nemcsak az S. H. S. királyságban kezdődik a szabadságfojtó, demokratizmust és liberális radikalizmust tagadó reakció, a hullám egyformán borítja el az összes államokat. Országok és kormányok, amelyeket politikai és gazdasági ellentétek, a múltak emléke a népek akarata ellenére, — elválaszt egymástól, a népek akarata ég érdeke ellenére egyformák a népek jogainak megnyirbálásában. Vannak korszakok, amikor valami tömegőrület fogja el az embereket, ma a reakció tömegőrülete a kormányzati szellemet üli meg. Magyarázni, indokolni és megérteni elég könnyű a reakciós szellemnek ezt a diadalmaskodását. A háború átalakította a lelkeket. A hivatalnokban, a katonában feltámasztotta a saját hatalmának, majdnem úgy mondhatnék, mindenhatóságának érzését. Valami hibás mentalitás érthetővé tette, hogy az államban van nagyobb és fontosabb érdek is, mint a törvények uralmának érdeke, szabaddá vált a törvényeket megkerülni, azok szelleme és betűje ellen cselekdni, ha a h aza, vagy az állam érdeke erre ürügyet adott. A lelkek nem tudnak lecsillapodni s a kardcsörtető, puskaropogtató idők emléke kisért ma is. Az, akinek közbizalom, kormánykegy, vagy szerencsés konjunktúra hatalmat adott, képtelen beleilleszkedni olyan helyzetbe, hogy e hatalommal csak a törvény és az alkotmány korlátáin belül élhet. A mai tisztviselői fizetés mellett igen sok tisztviselő van, aki hazafias érzése sugallatára boldogítja az íróasztal mellől az államot, ezeknek nem parancsol más, mint az, amit ők hazafias érzésnek neveznek, s törvény, alkotmány, felsőbb felügyeleti hatóság nem akadályozhatja meg, hogy el ne kövessék azokat az igazságtalanságokat és törvénysértéseket, amelyekre ez a hazafias érzés feloldást ad. És a hazafiasság, az érzés nem ellenőrizhető, könnyen takarója lehet olyan visszaéléseknek, amelyeknek az önző anyagi érdek, a pénzsóvárság és a kapzsiság az indító oka. Azok, akiknek lelke nincs a törvény parancsának való eengdelmességre berendezve, vagy nem elég erős a megkísérléseknek ellenállni, örömmel üdvözlik a közeledő reakciót, amely a hatalmaskodásnak és a panamáknak melegágya, s összefogva küzdenek a liberalizmus térfoglalása ellen, amelynek a felelősségrevonás és a számonkérés volna a következménye. A reakciós szellem megfertőzte már a beogradi politikai életet is. Beograd volt eddig az az oázis, amelyen legalább látszólag megtört, es amelytől félt a reakció, az önkénykedés és a panama. Ó-Szerbia demokratikus szelleme azonban gyönge volt, hogy megbirkózzék a hazafias sovénség álruhájában becsempészett reakciós szellemmel amely kezd úrrá leenni Bograddon is. Panaszoljuk a belügyminisztériumban, hogy a magyarsággal szemben egymást érik az alkotmánysértések. Gyűléseiket betiltják, vagy nem veszik tudomásul s mindenfajta ürügyet keresnek. hogy a magyarság politikai állásfoglalását megakasszák. A felelős tisztviselő, akinek alantasai alkotmánysértését meg kellene torolni, azt feleli: Az iratok még nincsenek nálam, nem tehetek semmit. Mintha Pasics miniszterelnök soha sem mondta volna s nem erősitette volna hosszú politikai múltjának egész auktoritásával, hogy az alkotmányon esett minden sérelmet meg kell torolni s azt a tisztviselőt, aki az alkotmányt megsérti, meg fogják büntetni. Elmondjuk Beogradban, hogy a jogrendnek, az emberi szabadságnak milyen bárgyú kigúnyolása, milyen flagráns alkotmánysértés, hogy a sentai plébánost, akit lelki és világi hatalmak állítottak arra a helyre, amelyre állíttatott, megvádolnak, elitéinek s négy óra leforgása alatt az országból eltávolitanak, a nélkül, hogy kihallgatnák, hogy módot adnának neki, hogy a terhére rótt súlyos gyanúsítással szemben védekezzék. Rámutatunk, hogy mennyire nélkülözi ez a cselekedet a legelemibb politikai előrelátást, mert ok nélkül bontja meg a vallási békét. Megmondtuk azt is, hogy. az állam hatalmi szerveinek túlkapása nemcsak egyetlen nemzetiséget sújt, hanem ugyanakkor a németséget is elkeseríti, ami- Jcor egyik vezeetőjét, látszatra legalább, minden jogos ok nélkül, a bírói eljárás mellőzésével, a közigazgatási hatóság lecsukatja. Az ilyen panaszokra a válasz ezelőtt^ Beogradban megértő mentegetődzés és megnyugtató