Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-25 / 114. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 114. szám zik, ahol valószínűleg be is fejeződnek a kölcsön ügyére vonatkozó tárgyalások. A parlament illése A parlament ülését délután nyitja meg Ribar elnök. A formalitások elintézése után rátérnek a Zecsevics volt hadügyminiszter ügyében kiküldendő bizottság megválasztására. Miután a kormányzó pártok és az ellenzék között megegyezés nem jött létre a bizottságban résztvevők számát illetőleg, az elnök a d‘Hont-féle választási rendszer szerint szavazást rendel el. A szavazásban hat lista vett részt. A radikálisok listája 45 szavazatot kapott, a demokratáké szintén 45-öt, a földmivespártiaké 15-őt, a klerikálisoké 17-et, a szociáldemokraták és köztársaságiak közős listája 15-öt, a Kmett-pártiak és a nemzeti falusi pártiaké együtt 8-at. A bizottságba eszerint a radikálisok részéről hárman, még pedig Ivkovics, Mátics és Jankovics, a demokraták részéről szintén hárman: Magovsevics. Stefanovics és Stevcsics, a földmivesek részéről Jeremies Jeremia, a szociáldemokraták és köztársaságiak részéről Krisztán, a klerikálisok részéről Simrák. A szavazás után megállapították a következő ülés napirendjét és az elnök az ülést bezárta. A kórház fölszerelésében csak a legszükségesebb hiányokat pótolják A suboticai közkórház anyagi helyzete, amely az utóbbi hónapokban már a kórház fentartását is kockára tetté, évek óta megakadályozta azt, hogy a kórház felszerelésében beállt hiányokat pótolják, illetőleg, hogy a szükséges javításokat eszközöljék. Vasárnap délelőtt foglalkozott a kórliázJ*zottság Tabakovics Miklós polgármester-helyettes elnöklete mellett a kórházi beszerzések kérdésével. A közkórház vezetősége a bizottság elé terjesztette a szükségletek egy részét s felhatalazást kért arra, hogy ezekre árlejtést írhasson ki. Elsősorban fehérnemű és ágynemüek beszerzésére van a kórháznak szüksége. Az igazgatóság által tervbe vett javítások és pótlások Összesen mintegy 150,000 dinár költséget okoznának. A kórházi bizottság az igazgatóság előterjesztésére vonatkozólag élénk vita után úgy döntött, hogy a kórház igazgatósága csak a legszükségesebb berendezési tárgyakra Írhatja ki az ‘árlejtést a kórháznak jelenleg rendelkezésére álló pénzösszeg erejéig, miután a városnak nem áll módjában, hogy további előlegeket nyújtson a kórháznak. így tehát a kórház csak a legszükségesebb hiányokat pótolhatja, mivel a kórháznak ma rendelkezésére álló vagyona mindössze 80.000 dinár. ■ Nagyon megnehezíti a kórház vezetőségének munkáját az a körülmény is, hogy a kórház ezévi költeégfetését ezideig még nem hagyták jóvá. A közkórház vezetőségét a költségvetéssel kapcsolatban egyébként már egy kellemetlen meglepetés érte, ami anyagilag ismét erősen hátrányos a kórház gazdálkodására. Ugyanis az idei költségvetésben a kórház igazgatósága az eddigi 45 koronás napi ápolási dijakat az általános drágaságra való tekintettel 100 koronára emelte. Most azonban utasítást kapott a kórház, hogy a költségvetés jóváhagyásáig azon betegek után, akiket az országos betegápolási alap terhére kezelnek, továbbra is csak a régi Ápolási dijakat számítsa fel. A kórház helyzete csak akkor fog javulni, hogyha a megígért állami se- Igélyt valóban folyósítani fogják. nyen ment az elintézés, minden bürokratikus formaság nélkül, — okmányokat, az igényjogosultság bizonyítását nem kívánták, — természetesen egyre szaporodott a jelentkezők száma. A földéhes emberek egymást értesítették a földosztásról, parasztok, munkások boldogan mutogatták egymásnak a kiutaló cédulát, melyre pontosan rá volt vezetve, hogy Királyhalma határában hányas számú parcellát kapják