Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-13 / 103. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 103. szám ' 1 óm. y—— ' '■'» 'I .1. kor Pacta miaiszterefaök elnökléséve! első ülését tartotta a Palazzi Realeban. Az elnök megnyitotta a Vitát a cannesi program első három pánijáról Bethlen István gróf miniszterelnök, mint Magyarország delegátusa nyilatkozatot olvasott fel a magyar kisebbségekről. Magyarország követeli, hogy a kisebbségi kérdési az első bizottság külön illésén tárgyalják, vagy pedig alakítsanak albizottságot a kisebbségi kérdés számára. Benes dr. mint cseh delegátus ki- Jelentette, hogy nem akarja meggátolni, hogy a kisebbségi kérdési valamelyik kisebb bizottságban tárgyalják, de kötelessége felhívni a figyelmét arra, hogy a kisebbségek kérdése a népszövetség hatáskörébe is tartozik. Facta elnök erre azt javasolta, hogy alakítsanak albizottságot. Ebben az albizottságban az öt meghívó nagyhatalmak, valamint Németországot és Oroszországot egy-egy delegátus, a többi hatalmakat öszszesen négy delegátus képviselné. Az albizottság megalakítását elhatározták és az ü'ésí egy órára felfüggesztették. Az ülés újból való megnyitása után Facta elnök közölte, bogy a kisebbségi kérdésnek albizoitsági tárgyalására a többi hatalom Svájc, Svédország, Lengyelország és Románia egy-egy delegátusát nevezte meg képviselőjéül. Az illést ezután délután fél 4 órakoi Jolyíatfák. A hétfői ülés berekesztése előtt Avezzano R manó bárót az értekezlet főtitkárává választották, majd megalakították a négyes bizottságot, amelyben minden nemzet képviselői kapnak helyet. Az értekezlet összes kérdéseinek súlypontja és döntése a bizottságokra nehezedik. Különösen az els* bizottságra, ame'yben Lloyd George, Lord Cursori, Barthou, Barrére, Facta Schanzer, Wirtli, Rathenau és Benes dolgoznak. Itt vitatják meg a Cannes elveket, az egyes államokkal szemben fönnálló adőkötelezettségik elismerését, az idegen á lamok határainak tiszteletét és a külföldi birtokok védelmét. Végeredményben mindet elvi és politikai döntés ebben a bizottságban fog létrejönni. A bizottságók megalakítása nagy nehézségekbe ütközik, mert a konfe rencia sok száz tagot számlál és ilyen apparátus nehezen kezelhető. Kedden délelőtt sikerült összeálli'ani a gazdasági bizo'tságot, amelyre beláthatatlan ügyn unka vár, ezért kénytelen sok albizottságra tagozódni. Előreláthatólag a franciák és oroszok a maguk külön háborúságának színhelyét a bizottságokba is átíeszik. A gazdasági bizottság zárt ajtók mögött fog tanácskozni. Az ülésektől hivatalos jelentést adnak ki. A pénzügyi bizottság első ülése A pénzügyi bizottság sir Robert Horne elnök lésével összeült. Az alakuló ülésen megállapították hogy a bizottság hatáskörébe tartozik a cannesi határozat negyedik pontja alapján a pénzügyi téren szükségesnek mutatkozó nemzetközi reformok megvitatása. A megfelelő részletek javaslatok kidolgozására albizottságot küldte! ki, amelynek tagjai az egybe ivó államokon, Németország és Oroszországon kívül Hollandia, Dánia, Finnország és Csehszlovákia megbízottai lettek. Az albizottság szer dán délotán ül össze első tanács Kozásra. A pénzügyi bizottságban az elsf heves összecsapás a francia Picara és az ukrán Rakovszky között mái megtörtént, mert a franciák az oroszoknak és a németeknek a pénz ügyi bizottság munkájából való kirekesztését indítványozták. Sir Horne eluök ügyes fogással elérte azonban azt, hogy mellőzték a francia indítványt. Hermes német pénzügy miniszter és Rathenau ismételten felszólaltak a német álláspont védelmére. Heves jelenet után Picard Heimeshez lépve biztosította, hogy indítványa nem Németország, hanem Szovjetoroszország ellen irányult. Az angolok meg vannak elégedve London. A Reuier-iroda genovai jelentés szerint az angol delegáció az eddig elért eredménnyel nagyon meg van elégedve. Az angol elvnek általános