felháborodás .volt. (A panaszok orvoslására a legtöbb esetben akkor sem történt ezen kivül semmi.) Ma kicsinylő yállvonogatás, esetleg a tehetetlen sajnálkozás, vagy a gúnyos káröröm hangján annak a kijelentése, hogy uj éra, uj próbálkozás következik: a nyílt reakció. Meg kell állapítani, hogy azok, akik történelmi perspektívából nézik az eseményeket, s akiknek hazaszeretete és államhüsége párosul annak belátásával, hogy az elnyomatás, az üldözés, a megfélemlítés kis időre megteremtheti a megnémult népet, de nem teremtheti meg a boldog országot, szomorúan látják, hogy a reakció tobzódásával szemben nincs erejük s annak feltartóztatásához számuk és befolyás suk kevés s ezek a tehetetlenség lesújtó érzésével beszélnek arról, hogy az esetleg elkövetkező választások a különböző nevű fascists szervezetek segélyével nemcsak szankciót, hanem apothezist is hoznak a reakció számára. Sötét lélekkel látják .ezek, hogy a meginduló, de megái- Jithatatlan fascista terror az állam rendjét és becsületét teheti tönkre. A magyarságnak a reakcióval és az üldözéssel szemben is csak egy kötelessége van. Becsülettel megmaradni és kitartani a törvények tiszteletének és az állam iránti hűségnek loyális álláspontján, amelynek meg kell teremteni számára a bizalmat, a megértést és a z igazságot. A nemzeti kisebbségek védelméről0 tárgyalnak Génuában Az antant közeledése az oroszokhoz Megalakították a bizottságokat — Bethlen és Benes vitája a kisebbségekről — Csicserin diadala Barthou fölött A fcénuai konferencia második napján a delegátusok még mindig j hétfői megnyitó ülés izgalmainak hatása alatt állnak. Általános az a vélemény, hogy Barthou tegnap Csicserinnel vivőit szócskájában vesztes maradt. — Barthou és Csicserin vitája után az volt az általános benyomó«!, hogy Franciaország lehetetlen helyzetbe kerül és Lloyd George vitte el a győzelem pálmáját az ö egészséges felfogásával. Csicserin talán idjes sikert arathatott volna, ha nem járult volna hozzá az elnök javaslatához, ő azonban a helyzet megnyeréséért lemondott a pyrhussi győzelemről. Bírthou teijrsen elszigetelte önmagát és elszigetelte azt a rokonszenvet i?, amely a francia delegációval szemben kezdetben megvolt. Benes dr. közvetítésével sikerült a nagy;, ntaninak az oroszokhoz való közeledését elősegíteni. Elvben elhatározták, hogy az oroszokat az eredeti szá&éktól eltérüen valamennyi bizottságba bevonják, ami gyakorlatilag az első lépés Oroszország elismerése felé-Az orosz kérdés tárgyalása Az 1. számú bizottság albizottsága kedden déiu’án 4 érakor összeült. Elnökké Schanzer olasz külügyminisztert választották meg. Az albizottság azután a cannesi határozatok 1., 2. és 3. pontjainak legcélszerűbb tárgyalási módját vitríta meg. Az angol miniszterelnök a bizottság helyeslése közben azt javasolta, nogy az orosz kérdés tekintetében azt a jelentést vegyék alapul, amelyet az egybegyült államok szakértői Londonban készítettek, azzal a kikötéssel, hogy a jelentés az illető kormányokat semmi tekintetb n sem köti. A jelentést ezutáa szétosztották. Az orosz delegá'usok a jelentés tanulmányozása céljából az ülésnek csütörtök délelőttig való elnapolását kívánták. A bizottság hez hozzájárul. Az angol delegáció körében elterjedt hírek szerint Lloyd George az albizottságban az orosz kérdésben olyan tervet terjeszt eíö, melynek érteimében valamennyi európai szignatárius hatalom kölcsönösen kötelezné magát arra, hogy tiz évig nem fokozza fegyverkezését és kötelezi magát a szomszéd államok határainak tiszteletbentartására. Francia körökben e javaslatot valószínűtlennek tartják. A párisi Journal génuai tudósitója szerint az orosz küldöttség által belerjesztendő jóváíéieii tervezet alapgondolata az, hogy a szovjet teljes összegében elismeri a régi kormánynak a szövetségesekkel szemben fennálló tartozásait, de fizetési halasztást kér. Teljes gazdasági szabadságot is kívánnak és törvényt fognak hozni, hogy biztosítsák a befektetett tőkéket és az üzleti tranzakciókat. Külön törvényszéket fognak felállítani a külföldiekkel szemben felmerülő vitás ügyek elintézésére. A kisebbségek védelme A konferencia első általános bizottsága kedden délelőtt fél 11 óra-
