Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-25 / 114. szám

Í14. szám. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Habsburg Károly és a cseh korona — 3*f erényi báró memoárjai — A magyar politikai memoárok soro­zata rövidesen egy uj könyvvel gazda­godik, Szterényi József báró memoár­jaival, amely a napokban kerül nyil­vánosságra, Ebbon a könyvben Szte­­rényí a monarchia fölbomlásának tör­ténetét Írja meg, az .1918 október előtti napok históriáját. Akik ismerik a könyv kéziratát, azt mondják; érde­kes, intim följegyzések vannak benne a forradalom kitörése előtti esemé­nyekről, Habsburg Károlyról és a Baltpiatai politikáról. A könyv egyik részlete már megjelent és ebben báró Szterényi a következőket írja: •-Még a német dolgokról beszélt a király, majd a lengyel és a cseh kér­désről. És elmondta, hogy meg -akarja magát koronáztatni cseh királynak.,. — Ferenc Józsefig minden elődöm megkoronáztatta magát, én azt hi­szem, hogy ez jó benyomást tenne a cseheknél és elősegítené a cseh-kér­dés megoldását . . . Megírja Szterényi azt Is, hogy mint minden mentési kísérlet, ez is későn jutott eszébe az utolsó Habsburgnak, akinek szándékát különben az udvari politika fntrikusai amugyis elgáncsol­ták-. És az események is rövidesen ygy alakultak, hogy a cseh szepara­tista törekvéseknek ily módon való le­szerelése még akkor sem sikerült vol­na, ha a Ballplatz a tétovázó király Servét minden erővel fölkarolja. Ká­roly hagyományos ingadozása, lanáes­­' adóinak rosszaiarata buktatta meg írja Szterényi — ezt a kombinációt. Hozzátesszük — és az események, amelyek elsősorban tették lehetetlen­né azt, hogy károly ex-király a cseh koronával alkolmányosdit játszón. Nem lett öngyilkos a szédelgő álmérnök Alaptalan hírek egy bajai táviratról és az adósságok rendezéséről Az egyik suboticai lap már szomba­ton azzal a hinel lepte meg a Titán­­cég nagyszámú hitelezőit, hogy a vál­lalat megszökött tulajdonosa, Hajós Sándor Ferenc álmérnök Baján Ön­gyilkosságot követett el. A »Bácsme­­gyei Napló« biztos információk alap­ján már vasárnap reggel megcáfolta ezt a hirt, amely minden alapot nél­külöz, mig most ugyanaz a lap hétfőn megjelent számában már részleteket is tudni vél Hajós öngyilkosságáról és szószerint »idéz« egy táviratot, ame­lyet Hajósné küldött állítólag a Titán­cég OTftére és amelyben közli férje tagyilkoss&gát, valamint azt, hogy az adósságokát rendezni fogja. Arról is beszámol a cikk, hogy Sarkadi Elek, akit a cikkíró tévesen Jenőnek nevez, Beogradbao tárgyal a hitele­zőkkel. Bár már szombaton, amikor az ön­gyilkosság hírét megcáfoltuk, egészen biztos tudomásunk volt arról, hogy Hajós egyáltalán meg sem kísérelte az öngyilkosságot, az állítólagos távirat szövegének a suboticai lapban való megjelenése után magához a Titán­­vállalathoz, a távirat állítólagos cím­zettjéhez fordult munkatársunk főívi­­lágositásért a teljesen misztikus érte­sülés ügyében. ATitán c égnél nagy volt éppen a. hbnstcr náció a meglepő cikk miatt és Sarkad! ezel, a vállalat tisztviselője .kiieleptette, hogy egy sző sem igaz az egész hírből. Hajós felesége — nőm Nágl Katica, mint a hirt fölröppentő suboticai hírlap írja, hanem Szigeti Mária — egyáltalán nem táviratozott sem a cég címére, se másnak Suboti­­cára semmit és Hajós a legjobb egész­ségnek örvend ma is Baján. így tehát sző sincs a tartozások rendezéséről sem és Sarkadi ig csak magánügyben tartózkodott félnapig Beogradban, ahol különben sincsenek a vállalatnak hitelezői. . így áll Hajós Sándor Ferenc »ön­­gyilkosságának« az ügye. A kérdéses lap tehát misztifikációnak esett áldo­zatul és teljesen érthetetlen, hogy egy nem létező távirat szövegének ho­gyan juthatott a birtokába. Útban Bito felé Skoplje reggel — A magyarul beszélő katonák