Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-26 / 115. szám

I 2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 115. szém Ismét esett a gabona ára “ A dinár zürichi javulásának hatása — A dinár árfolyamának az utóbbi napokban történt rohamos emelkedé­se az itteni gabonapiacon is erősen éreztette hatását. A szombati 2 fran­kos jegyzés következtében az árutu­lajdonosok nagyobb mennyiségben kinálták eladásra a búzát, melynek ára a piacon 1750 koronáról 1640— 1650 koronára esett le. Tengerit 1250 korona helyett 1150 koronáért, zabot 1200 koronáért ajánlottak. Üzlet azon­ban csak elvétve jött létre. A malmok sem vásároltak. A liszt ára is 2400 koronáról 2350 koronára szállt le. A hétfői zürichi 2.22 frankos nyitó árfolyam hírére a gabonakereskedők' körében nagy izgalom keletkezett, mert attól tartottak, hogy meg fog is­métlődni. a két hónap előtti árzuha­nás, amikor a búza ára egy hét alatt 210Q koronáról 1600 koronára esett. C$ak az 1.95-ös záróárfolyam hírére lett nyugodtabb a piac hangulata és az árak némiképpen megszilárdultak. A keddi 2.07 frankos dinár-kurzus előreláthatólag újabb áresést fog elő idézni a gabonában, mert a valuta javulása tartósnak Ígérkezik, annak dacára, hogy a legközelebbi napokban még bizonyosan be fog következni a valutának és ennek hatása alatt gabona árának hullámzása is. A pénz javulása az S. H. S. király­ság amerikai kölcsönének hírével ma gyarázha.tó és a kölcsön perfektuálása a pénz további szilárdulását vonja maga után. Ez biztosítja a gabona árának olcsóbbodását is, ami még ed­dig azért nem következett be a valuta­­árfolyamnak megfelelő mértékben, mert a gazdák még tartózkodók az el adásban. A jó terméskilátások azon­ban őket is rá fogják bírni tavalyi 'fölösleges készleteik eladására, annál is inkább, mert a vetések kedvező ál­lása szintén javító hatással lesz a va- Juta árfolyamára. éví bérért kapta meg az üzlethelyi­séget. Az üzlethelyiség bérének ez négyszeresnél is nagyobb emelkedése azonban nem egyedülálló jelenség, amennyiben ez ma már kezd Suboti­­cáh" általánossá válni. A kereskedők állandóan panaszkodnak a megfizet­hetetlen üzleti bérek miatt és a lak; bérmegállapitási pörök legnagyobb része is éppen bolthelyiségekre vonat­kozik. Érdekes, hogy ezekben az ügyekben a lakáshivatal is. többnyire olyan álláspontot foglal el, hogy az üzletbéreknek 100—20Ö százalékos emelését jóváhagyja, tekintetbe véve, hogy a kérdéses helyiség a városnak milyen részén van. Természetesen az üzletek házbéré­nek ez a folytonos horribilis emelke­dése végeredményben a közönségre hárul, amely az árakban kénytelen megfizetni a magas házbéreket. Ezen az anomálián is csak az építkezések megkezdése fog segíteni, amennyiben ezzel szaporodnának az üzlethelyisé­gek és igy azonnal alábbszállna a I házbér. A Vajdaságnak nem lesz kerületi székhelye ? A TribuncL a Vajdaság kerületi beosztásának uj tervéről Horribilisai emel­kednek a házbérek A négyszeresére emelkedett üzletbérek Az áLtalános drágasággal teljesen lépést tart a házbérek fokozatos emel­kedése is. Ijesztő arányokban szöknek a lakbérek úgyszólván minden ház­­hérnegyedben és a lakáshivatalnak még sohasem volt annyi lakbérmeg­­cillapitási ügye, mint éppen mostaná­ban. Ha azonban a lakásokra nézve megállapítható az, hogy megdrágul­tak, akkor sokszorosan áll ez az üz­lethelyiségek bérére vonatkozólag, amelyek sohsem képzelt hallatlan arányokban emelkedtek az utolsó idő­ben. A legutolsó években ugyanis a kedvező konjunktúra’ következtében az üzletek gombamód elszaporodtak "és ezzel szemben uj építkezés egyál­talán nem történt, úgy, hogy ez a helyzet természetes okát adja az üz­letbérek nagy emelkedésének. Az üzletek bérének horribilis