Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-19 / 108. szám

J 4. olđa!. BACSMEGYEI NAPLÓ 108. szém nak minden erre irányuló kísérlet el­len. Habsburg Károly hátramaradott&i­­nak válságos anyagi helyzete inior­­málónk szerint a kisantant 'hivatalos ‘köreinek felfogása szerint egyáltalá-' fcan nem állja meg a helyét. Eltekint­se attól, hogy óriási értékű családi ékszereket vittek magukkal a Habs­burgok a száműzetésbe, Magyaror­szág teljesen meghagyta nekik a te­rületén levő egykori királyi birtoko­kat. Érdekes részletként emlegetik, hogy Károly ex-király emlékirataiért, melyeket svájci és madeirái magá­nyában dolgozott ki és amelyek a bu­dapesti lapok közlése szerint most Ándrássy Gyula gróf birtokában van­nak, az angol kiadók mesés Összege­ket, több millió font sterlinget Ígér­tek. Tekintettel azonban arra, hogy a bevezetett akciónak igen befolyásos angol és francia arisztokrata körök­ben nagy protektorai vannak, semmi­féle meglepetés sincs kizárva, bár más oldalról nem nagy a valószínű­sége annak, hogy a nagyantant egy egyszerű családi intrika következté­ben visz él yez tess e nemcsak szövetsé-Cek életérdekét, hanem Közép­­a egész békéjét. , A férfiak áldozatai egyesültek Párisból jelentik: 'A női egyesületek száma ismét megszaporodott eggyel. A Férfiak Áldozatai a neve ennek az egyesületnek. Az első pilla­natra nem sejti az ember, mi lehet a célja. Az alakuló gyűlésről szóló tu­dósítás azonban világosan elárulja, mi hozta össze a férfiak áldozatait. — El vagyunk rá készülve, — mondotta Mme Pons az alakuló-gyű­lés megnyitójában, hogy nem fognak velünk szemben a gúnnyal és.a rága lommal takarékoskodni. Aiiii rosszat és nevetségeset ránk szórhatnak, azt ránk fogják szórni. De sem ez, sem az nem fog bennünket visszarettenteni. Mi hozott bennünket ide össze? Na­gyon egyszerű a magyarázata ennek. Nem hiszem, hogy volna olyan te­nyérnyi hely ezen a földön, ahol olyan asszony élne, akit « férfiak ilyen vagy olyan módon meg ne csal tak volna. Amikor csalásról beszélek, nem csupán a hitvesi hűségen ejtett csorbákat értem. Hány leány vau, akinek házasságot Ígértek s azután faképnél hagyták őket? Hány asszony van, akitől a férje eltávozott anélkül, hogy az asszony eltartásáról gondos­kodott volna. Hány férjes asszony van, akit elcsábítottak az erény útjá­ról s azután a nyomorúságba taszí­tották őket? .. > Kézen fekszik, hogy ezek között a nők között bizonyos ér zelem- és érdekközösség van. De ké zen fekszik az is, hogy az ilyen nők­nek szövetségbe kell lépniök és egy­séges frontot kell a férfiakkal szem­ben mutatniok. A jelenlevő hölgyek tüntető tapssal fogadták az elnöki megnyitót. Mme Pons után Miié Dubarr jelentkezett szólásra. — Azt hiszent, — kezdte — hogy ez a szövetség nem volna teljes, ha csupán a szekszualitás terén csatát vesztett nők egyesülnének. Nagyon sok nő van, akit, példának okáért, a férfiak a hivatalból tuntak ki azon a címen, hogy a férfiaknak sincs mun­kájuk. Az üzleti életben a férfiak szia lén élesebben versenyeznek a nőkkel szemben. Sok ké, sot-sok könnyet ol­tott már amiatt, hogy a férfiak tönk­retették virágzó vállalkozásukat. Mind­­ezket az iszonyokat és leányokat szintén be kell vonnunk szövetsé­günkbe. Ezt az indítványt te zajos helyes­léssel fogadták. Mme Lesueur azt pro­ponálta, hogy a férfiak áldozatai or­szágonként szervezkedjenek ugyan, de ezek a szervezetek egy világszövet­ségbe olvadjanak össze. mondta a szónok — akkor a férfiak­kal szemben oly hatalmas fegyver len a kezünkben, amellyel nemcsak védekezhetünk, hanem esetleg táma­dásba is mehetünk át Ha a nők harcias világszervezete ilyenformán meg lesz, a szegény fér­fiak igazán reszkethetnek... Vagy esetleg alapíthatnak ők is egy