elfogadása, hogy a cannesi határozat legyen a konfe; encia szilárd alapja, világosan mutatja, ho y a tárgyalások a sikerre való teljes kilátással folynak tovább. Az angolokat csalódás érte, hogy Csicserin a cannesi határozat elvének elfogadása után oly kérdésedet vetett fel, amelyek a génuai napirenden kivül vannak. Ez természetesen a franciák heves ellenmondását idézte elő, arai a konferencia müvét mindjárt a kezdetén meghiúsulással fenyegette. A szövetséges diplomaták belátják, hogy Lloyd George ép a kellő pillanatban emelkedett szólásra, hogy ezt a veszélyt az észre való apellálással elhárítsa. Az olasz dr. 'egátu ok kij* lentették, hogy Lloyd George a konferenciát megmentette. Amerika is részt vesz a konferencián? London. A Frankfurter Zeitung lewyorkt távirata szerint az újságok a gé uai konferencia megnyitásár I szóló kommentár]; ikban várakozó magatartást tanúsítanak. Néhány uiság olyan fordulatot remél, amely lehetővé tenné Amerikának a következő konferencián való részvételét• Lenin Génuába készül? Bécs. A Bohémia prágai jelentése szerint Csicserin orosz külügy: népbiztos közölte a lap tudósítójával, hogy Lenin legközelebb Genuába utazik, ahol tárgyalásokat fog folytatni Lloyd George angol miniszterelnökkel. Bethlen és Schober hazautazik Bethlen gróf miniszterelnök néhány nap múlva szándékozik Budapestre visszatérni. Schober szombaton visszatér Bécsbe. Helyette dr. Heines külügyminiszter utazik a konferenciára. A német jóvátétel a konferencia előtt Páris. A német birodalmi gyűlésen mondott beszédének megfelelően Wirth kancellár azt felelte egy jegyzékben, melyet ma tettek közzé, hogy a jóvátételi bizottság változtassa meg ha ározatát, mert a német kormány nem egyezhetik bele abba az ellenőrzésbe, melyet a bizottság követel. A jóvátételi bizottság, mely a német választ tegnap kezdte tanulmányozni, még eddig emmit sem határozott, de a Matin szerint a non pogsumus-rg, mely. yel Németország a bizottság föKéeieire felelt, ez kénytelen lesz a fizetésnek Londonban tavaly megllapitott módozatához visszatérni. A Matin föltevése szerint a német <ormány formális s elutasító válaszával arra igyekszik kényszeríteni a jóvátételi bizottságot, hogy a dolgok állásáról a szövetséges kormányokkal tanácskozást kezdjen. Minthogy pedig ;a szövetséges kormányok ezidőszerint Génuában tartózkodnak, a német kormány azt reméli, hogy a jóvátétel kérdése ilyen módon mégis csak a konferencia elé kerül. Az entente nem tárgyal újra a jóvátételről Bécs. Mint Berlinből jelentik, éntente-diplomaták közlése szerint a Az SHS delegáció Nincsics külügyminiszternek génuai tevékenysége éles kritikával aláikozik Beogradban; a SHS. delegáció vezetője ellentétbe került a Fiúméról folyó tárgyalások során úgy az ország közhangulatával, mint az oiasz részről tárgyaló megbízottakkal. Tosti olasz külügyi államtitkár az III Lavoratore munkatársa előtt nyilatkozatot tett, amelyben azt állítja, hogy a SHS. királyság eddig nem követelte a dalmáciai harmadik zóna kiürítését és a fiumei kérdésben sem kért újabb tárgyalást és igy a most folyó tárgyalásoknak -emmi komoly al pjuk nincsen. Nincsics külügyminiszter erre azonnal utasította Antonievícs római követet, hegy erélyes cáfolatot adjon «i. Egyben érintkezésbe lépett Canlaríni olasz külügyi államtitkárral, ki kijelentette, hogy az újságíró félreértette Tostít. Génuában megfelelitek a fiúmé olasz párt kiküldöttei, akik kijelentették, hogy a fiumei kérdés az ő •őszükről befejezést nyert. A kisantant delegációinak vezetői kedden reggel ülést ártották, melyen tiegállapodtak abban, hogy a kisantant minden kérdésben egyönteüen kg eljá ni. Ennek ellenére Benes a poütkai bizottság ülésén azt a kijelentést tette, hogy Csehszlovákia szabad kezet tart fenn az összes kérdésekben és saját érdekeit nem fogja mások érdekeinek alárendelni. A kedden megválasztott bizottságokba a