Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-19 / 108. szám
3. oldd 108. szám. 6ACSMEGYEI NAPLÓ WR1F tartásit fedíványaste a vizsgáiébjré dőlt., Dr. Sipler Jenő vizsgálóbíró az ügyészi indítvány értelmében ei is rendelte Gy allay Mihály és Kovács József terheltek további fogvatartását. Ezt kővetáleg kísérték át a Marké - utcai íogsázba Keö-Kucsera István Károlyt, akiket ugyancsak a dohány jászksrpjenői korcsmárost és Ötvös utcai merénylet ügyével és más büneselekményekkel is gyanúsítanak. Dr. Kovács Miklós husvét vasárnapján maga elé kísértette ezt a két terheltet,; eléjük tárta a rendőrségei nyomozás során felmerült terhelő adatokat. Keö-Kucsera István és Ötvös Károly is állhatatosan tagadtak, még azokat a tényeket sem ismerték be, amelyeket a rendőrségi nyomozás állítólag; tisztázott. A vizsgálóbíró a fönforogni látszó gyanuokob alapján elrendelte mindkét terheltnek további fogvatartását. Az iratok Övképpen keddep. délelőtt a vádtanácshoa kerültek, ahol még e hét folyamán döntenek a további fogv&tartásuk kérdésében.,» !. Az ügyészség és a vízsgálöbiró azt a megjegyzést, hogy az amnesztiarendelet reájuk is vonatkozik, teljesen figyelmen kívül hagyta, mert kétségtelen, hogy az amnesžtia-nenđelet már. azért sem vonatkozhat Keö-Kucsera bűncselekményeire, mert azokat nyereségvágyból követte el. Agyonlőtte a betörőnek hitt vendégét ■-+?* Vére9 tragédia Belistyén —■ Megrázó-és nem mindennapi szerencsétlenség tartja izgalomban az Oeijek. közvetlen közelében levő Behstye közeég lakosságát Egy beliafcyei korcsmáros tévedésből agyonlőtte egyik vendégét, akit nem ismert, meg és betörőnek, éjjeli támadónak tartotta. A tragikus eset részletei a következők: ! • J e! i s i c s András dobrovoljác, aki a Belistye szlavóniai városkával szemben levő drávaparti baranyai birtokángazdálkodott, a kompon átjött Beüefcyére, ahol több , elintézni való 1 dolga volt Közben ráesteledett és miután a komp már nem közlekedett, Jelisics éjjeli szállás után nézve, betért a folyó partján álló korcsmába, amelynek tulajdonosától, B rács e v á o Györgytől szobát kért, A vendéglős nem tudott szobával szolgálni, mert a ház egyetlen szobájában ö, és a családja lakik, mire a dobrovoljác kijelentette, hogy nem baj, jnegalszik] a ház tornácán levő pádon is. Ezt Bracseváe megengedte neki. jBgy darabig még elbeszélgettek ezután s arjakor a korcsmárosék lefeküdtek, dobrovoljác csakugyan a szabad ég alatt álló padra feküdt Iá. Egy idő múlva a hűvös éjjeli levegőn — amely a folyó mellett még csipősebb volt — fázni kezdett, mire fölkelt és más, fedett szállás után kezdett keresgélni. Ez persze némi neszszel járt; ,* , A zajra Bracseváe korcsmáros hir• telén felébredt és tökéletesen elfeledkezve arról, hogy a háznál egy saállővendég is van, azt gondolta — félig álomban, félig öntudatlan ébrenlétben — hogy a házba rablók vagy egyéb 'hasonló éjszakai látogatók akarnak behatolni. Kiugrott] až ágyból és előkapva vadászfegyverét, az udvarban jövő-menő fekete alakra rátett. - ’"J;' Xttimoa kangw jCjkiirtással Összeesett: a . lövés a tüdejét érte, Bracs«váe pestig, aki e»ak akjwrra tért öntudatra* látva, mit tett .rémülten szaladt orvosért, - majd a esendő rségre sietett, ahol előadta az esetet. Nyomban letartóztatták. A hatóság megindította a vizsgálatot, amelynek folyamin Radanovies W! ortjeki- vizsgálóbíró öezáltott a. , saerencsétí épség, színhelyére.., A korepmirost, kihallgatta» után, ae osijeki kér. ügyészség fogházába szállították. Az életveszélyesen * megsebesült üobrovoljátot még azon' az éjszakán beszállították Az , osjjefci vánatgyei kőzkórfoázba, ahol a 1 -szerencsétlen ember reggelre belehalt. . sérüléseibe. A minisztertanács még nem döntött a muzulmán miniszterek lemondása Ügyében . — Az