világ­szervezetet az életüket és exlszten­­tenciájukat tönkretevő nők ellen. En­nek is lenne annyi tagja, mint aman­— Ha ezt sikerül elérnünk, *-jnak... A magyarság ügye aromán kamarában Bernády magyar képviselő első beszéde a magyarok sé­relmeiről és kívánságairól Bernády György, a magyarság első és egyetlen képviselője a román par­lamentben, hossza beszédben kifejtette álláspontját Erdély magyarságának politikájáról. Bernády beszédében a következőket mondotta: — Nem vagyunk irredenták. Ami­kor az itt élő magyarság nevében szót emelek, előre keil bocsátanom, hogy mi teljes tudatában vagyunk annak, hogy szülőföldünk államjogi helyzete véglegesen és megváltozhatatlanul el­döntetett. Épp ezért, belenyugodva a megváltozhatatlanba, utógondolat nél­kül teljesítjük a kötelezettségeket' Távol állunk az Irredentizmus gon­dolatától. Nem valiurík semmiféle közösséget bolsevista mozgalmakkal. Nem táplálunk semminemű, .a jelen állami és társadalmi rend felbontására irányuló gondolatot. Nem állunk az ezen állam keretein kívül élő test­véreinkkel semmiféle politikai össze■ KÖttetésben. Mi kizárólag ezen állam keretein belül kívánjuk a bennünket illető összes kérdések megoldását. Az összeesküvést perek — Mindezekkel szemben az a kérdés intézhető hotzám : honnan a fajtestvérei ellen Indított hazaárulás), összeesküvésl perek végtelen sorozata. Méltóztassék az eddig befejezett perek végtelen sorozatát tanulmányozni, akkor meg méltóztatnak állapítani, hogy alig volt egyik vagy másik per­­r*k komoly támasza és a legtöbb per a hónapokon keresztül fogvatartott és sanyargatott vádlottak felmentésé­vel végződött. Emellett azonban meg fogják állapíthatni, hogy sziguranca ügynökök és ezek és ezek által felfo­gadott agent prov-okatőrök könnyelmű­sége vagy lelkiismeretlensége folytán ezrekre menő tömeg hurcbltatott ártat­lanul meg és tétetett testileg, lelkileg és anyagilag tönkre. A sérelmek A magyar egyházak ügye, a ma­gyar közoktatás kérdése abszolút rendezetlenek. Az impérium átvétele alkalmával állásukból elmozdított, 1920 nyarán esküre fölhívott és esküre jelentke­­kezett tisztviselők ügye még ma is elintézetlen- Ezek a szerencsétlen emberek ma is nélkülözni kénytele­nek az ókét teljes joggal megillető ellátást. Népünk az állam hivatalos nyelvének kizárólagos használat? tekintetében nap-napután szigorított rendelkezések következtében lehetet­len helyzetbe került. A bíróság előfti tárgyalások mind nehézke­sebbé válnak. A magyar színek Odahaza, a hegyeken túl mind n kisebbség szabadon használja a maga színeit, csak nekünk nem szabad a saját- színünket használni fájó sebet is gyógyítani. Az ellen a piros-fehér-zöld lobogó ellen, mely­nek közepében a román állam tel­jes címere van, azt hiszem, senki­nek sem lehet semmiféle kifogása. A kulturális igények A magyar kulturális és társa­dalmi intézmények jelentékeny része még ma sem képes rendeltetéseinek megfelelni. A romániai magyarság egyetemét magába foglaló Magyar Szövetség fölött állandóan ott le­beg a Damoklész kard. A Magyar Szövetség nem állam az államban, hanem mint a romániai magyarság­­egyetemének központi politikai szerve, összekötő kapocs akar lenni a román állam és a magyar kisebb­ség között. Az agrárreform Az agrárreformtól nem idegenke dünk, óhajtjuk a tömegek megnyug­tatását, a közérdekeket, a termelés érdekeit szemelőtt tartva, mielőb végrehajtsák. De igazságot akarunk az eddigi eljárással szemben, nem szabad az agrárreformot kizárólag román nemzeti szempontból végre­hajtani. Minden igényjogosult, le­gyen az román, vagy más nemzeti­ségű, egyformán kell, hogy a reform áldásából részesüljön. Egyenlő jogokat Mi, a romániai magyarság tag a. utógondolat nélküli becsületes, józat