emel­kedésére a legjellemzőbb az az árve­rés, amely kedden folyt le a város­házán, Ugyanis a városháza épületé­ben a gyógyszertár mellett megürült egy bolthelyiség, amelynek régi tu­lajdonosa eddig 25.000 korona évi bért fizetett. Kedden adta a város bérbe e,J helyiséget árverés :utján és ennek eredményeképpen egy Sztó-Akerületi beosztásról szóló uj ren­deletről még csak nagyon gyéren- szi­várognak ki a hírek és ezeknek nagy­­része is teljesen megbízhatatlan. Kor­mánykörökben ,sem adnak még sem­miféle felvilágosítást a készülő ren­delét részleteiről és ezért élénk fel “tűnést kelth&t a >Tribuna< azon leg újabb hire, amely szerint a Vajdaság kerületi beosztását állítólag a követ­kezőképpen oldanák meg: Az .egész Tisza-mentét, tehát úgy a bácskai, mint a bánáti oldalt a beo­­gradi kerülethez csatolnák. Az ebből •kieső részt, vagyis a Bánát keleti ré-| szét a smederevói kerülethez, a Bács­ka nyugati oldalát pedig a szerém Ségi kerülethez csatolnák. ^ így tehát a Vajdaságnak egyálta­lán nem lenne kerületi székhelye, A »Tribuna« ehhez a tervhez azt a meg­jegyzést fűzi,, hogy ezzel a megoldás­sal valószínűleg úgy a demokrata, mint a radikális párt meg lesz eléged ve, mert a Vajdaság kerületi szék­helye, körüli vita igy megszűnik. A hir megbízhatóságára nézve ille­tékes' helyen egyelőre még nem nyi­latkoznak. A szuboticai határ kérdése a határmegállapitó bizottság előtt — Néhány napon belül meglesz a döntés — A határmegállapitó bizottság leg­utóbbi suboticai látogatása alkalmá­val. megírtuk, hogy a határkiigazitás­­;ra nézve még nem jött létre meg­jegyezés és a tárgyalások még foly­nak az egész Suboticát környező hä tárra nézve. A bizottság döntéséröl még ezeideig nem érkezett semmiféle értesítés. A magyar részről származó hir szerint a határmegállapitó bizottság elutasította azt az S. H. S. részről el­hangzott kívánságot, hogy Kelebia, Tompa-puszta és Felsőcsikéria, aMe­­yekből a magyar hatóságok Ujsza­­nadka elnevezéssel uj önálló törvény­­hatóságot alakítottak, az S. H. S. ki­rálysághoz csatoltassék, mivel ezek­nek a községeknek a földjei jórészt Subotica város és suboticai lakosok tulajdonát képezik. A határmegállapitó bizottság állító­lagos ilyen értelmű határozatáról a Baján megjelenő »Független Magyar­­ország'! munkatársának Balázs P i r.y Kálmán volt ujszabadkai pol­gármester többek közt a kővetkezőket mondotta: • Néhány nappal ezelőtt értesí­tést kaptam Szegedről, hogy az S. H. iS., kormánynak Uj-Szabadkára vonat­kozó kérelmét elutasította a határmegállapitó bizottság. Ugyanez történt a többi S. H. S. kívánsággal és Hercegszántó, Gara és Katymár visszaélésére vonatkozólag. A hely­zet most már az, hogy a határmegái Japitó bizottság a magáévá tette, a Trianonban megállapított vonalat, mely egyelőre országhatár. A Suboticát közelről érdeklő állí­tólagos döntés ügyében a , »Bácsme­fyeí Napló« munkatársa kérdést in­­ézett illetékes helyen arra vonatko­­jjevü kereskedő 116.800 korona jzólag, hogy mi igaz ebből. A követ­kező információt kaptuk: Az a hir, amely szerint a határ megállapító bizottság elutasította az S. H. S. kormány kívánságát a kele­­biai határ elécsatolására nézve, egy­általán nem felel meg a való­ságnak. A bizottság még nem dön­tött a vitás kérdésben egyik fél javá­ra sem. Ugyanígy nem hoztak még döntést a többi szóbanforgó községre nézve sem. — A tárgyalások legnagyobb nehéz­sége éppen Kelebia ugye. A magyar hatóságok ugyanis a maguk igazának érdekében azt állítják, hogy Kelebia teljesen önálló község, holott ez nem felel meg a valóságnak. A határmeg­állapitó bizottság Suboticán való tar­tózkodása alkalmával az itteni ható­ságok ezt a magyar érvelést egészen könnyen meg is cáfolták a magyar rezsim