amerikai kölcsön agyé —~ A belpolitika! élet előterében a muzulmán-párt sarajevói gyűlésén történt események és az ennek kO* vetkeztáben a muzulmán miniszterek lemondásával beállt részleges kormányválság áll. A részleges válság megoldása érdekében azonban mindczideig nem történt döntés, amenynyiben Vilovics és Omerovics miniszterek lemondását tartalmazó távirat cssk kedden érkezett meg Sarajevóból Beogradba. Ebben a táviratban a muzulmán miniszterek Közük, hogy pártjuk kívánságára mondanak le tárcájukról. Miután azonban kedden nem volt miniszertanács, a kormány még nem döntött aziránt, hogy elfogadja-e a muzulmán miniszterek lemondását, vagy sem. A válság megoldásának módjáról egyébként Pasics miniszt« relnök kedden délelőtt Trifkovics miniszterrel tanácskozott, utána pedig fogadta Jankovics udvari miniszter láfncalásáh Érdekes különben,. hogy a Spahocsoport sarajevói diadalával egyidősen Tuzlában nagy muzulmán népoyülés volt, amelyen a megjelentek gyhangulag bizalmat szavaztak a Maglaics-ceoportnak. Ugyancsak az érdeklődés közép pontjában áll a külföldi kölcsön ügye is. Kamanudi pénzügyminiszter ked den délután vissaaérkezétt Oenuából és meglátogatta Pasics miniszterelnököt- Kumanudí vissza hívása nem csak a külföldi hitel kérdésével van kapcsolatban, hanem azzal is, hogy az őt helyettesítő Marinkovics belügyminiszter a májusi és júniusi tizenkettedek megváltoztatását óhajtja Ennek a fontos kérdésnek az elintézését azonban Marinkovics nem akarja Kumanudi nélkül végrehajtani. ! i :■ ,, . A külföldi kölcsön kérdése az utóbbi napokban újra előtérbe került. Két, amerikai - pénzcsoport egy egy 30 müiió dolláros kölcsönre tett ajánlatot. Az egyik csoport 30 millió dollárt azonnal folyósítana. A többi 20 millió dollárt rendeltetésének megjelölésével folyósítaná. Ez utóbbi Összeg csak áriami beruházásokra, távíró, vasút, virtutsk építésére lenne fordítható, A beruházásokhoz szükséges anyagokat * pénzCaoport szállítaná és ellenőrzést gyakorolna. A másik ajánlat is hasonló tartalmú. V ■if • • - • .» „> M • •* i Megfelebbezték a városi kölcsön megszavazását —r Két felebbe zés érkezett be *4 Emlékezetes, hogy a város legutóbbi közgyűlésén milyen nagy ízralmat és harcol idézett elő a tizenötmilliós városi kölcsön felvételének kérdése, amit a kiszélesített tanács végül is hat szótöbbséggel mégi* megszavazott. A március 30-án megtartott közgyűlés határozatának megfellebbezésére tizennégy nap állt rendelkezésre és már úgy látszott, hogy a sok vitát, előidézett határozatot senki sem fogja mégföllebbezni, míg most a törvényes határidő utolsó napján váratlanul két fellebbezés, érkezett be a városhoz. Az egyik föllebbezést Crnkovtcs Iván képviselő adta be és aláírta azt párt ának minden tagja, akik udvalevöleg a közgyűlésen is élesen állást foglaltak a tizenöt millió dinár kölcsön fölvétele ellen. A föllebbczésben a Cmkovics-párt kifejti, hogy a mai időt nem tariják alkalmasnak a kölcsön felvételére, egyrészt a rossz valutáris viszonyok miatt, másrészt azért, mert a város súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd Megtámadja a főllebbezés a kölcsön megszavazásának a módját is, a legérdekesebb azrnban, hogy a beadvány bt fejező részében a maguk fellebbezők kérik a pénzügyminisztériumot, hogy utasítsa a várost, gondoskodjék a föltétlenül szükséges beruházások részére megfelelő tőke megszerzéséről. A másik löWtMftsési Franciskovics Nikola, a kiszélesített tanács tagja nyújtotta be és több százan írté* alá. Az aláírók nagyrésze a gazdakör tagjainak sorából kerül ki, de szomorúan jellemző, hogy az aláírók nagyrésze az intelligenciának olyan alacsony fokán áll, hogy analfabéta és aláírása hdyett csak kereszt vonást tett a beadványra. Ez a föllcbbezés egyébként is teljesen