meg és ki annak a jelenlegi tulajdonosa, akitől a főidet elveszik. Leleplezik a földosztókat A külváros eldugott kocsmájában több mint két héten át folyt a földosztás és két hétig örültek az uj földbirtokosok Körülbelül nyolcvan embert’ csapott be ily módon a „bizottság“, — akiket szombatra rendeltek ismét magukhoz, hogy Kimennek velük Királyhaimára a földet megtekinteni, melynek megmunkálását azonnal el is kezdhetik. A hatóságnak azonban tudomására jutottak a manipulációk és pénteken délután a rendőrség az egész földosztó bizottságot tettenérte és letartóztatta. Lefoglalták a bizottság „kat szteri könyvét“ is, melyben a földkiutalásokat pontosan nyilvántartották. A rendőrségnél történt Kihallgatás során az elfogottak mindent tagadtak és tekintettel arra, hogy a károsultak még nem jelentkeztek, szabadon bocsátották őket. A nyomozást azonban a földosztás ügyében tovább folytatják és az ügyben még érdekes fordulat várnató. A kárvallott emberek még nem tudnak arról, hogy fölültették őket. Suboíica egymilliós vesztesége a bartjegybecserélésen Még február elején értesítette a suboticai pénzügyigazgatóság a városi' tanácsot — amint azt akkor meg is irtuk — hogy a város által beszolgáltatott osztrák-magyar bankjegy tekintélyes része nincs megfelelően lebélyegezve és igy nem váltható Ke, Amikor ugyanis 1920-ban bevonták a forgalomban levő osztrák-magyar bankjegyeket, Subotica város házipénztárából 1.007.622 korona értékű egy, két és tiz koronás lebélyegzett osztrák-magyar bankjegyet becserélés végett. A pénzügyigazgatóság ebből a pénzből csak 99.969 koronát talált jói nak, a többiről megállapította, hogy a bélyegzésük hamis, vagy egyáltalán nem voltak bélyegzővel ellátva, A pénzügyigazgatóságnak ez a megállapítása a városnak egy millió korona veszteséget jelent •és ezért a tanács a pénzügyminisztertől kéri* az egész összeg beváltását, A város felterjesztésében hivatkozott arra, hogy a rosszaknak degradált bankjegyek legnagyobb részét hatósági közegek kezelték annak idején és nem tehető a város felelőssé azért, hogy egyes alantas közegei elfogadták ezeket a bankjegyeket. Különben is a tapasztalat szerint a bankjegyeket ellenőrző bizottság minden olyan bank-, jegyet is visszautasított, amelyen nem volt tisztán olvasható a rajta levő bélyegző. A városi tanács felterjesztése azonban nem vezetett eredményre. Most érkezett le a tanácshoz a pénzügyminisztérium döntése, amely 1 te Ívbenhagyja » pénrSgyigazgatóság döntését, A magyar kormány vissza akarta telepíteni a menekülteket — Diplomáciai lépések a repatriáltak visszatérésére — A régi Magyarországból levált területekről menekültek állandóan nagy gondot okoznak a magyar kormánynak. A menekültek csak igen kis része tudott úgy elhelyezkedni Magyarországon, hogy gazdasági exisztenciája biztosított legyen. Az állam a menekült tisztviselők igen kis részét tudta csak elhelyezni. A sivár gazdasági helyzet külső kifejezése jelentkezett a menekültek nagy lakásnyomorában. A vagonlakás lett q, menekültek sorsának szimbóluma. A menekültek problémája végre annyira ránehezedett a mostani kormányra,- hogy egy eddig meg nem kísérelt utat választott a kérdés megoldására. Azt a módot, hogy kenyérkeresetet ad a menekülteknek, már nem vehették a kísérletezés programjába. A végső lehetőséghez kellett tehát nyúlni: a menekülteket vissza kell telepíteni azokra a területekre, ahonnan jöttek. Természetesen ez is csak félmegoldást jelentett volna, mert semmi kilátás §em volt arra, hogy a menekültek közül azok, akik valamely köztisztviselői állást láttak el, elhagyott állásaikat újra visszanyerhessék. A kérdésnek ezzel a részével azonban már szinte nem is lehetett törődni. Fel kellett