Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-23 / 112. szám
AW \ Ára 1 dinár XXIII. évfolyam Subotica, vasárnap 1922 április 23 112 szám Kegjftlenife minden rejjgel, ünnep után és hétfőn délben ITEEEFON SZÁM: Riadóhivatal 8-r-58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉGKralja Aiexnnára-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatali Kralja Alexandra-olica 1 (Lelbaehfiaiota)' A két Zvékics A budapesti büatetotörvényszék, mini olvashatták, hűtlenség elmén tizenkét évi íegyházra ítélte Zvékics M lorádot^B^ízenöt évre Zvékics R*üivejt. A két tompapusztai szerb paraszt ellen az volt a vád, ho?y amikor Tompa szerb Imperium alatt állott, a szerb hadseregbe önként beléptek s ott katonai szolgálatot teljesítettek. Úgy érezzük, hogy az S. H. S. Királyság magyarsága érdekében van, ha megállapítjuk, hogy ezt a bíró Ítéletet az itt élő magyarság is a !eg-Sobb megbotránkozással és megenéssel vette tudomásul s hallatlanul ostoba merényletnek tartja nemcsak az igazság és államrezón ellen, hanem az ellen az erkölcsi alap ellen is, amelyen az utódállamok magyarsága uj hazájában egyforma. jogokat s egyforma igazságot kiván a maga száméra. Es az erkölcsi alap nem más mint az, hogy az önálló állariij életet élő Magyarországon nemzefj^BB $&, jnitelv« aurait senki sincs ŰWozeanek fcuev Szerdnök. ha a pesti justitizmóro elleni tiltakozást nemcsak az S. H. S. királyság represzáiiákra gondoló körei, hanem annak a pesti politikai konyhának kotyvasztómtivészei is meghallanák, akik a magyar közszellemet annyira megmételyezték, hogy bírói székből elhangozhatott olyan ítélet, amely egy emberöltő felére fegyházba zár két egyszerű, tudatlan szerb parasztot, mert béke időben fajrokonai hadseregében szolgálatot vállalt. Könnyű volna összehasonlítást tenni azoknak a gyilkosoknak bűne közt, akik a magyar jogszolgáltatás ban „felelőtlen elemek"- ké avanzsálnak s akár azért mert nem ál» Htja< őket bíróság elé, akár mer; amnesztiát kapnak, szabadon járnak s a két Zvékics között, akiket évekre Egyházba csuk a magyar igazságszolgáltatás. Ezt a kínálkozó párhuzamot azonban bízvást elhagyhatjuk. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy a kegyetlen pesti itéiet súlyos árulás az utódállamokban élő magyarsággal szemben. Mi lenne, ha itt a megtorlásnak hasonló igazságfalati mértékét alkalmaznák azokkal szemben, akiket sorsuk 1918. november után magyar területre vitt, vagy Ott tartott s csak később tértek ide vissza? Mi lenne ha ezekre itt a hűtlenség bűnét olvasnák, mert Magyarországon katonai, vagy állami szolgálatba léptek? Ezek époly ártatlanok, mint a Zvékics testvérek, akik az imperiumot gyakorló hatalommal szemben nem is hivatkozhattak arra, hogy Tompa-puszta a trianoni szerződés értelmében csak ideiglenesen megszállt terület. A határok még nem véglegesek. Azokból a területekből, amelyek ma szerb vagy magyar fenhatóság latt állanak, akár a határkiigazitó iiizottság döntése alapján, akár a «ét szomszéd állam megegyezése folytán egy-egy sáv átkerülhet más országhoz. Milyen érzések közt várhatják e területeken lakók a döntést, ha attól kell tartamok, hogy ha az SHS. királysághoz csatoltatr.ak, félniök kell, hogy itt is olyan bírói ítéleteket hoznak velük szemben, mint araihő a két Zvékicsre sújtott, vagy ha Magyarországnak jut a föld, amelyhez exístenciájuk Köti őket, akktr jóhiszemű és ártatlan cselekedeteik felett hasonló módon ülnek törvényt, mint a szegény i parasztok fölött. Az utódállamok magyarsága a haláron tu! lévő magyar testvéreitől nem vár és nem kér mást, mint azt, hogy uj Imájokban való békés elhelyezkedésüket ne ; zavarják, ügy látszik, ezt sem kaphatja meg. A magyar irredenta szervezetek alaptalan s általuk sem hitt frázisokkal zavarják azt a bizalmat, amelynek megszerzése létérdeke a magyarságnak, a magyar bíróságok pedig az ilyen ítéletekkel. Münchenben most egy tiszteletreméltó nemzetközi magántársaság, a Népszövetségi L;gák Nemzetköz Uniója tanúkihallgatásokat folytat az uj államokba került magyarság sérelmeinek megállapitásara. A magyar nemzöti kisebbség sérelmeinek igazolására a magyar kormány Gagyhy Dénesi, Papp Antalt és Vermes Bélát állítja e bizottság elé tanúként. Mondhitnsk-e ezek azurak olyasmit, aminek a hatásán® ne rontaná ez a tizenöt, és tizenkét évi.fegyházra szóló ítélet? Es ha százszor vágják szemébe az SHS: királyság magyarjainak az éfogult magyar gyűlölet az árulás vádját, tehet-e az a magyarság mást, mint kijelentését annak, hogy a bosszúnak ebből az igazságtevéséböl nem kér s hogy rémétet, mélységes emberi részvétei érez azok iránt, akiket az elfogult fá'ji türel-, métienség és oktalan gyűlölet, fegy-, házba csukát?/ ,!^TJ A topolai jogtalanságok Irta: GRÄBER LÁSZLÓ dr. A' tópölaf faiás ZG&gyárságáaak .politikai saerrezkedése és a szervezkes útjába “vétett akadályok sűrűn RglaSoztaiják a Vajdaság magyar sajtóját. Á kérdés a magyar párt országos; .'Szervezkedésének szempontjából olyan fontos, hogy annak egész genezisével teljes tárgyilagossággal foglalkoznunk kell. Mi az oka annak, hogy amikor Veliki-Becskereken főispán, alispán, rendőrfőkapitány a magyar párt szervezkedését alkotmányosnak, jogosnak és törvényesnek nyilvánítja, ugyanakkor a topolai járás föszolgabLrája, a leghihetetlenebb ' é9 legképtelenebb ürügyek alatt, derüre-borura tiltja be a magyar párt szervezkedő gyűléseit. Egységes államban, egységes jogterületen, a jogállam ismérveinek legalapvetőbb kérdésében az alkotmány tételes rendelkezéseit nem leihet egymással homlokegyenest ellenkező módon értelmezni és végrehajtani, mert akkor az. egyik föltétlenül alkotmánysértés. Becskereken igen. jól tudják, hogy az alkotmány 14. §-ának rendelkezései szerint' >a polgároknak joguk van gyűléseket és' megbeszéléseket tartani-. Eme alkotmányos jog gyakorlását az alkotmány idézett szakasza három korlátozáshoz köti, hogy a gyűlés célja no legyen törvényellenes, hogy n résztvevőik ne viseljenek fegyvert és hogy az összehívók a szabad ég alatt megtartandó gyűléseket 24 órával előbb jelentsék be az illetékes hatóságnak. A zári helyen megtartani szándékolt gyűlést be sem kell jelenteni és pagy kérdés, hogy a szabad ég alatt megtartani szándékolt gyűlést a bejelentő hatóság jogosítva van-e betiltani, mert az alkotmány sehol egy szóval sem mondja, hogy a gyuláé Szabad ég alatt csak .-akkor.: tartható •tieg, ha a ^jelentést a hátság tudofc»4sul voiie. A szabad ég alattmegtartandó népgyiiiés bejelentésére való kötelezettség az 1903-89 gzerb alkotmányból van szóról-szóra átvéve és az azonos alkotmányos rendelkezés alapján kifejlődött szerbiai gyakorlat szerint a bejelentés csak azért követeltetett meg, hogy a hatóság a szabad ég alatt megtartandó gyűléseknél idejekorán megtehesse a közrend, közbátorság és a gyűlésen résztvevők lelki épsége érdekében a szükséges? rendészeti intézkedéseket, de távolról sem azért, hogy diszkrécionárius jogkörében belátása szerint tiltsa be vagy engedélyezze az ilyen gyűléseket. Ha a régi és a mostani alkotmányozó törvényhozó ezt szándékolta volna, akkor nem bejelentésről, hanem hatósági engedélyről szólna. Nem kell hatósági engedély. A joghelyzet tehát az, hogy sem a zárt helyiségben, sem a szabad ég alatt megtartandó nyilvános gyűlés megtartásához nem keli hatósági engedély, s a hatóságnak csak ahhoz van joga, hogy megjelenjék a gyűléseken és ellenőrizze az alkotmány által előirt korlátok betartását, jelesül nem szolgál-e oly célt a népgyülés, melyet a törvény tilt és hogy a gyűlésen résztvevők nem viselnek-e fegyvert, kötelessége lévén a gyűlésre megjelent polgárt a gyűlésről eltávolítani, vagy fegyverét elkobozni. Az általános európai gyakorlat szerint a bot is fegyver és a rendőrség megkövetelheti, hogy a gyűlésterembe senki se lépjen be bottal, illetve a gyűlés színhelyén (szabad téren) senki se jelenjék meg bottal. Ha a hatóság arról győződik meg a gyüiM folyamán, hegy útnak wiegtor* lisa, 1 törvény szerint büntetendő cél. •énIek^§nKipi|£Mk, vagyis szónokik * hetedeiben k megjelenteket valamely bűncselekmény elkövetésére hívják lel, avagy elhangzott nyilatkozataik magukban véve büntetendő cselekményt képeznek, a hatóság közege feloszlathatja a népgyülést, viselvén ezért a maga személyében aß teljes büntetőjogi és fegyelmi, az ál-’ lám pedig az alkotmány 18. §-a értelmében az anyagi felelősséget. A magyar jogszabályok érvénytelenek. Ha pedig valamely közigazgatási lángelmének eszébe jutna a gyülekezési jog tárgyában a Vajdaság területén érvényben volt magyar jogszabályokra (miniszteri rendeletekre) hivatkozni, annak figyelmébe ajánljuk, hogy olvassa el a tulajdon belügyminiszterének az alkotmányos szabad-1 ságjogok respektálása tárgyában kiadott rendeletét, melyből megtanulhatja, hogy az alkotmány 14. §-a hatályon kívül helyezte mindazokat a jogszabályokat, amelyek az alkotmány rendelkezéseivel ellentétben vannak, igy hát természetesen azokat a magyar rendeleteket is, amelyek népgyülések megtartását minden megkülönböztetés nélkül bejelentési kötelezetségnek vetik a if és azok megtartását csak a bejelentés tudomásul vétele esetében engedik meg. j Nem lehet feltételezni, 'hogy az á közhivatalnok, akire a kormány bizalma egy járás közigazgatásának intézését rábízza, ezeket az egyszerű, kézenfekvő és alapvető közjogi szabályokat nem ismerné és ha ennek dacára, aminthogy azt a topolai főbirö megtette, budapesti bombamerényletek, határszéli fekvés, az országba belopődző kétes elemek, a gyűlés szóno-Eaptfak mai ssims IS ©Idái
