Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-26 / 115. szám
BACSMEGYEI WAPLÖ 3. oldal ■qrrík nnMr a levegőbe löíé. Pilíaott alaíí ériátá tömeg verődött Basse a pturisbzss, akik elálltak a me* öekflia alfái é? *2 egyik rendőr azonsa] elfogta» MegÍKliaeseJro, oldalt két-kéí rendőrtől kis érre vitték vissza, Oboskovicset as ügyészségre, ahonnan háromsaetr szökött már meg a nagystílű be- Üferö. Meghalt a bombamerénylet egyik sebesült)«) kettő meg halállal vivődik A Bohtey-utcaí merénylet sebe»filtáej még mindig orvosi kezelés fclatt állnak. A súlyosan sérültei egy íésBéi még mindig életveszély fényév geti A !egsu!yoeaJbb sebesült Kovács Ernő iűígyáros. Még a msrésry- Ict éjszakáján amputálni kellett a lábát. Ma éjjjs! hárem napi haláltusa atáii » Park szanatóriumban meghalt. .4 Bródy Adé»-kérhá2baa Haas Károly vivődik a halállal Az diaírt* a? a bombamerényletnél a fején Sebesült meg, maga ment haza, sebét bek&töztetfce orvosával és néhány nap nrulvx már jobban érezte magit. Állapotában azonban hirtelen rosszabbodás állóit be, úgy, hogy tárházba tellett bevinni, ahol w^goporálták. Az pperáció sikerült, Haas jobban lett Néhány nap óta azonban újból rosszra fordult az állapota. Állandóan magas láza van, beszélöképességét elvesztette és agyhártyagyulladás tünete} mutatkoznak rajta. Az utóbbi napokban nagyon válságos !^tt Maros Mór dr. állapota is. ’Az idős orvos nem engedte annak Idején leamputáltatni a lábát, mert remélte, hogy még anélkül is meggyógyulhat Szombaton azonban hirtelen rosszabbodott Maros dr. állapota s az o te! gyógyulásához is kevés a remény. A százmillió dolláros kölcsön aláírása Beograd» A százmillió dolláros kölcsönt illetőleg a Morgan-csoporttai kedvezően folynak a tárgyalások. Kumanudi pénzügyminiszter néhány nap múlva valószínűleg Qénuábói Parisba utazik, hogy a kölcsönről szóid szerződést aláírja. A tárgyalások során a kormány 88 százalékos árfolyamot kért; az ajánlattevők először 85, majd 86 százalékot ajánlottak, végül elfogadták a kormány követeléseit. A kamatláb nyolc százalék lesz. A százmillió dől láros kölcsön összege 500 millió aranyfranknak felel meg, melyből 30 millió dollárt azonnal készpénzben kap a kormány. A kölcsön további részét beruházásokra és pedig vasutak, kikötők és állami épületek építésére kell fordítani. A kölcsönösszeg, bői körülbelül 72 millió dollár maradna az országban, a többiért a külföldön kell vasúti és egyéb anyagokat vásárolni. A feltételek szerint ezeket az anyagokat nem kell Amerikában beszerezni, hanem azokat a kormány bárhol megvásárolhatja. A nagykövetek tanácsa a Habsburgok visszatérése ellen Egy Habsbarg sem lehet magyar király -Magyarországba Zita nem mehet JPHILATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCS! E. SUBOTfCA, - ÖPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Kereasli Die^rriteife häsniiit jagssíliv bít$ ejjefcwt tókífitetníjfce! a Wadäiflkrs binnily mennyiségben Paris, A nagykövetek konferenciája elhatározta, hogy jegyzékben értesíteni fogja a magyar kormányt, hogy a volt HalMfavrgrtiaautía egye ties tagja sem l«h«t magyaromig királya. Ugyanerről lebctegedése után értesíteni fogják Zita volt királynét is. Zitának tudomására fogják még hozni azt is, hogy a nagyhatalmak határozata értelmében sem Ő, sem gyermekei nem térhetnek vissza Magyar. országba, Ausztriába, vagy Németországba. Abban az esetben, ha Zita részt venne, vagy támogatna bármilyen Habsburg-propagandát, úgy semmi apanázst 6em fog kapni. E hírrel szemben a párisi Matin azt Írja, hogy a gödöllői kastélyt most renoválják, mert Zitát és gyermekeit