munkás, liberális érzésű, demokra­tikus gondolkozásu és áldozatkész polgárai vagyunk a román király Ságnak. Ezzel szemben nem akarunk másod, vagy harmadrendű áll m­­polgárok lenni. Egyenlő kötelességek és kötelezettségek, egyenlő hűség és készség mellett egyenlő jogok illetnek meg. A mi terhűnkre csak az a körülmény tudható be, hogv magyarnak születtünk, hogy mi meg­járunk maradni most is magya roknak. De ne akarjon senki belő­lünk renegátot csinálni. Aki fajtájá megtagadja, az adott alkalommal elárulja hazáját, királyát, sőt istenéi is. Daca külügyminiszter válasza Bernády beszéde után Dúca külügy­miniszter emelkedett szólásra és hangoztatta, bogy a demokrácia kö­vetelményeinek megfelelőig szán dékoznak a kisebbségek jogait sza­bályozni/ s nem akarnak az állam polgárai között különbséget meg­tűrni. szemben, mint a, saját nembeliekkel Egy kis jóakarattal meg lehet ezt a Az S. H. S. királyság - vasútállomásainak Jegyzékét • régi 4s ej »evekkel, a vasútvonalak kllométermutatóját 35 dinár fcekUMw elleniben azonnal izáltítja a Minerva nyomda Snbotlea. A topolai rémségek egyik tettesét elítélték — Zsorzs Pátert 5t évi fegyházra ítélték — A Tyeremov-korszak leírhatatlan rémségeit a topolaiak talán sohasem fogják elfelejteni. Tyeremov-Zsorza* Kurjakov volt a rettegett triász, amely a középkorba illő kínzásokkal gyö­tört meg teljesen ártatlan embereket és aztán a legretlenetesebb fenyege­tésekkel kényszeritették a meggyö­tört, megkínzott és emberi mivoltuk­ban megcsufolt embereket, hogy írást adjanak róla, hagy nem bántotta őket se Tyeremov, — aki kézben tartott revolverrel tárgyalt a megvert embe­rekkel, — se Zsorzs, se Kurjakov, ha­nem hogy maguk, a teljesen jogtala­nul lezárt emberek; egymást verték véresre. Még emlékezetes a suboticai bün­tető törvényszék előtt Kurjakov, volt topolai rendőrőrmester ellen lefolyta­tott főtárgyalás tanúvallomásaiból, hogy miként bántak Topolán a letar­tóztatottakkal. A kínzások egyik nagymestere, Zsorzs Péter, volt topolai járási rend­őrfelügyelő, most végre méltó meg­torlásban részesült bűneiért. Ugyanis, mint sombori tudósítónk jelenti, Zsorzs Péter, aki ézidőszerint Bezdánban és Apátiban tanítói állási tölt be, most állt a sombori büntető­­törvényszék előtt, hogy felelj« em­bertelen bűneiért. A törvényszék — a lefolytatott bi­zonyítási eljárás után — Zsorzsot bű­nösnek mondta ki és ötévi fegyházra ítélte. Zürichi tözsd«. Április 18. (Zárlat.) Devizák: London . 2271 Pária... 4780 Newyork 514 Berlin . . 176 Milano. . 2810 B.-p«st. . 62 Amsterdam Budapesti tőzsde. Valuták: Font . * Fr. frank Dollár . . 783-793 Márka . . 275-285 Lira . .4275-4325 Lei . * » . 588 598 Sokol . 1608-1618 Osztr. . . 9*/«-10*/4 Dinét.. 988-1018 Napoleon2965-3015 Rubel. .54V»—55Ví L. márka.20*/*—21i/a S. frank ÉRTÉKPAPÍROK: Magyar hitel 1880, Osztrák —, Papír 2450, Áll a« vasat 7700 Délivasut 1950, Adria 7000, Szlavónia 1290, Kőszén 12500, Salgó 7200, Ganz- Danubius 41800, Rima 3180, Nasici 19700 Atlantika 2500. 'rányzat tart ottan indult, később el­lanyhult. Bécsi tőzsde. Április la (Zárlat) Valuták:. Devizái« Bukarest Prága . . 1035 Zágráb.. 165 Varsó . . 14 Becs . , . 6'40 BeiysffZItt I 7 Hollandia 195 Ápr. ia (Zárlat.) Devizák: London. 3475-3525 Páris.. 73250 NewyorV 788—788 Berlin. 268» r-278*/« Milano .4350-4400 Bukarest. 585—588 Prága. . .1610 Bécs . . .11 Zagreb.. 247Vs Róma .. Zürich .. 15325 Varsó . Svájc . Font . . London . 34000 Fr. frank. Páris . . . 713 Dollár , • Newyork 7050 Márka. . Berlin ... 26Vs Lira . . . Milano, i 420 Magy. K Budapest 962‘/s Lei . * ■ . Bukarest 56*/« Szokni. . Prága . . 1538/4 Dinár . . Zagreb . 24*'* L. márka Varsó . . 2051/8 Sv. Prank Zürich . • 1490

Next

/
Oldalképek
Tartalom