jugoszláv delegáció egyetlen tagját sem küldték ki.JankovicsVeizár a kisantant delegációinak közös értekezletén erélyesen követelte, hogy a szerdán megválasztandó közgazdasági bizottságban a SHS kiráyság feltétlenül képviseletet nyerjen. Nincsics kijelentette, hogy ha ezt a kívánságot nem teljesítik, akkor azonnal visszautazik Beogradba. A Novosti ezeket a közleményeket Beogradban a Moszkva szálP előtt kifüggesztette. Óriási néptömeg olvasta a táviratokat és izgatottan tárgyalta Nincsics külpolitikájának eredménytelenségét. Az oroszok ellen is nagy az ellenszenv azért, mert a montenegrói kérdéssel akarnak a konferencián a SHS. delegációnak kellemetlenkedni. Elkeseredett a hangulat Beogradban a franciák ellen is, akiknak imperialista és reakciós politikája most hajótörést szenved, pedig a kisantant eddig a francia politikához kapcsolta a maga érdekeit. Általános' feltűnést kelt Benes szeparatista kijelentése, amit azzal majóvátételi bizottság visszautasította a német válaszjegyzéknek azt a kívánságát, hogy a legutóbbi jóvátéleli követelésekről tárgyaljanak. A nagyhatalmaknak véleménye az, hogy ez a kívánság ellenkezik a megállapított programmal. .4 pápa a németek mellett London. Steed, a »Times* főszerkesztője azt jelenti Genuából, hogy a pápának a genuai érsekhez intézett levele egyes körökben kínos benyomást keltett és azt a német és nagy német álláspont elfogadásának tekintik. A Vatikán és a Quiriná! között eddig fennálló szoros viszonynál fogva a pápa levelében annak az egyetértésnek bizonyítékát Iá ják, amely a pápa és az olasz törekvések között fönnáll. szerepe Génuában gyaráznak, hogy ez nem a kisantant ellen irányul, hanem hogy Benes a francia befolyás alól akarja Csehszlovákiát kivonni. Ennek tulajdonítható Benesnek az orosz kérdés« ben Franciaországgal szemben elfoglalt álláspontja is. A Novosti egy később érkezett távirata közli, hogy a közgazdasági bizottságba beválasztották a S. H. S. király« ság kiküldötteit 19 szavazattal; Hollandia 20 szavazatot kapott. A bizottságban ezenkívül az őt szignmórius hatalom, továbbá Svájc és Észtország kiküldöttei vesznek részt Beograd. A Tribuna mai vezércikkében „Tárgyalások Olaszországgal" cmen élesen támadja Nincsics Külügyminisztert, azért, mert közvetlen tárgyalásokat kezdett az olaszokkal. A cikk azt fejtegeti, hogyha egy nagyhatalom egy kis bb állammal közvetlen tárgyalásokat kezd, akkor mindig csak a kisállam húzhatja a rövidebbet. A S. H. S. királyságnak a négyes szövetségen Keresztül kellett volna a tárgyalásokat folytatni, mert igy több sikert érh tett volna el. Ez a cikk annál inkább föltűnő, mert a Trbunát eddig, mint a külügyminisztérium félhivatalos lapját tekintették. Valójában a lap a radikális pártnak felhivatalos orgánuma és Pasics miniszterelnökhöz áll közel. A Tribuna állásfoglalásából azt a következtetést lehetne levonni, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén Pasics Nincsicset el akarja ejteni. Figyelemreméltó a Novosti vezércikke is, melyben az orosz kérdésről van szó abból az alkalomból, hogy tegnap a kormány kommünikét tett közzé a Tribunában Nincsicsnek az oroszokkal folytatott tárgyalásairól. A kommüniké a kormány hivatalos álláspontjaként kijelenti, hogy amennyiben Nincsics megállapodásokat létesítene az oroszokkal, a kormány azokat nem ismerné el kötelezőnek magára nézve. Ezzel szemben a Novosti .helyesli Nincsics politikáját, aki a barátságos érintkezést keresi az oroszokkal. Rámutat a cikk arra, hogy a szovjetkormány eddig állandóan védte a szláv érdekeket és az SHS. királyság ellen ellen akkor sem tett lépéseket, amikor az SHS- állam részéről erős támadásoknak volt kitéve. Hivatkozik arra fs, hogy a vidovdám merényletben sem volt Moszkvának semmi szerepe. A lap az Oroszországgal való barátságos kapcsolatok felvételét- ajánlja és Wränget itteni akcióját és annak támogatását elitéli.