a nyárra Magyarországba várják és a család Gödöllőn fog takni. Egyelőre azonban ez a hir I bizonytalan. A genuai konferencia csődje A francia—orosz ellentét megakadályoz minden megegyezést Az oroszok jajabb Javaslata —■ Az orosz kérdést az oroszok nélkül tárgyalják Pointeré a kimntant ellen Bethlen magyar miniszterelnök Génuából visszatérve azt a kijelentést tette, hogy az ottani tanácskozások tulajdonképpen orosz konferencia jellegét öltötték. Valóban megállapítható, hogy az elmúlt két hét alatt a tanácskozások mind a «ovfetkérdés körül forogtak, ané'bQ azonban, hogy ezt a kérdést is si> került volna megold-ni. A valutakérdésről, a nemzetközi gazdasági <apcso!atok helyreáll itásáröl, a népeknek egymással való megbékítéséről és az újjáépítés gyakorlati megoldásáról, legfeljebb, ha az egyes albizottságokban volt szó. A tanácskozások eddigi anyaga mind csak a konferencia eredményelensérét bizonyítja. Ennek az eredménytelenségnek a legfőbb oka s franciáknak és az oroszoknak egymás iránt érzett engesztelhetetlen gyűlő iete és el nem oszlatható bizalmatlansága, amely a konferencián csak viszáyt és széthúzást idézett elő, nemcsak a két ellenfél, hanem a szövetséges hatalmak, Németország és a semleges államok között is. Ennek az örök egyenetlenkedésnek a fellegiből tegnap lecsapott a? újabb villám, mely ugylátszik, végleg megpecsételte a konferencia sorsát. Lloyd George bejelentette, hogy a hét végén elutazik Génuából és már pozitiv dátumként emlegetik májas másodikát, amikor a konferenciát ünnepélyesen berekesztik. Ez pedig egyet jelent a konferencia bukásával. Az óriási anyag tárgyalásához jóformán még nozzá se fogtak, érdemleges munkát eddig nem végeztek, nem is végezhettek. Miután az egész világot sikerült lázba hozniok, a konferenciát hirtelen lezárják, ami egyértelmű annak csődjével. A nagy temetésnél valészinüieg Poincaré és Lenin is jelen lesznek, Lenin moszkvai hírek szerint már elindult Génuába. Tíz esztendős béke Az a terv, hogy a konferencia már május másodikén bevégződjék, nem találkozott osztatlan helyesléssel. A ’egtöbb delegáció későbbre szeretné halasztani a döntést. Lloyd George azonban kijelentette, hojty május 3-ikán tu! nem maradhat. Azt az ünnepélyes nyilatkozatot, melyben az európai államok azt hangoztatják, hogy legalább fiz évre biztosítani kell a békét; Uoyd George fogja megszövegezni Minden áilam ünnepélyes ígéretei fog (enni, hogy tiszteletoen tartja a többi országok határait, mert különoen az egész világgal találja magát szemben. Ez a határozat fesz a konferencia vpotheózisa és ez Itsz minden ered ménye annak a nagy világkonferen ciának, amelytől a feldúlt Európa újjáépítését és a gazdasági világválság megszűntetését remélték. Ha minden program szerint tör- U'ník, úgy a fűdelegációk a fövőhét közepén elutaznak és csak az egyes bizottságok maradnak Génoában. Az sincs kizárva, hogy a záró ülést májas 10-re tűzik ki és erre az alkalomra a födelefációk vezetői is visszatérnek Génuába. Konferenciák hossza sora A génuai delegációk általános véleménye szerint, ha a mostani konferencia nem is fogja meghozni azt az eredményt, melyet Lloyd George várt tőle, mindenesetre kiinduló pontja lesz a további nemzetközi konferenciáknak, és ezek mát sokkal kedvezőbb légkörben, jobb viszonyok közt fognak lefolyni Uoyd George biz nyosra veszi, hogy a következő nemzetközi öszszejövefeleken már Amerika is meg fog jelenni. Barátai előtt úgy nyilatkozott, hogy nagyon meg volna elégedve, ha a mostani konferencia legalább Oroszország elismerése te kiníetében megállapodásra jutna. Abban az esetben pedig, ha a