idejéből származó helységnév­­tárral, amelyben Kelebia szintén úgy van feltüntetve, mint Subotica város­hoz tartozó község. — Ezenkívül is még sok adattal és érvvel támasztotta alá az S. H. S. kormány azt a kérelmét, hogy. Kele­­biát, Tompát és Felsöcsikériát idecsa­tolják és bebizonyította azt is, hogy Subotica ezen területek nélkül élet­­képtelen, mert egyrészt innen kapta a város élelmezésének javát, más­részt a város fő jövedelmi forrása ép­pen a Kel eb ián lévő, de Subotica tu­lajdonát képező földbirtok. — Hogy a határmegállapitó bizott­ság még nem döntött a vitás kérdés­ben, azt, jól kellene tudni különben a magyar hatóságoknak is, mert amikor a jelenleg Szegeden tartózkodó határ­megállapitó bizottság az elmúlt csü­törtökön meg akarta hozni döntését, épp a magyar delegáltakon múlt, hogy a döntés nem Jöhetett létre, mert a határmegállapitó bizottság ma­gyar tagjai kijelentették, hogy még nem kaptak végleges in- “ stznkciót kormányuktól a döntés­re nézve. I— ®* határmegállapitó bizottság munkája egyelőre arra szorítkozik, hogy megállapítsa, vájjon Kelebia ön­álló község-e vagy sem és a legköze­lebbi napokban már meghozzák $ végleges döntést, amely a bizottság többségének jelenlegi véleményéből ítélve, valószínűleg az S. H. S. kíván­ságoknak megfelelő és igy Suboticára nézve kedvező lesz. Elfogtak egy I szökött rabot i Izgalmas hajsza a vasúti parkban Régóta keresett, veszedelmes betörő került tegnap délben ismét a rendőr­ség kezére. Gjura Oboskovics 26 éves rovott múltú egyén, aki már ttöbb alkalommal ült rablásért és be­törésért az ügyészség fogházában, még január 31-én, éjjel a fogházból megszökött. Pedig erős őrizet alatt tartották, mert ezideig kétszer sike­rült megszöknie s bűnügyének tár­gyalása már csak napok kérdése volt. Első alkalommal, sötét éjjel az ab­lakon keresztül, a rácsot kifeszitve il­lant el. Pár nap múlva azonban el­fogták. Másodszor is az ablakon át szökött meg az ügyes betörő, de ami­kor ismét elfogták, kettőzött figye­lemmel vigyáztak reá és bárhogy is igyekezett, nem sikerült egészen Ja-' nuár 31-ig megszöknie. Január 31-én, koromsötét, havas éjjel a zárka menyezetét keresztül törve'feljutott a padlásra és onnan az ablakból, szalmazsák huzatokat és az iroda függönyöket összekötve, le­ereszkedett az utcára. Hatodmagával vágott nek! a kalan­dos szökésnek, köztük Vörös Antal kanizsai gyilkos, akit még nem sike­rült' elfogni. A többi cinkos is még szabad lábon van. Szerencséjük volt, nem vette észre az eltűnést senki sem és reggel, ami­kor keresték őket, már árkon-bokron túl voltak. Oboskovics azóta kétszer tűnt fel Suboticán. Detektívek figyel­ek s álladóan a nyomában voltak. Oboskovics ezalatt újabb szélhá­mosságokat és gyanítják erősen, hogy rablásokat is követett el. Évekkel ez* előtt kezdte meg »betörő karrierjét^ és mindenhol más néven szerepelt. Állandóan több nevet használt. Kedden déltájban, amikor egy lo­pott trombitát adott el 3000 koroná­ért, kocsiba vágta magát és vakmerőn az ügyészség fogdája előtt hajtatottéi. Amikor a nyitott kocsi a fogház ka­puja elé ért, Oboskovics a portásra nevetett. A portás azonnal felismerte a körözött betörőt és utána kiáltott. Oboskovics azonban nem állt meg, hanem intett a kocsisnak, hogy gyor­sabban hajtson. A portás fellármázta az örökét 8 a menekülő rabló után rohantak. Obos­kovics ekkor leugrott a kocsiból és a vasúti park kerítésén átugorva me­nekülni kezdett. Ezalatt több rendőr verődött össze és a parkban a déli napon sétáló kisgyerekek és dajkák között izgalmas hajsza keletkezett. Mikor a park túlsó kerítéséig ro­hant" a lihegő Oboskovics és több­szöri felszólításra som állt meg, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom