Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-23 / 112. szám
I 2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1X2. szám kainak be nem jelentése és a jó ég tucČja még milyen költött és badar Űrügyek alatt minden törvényes rendelkezésre való hivatkozás nélkül mégis meg teszi, lehetetlen elzárkózni attól, hogy ez a flagráns alkotmánysértés egy meghatározott cél érdekében történik. Miért tiltják be a gyűléseket, ' És ezt a céLt igen könnyen kihámozhatjuk, ha a topolai járás közigazgatásának két éves históriáját bonckés alá vesszük. A topolai járás magyarsága a Tyeremov-éra alatt sokat szenvedett és az alkotmány meghozatala előtt mindent meg tett, hogy honmentő zsarnokától szabaduljon. Tyeremov eltávolítása érdekében egy vagy több radikális párti képviselő is közben járt a kormánynál s az utód, Markovics Nikola főszolgabíró, aki a magyar párt gyűléseinek betiltásáig törvénytisztelő módon verfette járása ügyeit, maga is radikális párti. Ezeket a körülményeket fölhasználva, azok a radikális képviselők, akik a topolai járás magyarsága körében kezdték meg agitációjukat, a szerencsés irányváltozást a radikális párt érdemének tüntették föl és ezen az alapon a magyarságot csatlakozásra hívták fel. A topolai magyarság — a magyar párt alakulásáról még sző sem volt L_ szívesen fogadta az agitáló képvi selöket és ha határozottan nem is je lentette be csatlakozását, de nem is zárkózott el a priori ettől a gondolattól. Ebből a szives, de semmi politikai állásfoglalásra nem kötelező fogadta fásból a radikális párt vajdasági politikájának intézői azt a merőben téves következtetést vonták le, hogy a topolai járá's magyarsága már a radikális párt szavazóinak birtokállományába tartozik és a magyar pártalaki tó törekvéseket olybá vették, mintha ezek a radikális párttól annak a magyarság körében már elfoglalt pozícióit akarnák elragadni. Természetes tehát, hogy útjába állott a magyar párt megalakításának és a járás élén álló exponense révén el tudta érni, hogy a magyar párt gyűléseit szép sorjában betiltsák. " Nem kell tehát tovább bizonyítani, hogy Markovics főszolgabíró urat nem »a haza szent érdeke« vezette, amint azt egyik betiltó határozat megdöbbentően naiv és stílustalan indokolásában állítja, hanem a radi kális párt érdeke, amely talán mégsem azonos a haza érdekével. Ha pedig már itt tartunk, tisztázzuk hát azt a kérdést, hogy a radikális pártnak valóban olyan hervadhatlan érdemei vannak-e a Tyeremovrezsim megbuktatásában. Ki távolította el Tyeremovot? A Tyeremov-rezsimet nem a radikális párt buktatta meg, hanem a magyar sajtó, amely a cenzúra béklyói dacára is tiszteletreméltó bátorsággal módot talált arra, hogy ennek a közigazgatási rendszernek hihetetlen kilengéseit a nyilvánosságra hozza A sajtót segítette egy két magyar nemzetiségű4 ügyvéd, aki a hivatása kötelességét messze túlhaladó bátorsággal és nem törődve a terrorisztikus megfélemlítéssel, jogvédelmet nyújtott az egyes polgároknak és fegyelmi, meg bűnvádi feljelentések formájában módját ejtette annak, hogy ezíi&el a visszaélésekkel a felsőbb felügyeleti hatóságok és bíróságok is foglalkozzanak. A radikális párt csak akkor ejtette el Tyeremovot, amikor a közigazgatási botrány hullámai már az egeket csapkodták és amikor a mindenfelől joggal és súlyosan megtámadott tisztviselőt, a párt erkölcsi reputációjának súlyos sérelme nélkül már nem lehetett tovább tartani. így ítélve meg a helyzetet, talán joggal állihatjuk, hogy a Tyeremov eltávolításával a radikális párt még nem szerzett magának jogcímet arra, hogy a topolai járás magyarságától hála fejében a radikális párthoz való csatlakozást követeljen, aminthogy a főszolgabíró urat a törvényes szabályokhoz alkalmazkodó hivatali ténykedése sem jogosítja föl arra, hogy járásának magyarsága őt tekintse politikai vezérének, s az ő személyisége kedvéért kövesse őt abba a politikai pártba, ahová a kormányzatára bi: zott járás lakosságát bevinni jónak látja. A törvénytisztelet nem kegy. A törvénytisztelet és a törvényeknek megfelelő hivatali ténykedés nem a közhivatalnok spontán elhatározásától függő jótétemény, hanem kötelesség, amelynek megszegése nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi következményekkel jár, amelyek alkotmányos jögállamban elöbb-utóbb kikerülheíetlenek. Azért tehát, hogy a közhivatalnok működése során nem jut összeütközésbe a büntetötörvénykönywel, még nem kívánhat polgártársaitól cserkoszorat, épp oty kevéssé, mint a közjegyző, aki nem vegz fel tudva hamis okiratot. Egy országrész lakosságának egyik vagy másik politikai pártban való elhelyezkedése nem történhetik személyi szimpátiák vagy antipátiák alapján. A főszolgabíró ur minden szeret eireméltósága sem ellensúlyozhatja azt a tényt, hogy például a vajdasági radikálisok reprezentánsa a kormányban a napokban tucatszámra bocsájtotta el az évek óta szolgáló, szakképzett, esküt tett, nyugdijképes postai alkalmazottakat, vagy hogy Miljkovics János ur, a párt vezérszónoka Torontálmegye közgyűlésén elkeseredéssel tiltakozott egy tisztán német nyelvű község ama képviselőtestületi határozatának jóváhagyása ellen, hogy jegyzőkönyvét az államnyelv mellett anyanyelvén is vezethesse. A topolai járás magyarságának politikai tagozódását a párt gyűléseinek betiltásával nem iehet sem irányítani, sem megakadályozni. Éppen ezért úgy véljük, hogy a topolai járás főbírája sokkal jobban szolgálja az ország, a radikális párt és a saját érdekeit, ha megmarad azon az utón, amelyen elindult 6 amelyet neki pártvezére és miniszterelnöke a magyarság vezetőinek adott válaszában olyan szépen és bölcsen kijelöl, mintha folytatja a gyűlések betiltásával megkezdett irányzatot, mert »sub pondere ereseit palma« és még vannak bírák Beogradban. A bitolji katasztófa — Túlzottak voltak az első hírek — Abitolji katasztrófáról még mindig nem bontakozik ki teljesen tiszta kép, mert részben a rossz összeköttetés, másrészt a bitolji hatóságok fejvesztöttsége miatt a legellentétesebb hírek érkeznek még mindig. Annyit azonban már -meg lehet állapítani, hogy a katasztrófáról elterjedt első hírek erősen túlzottak voltak, bár igy is óriási a veszteség és nagy az áldozatok száma is. , Megírtuk tegnap, hogy a >Bácsmegyei Napló« kiküldte munkatársát Bitoljba, hogy a katasztrófa színhelyéről küldjön tudósításokat. A nehéz utazási viszonyok és rossz összeköttetés miatt szombaton érkezett kiküldött munkatársunktól az első távirat, még Skopljeből, amely a következőképpen hangzik: »Hűek katasztrófáról túlzottak. Lakosság visszatérőben. Áldozatok száma ismeretlen. Utazom Bitoljba. Lampel.« Skoplje már közel fekszik Bitoljhoz és igy mire ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, a »Bácsmegyei Napló« munkatársa már bizonyára Bitoljban van és igy rövidesen várható első részletes tudósítása a nem minden' napi katasztrófa helyszínéről. Addig meg kell elégednünk a beO' gradi lapok szűkszavú jelentéseivel, amelyek a következőkről számolnak he; Az egész beogradi sajtó egyhangúan állást foglal az ellen« hogy a kormány még mindig nem hozta nyilvánosságra aZ áldozatok számát ée az anyagi kár nagyságát. Tény az, hogy a lakosság már visz szatéröben volt Bitoljba, azonban egy álhir újabb pánikot idézett elő ée mindenki újból fejvesztetten menekül. A pánikot az idézte elő, hogy katonai részről kijelentették, hogy az eddig épségben maradt municiókészletek újabb robbanása várható és ennek a hírnek hatása alatt újból menekülő lakosságot semmiféle erőfeszítéssel sem sikerült a városban visszatartani. Lehet azonban, hogy azoknak volt igazuk, akik másodszor is elmenekültek. Ugyanis a veszély még nem mait el, mint azt a tegnapi jelentések állították. A lakosság nyugtalanságát még csak fokozza a bitolji hadosztályparancsnok azon kijelentése, hogy nem kell ugyan tartani újabb explóziótól, de a biztonság kedvéért a skopljei hadseregparancsnokságtól szakértők kiküldését kérte, akik néhány napon belül meg fogják állapítani, hogy van-e még veszedelem. Természetes, hogy ez a válasz még nagyobb bizonytalanságot idéz elő az amugyis nyugtalan lakosságban. L u k i c s bitolji kerületi főnök egyébként minden lehetőt elkövet a lakosság felzaklatott kedélyének lecsillapítására. A hajléktalan lakosságot katonai autók és kocsik segítségével élelmezik. A veszély idején a városból elmenekült rendőrtisztek ellen szigorú rendszabályokat foganatosítanak, az elmenekült katonatiszte két és közigazgatási tisztviselőket valószínűleg fegyelmi ütőn fogják büntetni. A közegészségügy! minisztériumhoz érkezett jelentés szerint a bitolji kórház teljesen elpusztult, azonban a betegek nem lestek a robbanás áldozatául, mert még idejekorán sikerült őket biztonságba helyezni. A robbanás igazi oka és az áldozatok száma még nem ismeretes, mert a hatóság csak most gyűjti az erre vonatkozó adatokat. A hadügyminisztérium tüzőrségi technikai osztályának véleménye szerint azonban lehetséges, hogy önmagától robbant fel a muníció, mint az az utolsó két évben Olaszországban, Ma-) gyarországon és Bulgáriában többször megtörtént. A háborús muníció ugyanis nagyon gyorsan, legfeljebb hat hónap alatt készült el és igen könnyen robban. Az S. H. S. királyságnak csak egy robbanószer-gyára van, amely kizárólag ipari célokra állít elő robbanóanyagot és igy a lövedékek robbanóanyagát nem lehet jobbal kicserélni. A hadügyminisztériumban attól félnek, hogy a nyáron más mu- t nicióraktárakban is történhetnek robbanások, ha a lövedékek robbanószerét nem sikerül kicserélni. A hadügyminisztérium különben P o z-s i đ a r e vie a tüzérezredest küldte ki Bitoljba a katasztrófa okainak megállapítására. A »Balkán« vezércikkben foglalkozik a bitolji katasztrófával és megállapítja, hogy a szerencsétlenségén úgy a kormány, mint a pártok és tt képviselők egyformán felelősek ft súlyos vádakat halmoz fel. A bitolji katasztrófa szerencsétlenéin való segítés érdekében már megindult a társadalmi mozgalom. Beogradban a francia-szerb bank tisztviselői voltak az elsők, akik a társadalmi gyűjtést 2000 dinárral megkezdték. Görögországban is nagy megdöbbenést kelt a bitolji katasztrófa és szintén megindult úgy a hatóságok, mint a társadalom részéről a gyűjtés a határmenti város segélyezésére, a szomszédos görög városokból pedig már sok részvét-távirat érkezett a bitolji kerületi főnökhöz. Parkírozzák Suboticát A háztulajdonosok kötelesek kertesUenl" a házuk előtti területet A város vezetősége úgy városszépitészeti, mint közegészségügyi szempontból nagyon üdvös újításra határozta el magát. A modern nyugati városokban már régen nagy gondot fordítanak a parkírozásra és az igazi nagyvárosok egy része már egész kertváros jelleget ölt. Ez a szemnek is szép és kellemes esztétikai szempontból a befásított területek a nagyvárosok utcáinak forgatagában egészségügyi szempontból is nagyon előnyösek. Ezt a modern nagyvárosi példát tartja a suboticai városi tanács is szem előtt, amikor most elhatározta a város parkírozását. Subottcán, tekintettel arra a körülményre, hogy a város homokos vidéken épült és igy az utcák még sokszorta porosabbak, mint más városok utcái. Ennek a következménye aztán az a szomorú tény, hogy Suboticán a tuberkulózis még sokkal nagyobb arányokban követeli a maga áldozatait, mint más hasonló nagy lakosságú városban és ezért örömmel lehet fogadni minden olyan lépést, amely, ennek az egészségre annyira hátrányos pornak a lekötésére irányul. A városi tanácsnak az utcák kertesére vonatkozó mozgalma K a r a k as e y,i c, s Gátoi; rendőrfőkapitánytól