tételezni azt, hogy a menekültek az elhagyott területeken inkább tudnak ismét exisztenciát teremteni maguknak, mint a közeltartas terhére eső emberekkel túlzsúfolt kis Magyarországon. Minthogy azonban a magyar kormány nincsen olyan viszonyban az uj nenjzeti államokkal, hogy a saját ily irányú lépéseitől sikert várhatott volna, a magyar kormány diplomáciai nton akarta megvalósítani a menekültek visszatelepítését. A diplomáciai akciót -báró Petricsevich Horváth Emil kezdeményezésére indította meg a magyar kormány. A diplomáciai akció eddig nem került a nyilvánosság elé, de egy hozzá intézett kérdésre B e r n 01 á k Nándor, a menekültek ügyeinek intézője kénytelen volt elismerni, hogy egy ilyen akció csakugyan megkezdődött, de a magyar kezdeményezés még eddig semmiféle sikerrel nem járt A menekültek helyzete — mondotta Bernolák — tehát egyelőre csak anynyiban javult, hogy több barakk átépítésével elkészültünk és igy a menekültek egy részét a vagonokból oda tudjuk költöztetni. Száz hold föld — száz koronáért — Nagyarányú szélhámosság a földosztással — >,Földosztó bizottság» működött a szuboticai határban Töméntelen azoknak az embereknek a száma, akik még ma is jóhiszeműségükben vakmerő kalandoroknak esnek áldozatául és akik még el tudják hinni, hogy mások jóvoltából hirtelen meg tudnak gazdagodni. A földosztás Ígérete Ded g olyan varázserő, amellyel a földet igénylő embereket a legkönynyebben lépre lehet csalni, annál is inkább, mert a földreform ügye már a köztudatban él. Jámbor földmunkások, zsellérek, napszámosok, kocsisok az áldozatai annak a nagyszabású szélhámosságnak, amelyben most folytatja a nyomozást a suboticai rendőrség. A „földosztó“ bizottság Néhány héttel ezelőtt a lovassági laktanya mögött, a Szegedi-szőlőkbe vezető utón egy kurta-korcsmábar ütötte föl szállását a „földcsztó bizottság“, melynek vezető tagjai, a nagytekintélyű „közjegyző“ ur, — aki egyébként kétes foglalkozású egyén — és egy kereskedő, kinek a korcsma mellett van üzlete, amit azonban nem ő maga vezet. Ez a kereskedő egyébként másfél évvel ezelőtt szökött meg Szegedről, ahoi csalásért és sikkasztásért körözik. A bizottságnak tagjai voltak még F. Lás ló 28 éves többször büntetett fiatal ember és a korcsmáros, kinek a helyiségében a jelentkezés és összeírás történt. Ezek a fölhajtói voltak a társaságnak, akik a hiszékeny embereket rávették, hogy jegyeztessenek maguknak földet a szélhámos földosztó társaságnál. Fizetés — tetszés szerint A ritka földszerzési alkalomnak a Szegedi-ut környékén és a tanyákban hamarosan híre ment, amiről a fölhajtók is gondoskodtak. A „földosztó bizottság“ ugyanis azt mondotta, hogy mindenki kaphat Kirá /halma környékén annyi földet, ame nyit kedve van megművelni. A földi íztás feles alapon történik, — a te nés fele az uj birtokosé, másik :le pedig az államé. Vételárat nem kell fizetni, — csak „jegyzési dijat , amelyet esetről-esetre külön hatá aztak meg. Az „illeték“ nagyságé ugyanis attól függött, hogy men yire taksálták az áldozat fizetőképe ségét. Az átlagos összeg öthats áz korona volt, amit fölszámította :, de nem utasították vissza, ha é : illető csak száz koronát volt képe s fizetni. A vendéglősnek ezenkivü fejenként száz korona dijazás járt. Egy sertéskereskedőtől, — akii már nagyobb összegre becsült a „bizittság“, — háromezer koronát csaltak ki, — igaz, hogy ennek fejében ötszáz hold földre kapott utalványt. A földkiutalás tekintetében a bizottság nem mutatkozott szűkkeblűnek. Mindenkinek annyi földet jegyeztek elő, amennyit kért. Negyvenötven holdas igénylés volt az átlag, de akadt, aki nyolcvan-száz-százötven holdat kért. A bizottság ezt is megadta. Tekintettel arra, hogy ilyen köny-