komolytalan, amennyiben a fellebbezők maguk sincsenek tisztában a városi kölcsön ügyével és nem is tudnak érvekre támaszkodni, hanem csak — amint maga a beadvány mondja — csak hallomásba ismerik az egész ügyet. A fellebbezések ügyében munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni Lepeáát Illés pénzügyi tanácsossal, aki a kérdésről a következőket mondotta; — Tulajdonkepen egyik föilebbezést sem lehet komolyán venni. A Cmkovics-párt beadványa elsősorban i6 valótlant dilit, amikor azzal támadja meg a kölcsön megszavazását, hogy a tanács javaslata csalt, úgy mehetett keresztül a közgyfllé sen, hogy azok a városi tiszt viselők, akik téglái a kiszélesített tanácsnak, szintén a tanács javaslata mellett szavaztak. Ez tévedés, amenynyiben ezek a városi tisztviselők egy áltálon nem szavaztak, tekintette) arra, hogy a polgármester a tanács javaslata ellen foglalt állást és a tisztviselők mindenképen kényelmetlen helyzetben lettek volna, ha akár a polgármester, akár a tanács ellen szavaznak. így tehát kitértek a szavazás elöl. Egyébként pedig a Crnkovics-párt önmagát cáfolja meg fellebbezésében, amikor maga is sürgeti, hogy a város a szükséges beruházásokra megfelelő tőkét teremtsen elő. Hiszen a kölcsön legnagyobb részét amugyis az utak javítására kivánjnk fordítani, ami pedig elsősorban a gazdák érdeke. —- A másik fölebbezésröl alig lehet komolyan beszélni, annyi tájékozatlanságot árul el. Azok, akik rásjeleikkel látták el a beadványt, bizonyára nem is írták volna azt alá, ha tadták volna, hogy miről van sző. A fölebbezés minden kifogása elesik tulajdonképpen, mert a a város megfelelt mindazoknak a föltételeknek, amikre a beadvány hivatkozik. így elsősorban is nem felel meg a valóságnak az, hogy nem érdeklődtünk volna más pénzintézeteknél is a kölcsön iránt, zonban semmiféle pénzintézet nem ad ma nagyobb kölcsönt, csak az Uprava Fondova. Egyébként sincs az egész fölebbezésben egyetlen komoly érv sara. A fölebbezéseket a város? tanács megfelelő megfelelő indokolásával ellátva, maga Lepedát tanácsos viszi néhány napon belül Beogradba és remélhető, hogy a pénzügyminiszteriam helyben fogja'hagyni a közgyűlés határozatát és igy a város részére annyira szükséges kölcsön fölvétele rövidesen mégis megvalósítható lesz, .................................... Habsburg-offenziva Génuában A Bdesmegyei Napló tudósítójától . A kiaantant diplomáciájához közelálló beavatott forrásból értesülünk arról, hogy a gémmi konferencia napirendjében csakhamar egy egészen meglepő tárgyalási pont fog > felmerülni. A nagy antant, sőt néhány, más középeurópai hatalom képviselője előtt ugyanis' nem titok, hogy, a konferencia politikai bizottságában a spanyol megbízott a legelső erre kínálkozó alkalommal azt az előterjesztési fogja tenni az értekezletnek, hogy anyagi és egyéb okokból igen kívánatos volna Zita volt ex-kirá!ynö és gyermekeinek elkőitöztetése Madeirából. A spanyol indítvány szószerinti szövege természetesen még nem ismeretes a diplomaták körében és . éppen ezért különböző verziók keringenek arról, hogy a spanyol.. megbízott az özvegy királyné Spanyolországba telepítését, vagy pedig Magyarországba való költöztetését fogja javasolni. Az indítvány mögött a francia ultrámontán körök dolgoztak, sőt egyesek szerint a szentszék is közvetített Zita javára. Az uj Habsburg-akeió ürügye az, hogy valutáris okokból szükséges a gyors változás a királyi család körülményeiben. A spanyol javaslat sorsáról azonban már bizonyos az, hogy aligha fog keresztülmenni a kjsantant ■ képviselőinek legelkeseredettebb ellenállása nélkül. Románia, az S. H. S. királyság és Csehszlovákia ugyanis Zit« Magyarországba való visszatérésében a h&bsburgi veszedelem kimúlását látják és ezért enepgikyga« protcstáí