Kétmilliárd kétszázmillió lóerő As utiiármk A katasztrófa első hiteles hírei Huszonnégy órai ut után, végig Szerbián, a kora hajnali órákban fut be a vonat a skopljei állomásra. Várni kel] pár órát, mig a legközeleb­bi vonat elindul Felesbe, ahonnan talán autóra! el lehet majd érni Bi­tejt. A hajnali órákban ébredezik Skop­lje, a törökök Üszkübje. A hosszú évszázadok török uralma, amely csak a Balkán háború után ért véget, meglátszik a városon. Keleti város, piszkos és nehéz illatú, öreg törökök­kel, keresztbe rakott lábakkal ülő koldusokkal, lefátyolozott nőkkel ta­lálkozom, régi ismerősök: keleti út­leírások illusztrációiban találkoztam Velük sokszor. A mecset előtt koldu­sok veszekednek, az ősi Vardar hí­don megrakott szamarakat vezetnek jfezes hajcsárok, az égbenyuló ősi üszkübi vár csonka tornyai némán néznek Io az ébredő városra. A ba­­zárosok rakják ki az árujokat a bol­tok elé. Törökök, zsidók, görögök­­gyorsan, hadarva beszélnek és szép sorjába egymás mellé fektetik a sző nyegeket, a faragott faládákat, a vö­rös fezeket. Egy szakállas török ősz és reszket, fanyerget farag, apró, maszatos gyerekek zsebredugott kéz­zel állnak é3 bámulnak. A kifőző előtt *— minden házban van egy kifőző —- kutyák állnak, néznek az ajtóra, várják, hogy vala­ki kidobjon részükre valamit. Egyre több embert látni az utcán, Lerongyolt munkások, akik rendre megszólitanak, hogy nincs-e szüksé­gem rájuk. Katonák mennek cl mellettem — magyarul beszélnek. Megszólí­tom őket, suboticaiak, novisadiak, itt szolgálnak a Vardax-diviziőnál. So­kan bácskai, bánáti fiuk, kérdik, hogy mi újság »fönn« és igaz-e, hogy ott még hideg van, Bitojba megyek, mondom és kér­dem, hogy ők mit tudnak a robbanás­ról. Rendre elmondják azt, amit én is elolvastam még tegnap a beogradi lapokban. Az egyik meséli, hogy Ka­­vadarban volt, nem messze Bitojtól és a robbanás megremegtette ag ab­lakokat. Földrengésnek hit­ték. De úgy látom, hogy minél kö­zelebb érek Bitóihoz, annál kisebb lesz a robbanás. Suboticán még há­romezer halott volt, Beogradban ré­mült arcok • tanácstalankodtak, oel akarják titkolni, hogy ■ mi történte, mondták, egy nisi ur tőlem hallott róla először. A skopljei lapok beogradi táviratok alapján közölnek pár sort a robba­násról. Hárman megyünk' Bitojba, egy ez­redes,'a hadügyminisztérium küldött­tanár, aki egész utón sirán­je, egy kozik, mert- nem tudja -mi van a lá­nyával, aki Bitojban van és én. Az ezredes, aki piróteehnikus, kiszámít­ja, hogy ha négyszáz vaggon muní­ció repült a levegőbe, ezer lovagét számítva egy vaggonra, két mil­liárd kétszáz millió lóerő működött a robbanásnál. A lakosság elmenekült Bitejból, de már tegnap dobbal járták be a fal­vakat és felszólították a bitoljiakat, hogy térjenek vissza. Az áldozatok számáról senki sem tud felvilágosítást adni, egy őrnagy, a skopljei »Platzkommandón« azt mondja, hogy senki sem sebesült meg, a postán viszont mesélik, hogy a bitoji postafőnök meghalt a robba­násnál. Lampel Béla. Újabb részletek. A bitolji katasztrófa eseményeiről a »Bácsmegyei Naplói szerkesztősége hétfőn kapta kiküldött munkatársától az első táviratot B i t o 1 j b ó 1. A táv­irat szövege a következő: »Az áldozatok száma még nem ál­lapítható meg. A házak még ég­nek. A lakosság a félig ősszedftlt házakba visszatér.