konferencia minden várakozása ellenére kudarccal végződnék, úgy nyíltan a világ elé fogja tárni, hogy kit terhel ezért a felelősség. Újabb vihar az oroszok körül Génua. Az Oroszországgal tárgyaló bizottság mai ülésén Ismét fezszeütközésro került a ser az oroszok és az entente között Az oroszok ugyani» ma tették meg módosító javaslataikat a londoni memorandumra vonatkozóan. Ez ellenvetéseik közül a legfontosabbak ezekf A háború előtti adósságok megfizetésére 30 évi moratóriumot követelnek. A háborús kölcsönöket egyáltalán nem ismerik el és nem fizetik vissza. A rtaeionalizált mogánia ajdont belpolitikai okokból nem szolgáltatják vissza és a külföldiek tulajdonai tekintetében pénzügyi okokból csak csekély engedményeket tehetnek. Ezeknél a szavaknál nagy vihar keletkezett, mire az elnök kijelentette, hogy Ilyen körülmények között tanácskozást nem lehet folytatni és a holnapi ülésen az oroszok részvétele nélkül fognak határozni arról, hogy hogyan tárgyaljanak tovább az oroszokkal. A németek továbbra is érvényesnek tartják a német-orosz szerződési Génua. A német delegáció elhatározta, hogy a nagy- és klsantant legutóbbi Jegyzékére egyáltalában nem felel. A szignatárius hatalmak azt hirdették, hogy semminek tekintik a német-orosz szerződés ama határozatait, amelyek más érvényben levS szerződésekkel ellenkeznek. — Német részről igen nyugodtan néznek ez elé, mert a német-oroSz szerződés egyetlen pontja slnc3 ellentétben a Versailles;, szerződéssel. Angliának Is az a felfogása, hogy a német-orosz szerződésnek semmiféle kapcsolata sincsen a Versailles! szerződéssel, a szovjet pedig Németországgal nyugodtan köthet megállapodást. A portoroseí megállapodások a gazdasági albizottságban Génua. A génua! konferencia gazdasági bizottságának első albizottsága ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vették a londoni memorandumot. Annál a pontnál, amely a volt osztrák, magyar monarchia utódállama! Portoroseban kötött megállapodásainak életbeléptetését sürget!, szót emelt a Jugoszláv delegátus. Az egész kisantant nevében, amelyhez Lengyelországot íb számítja, tiltakozott ez ellen a Javaslat ellen. A kérdés megvitatására újabb albizottságot küldenek ki. Ezt a közvetítő Indítványt elfogadták. Az albizottságba Anglia, Franciaország, Olaszország és az SHS. királyság delegátusait választották be. Franciaország nem hlzik a kisantantban Paris. Poincaré a hírlapírók előtt kijelentette, hozy nem gondol arra, hogy május 3-ika előtt bármiféle akcióra készüljön Németország ellen, hacsak Gánaában időközben a németek részéről nem fog olyan esemény bekövetkezni, ami a Versailles! békeszerződést flagránsan sértené. Ebben az esetben azonban nyomban utc sitja a francia delegátusokat, hogy rögtön hagyják el Génuát. Az Action Franqaise ezzel kapcsolatban azt írja, hogy Poincaré nem számit feltétlenül a klsantant támogatására, sőt ellenkezőleg, attól tart, hogy ha Franciaország külön akcióra határozná el magát Németország ellen, agy a klsantant cserben hagyná. A katonai akció nem maradhatna el abban az esetben, ha a jóvátételt bizottság többsége kimondaná, hogy Németország rosszindulatból nem akarja teljesíteni jóvátéteii kötelezettségeit. Nincsics közölte az olaszokkal a fiumei feltételeket Génua. Kedden délelőtt Nincsics külügyminiszter félhivatalos formában átadta Tosti és Contarini olasz megbízottaknak ellenjavaslatait a rapallói szerződés végrehajtására vonatkozólag. Ezzel egyidőben érkezett mrg Beogradból a kormány távirata, melyben uj utasításokat adnak Nincsicsnek és jóváhagyják az eddig tanácskozások alkalmával tanúsító»