« A táviratot munkatársunk vasárnap délben adta fel Bitoljban és ebből meg lehet állapítani, hogy a bitolji posta- és távirő-hivatal már működik, ellentétben a beogradi lapok azon hí­reivel, hogy a bitolji posta épülete is rombadőlt. A távirat szerint a tűz B i t o 1 j b a A m é g pusztít és így nem teljesen alaptalan az az aggoda­lom, amely újabb robbanástól fél. A beogradi lapok közül a i-Po’itikác­­nak vannak újabb jelentései a katasz­trófa részleteiről. A lap kiküldött munkatársa vasárnap délelőtt 10 óra­kor feladott táviratában a következő­ket jelenti: A katasztrófa lefolyása. Az első robbanás husvét utáni ked­den délelőtt 10 őrakör történt. Elő­ször gyalogsági muníció robbant fel a .vörös kaszárnya és a szaloniki vasúti állomás közötti mezőn és közvetlenül utána nagyobb mennyiségű tüzérségi muníció. Egy félóra múlva történt a második robbanás, méreteiben és hatásában egyúttal a legborzalmasabb. Ennek az explóziónak rettentő hatása volt. Az óriási detonáció - nyomában hatalmas tűz támadt és óriási földtöme­gek, gránát- és srapnel 1-esö zudult a városra. Az egész vá­rost a szilánkok, vastörmelékek és a füst felhője borította. A tűz azonnal elharapózott a házak között, a falak pillanatok alatt összedől­tek. Nincs sok áldozat. Nagy szerencse még, hogy a két robbanás között mintegy félórai idő telt el és így az első explózió nyomán mégrémült lakosság páni félelemben meneküli ki a városból északi és nyu­gati irányban. így az áldozatok szá­ma aránylag kevés. Vasárnap déleiöí­­tig tizenegy halottat találtak meg, ezek közül 5 katona, 3 asszony és 3 férfi. Igen sok a könnyeb­ben sebesült. A Súlyosan sérül­tek közt van Misics kapitány is. Fosztogatás a városban az egész idő alatt nem történt, ami Lukics kerü­leti főnök erélyes magatartásának kö­szönheti), aki pillanatra sem hagyta el a várost. A helyén maradt a legkri­tikusabb percekben Krisziis inspek­ció:? távíró-tisztviselő i3 és Így egész idő alatt meg volt az összeköttetés * szomszédos városokkal. Ölvén millió dinár a kár, Bitolj még láncokban áll. A tüzet ugyan sok helyen sikerült: már lokalizálni, de az Összedőlt zsír és lisztraktár még hatalmas lángokkal ég. A veszély ugyan elmúlt már, de azért még újabb rob­banástól tartanak. A városban teljes a rend és kezd helyreállni a nyugalom is. A lakosság visszatér már és megkezdik a házak javítását, A város kára az eddigi megál­lapítás szerint 50 millió di­nár. Az explózió tulajdonképpeni oka még ismeretlen, de bűnösnek tartják a hatóságokat általában az elkövetett hanyagságért. A lakosság asm mer <• a városban maradni. Vasárnap esío 7 órakor a »Politika« munkatársa a kővetkezőket táviratoz­­za Bitoljból: A zsír- és lisztraktár még ég. A '46. ezred egy zászlóalja dolgozott egész nap az oltásnál, éjjel pedig két század folytatja a munkát. A veszély még nem muH el. A lakosság visszatér ugyan a városba, de a legtöbben csak megnézik házai­dat és műhelyeiket és újból elmennek a városból a környékbeli falvakba, mert nem mernek a városban marad­ni. A visszatérőknek a kerületi főnök nyíltan kijelenti, hogy csak szemé­lyes felelősségükre térhet­nek vissza. Tizenhárom halott. Vasárnap délben egy aknás század, érkezett Bltoljba, amely megkezdte annak a helynek a megtisztitásáí, ahol a robbanás történt. A romok közt ke­resik a katasztrófa áldozatait is és va­sárnap délután újabb két halottat ta­lállak. A Kuru-Dere-palak mellett egyik iiáz romjai között egy férfi és egy nő holttestére bukkantak. Eddig tehát tizenhárom áldozata . van a robbanásnak, de számítanak arra, hogy újabb ha­lottakat is fognak még találni. Nem tartják azonban valószínűnek, hogy az áldozatok szánra a húszat megha­ladná. A lakosság segélyesése. Vasárnap este megérkezett autón az a bizottság Bitoljba, amely a segte tő-akciót vezeti. A beogradi külföldi követségek egyébként hétfőn kormányaik részvé­tét fejezték ki az S. H. S. kormánynak a bitolji katasztrófa alkalmából. * „PHILATELIA" BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. SU»OTlCA,FÖf»OSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Keress'« megvételre használt jugoszláv bélyegeket tekintet ni íkü! a kiadásokra bármily mennyiségben TM ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom